Milyen kötelezettségeim vannak a gyermek megszületés előtt?

Alapvető információk

A Munka Törvénykönyve a nőt nem kötelezi arra, hogy terhességéről a munkáltatót tájékoztassa, ám amennyiben terhessége tényét a munkáltatóval nem közölte, nem részesülhet különös jogvédelemben. Az írásos bejelentés a terhes munkavállaló számára védettséget biztosít, melynek időtartama alatt a nő nem kaphat munkáltatói felmondást, és a munkáltató azonnali hatállyal nem szüntetheti meg vele a munkaviszonyt.

Munkáltató írásos tájékoztatása a terhességről

Munkaviszonyban lévő terhes nő

A Munka Törvénykönyve a terhes alkalmazottat olyan alkalmazottként határozza meg, aki munkáltatóját írásban tájékoztatta állapotáról, és orvosi igazolással bizonyította állapotát (Munka Törvénykönyve 40.§).

Az írásos bejelentés pillanatától a női alkalmazott védettség alatt áll, a munkáltató köteles számára a terhességgel kapcsolatos orvosi kivizsgálások feltétlenül szükséges idejére távolléti díjjal járó szabadidőt biztosítani, amennyiben a kivizsgálást vagy a kezelést nem lehetett elvégezni a munkaidőn kívül (Munka Törvénykönyve 141.§)

A védettség időtartamának a Munka Törvénykönyve 64.§, 1.bek., c) pontja szerint a női alkalmazott terhességének, szülési szabadságának, a női vagy férfi alkalmazott gyermekgondozási szabadságának ideje minősül, illetve az az időtartam, amelyben az egyedülálló alkalmazott három évnél fiatalabb gyermek gondját viseli.

A Munka Törvénykönyve 72.§-a szerint a munkáltató próbaidőben a munkaviszonyt terhes asszonnyal, az anyával a szülést követő kilenc hónapon belül vagy szoptató anyával csak kivételes esetben írásban szüntetheti meg, amely eset nem függ össze a női alkalmazott terhességével vagy anyaságával. A felmondást írásban indokolnia kell, különben érvénytelen.

Határozott időtartamra szóló munkajogviszony esetén védettség nem létezik. Amennyiben a terhes alkalmazott ilyen munkajogviszonyban dolgozik, az a munkaszerződés lejártával megszűnik tekintet nélkül a terhességre, ill. a szülési szabadság megkezdésére. A munkáltató nem köteles a határozott időtartamra szóló munkajogviszonyt meghosszabbítani.

Ha a terhes nő a határozott időtartamra szóló munkajogviszony megszűnését követően nem létesít újabb munkaviszonyt, a szülési szabadság megkezdéséig a munkahivatal nyilvántartásba veheti. A szülési szabadság időtartama alatt gyermekágyi segélyre jogosult, amennyiben egészségügyi biztosítása a szülést megelőző két esztendőben legalább 270 napon át tartott.

A munka-, szociális- és családügyi hivatalban nyilvántartott terhes nő

Ha a terhes nőt a munka-, szociális- és családügyi hivatal nyilvántartásba veszi, továbbra is teljesítenie kell az ebből adódó kötelezettségeit. Ez azt jelenti, hogy az aktív munkakeresésre vonatkozó igazolásokat személyesen, a hivatal által megszabott időpontban és helyen mutatja fel. Ezen kötelezettsége a szülési szabadság megkezdéséig, azaz szülés várható időpontját megelőző hatodik hétig fennáll.

Veszélyeztetett terhesség

A veszélyeztetett terhesség betegszabadságnak minősül. Veszélyeztetett terhesség esetén a nő betegszabadság jogcímén táppénzre jogosult. A táppénz ebben az esetben a gyermekágyi segélyre való jogosultság időpontjáig jár.

Szülési szabadság megkezdése

Alapvető információk

Szülési szabadságát a nő általában a szülés várható időpontját megelőző hatodik héttől kezdi meg, legkorábban azonban a a szülés várható időpontját megelőző nyolcadik héttől. A nőgyógyász kitölti számára a szükséges formanyomtatványt, amelyet aztán a munkáltatóhoz vagy a munka-, szociális- és családügyi hivatalhoz nyújt be.

Munkajogviszonyban lévő szülő nő

A nőgyógyász által igazolt szülési szabadság megkezdéséről szóló értesítést a munkajogviszonyban lévő szülő nő a munkáltatójához nyújtja be. A munkáltató köteles a Szociális Biztosító (a munkáltató székhelye szerinti) illetékes kirendeltségénél, a szülési szabadság megkezdését, illetve a befejezését követő nyolc napon belül, bejelenteni a szülési szabadság megkezdését és befejezését (később a gyermekgondozási szabadságot is). Ezen kötelezettségének a munkáltató a “Természetes személy regisztrációs lapja” formanyomtatványon köteles eleget tenni.

