Komárom

Komárom a Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekszik, a Kisalföld sík vidékén. A város közigazgatási területén, Lándorpusztánál ömlik a Vág-Dunába a Nyitra, torkolatánál egy folyami sziget is kialakult (Apáli). Ez a vidék gazdag élővilágával, ártéri erdeivel természetvédelmi terület. 110 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, keletről és északról a Vág-Duna és annak holtága, délről a Duna alkotja természetes határát. Bővebben

Közigazgatás

Jelenleg (1996 óta) Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik. A város területe (103,17 km²) két kataszteri területre (Komárom, Őrsújfalu) és 11 városrészre oszlik. 1920-ig Komárom vármegye székhelye és egyben törvényhatósági jogú város (1745-1870 között szabad királyi város). 1923-tól a csehszlovák közigazgatásban elvesztette törvényhatósági jogát és a Komáromi járás székhelye lett (1928-ig Pozsony megye része, ezután 1938-ig Szlovákia tartományé). Bővebben

Népesség

A város népessége 1945-ig túlnyomórészt magyar nyelvű és nemzetiségű volt. A kitelepítések során először került jelentős szlovák lakosság a városba, egyben 9000 komáromit telepítettek át Magyarországra (az akkori lakosság kb. 40 %-át). Az 1947 utáni iparosítás és városfejlesztés eredményeként (hajógyár felépítése) a népességszám növekedésnek indult és 1950-1980 között megduplázódott (16 343 főről 32 520-ra), ezzel tovább csökkent a magyarok arányszáma, akik azonban még mindig a lakosság többségét alkotják, bár számarányuk minden népszámlálással kevesebb (1991-2011-ben 63,5 %-ról 53,8 %-ra). Bővebben

Történelem

A magyar törzsek 9. századi letelepedése után Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket. Fia, Alaptoma a Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Komárom várát, amely Komárom vármegye névadója és első székhelye is lett. Városi jogait 1265-ben IV. Bélától kapta. A királyi várat egy időben Csák Máté bitorolta és birodalmának déli védőbástyájává tette. Bővebben

Mai jelentősége

Komárom a szlovákiai magyarság kulturális központja számos kulturális, politikai és oktatási intézménnyel (Selye János Gimnázium, Selye János Egyetem, Jókai Színház, Duna Menti Múzeum). Kamarazenekar, városi művelődési központ, több könyvtár (Szinnyey József könyvtár, egyetemi könyvtár). Gazdasági jelentősége az országos jelentőségű nagyüzem, a hajógyár hanyatlásával erősen csökkent, ipari parkja nincs. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOMÁROM. Comaronium. Komorn. Komárnó. Szabad Kir. Város Komárom Vármegyében, fekszik Clalóköz Szigetének leg álsó végénél, Duna vize mellett, Vág vizének, és a’ kis Dunának a’ nagy Dunába való öszve folyásánál, Érsek Újvárhoz két, Győrhöz hat, Budához pedig 11 posta mértföldnyire, lakosai leg inkább Magyarok, Németek, és Rátzok, katolikusok, és reformátusok. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Komárom, németül Comorn, magyar királyi város, Komárom vmegyében, Budától nyugotra 6 4/16, Győrtől keletre 3, Uj-Szőnytől, melly ut. postája, 5/16 állomásra. Fekszik a Duna bal partján, a Csalóköz legvégső csucsában, hol t. i. a Vágduna az öreg Dunába ömlik, lapályos róna vidéken. Határa kiterjed 4107 holdra, mellyből a városerősités 520 4/12 holdat foglalt el. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ott, hol az érsekújvári Dunaággal és a Nyitrával egyesűlt szeszélyes Vág siet a Dunába, fekszik a magyar monda egykori aranykertjének, a mai Csallóköznek legnagyobb városa, Komárom. Árterűletek, nádas, zsombékos laposok és füzesek lepik a város környékét, melyet imitt-amott régi folyómedrek és mocsárfenekek szaggatnak meg. Három oldalról víz környezi a várost. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Komárom, szabad királyi város, a Csallóköz alsó végében, a Duna mellett, a Vág vízének és a Kis-Dunának a Nagy-Dunába folyásánál fekszik. Béla király névtelen jegyzője a magyarok tetteiről írt könyvében (XV. fejezet) azt írja, hogy miután Árpád az egész Pannóniát meghódította, Ketelnek (vagy Retelnek) hűséges szolgálataiért nagy földet adott a Duna mellett, ott, a hol abba a Vág vize ömlik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Komárom, Kommorn, Comaromium, Révkomárom, Északkomárom, v. Komárom vm. (Komarno, Szl.): 1. vár. Az Árpád-korban ispánsági székhely. 1241: a tatárok nem tudták bevenni. Walter kamaraispán kapta meg, majd a Csákoké. 1317: Károly Róbert elfoglalta Csák Mátétól, a kir. várat többször elzálogosították. 1527: rövid ellenállás után a Ferdinánd-pártiaké lett. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

