Zselíz

A város az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján fekszik, Párkánytól 33 km-re északra, Lévától 25 km-re délre, Érsekújvártól 47 km-re keletre. Határa a Garam mindkét oldalára kiterjed és nyugaton a Garammenti-hátság enyhén dombos keleti peremét is magába foglalja. Zselíz és Garammikola mára egybeépült. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt, a Garam mentén kisebb erdőterülete is van (Gereblye, Ároki-erdő, Nagy-berek). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozik város. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járás székhelye volt, a járás megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Bővebben

Népesség

Zselíznek 1910-ben 2301 (Garammikolával és Szódóval együtt 3455) , 1921-ben 2689 (3789), 1939-ben pedig 3173 (4289), túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar lakosságának egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az ún. belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. Bővebben

Történelem

A falut templomával, malmával és kőhídjával 1274-ben említik először "Selyz" alakban. Nevét a Garam mentén északra húzódó vas szállítására használt, ókori útról kapta. 1293-ban "Selez", 1307-ben "Zelyz", 1311-ben "Zeleyz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd 1308-ban a Zselizi, 1345-ben pedig a Becsei családé. Bővebben

Mai jelentősége

A városban szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium (Comenius Gimnázium), valamint művészeti alapiskola egyaránt működik. 14. századi, Szent Jakabnak szentelt gótikus katolikus temploma, mely korabeli freskóiról nevezetes, 1945-ben elpusztult, 1954-ben építették újjá. Az Esterházy-kastély eredetileg barokk stílusban épült 1720-ban, később klasszicista stílusban átépítették. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSELÉZ. Zselíz, Zselczov. Magyar falu Bars Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Garam Mikoláé; Szentegyháza jeles, vagyonnyai külömbfélék. MIKOLA. Garam Mikola. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Zselízhez közel, és annak filiája, szántó földgye, és réttye termékeny, legelője elég, fája van, piatzozó helye, ’s keresetre módgya Esztergomban, és a’ Dunán. SZODO. Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Sarónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Esztergomban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zseliz, Bars vm. magyar falu a Garan jobb partján a Léváról Esztergomba vivő országutban, 812 kath., 17 evang., 359 ref. lak. Van itt egy kath. anya, s ref. filial szentegyház; csinos urasági kastély és kert. vendégfogadó, vizimalmok. Róna határa gazdag termékenységü, rétje, legelője bőven levén, a jobbágy sok szarvasmarhát, az uraság pedig gyönyörü merino nyájakat tart. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Oroszkáról éjszakra Zselíz nagyközség fekszik. Fő nevezetessége a csúcsíves templom, melyet Rózsa József plebános az általa gyűjtött alamizsnapénzből és saját vagyonából az 1885–88. években stylszerűleg helyreállíttatott. A szentély apsisa a nyolczszög három oldalából van alakítva; éjszaki oldalán nincsenek ablakok; van faragott szentségháza, négy fali képe, melynek egyike Anjou-korbeli olasz munka. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zseliz, a lévai járás alsó részében fekvő magyar kisközség, 2367 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. E község a pápai tizedszedők jegyzékében Ziliz alakban van felemlítve. 1345-ig koronabirtok volt, a mikor Nagy Lajostól csere útján a Becsei család birtokába került és Becsei Imre és fiai Töttös és Vesszős bírták. Ebbe a családba házasodott a Dessewffy, azután az Eszterházy család és ezen a réven került a birtok az Eszterházyak kezébe. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Zseliz, Zeliz, v. Bars vm. (Želiezovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. – 1274: Selyz. 1332: már pléb. Tp-át id. Szt Jakab apostol tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1730: alapították újra. Kegyura 1880: Breunner Ágost gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. – Lakói 1940: 2195 r.k., 2 g.k., 7 g.kel., 22 ev., 743 ref., 142 izr., 1 egyéb vall., össz. 3112; 1991: össz. 8373, m. 4482 (53,53%); 2001: össz. 7522, m. 3855 (51,25%). – Filiája 1917: Ágó. ** Némethy 1894:322. – Gerecze II:164. – Schem. Strig. 1917:62. – Györffy I:488. – Divald 1999:144.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zseliz. Első írásalakjában Ziliz néven szerepel. A XIV. század közepéig a koronabirtokok között tartják nyilván, majd csere útján a Becsei-család lesz a földesura. A családba házasodott Dessewffyek és Eszterházyak révén előbb az Eszterházy-, majd a Szakmáry- és gróf Amadé-családok birtokába kerül a községhatár. Később ismét Eszterházyak a földesurai, hogy végül a gróf Breunner-család kezébe kerüljön a termékeny uradalom. Bővebben

D Dudich Sándor - Dulai Henrietta B Bandor Éva F Fischer-Colbrie Ágoston G Gubík Ági K Kherndl Antal M Molnár János S Schubert, Franz - Skronka Tibor T Tok Béla U Urbán Sándor V Viszolajszky Károly