Őrsújfalu

Az Alsó-Csallóköz keleti részén, a Duna északi partján fekszik, Komárom központjától 6 km-re nyugatra. Áthalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő, nagy forgalmú 63-as út. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Egyike a Komáromot alkotó két kataszteri területnek (a másik maga Komárom). Kataszteri területe 22,92 km², ehhez 3 komáromi városrész (Gadóc, Cserhátpuszta, Szentpálpuszta) tartozik.

Közigazgatás

1979 előtt község, azóta Komárom egyik városrésze. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, azóta folyamatosan a Komáromi járáshoz. 1921-ben területe 31,47 km². 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). 1960-ban Gadócot Komáromhoz csatolták, így területe 3/4-ére csökkent.

Népesség

Mivel Őrsújfalu Komárom városrésze, részletes statisztikák nem állnak rendelkezésre. 1921-ben 1360 lakosából 1333 magyar nemzetiségű volt. 1970-ben 1743 lakosa volt, ebből 1447 (83 %) magyar nemzetiségű. 2001-ben 1769 lakosa volt, ebből a hozzá tartozó Cserhátpusztán 73-an, Szentpálpusztán 74-en éltek. 2007-ben 1827 lakosa volt (+ Cserhátpuszta 72, Szentpálpuszta 64, összesen 1963 fő).

Történelem

Zsigmond király oklevelében említik először, 1387-ben. Neve az Örs törzsnévből származik, majd később annak határában alakult ki Újfalu. A 19. században Darányi Ignác földművelési miniszter birtoka, aki mintagazdaságot létesít itt. 1848-ban a magyar és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az árvíz is gyakran sújtotta a községet. Temploma sokáig nem volt, csak 1911-ben épült a katolikus templom. Komáromhoz csatolása után a város családi házas külterületévé vált. 1977-ben itt indult útjára a Nyári Művelődési Táborok rendezvénysorozata, s az 1980-as években az őrsújfalusi Duna-part adott otthont a Honismereti Ifjúsági Táboroknak is.