A Munka Törvénykönyve 141.§-a szerint a munkáltató igazolja a munkavállaló távolmaradását a munkahelyről a szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság alatt (Munka Törvénykönyve 166.§). A Munka Törvénykönyve 166.§-a, 1. bek. szerint a női alkalmazottnak a szüléssel és az újszülött gyermekről való gondoskodással kapcsolatban 34 hét szülési szabadság jár. Egyedülálló nő esetében a szülési szabadság időtartama 37 hét. Ha a nő egyszerre két vagy több gyermeket szül, a szülési szabadság időtartama 43 hét. Az újszülöttről való gondoskodással kapcsolatban a gyermek születésétől a férfinak is azonos időtartamú szülési szabadság jár, amennyiben újszülöttről gondoskodik.

A Munka Törvénykönyve 166.§-a, 2. bek. szerint a munkáltató köteles a gyermekgondozás elmélyítése céljából a nő vagy a férfi kérelmére a gyermek harmadik születésnapjáig tartó szülési szabadságot nyújtani. A gyermek különös gondozást igénylő, hosszantartó rossz egészségügyi állapota esetén a munkáltató köteles a nő vagy a férfi kérelmére a gyermek hatodik születésnapjáig szülési szabadságot nyújtani. A női munkavállaló köteles a munkáltatóhoz benyújtani a gyermek hosszantartó rossz egészségügyi állapotáról szóló orvosi véleményt.

A munka-, szociális- és családügyi hivatalban nyilvántartott szülő nő

A nőgyógyász által igazolt szülési szabadság megkezdéséről szóló értesítést a szülő nő az illetékés munka-, szociális- és családügyi hivatalhoz nyújtja be.

A szülési szabadság megkezdésének bejelentése az egészségügyi biztosítónál

Ha a szülő nő munkajogviszonyban van, a szülési szabadság megkezdését az illetékes egészségügyi biztosítónál a munkáltató jelenti be. A munka-, szociális- és családügyi hivatalnál nyilvántartott szülő nő a szülési szabadság megkezdését az illetékes egészségügyi biztosítónál maga jelenti be.

A szülőknek az apaság elismerésére irányuló egybehangzó nyilatkozata

Amennyiben a gyermek szülei nem élnek házasságban, a gyermek születése előtt vagy azt követően az apaságot egybehangzó nyilatkozatukkal elismertethetik az illetékes anyakönyvi hivatalban. Elengedhetetlen mindkét szülő jelenléte, az anya és az apa személyi igazolványának felmutatása, elvált (megözvegyült) anya esetében a házasságot felbontó bírósági ítéletet (házassági anyakönyvi és halotti anyakönyvi kivonatot) is szükséges felmutatni.

Az elhalálozás helye szerinti eljárás

Alapvető információk

Elhalálozás esetén a halálesetet elsősorban a 112-es segélyhívó vonalon kell bejelenteni. A diszpécserszolgálat a megadott címre kiküldi a szolgálatban lévő orvost, aki a holttestet megvizsgálja, és megállapítja a halál beálltának idejét és okát. A holttest vizsgálatát végző orvosnak mindenki köteles tájékoztatást nyújtani a halál bekövetkeztének körülményeiről. Az orvos legjobb tudása alapján kitölti a Halotti vizsgálati levelet és az elhalálozás statisztikai jelentését (halotti bizonyítvány), amely az elhalálozás okainak hivatalos feljegyzése. A halotti vizsgálati levél tartalmazza a holttest további sorsára tett javaslatot. Számításba jöhet az eltemetés törvényes határidőben, vagy boncolás elrendelése az egészségügyi biztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről szóló 581/2004 Tt.sz. törvény 48.§-a szerint.

Ha az elhalálozás otthon következett be

Alapvető információk

Elhalálozás esetén a halálesetet elsősorban a 112-es segélyhívó vonalon kell bejelenteni. A diszpécserszolgálat a megadott címre kiküldi a szolgálatban lévő orvost, aki a holttestet megvizsgálja, és megállapítja a halál beálltának idejét és okát. A holttest vizsgálatát végző orvosnak mindenki köteles tájékoztatást nyújtani a halál bekövetkeztének körülményeiről. Az orvos legjobb tudása alapján kitölti a Halottvizsgálati levelet és az elhalálozás statisztikai jelentését (halotti bizonyítvány), amely az elhalálozás okainak hivatalos feljegyzése. A halottvizsgálati levél tartalmazza a javaslatot a holttesttel való további bánásmódra. Számításba jöhet az eltemetés törvényes határidőben, vagy boncolás elrendelése.

