Lándor

A Vág-Duna bal partján, a Nyitra torkolatánál fekszik. A Kavára vezető országúton közelíthető meg Komáromból (6 km).

Közigazgatás

1950 körül csatolták Komáromhoz, azóta a város egyik városrésze. Korábban Hetény községhez tartozott.

Népesség

Részletes adatok nem állnak rendelkezésre, 2007-ben 132 lakosa volt.

Történelem

A középkori Nándor falu helyén települt puszta sokáig az esztergomi érsekség birtoka volt. 1247-ben szerepel először. 1291-ben már az esztergomi érsekséghez tartozik, itt volt az uradalom egyik fontos halászhelye. 1554-1563 között (a török harcok idején) elpusztult faluként (Nandor) említik. Később pusztaként (Alsó- és Felsőlándorpuszta) települt újjá. A századfordulón a vármegye legnagyobb tehenészete itt működött, ekkor épült a Nyitra partján szivattyúállomása.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely, a város legszegényebb lakói szorulnak ki ide. Közelében található az Apáli Természetvédelmi Terület.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lándor, puszta, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 mfld. a Nyitra vize két mellékén fekszik. Belső és Külső-Lándorra oszlik s 3100 hold kiterjedésű. Szántóföld igen kevés van, csaknem egészen kaszálló rétekből állván, mellyek az árvíz által gyakran rongáltatnak. Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pusztalándor már 1250 körül szerepel és 1291-ben két ilyen nevű helység említtetik, duae villae Nandur alakban. E két Nandurt, mely egymással szomszédos volt, az esztergomi érsek népei és a királyi udvarnokok lakták, míg azután III. Endre király, 1291-ben, mind a két Nándur falut Ladomér esztergomi érseknek adományozta. 1487-ben az érseki halászoknak egyik fontos állomása volt ez. 1554-63 között Nandor néven van említve, de ekkor néptelen, puszta hely, melyet a törökök dúltak fel. Ekkor megszünt falu lenni és Belső- és Külső-Landor puszta elnevezés alatt szerepelt tovább. Belsőlándoron van a vágbalparti ármentesítő társulat szivattyútelepe.