Vágkirályfa

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján fekszik, Vágsellyétől 3,5 km-re északnyugatra, Galántától 10 km-re délkeletre. A községet érinti a 75-ös országos főút Galánta és Vágsellye közti szakasza, területén keresztülhalad a Pozsony-Budapest vasúti fővonal. Nyugatról Nemeskajal, délnyugatról Tósnyárasd, délről Deáki, délkeletről Vágsellye, keletről Vághosszúfalu, északkeletről pedig Sopornya községekkel határos. Nyugati és déli határa 1923-ig Nyitra és Pozsony vármegye határát alkotta. Határának egy részét 1985 óta a Vágkirályfai-víztároló vize borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Területe 1939-hez képest 19 hektárral (2 %) növekedett (9,32 km²-ről 9,51 km²-re).

Népesség

A községnek 1910-ben 1650, 1921-ben 1669, 1939-ben 1810, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni kitelepítések során szlovákokat telepítettek ide, ezzel vegyes lakosságú községgé vált. Az 1939 utáni fél évszázadban népessége 14,3 %-át elveszítette, 1991-ben 1552 lakosa volt. Az 1990-es években tovább csökkent lakosságszáma, 2001-2011 között azonban már 10,5 %-os növekedés figyelhető meg. A szlovákok aránya 1991-2011 között háromszorosára nőtt (9,4 %-ról 28,7 %-ra), a lakosság többsége továbbra is magyar nemzetiségű. A túlnyomó többség (78,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

Középkori írásos említéseit nehéz elkülöníteni Magyarország más, hasonló nevű településeitől. Előbb a zoborhegyi bencés apátság tartozéka volt, majd IV. Béla idején került át a znióvári premontrei kolostor birtokába. A középkorban a falu mai határában álltak Palota és Jenő nevű, később elpusztult községek. A 16. századtól a vágsellyei jezsuitáké volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik. Határában létesítették az 1970-80-as években a Vágkirályfai-víztározó duzzasztóművét. A víztározó a vízi sportok kedvelt színtere. Szent Erzsébetnek szentelt római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban. A Vágkirályfán született Janics Kálmán mellszobrát 2006-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Királyfalva: Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a Tudományi Kincstár, lakosai katolikusok, fekszik Sellyéhez nem messze, határa meglehetős, réttye, legelője elég van, a Szeredi só házaknál pénzt kereshetnek, fája kevés, Vág vize ellen költséges töltéseket kell tartaniok.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Királyfalva (Vágh), Nyitra m. magyar falu, Séllyéhez 1/4 órányira, a Vágh jobb partján, Pozsony vmegye szélén: 974 katolikus lakos. Határa róna, jó buzatermő; sok zabot, kölest, kukoriczát termeszt. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Érsekujvár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vág-Királyfa, magyar község a Vág jobbpartján, Vág-Sellye mellett, ettől északnyugatra, 1514 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomás Vág-Sellye. Kath. templomáról már egy IV. Béla korabeli 1252-ből származó oklevél szól, amikor IV. Béla a községet a turóczi prépostságnak adományozta. A templom 1250–60 közt épült, de időközben megnagyobbították. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vágkirályfa, Királyfalva, v. Nyitra vm. (Král’ová nad Váhom, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. vágsellyei esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Tp-át 1260: Árpádházi Szt Erzsébet tit-ra sztelték. Vágsellye filiájából 1884: alapították újra. Anyanyelve 1940: m. – Lakói 1940: 1645 r.k., 3 izr., össz. 1648; 1991: össz. 1552, m. 1388 (89,43%); 2001: össz. 1531, m. 1273, 8(3,15/%). ** Némethy 1894:300. – Gerecze II:577. – Schem. Strig. 1917:116. – Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágkirályfa. A község területe 1620 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1810.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágkirályfa kk. vágsellyei járás. A XIII. sz.-ban már rendezett község volt r. k. templommal. IV. Béla király 1252-ben a turóczi prépostságnak adományozta. Királyfalu néven szerepel, amit az egyházbirtokába levő Pechler Márton által 1619-ben készített kehely is bizonyít, amely kelyhet Király falu adományként kapta. A község eredetileg a Vág balpartján épült, azonban a gyakori áradások és ennek következtében a töltés elszakadása és a folyó medrének új iránya a Vág jobb oldalára került. Bővebben