A holttestet megvizsgáló orvos haladéktalanul, ám legkésőbb az elhunyt vizsgálatát követő három munkanapon belül köteles bejelenteni az elhalálozást az illetékes anyakönyvi hivatalnál. Az anyakönyvi hivatalban a törvényes adatokat bejegyzik a halotti anyakönyvbe. Annak gyanúja esetén, hogy az elhalálozás bűncselekmény vagy öngyilkosság következménye, illetve amennyiben az elhunyt külföldi személy, az orvos az elhalálozást az illetékes Rendőrkapitányságnál is köteles bejelenteni.

Amennyiben a holttestet vizsgáló orvos nem rendel el boncolást, a hozzátartozók az elhunyt elszállítása céljából értesíthetik a temetkezési vállalatot. Az emberi maradványokat temetkezésre kijelölt helyen kell elhantolni, vagy elhamvasztani. Amennyiben boncolást végeztek, a halottat azonnal el lehet temetni.

Boncolás elrendelése, a község feladatai, temetkezési vállalat

Amennyiben a holttestet vizsgáló orvos elrendeli a boncolást, értesíti az Egészségügyi Felügyelet temetkezési szolgálatát, amely biztosítja az elhunyt és az iratok elszállítását az illetékes törvényszéki orvostani és kórtani-anatómiai munkahelyre. A boncolás befejeztével az elhunytat bármelyik temetkezési vállalat elszállíthatja és el lehet temetni.

Amennyiben az elhalálozást követő 96 órán belül senki sem gondoskodik az elhunyt eltemetéséről, vagy ha az elhalálozás megállapítását követő hét napon belül nem állapítják meg az elhunyt személyazonosságát, a temetést a község biztosítja, melynek területén az elhalálozás bekövetkezett. Amennyiben az elhalálozás helye nem ismert, a temetést az a község biztosítja, amelynek kataszterében az emberi tetemet vagy emberi maradványokat megtalálták. Azonosítatlan emberi maradványokat tilos elhamvasztani.

A temetkezési vállalat üzemeltetője átveszi az emberi tetemet vagy emberi maradványokat, amennyiben az elhalálozás az alábbi módon van alátámasztva

• a holttestet vizsgáló orvos által kiállított halottvizsgálati levéllel és az elhalálozás statisztikai jelentésével,
• halottszállítási útlevéllel, amennyiben emberi tetem és emberi maradványok nemzetközi szállításáról van szó

Amennyiben az elhalálozás kórházban történt

A beteg felvételekor az egészségügyi intézménybe be kell jelenteni és feljegyezni annak a személynek az elérhetését, akit a beteg elhalálozása esetén értesíteni és tájékoztatni kell.

A beteg kórházban való elhalálozása esetén az egészségügyi ellátást nyújtó intézmény a temetkezésről szóló törvény szerint köteles elsősorban:

• a halál beálltát követően két órán keresztül az ágyában hagyni a holttestet,
• a halál beálltát haladéktalanul közölni az elhunyt közeli hozzátartozójával; ha ilyen személyek nem léteznek, az állandó lakhely szerint illetékes községnek kell az elhalálozást jelenteni; ha az elhunyt állandó lakhelye nem határozható meg, a halálesetet annak a községnek kell jelenteni, ahol az bekövetkezett,
• feljegyzést vezetni az elhalálozás közeli hozzátartozónak vagy községnek történt jelentéséről,
• haladéktalanul kiadni a holttestet az eltemettetőnek vagy az általa megbízott temetkezési vállalatnak,
• feljegyzést készíteni a holttest kiadásáról,
• biztosítani, hogy az egészségügyi vagy a szociális szolgáltató intézményben, illetve ezek területén temetkezési vállalkozások ne kínálják, ne propagálják tevékenységüket és arról tájékoztatást se nyújtsanak,
• az emberi tetemet hűtőberendezésben elhelyezni

A fentiekből kitűnik, hogy minden egészségügyi intézménynek rendelkeznie kell az elhunyt átmeneti elhelyezésére alkalmas hűtőberendezéssel annak érdekében, hogy a hozzátartozóknak elég idejük legyen a temetkezési vállalat kiválasztásához és a temetéssel intézéséhez. A tetemet ezután a hozzátartozók meghatalmazása alapján kiadják a temetkezési vállalatnak.

