Krasznahorkaváralja

A község a Rozsnyói-medence keleti részén, a Rozsnyói-hegység (Nyíres-tető, 965 m) déli lábánál, a 16-os országos főút (Rozsnyó-Szepsi szakasz) mentén fekszik, Rozsnyótól 6 km-re keletre. Itt ágazik el az Úhornái-hágón és Dénesen (13 km) keresztül Szepesremetére (30 km) vezető 549-es út, mellékút köti össze a szomszédos Andrásival is (3 km). Rozsnyótól a Rákos-hegy (800 m) választja el, határának mintegy felét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (23,20 km²) 1910-38-hoz képest (23,17 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

1910-ben 1037, 1921-ben 1077, 1938-ban pedig 1184, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után észak-gömöri és külföldi szlovák telepesek érkeztek a községbe, de magyar többségét (mely 2011-re már csak relatív többség) napjainkig megőrizte. 1938-1991 között népessége kétharmadával nőtt, 1991-2011 között dinamikus népességnövekedés (31,6 %-os népességgyarapodás, 1957 főről 2575-re) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A vár alatti település abban az időben keletkezett, amikor ezt a vidéket az Ákos nemzetség uralta. 1322-ben "Karaznahurka" néven említik először. 1329-ben "Craznahorka, Craznahurka, Craznyhorka" a neve. Története szorosan kötődik a vár történetéhez. A falu alapítói magyarok voltak, korábban szláv szórvány élt itt, de nem zárt telepen, tőlük származik a vár neve. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda egyaránt működik. Nagy jelentőségű az idegenforgalom - országos jelentőségű műemléke a 13. században épült, majd a 16. századtól az Andrássyak birtokában lévő várkastély, mely 1906 óta vármúzeumként látogatható. 2012-ben egy tűzvész súlyos károkat okozott a várban. Az Andrássy-képtár 1910-ben, a kassai országút mellett fekvő Andrássy-mauzóleum 1904-ben épült szecessziós stílusban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KRASZNAHORKA. Várallya, Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával ékesíttetik, Vára Uhorna hegyen épűlt, mellyen Selmetz felé jeles ország út van. 1530dik esztendőben Zápolya János alatt pénzek is verettettek itten. Földgye ha trágyáztatik jó gabonát terem, réttyei jók, piatzozása közel Rozsnyón, legelője alkalmatos, fája mind a’ két féle, vászon fejérétésből is hasznot vesznek bé.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Krasznahorka-Váralja, Gömör v. magyar mv., Rosnyóhoz keletre 1 órányira a szepesi és tornai országutban: 987 kath., 27 evang. lak., kik közt számos kézmives, kereskedő, és nemes találtatik. Kathol. anyaszentegyház. F. u. gr. Andrásy György. A várostól éjszakra fekszik régi vára, melly egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Rozsnyótól keletre a tornai országút mentén regényes tájékon érjük Krasznahorka-Váralja helységet magános kopár halmon emelkedő régi várával. A Bebekek ősi fészke volt ez, honnan három századon át uralkodtak a vármegyén, s jártak rabló kalandjaikra. Bebek Ferencz a megyéből ide hordatta össze a harangokat s azokból hamis pénzt veretett. A XVI. században az Andrássy grófok birtokába kerűlt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Krasznahorkaváralja, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 157 házzal és 1045 róm. kath. vallású lakossal. Vára a Bebekek egyik ősi fészke, melyet e család három századon át bírt. 1341-ben Castrum Kraznahorka, 1426-ban Craznahorka és 1472-ben Kraznahora néven szerepel az egykorú oklevelekben. Váralja község 1423-ban már vámszedő hely, a hol a pelsőczi Bebekeknek 67 jobbágyportájuk volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Krasznahorkaváralja, v. Gömör-Kishont vm. (Krásnohorské Podhradie, Szl.): 1. plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. rozsnyói esp. ker-ében. - 1341: Castrum Kraznahorka. 1366: pléb. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték. A reformációval szemben kegyura, az Andrássy gr. család. megvédte. A tp. mai formáját 1787: nyerte. 1847: a sztélyhez Szt Flórián-kpnát építettek. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Krasznahorkaváralja. Legrégibb időkben a Bebek-család fellegvára volt az erősség, amelynek három évszázadon voltak urai. 1311-ben Castrum Krazna horka néven említi egy okirat, 1472-ben Krazna horka nevet találunk egy másik oklevélben. Maga a község szintén a Bebek-dinasztiáé volt és 1423-ban 67 jobbágytelekre oszlott. A husziták hatalmukba kerítették a várat, de Mátyás király hadai visszafoglalták és ismét Bebek-kézre került. Bővebben