Mai jelentősége

2006 júniusától új bútorgyár (Kom-Polster) kezdte meg itt a termelését. Működik Örsújfalun egy pálinkafőzde is, valamint itt található a Vadas autókemping. A település keleti (Komárom felé eső) részén az utóbbi évtizedekben új családi házas utcák alakultak ki. 1815-ben épült klasszicista stílusú kastélyában szociális otthon működik. A településen 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, fekszik Komáromhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu, magyar falu, Komárom vmegyében, Örs puszta mellett Komáromhoz nyugotra 3/4 órányira, rónaságon. Határa 2320 9/10 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada legelő. Az urbéri föld tesz összesen 2234 2/10, a földesuri és curialis birtok 86 7/10 holdat. Egész jobbágy telke van 14 14/32; mellyet 24 gazda bír; ezenkivül 3 urbéri zsellér és 10 lakó számláltatik. Földe termékeny porhanyos fekete agyag. Lakosai 413 lélekre mennek, vallást illetőleg rom. katholikusok, s a rév-komáromi anyaegyházhoz tartoznak. A földmivelést, ló- és szarvasmarha-tenyésztést sikerrel űzik. Határában sok mocsáros hely találtatik. Földesura gr. Zichy Miklós, ki az egész jobbágyságot és zsellérséget birja, ezenkivül allodialis földe 27 1/10 hold, s ugyan ővé az erdős dunasziget is. Birtokos még gróf Nádasdy Leopold 23 5/10 holddal, és a rév-komáromi plébános, ki 36 1/10 h. szántóföldet bir. Hajdan Alsó-Őrsnek neveztetett s ebben birt részjószágát Csóka Erzsébet Csabay György hitvese Pál Jánosnak zálogositja el.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunaújfalu, magyar nagyközség, közel a Dunához. A mult század elején a Duna partján feküdt, de a gyakori árvizek elől mostani helyére volt kénytelen telepedni. Hajdan Alsó-Örs volt a neve, melyet Kézai és más krónikások szerint Örs kún kapitánytól nyert. 1260 körül már mind a két Örs említve van, (a másik a mai Dunaörs puszta). Hajdan a komáromi várjobbágyok földje volt, kiktől 1218-ban Sámuel comes itt három ekényi földet vásárolt. 1260 és 70 között az egyik Örs villa Vrs alakban van emlitve. 1256-ban IV. Béla a két Örsöt Szefrid lovagnak adományozza, ki 1264-ben birtokának egy részét Fülöp esztergomi érseknek adja el. Közben Szent Lázár szerzetesei is szereznek itt birtokot, melyet szintén az esztergomi érsek vesz meg. Az érsekség itteni birtokát 1305-ben újabb hagyatékkal gyarapította Mykó mester, ki itteni részeit hagyományozta neki s ezt később »Örs káptalani puszta« néven nevezték. 1387-ben, mikor a komáromi vár birtoka, már az Ujfalu elnevezés is felmerül, de még mindig Örs jelzővel, Vrs-ujfalu alakban. A török világban elpusztult, de 1659-ben már ismét szerepel, a mikor Izdenczy András az ura, kinek magva szakadván, Sigray János és örökösei birtokába kerül. 1729-ben Jankovich Miklós kap itt érseki adományt. Később a gróf Nádasdy, a Halasy, Sárközy, Vellesz és a gróf Zichy családok voltak a birtokosai, most pedig Darányi Ignácznak, Ruttkay Bélának és Ocsovszky Oszkár Aurélnak van itt nagyobb birtokuk. A község házainak száma 106, lakosaié 1026, a kik mind róm. kath. vallásúak, de templomuk nincsen. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartanak fenn. 1848-ban a magyar és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az árvíz is gyakran sújtotta a községet. A községhez tartozó Vadas puszta Mátyás király hajdani vadaskertjétől vette a nevét. Ide tartoznak Cserhát, Duna-Örs, Kis- és Nagy-Gadócz, Szentpál, Tamási és Vadas puszták és Czikeháza és Losonczy tanyák. Cserhát puszta azelőtt a gróf Zichyeké volt. Később Ruttkay Mártoné, majd Vestermayer Károlyé lett, azután Jokl Vilmos, majd az Ocsovszkyak birtokába került és most is az övék. Szent Pál puszta már 1268-ban megjelenik, a mikor is Szent Pálnak szentelt egyházát említik. Az a domb, melyen ez az ősi egyház állott, ma is a »puszta templom« néven ismeretes. A szentpáli templom romjainak köveit a szentpéteri templom építésére használták fel. Innen származik a szentpéterieknek az a mondása, hogy Szentpéter megette Szent Pált. 1260-70 között Szentpáli Jób is vármegyei birtokosként szerepel és egy 1268-iki oklevél szerint ez időtájt e pusztát a győri egyház népei lakták. Újabban itt is a Zichyek lettek a birtokosok. 1860-ban Ruttkay Márton vette meg és most a Ruttkay Béla birtoka. Dunaörs puszta az újabb korban a gróf Nádasdyaké volt, most pedig Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszteré, kinek itt mintagazdasága van. Gadócz puszta 1247-ben Gothue alakban szerepel és ekkor Eklyi Olthman fia András birtoka. 1260-70 között Gothouch néven, már faluként van említve. 1268-ban, a mikor a majki egyház birtoka, Kothouch alakban írják a nevét. 1483-ban az érseki papnemeseké, és ekkor possessio Gadowc nevet visel. 1624-ben a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a Koppánmonostorhoz tartozó gadóczi jobbágyok a földadót a komáromi vár tisztjének fizessék. 1659-ben praedium, melynek Tatay Máté is egyik birtokosa. A mult század elején gróf Nádasdy Lipót, Ghiczy Mátyás és Sárkány Ferencz birtoka volt, ma Darányi Ignácz tulajdona.