(Írta: Szombathy Viktor) Csallóköznek, az Aranykertnek keleti sarkán fekszik, ott ahol a selymes vizű Vág beleömlik a szőkének dalolt Dunába. Ha a Szent András templom tornyából szétnézel, északon, messze, a nyitrai Zobor integet feléd, délről, még messzebbről, a Bakony s a dunántúli dombok hullámos sora kéklik, kelet felől a dunaalmási és az esztergomi hegyek, a Vértes nyúlványai koszorúzzák a vidéket. Bővebben

A Alapy Gyula - Albert Sándor B Benkő Géza - Bíró Lucián Géza C Czuczor Gergely - Csehy Ágota - Csuthy András - Csütörtöky József D Döme Károly B Baranyay József - Barta Ferenc - Bastrnák Tibor - Bódiss Jusztin János - Boncz Ödön - Bödők Zsigmond - Böszörményi János - Brentán Károly - Bugár Gáspár - Büky Aurél D Darányi Ignác E Erdélyi Géza F Fabó Tibor - Fazekas Imre - Ferenczy Anna - Fülöp Zsigmond G Gaál Ida - Gévay Antal - Grossinger János Keresztély - Gyulai Rudolf (Rezső) - Gyurgyík László H Hegedűsné Németh Erzsébet - Herczegh Miklós - Holocsy István - Hulkó Márta - hunyadvári Arányi Lajos György I id. Péczeli József - ifj. Péczeli József - Iváncsics (Ivanchich) János J Jakab István - Janics Kálmán - Jókai Mór - Juhász Ilona, L. K Kaprálik Zsuzsanna - Kaszás Attila - Katona Mihály - Keszegh Balázs - Kézdi (Kalcher) Árpád - Király (König) Pál - Kis Petik Katalin - Komáromi Csipkés György - Kósa Károly - Kossányi József - Kultsár István L Lacza Tihamér - Lelkes Magda - Lengyel Tünde - Lestár István - Liszka József - Lükő Gábor M Machnyik Andor - Máthis Krisztián - Maurovich-Horvát Pál - Mészáros László N Nagy József - Nagy Károly - Nagy Kornélia - Nagy Sámuel - Németh Ilona P Pázmány Dániel - Perhács János - Platzner Tibor - Pongrácz László - Pőthe István R Rácz László - Rigler Gusztáv - Ropog József S Selye János - Sidó Zoltán - Skronka Tibor - Sólyi Antal - Sörös Pongrác Pál - Stollár Gyula - Ströcker Alajos - Szeberényi Zoltán - Szeder Fábián János - Szénássy Árpád - Szénássy Zoltán - Szentpétery Aranka - Szilva József - Szinnyei (Ferber) József - Szombathy Viktor T Takáts Sándor - Térfy Gyula - Tok Béla - Tóth Lőrinc - Tóth Tibor - Tőzsér Árpád - Trugly Sándor V V. Szabó Rózsi - Vincze Károly Kálmán W Wagner János Z Zakarjás János - Zay Sámuel