Amennyiben az elhalálozás közlekedési baleset folytán következett be

A közúti baleset olyan esemény a közúti közlekedésben, amely a gépjármű közlekedésével közvetlen összefüggésben történik, és amely során a személy meghal vagy megsérül. Közúti balesetben elhunyt személynek olyan személy minősül, aki közúti baleset során, vagy annak következményében a balesetet követő 24 órán belül hunyt el. Közúti baleset során történt elhalálozásnál minden esetben el kell rendelni a boncolást.

Amennyiben az elhalálozás külföldön történt

Szlovák állampolgárok külföldön történt elhalálozás esetén az a nagykövetség illetékes eljárni, amelynek konzuli körzetében az elhalálozás bekövetkezett. A nagykövetség megállapítja a halál körülményeit, a tetemmel való bánásmódot, hogy az elhunyt egyedül tartózkodott-e külföldön, vagy más személy társaságában. Ezt követően minden megszerzett információt írásban átadja a SZK Belügyminisztériuma Operációs Központjának, amely a halálesetről tájékoztatja a hozzátartozókat. Az elhunyt átszállítása Szlovákiába a nagykövetség dolgozójának, az utazási iroda delegátusa és a temetkezési vállalattal együttműködve történik. A nagykövetség alkalmazottja kiállítja a Halottszállítási útlevél, és a temetkezési vállalat bebiztosít minden, az elhunyt szállításához szükséges iratot. Szlovák állampolgár külföldön történt elhalálozását külön anyakönyvbe jegyzik be. A bejegyzést az elhalálozás állama által kiállított halotti bizonyítvány és bejelentés alapján végzik el. A bejelentést külföldön a Szlovák Köztársaság képviseleti szervénél, az elhunyt állandó lakhelye szerinti anyakönyvi hivatalnál, illetve, amennyiben a SZK területén nem volt állandó lakhelye, bármelyik anyakönyvi hivatalnál lehet megtenni. Az anyakönyvi hivatal ezt követően kiadja a szlovák halotti bizonyítványt, amely a további eljáráshoz szükséges.

Halál megállapítása

A Polgári Törvénykönyv a halálhoz köti a jogképesség megszűnését. Amennyiben a halál az előírt módon nem bizonyítható, a bíróság a természetes személyt halottnak nyilvánítja, ha halálát másképp állapítja meg. A bíróság halottá nyilvánít olyan eltűnt személyt is, akiről tekintettel a körülményekre arra a véleményre jutott, hogy már nem él.

A halál definícióját az egészségügyi ellátásról és az egészségügyi ellátással összefüggő szolgáltatásokról szóló 576/2004 Tt. sz. törvény (ford. megj.: figyelem! kétszer van utalás erre a törvényre, a száma azonos, de a megnevezése más-más, sztem itt helyes) tartalmazza, amely szerint az orvos a halált a tudomány jelenlegi ismeretei szerint köteles megállapítani.

A személy halottnak minősül, ha az orvos megállapítja, hogy bekövetkezett a légzés és a szívműködés végleges megszűnése, vagy ha az egész agy mindennemű működése visszafordíthatatlanul leállt. Ha a személy légzését és keringését gépek segítségével tartják fenn, az agyhalál igazolásához egyhangú konzíliumi döntés szükséges. Az agyhalál meg konzílium általi megállapítása után a kezelőorvos köteles elállni a további élesztéstől kivéve azt az esetet, ha a konzílium a halál megállapítását követően az élesztés folytatását javasolja olyan személy esetében, akinek szerveit, szövetét vagy sejtjeit szervátültetés céljára használják fel.

Az orvos vagy a konzílium köteles azonnal elkészíteni a halál megállapításáról szóló jegyzőkönyvet.

A halál orvos általi megállapítását követően a holttesten kizárólag az alábbiak végezhetők el:

• boncolás,
• szervek, szövetek és sejtek eltávolítására irányuló egészségügyi műveletek,
• szüléshez vezető egészségügyi műveletek, ha az elhunyt terhes nő.

Milyen körülmények közt lehet elrendelni a boncolást

Alapvető információk

Az egészségügyi biztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről szóló 581/2004 Tt.sz. törvény elrendeli, hogy a boncolást kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet elvégezni oly módon, hogy az elhunyt személy méltósága a halál után sem sérüljön. A boncolást az Egészségügyi Felügyelet a helyszíni felügyelet keretében a holttest megvizsgálása alapján rendeli el, amennyiben szükséges vizsgálni, hogy az egészségügyi ellátás során megfelelően jártak-e el, vagy más törvényes okok miatt.

Mikor kötelező a boncolás elvégzése?

