Felsőtúr

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi pereménél, a Korponai-erdő déli lábánál, a Korpona-patak völgyében fekszik, Ipolyságtól 6 km-re északra, Palásttól 6 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Palásttal, valamint a szomszédos Nagytúron (2 km) keresztül Ipolysággal. Északnyugatról Szalatnya, nyugatról Kistompa, délről Nagytúr, keletről Ipolyság (Tesmag katasztere), északról pedig Palást határolja. Területének nagyobb része mezőgazdaságilag művelt, mintegy egyötödét pedig erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (12,97 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910/1938: 12,98 km²).

Népesség

1910-ben 621, 1921-ben 583, 1938-ban pedig 681, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 8,7 %, 1930-ban 22,9 % volt. 1945 után magyar lakosságának 14,4 %-át kitelepítették, de magyar többségét napjainkig sikerült megőriznie (1961-ben 70,9 %, 2011-ben 62,6 %). 1991-2011 között lakossága 8,3 %-al csökkent (660 főről 605-re), a szlovák nemzetiségűek aránya ezzel párhuzamosan 27,1 %-ról 34,9 %-ra nőtt. A roma etnikuhoz tartozik a lakosság 8,5 %-a. Lakosságának túlnyomó többsége (92,6 %) római katolikus vallású. Egyedüli külterületi lakott helye Bodorpuszta, ahol 2011-ben 37 állandó lakos (az összlakosság 6,1 %-a) élt.

Történelem

Első okleveles említése Tur alakban 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásnak indul, amiről a pápai tizedszedő-jegyzékek is tanúságot tesznek. Később 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, amely István nevű papját is említi. 1417-ben Naghthwr, 1517-ben Iwanczthwrya néven említik. A 15. században Nagy Thür alakban szerepel okleveleinkben és ez idő tájt a Vajda- és Jánoki-családok birtokában találjuk. Egy Joannes de Thür nevű királyi megbízott, aki a sági konvent megrohanása és kifosztása ügyében maga elé idéztette Lévai Cseh Pétert, a községtől vette nevét. A 18. és 19. században a báró Scherpon- és Nedeczky-család a legjelentősebb birtokosai. A községet nem kerülték el a katasztrófák sem. 1831-ben, 1866-ban és 1873-ban kolerajárvány sújtotta, 1858-ban pedig a templom égett le, helyette újat kellett építeni. 1853-ban 9 nemesi kúria és 43 porta állt a községben. 1920-ig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, majd 1938-45 között ismét Magyarországhoz csatolták.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található, határában kőbányászat folyik és napkollektoros erőmű működik. Szent Jakabnak szentelt római katolikus templomát 1693-ban építették reneszánsz stílusban, 1865-ben átépítették. A faluban több régi kúria is fennmaradt (két Pongrácz-kúria, Nedeczky- és Móser-kúriák).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tur, (Felső vagy Nagy), magyar falu, Honth vmegyében, 472 kath., 9 evang. lak. Kat. paroch. templom.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipolyságtól éjszakra, a Korpona völgyében fekszenek sorjában: Kis-, Közép-, Felső-Túr és Palást. E négy község termékeny vidéke a megye legszebb részeinek egyike. A hármas Túron jó bor és jó dohány terem. Ismert szólás-mondás a megyében, hogy: túri bor – úri bor. E falvakat több kastély is díszíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőtúr, a Korpona-patak mellett fekvő magyar kisközség, 91 házzal és 558 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Ipolyságon, postája helyben van. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik, melyről már 1156-ban találunk okleveles följegyzést, a mikor Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalannak adta. A pápai tizedszedők 1332-37. évi jegyzékében is szerepel. 1435-ben a Vajda és Jánoki családoknak volt itt birtokuk. Ugyene korban Nagj Thur alakban is említik. Innen vette nevét az a Joannes de Thur, a ki királyi emberként megbizást nyert, hogy a sági konvent kirablása ügyében megidézze Lévai Cseh Pétert. A XVIII. század elején a Beniczky családot uralta a falu; a mult század elején pedig a Horváth, Fogarassy és Pongrácz családokat találjuk itt. Jelenleg báró Scherpon Ozsvát, Horváth Miklós és Nedeczky Pál a birtokosok. Három urilak van a faluban, ezek közül kettő régebbi építmény. Az egyiket a Fogarassy család építette és az jelenleg Laky Károly ezredesé; a másik a Pongrácz családé volt és most báró Scherponé. A harmadik urilak a Nedeczky családé, a mely azt újabban építette. A községbeli templom 1693-ból való, de 1865-ben restaurálták. Felsőtúrhoz tartoznak a Bodri, Borókás, Gombos, Hollós, Nedeczky, Pergyés, Pléska és Szölcz puszták.

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőtúr, v. Hont vm. (Horné Turovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. drégelyi esp. ker-ében. - 1156: Tur. Tp-át 1332 e. id. Szt Jakab ap. tit. sztelték, a mait 1693: építették. Anyakönyvei 1693-tól. Anyanyelve m. - Lakói 1910: 586 r.k., 17 ev., 10 ref., 8 izr., össz. 621; 1940: 666 r.k., 12 ev., 2 izr., 2 egyéb vall., össz. 682; 1970: össz. 793, 71,1%-a m.; 1991: össz. 660, m. 480 (72,73%); 2001: össz. 621, m. 422 (67,95%). ** Némethy 1894:90. - Schem. Strig. 1917:39. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőtúr. Már első Árpádházi királyaink idejében fenáll. Első okleveles említése 1156-ból származik, annak kapcsán, hogy Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalan javadalmai közé utalta. A tatárjárás után a község erőteljes virágzásnak indul, amiről a pápai tizedszedőjegyzékek is tanúságot tesznek. A XV. században Nagy Thür alakban szerepel okleveleinkben és ezidőtájt a Vajda- és Jánoki-családok birtokában találjuk. Egy Joannes de Thür nevű királyi megbízott, aki a sági konvent megrohanása és kifosztása ügyében maga elé idéztette Lévai Cseh Pétert, a községtől vette nevét. A XVIII. és XIX. században a báró Scherpon- és Nedeczky-család a legjelentősebb birtokosai. A község külterületi lakott helyei: Bodoripuszta, Borókáspuszta, Gombospuszta, Hollóspuszta, Perjéspuszta, Szölczpuszta. A község területe 2255 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 681, túlnyomóan róm. kat.