Barslédec

A község a Zoboralja északi peremén, a Tribecs-hegység déli (a gímesi Várhegy délkeleti) lábánál fekszik, Aranyosmaróttól 12 km-re nyugatra, Nyitrától 22 km-re északkeletre, a Dervence-patak partján. A falutól délre halad el a Sarlókajsza-Garamkovácsi vasútvonal (megállóhely). Mellékutak kötik össze Szelezsénnyel (7 km), Gímeskosztolánnyal (3 km) és Néverrel (3,5 km). Nyugatról Gímes, északnyugatról Gímeskosztolány, északkeletről Velséc, keletről Szelezsény, délről pedig Néver községekkel határos. Nyugati és északnyugati határa Bars és Nyitra megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Aranyosmaróti járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (11,65 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő Lédec a zoboraljai magyar nyelvsziget legészakabbi községe és egyben az egyetlen község a járásban, ahol jelentősebb számú magyar lakosság él. 1910-ben 855, 1921-ben 865, 1942-ben pedig 1003, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, magyar többségét a 20. század végéig megőrizte, a szlovákok 1991-2001 között kerültek többségbe az asszimiláció révén. 1991-2011 között lakosságszáma 16,4 %-al csökkent (886 főről 741-re), a magyar nemzetiségűek aránya ezzel párhuzamosan 57,6 %-ról 31,9 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (84,5 %) római katolikus vallású.

Történelem

A települést 1075-ben "Lenduch" alakban említik először az esztergomi érsekség birtokaként. 1253-ban "Leuduch" néven említik. 1353-ban már két faluként Kis- és Nagylédec néven ("Maior, Minor Ledneche ") szerepel. Eredeti lakói mellé székelyeket telepítettek. 1536-ban malmot említenek a községben. 1573-ban puszta hely volt. 1601-ben 4 malma és 44 háza volt. 1720-ban 23 adózója és 2 malma volt. A falu határát a Drevenica-patak két részre osztotta, az egyik Nyitra, a másik a Bars vármegyéhez tartozott. A 18. században a két részt egyesítették és Nyitra vármegyéhez csatolták. A 19. században ismét Bars vármegyéhez került. 1777-ben a falut Lédecz néven említik. 1828-ban 109 házában 690 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, favágással és kosárfonással foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Lakói ezután is kisbirtokosok, mezőgazdasági napszámosok voltak. 1939-ben szeszfőzde épült a községben. 1945-ben a nagybirtokokat felosztották és később megalakult a földműves szövetkezet is. 1991-ben még magyar többségű település volt. Magyar tannyelvű általános iskoláját 1999-ben szüntették meg.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda és szintén szlovák magániskola működik. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült egy korábbi, gótikus stílusú templom helyén. 1969-ben Barslédecen nyitották meg az első állandó szlovákiai magyar néprajzi kiállítást.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LEDECZ. Ladicze. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Aranyos Maróthoz 1 mértföldnyire, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatza Nyitrán.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lédecz, magyar falu Nyitra vmegyében, Bars vmegye szélén, Ghymeshez 1/2 órányira. Lakja 682 kath. Van kath. paroch. temploma. Határja jó, erdővel, szőlőhegygyel, és sok gyümölcscsel. F. u. az esztergomi érsek. Ut. posta Nyitra 5 óra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Zsitva-Újfalun túl az aranyos-maróti járás következik, melynek terűletén a kitűnő bort termesztő Lédecz község kivételével magyar községgel nem találkozunk.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lédecz. Nyitra vármegye határszélén fekvő magyar kisközség, 770 róm. kath. vallású lakossal. Az esztergomi érsek birtoka és hajdan a verebélyi székhez tartozott. A patak, mely a községet szeli, határ volt Nyitra és Bars között s ezért a patakon túli rész régente nyitramegyei község volt, de most már egyesítve van, s egészben Bars vármegyéhez tartozik. Nevét még háromféle változatban találjuk, ú. m. Ledécz, Lidecz és Ladicze. 1573-ban a törökök pusztították el a községet. 1700 körül a pestis és 1855-ben és 66-ban a kolera tizedelte meg a lakosságot. A községben egy nagyobb kőoszlop van, mely állitólag még a török időkből származik, a mit azonban az olvashatatlan feliratból megállapítani nem lehet. Régi katholikus templomát is a törökök pusztították el. Mostani temploma a török dúlások után épült és 1790 körül renováltatott. A község postája Ghymes, távirója és vasúti állomása Aranyosmarót. Ide tartozik Hajnalgyep puszta is.

Magyar Katolikus Lexikon

Barslédec, v. Bars vm. (Ladice, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. szentbenedeki esp. ker-ében. - Tp-át 1500 e. Gyümölcsoltó Boldogassz. tiszt. sztelték, a mait 1783: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1910: m. Filiái 1917: Ghymes, Ghimeskosztolány, Néver. - Plébánosai: 1560 k. László, 1610: Pereszthegyi Mihály, 1630: Kalinai Mihály, 1631: Szécsi Jakab, 1647 k. Raphael János, 1657: Megyery Jakab, 1667: Berzeviczy Lukács, 1671: Mészárics András, 1672: Gyerfás Benedek, 1680: Csallóközy András, 1689: Ozlebics Péter, 1694: Gál Ádám, 1695: Ungváry János, 1698: Szolcsányi István, 1704: Buday Imre, 1710: Dobronay Ferenc, 1713: Hullik János, 1719: Tessényi János, 1755: Névery Ferenc, 1757: Kornis Ferenc gr, 1759: Malonyay János, 1760: Kovács Sándor, 1779: Tessényi Sándor, 1786: Baranyay Mátyás, 1816: Bedros Jakab, 1821: Szabó István, 1824: Okolicsányi Pál, 1841: Vilt Mihály, 1851: Wachtler Károly, 1869: Kabina András, 1892: Borbás László. - Lakói 1840: 648 r.k., 41 egyéb vall., össz. 689; 1910: 843 r.k., 3 ev., 9 izr., össz. 855; 1970: össz. 1108, 73,8 %-a m.; 1991: össz. 886, m. 510 (57,56%); 2001: össz. 813, m. 355 (43,67%). ** Némethy 1894:150.