Izsa

Komáromtól 8 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, a Zsitva-torok kistájon. Északról az Öreg-Zsitva határolja, de közigazgatásilag hozzátartozik egy mintegy 300 méter széles, 7 km hosszú földsáv is, amely Komáromszentpéter határáig húzódik. Nyugatról Komárom, északról Hetény és Marcelháza, keletről Pat község, délnyugatról Dél-Komárom, délről pedig Almásfüzitő határolja. Déli határát a Duna alkotja, amely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Izsán áthalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as főút.

Közigazgatás

A Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban található. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz csatolták. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott. Területe 1921 óta mintegy egytiedével csökkent (31,67 km²-ról 28,07 km²-re). 1945 után a korábban Izsához tartozó Kisizsát és Harcsást Komáromhoz csatolták.

Népesség

Magyar többségű község, bár a magyarok arányszáma csökkenő tendenciát mutat (1991-2011 között 75-ről 65 %-ra). Lakosságának több mint 70 százaléka magyar anyanyelvű. 5,5 %-os roma kisebbség él a községben. Katolikus többségű község (1921-ben még a népesség 9/10-e, 2011-ben 63 %-a), de református és evangélikus temploma is van. A faluba a második világháború után magyarországi, szlovákiai és bulgáriai szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának mintegy egyötödét pedig ezzel párhuzamosan Magyarországra áttelepítették.

Történelem

Izsa területe már az újkőkorban lakott volt. Első írásos említése 1172-ből származik, illa Esu alakban, majd 1276-ban V. Ince pápa bullája is említi. Határában a római limes egyik táborának maradványait lelték fel, ezt Leányvár néven ismerik. A 14. században Örspusztával együtt a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 16. században Somogyi Gáspár a falu egyik birtokosa, majd Novák Mihály esztergomi prépost. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola is működik, illetve 2013-tól falumúzeum mutatja be a település történetét az idelátogatóknak. Határában 2010 óta napelemes áramfejlesztő telep működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ISA. vagy Isza. Elegyes falu Komárom Várm. földes Ura a’ Szent Tamási Prépostság, melly az Esztergomi fő Káptalanbéli Kanonoksággal állandóúl egyesűlve van, 224lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, Komárom alatt 1 mértföldnyire, határja középszerű, egy részét az árvíz néha el önti, hasznos piatza nem meszsze van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Izsa, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna mellett egyenes téren, Komáromhoz 1/2 mfdnyire. Határa, melly a Duna áradásainak igen ki van téve, 5870 hold; földe fekete homokos, s középszerü termékenységü. Van 1310 kath., 146 ref. lakosa, kath. anya-, ref. fiókegyházzal. F. u. az eszterg. főkáptalannal egyesitett szent tamási prépostság.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Izsa, nagyközség, Komáromon alul mintegy 8 kilométernyire, a Duna mentén fekszik. Határa egész a Vág torkolati szögéig fölnyúlik s alább a Duna és Zsitva közét tölti be. 367 háza és 2056 róm. kath. magyar lakosa van. Postája helyben, vasúti és távíróállomása Almásfüzitő vagy Komárom. Hozzá tartozik a Hetény község melletti Örs és a Zsitva melletti Bokros puszta, az esztergomi főkáptalan birtokai, továbbá Harcsás puszta a Duna mellett, báró Solymossy örököseinek a birtoka. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Izsa, v. Komárom vm. (Iža, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1268: Ysa. Első tp-át 1397 e. ismeretlen tit-ra sztelték. 1721: alapították újra. Mai Szt Mihály tp-át 1772: építették. Kegyura 1880: az esztergomi kápt. Anyanyelve m. - Filiái 1917: Hetény, Pat. - Lakói 1910: 1854 r.k., 2 g.k., 3 ev., 262 ref., 15 izr., össz. 2136; 1940: 2051 r.k., 7 ev., 264 ref., 10 izr., össz. 2332; 1991: össz. 1642, m. 1233 (75,09%); 2001: össz. 1589, m. 1156 (72,75%). **