Boncolást minden esetben kötelező elvégezni:

• ha az elhalálozás egészségügyi berendezésben történt,
• ha felmerül annak gyanúja, hogy az elhunyt fertőző betegség következtében halálozott el,
• ha felmerül annak gyanúja, hogy a holttest radioaktív anyaggal szennyezett,
• hirtelen és váratlan elhalálozás esetén, ha a holttest megvizsgálása vagy egyéb módon nem lehet megállapítani a halál okát,
• szervek vagy szövetek eltávolítását követően, kivéve a halott donortól történő szaruhártya eltávolítása esetét,
• egészségügyi intézményen kívül vagy egészségügyi intézményben történt elhalálozás esetén, ha felmerül annak gyanúja, hogy az egészségügyi ellátás vagy a gyógyítás során helytelenül jártak el,
• ipari mérgezés vagy egyéb mérgezés okozta, vagy foglalkozási betegség következtében bekövetkezett elhalálozás esetén, illetve ha felmerül annak gyanúja, hogy az elhalálozás ezen okokból következett be,
• ha az elhalálozás munkahelyi baleset vagy egyéb baleset következménye,
• ha az elhalálozás közlekedési balesettel kapcsolatban következett be,
• hirtelen elhalálozás esetén, ideértve az öngyilkosságot,
• előzetes letartóztatásban vagy büntetés-végrehajtási intézményben lévő személy ehalálozása esetén.

A Hivatal a boncolást az elhunyt személy közeli hozzátartozója kérelmére is elrendelheti.

Ha felmerül annak gyanúja, hogy az ember halálát bűncselekmény okozta, a holttestet meg kell vizsgálni és fel kell boncolni. A büntetőjogi eljárásról szóló 301/2005 Tt. sz. törvény 156.§-a 1. bek. szerint a boncolást végzéssel az ügyész vagy a rendőr is elrendelheti, ha felmerül annak gyanúja, hogy az ember halálát bűncselekmény okozta. A holttest megvizsgálását és boncolását ügyészi vagy a rendőrségi végzéssel elrendeli.

A boncolást legkorábban két elteltével lehet elvégezni azután, hogy megállapításra került az, hogy a halál a légzés és a szívműködés végleges megszűnése következtében állt le, ha az elhunyt a boncolást nem utasította el. Két óra eltelte előtt a boncolást abban az esetben lehet elvégezni, ha megállapításra került, hogy a halál az egész agy mindennemű működésének visszafordíthatatlan leállása következtében állt be, csak ha szervek eltávolítására szervátültetés céljából kerül sor, és az elhunyt az élete során nem utasította el szerveinek ilyen célú felhasználását.

El lehet a boncolást utasítani?

A boncolást nem lehet elvégezni, ha az elhunyt, vagy törvényes képviselője az elhunyt élete során a boncolást elutasította. A boncolást elutasítása írásos alakisághoz kötött, tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek alapján egyértelműen azonosítható a boncolást elutasító személy, a boncolást elutasító személy saját kezű aláírását és a keltezést. A boncolás elutasítását kézbesíteni kell a nyilvántartó hivatalnak, amely az okiratot a személy elhalálozását követő 10 éven át megőrzi. A hivatal nyilvántartja azon személyek névsorát, akik életük során elutasították a boncolást. Az okiratot (aláírást) nem szükséges közjegyzőnél hitelesíteni. A hivatal a Nyilatkozat a boncolás elutasításáról című formanyomtatvány kézbesítését követően a nyilatkozónak igazolást küld a nyilvántartásba vételéről.

A boncolás elutasítása ellenére a boncolás elvégezhető:

• ha felmerül annak gyanúja, hogy az elhunyt fertőző betegségben szenvedett,
• ha felmerül annak gyanúja, hogy a holttest radioaktív anyaggal szennyezett,
• hirtelen és váratlan elhalálozás esetén, ha nem a halál oka nem nyilvánvaló,
• ha a holttestet megvizsgáló orvos kételkedik a halál okában, vagy annak körülményeiben,
• szervek vagy szövetek halott donortól való eltávolítása után,
• erőszakos halál esetén,
• a büntető eljárásjog által meghatározott okokból.

A boncolást önállóan csak olyan orvos végezheti, aki felsőoktatási intézményben, az általános orvostan vagy gyermekgyógyászat szak mesterképzésén, kórtani bonctan vagy törvényszéki orvostan specializáció mellett tanulmányait elvégezve. Ám nem minden, a törvényszabta előírásokat teljesítő orvos végezheti el a boncolást. A törvény meghatározza az orvost a boncolásból kizáró okokat. A boncolást tehát nem végezheti el az az orvos, aki

• az elhunyt kezelőorvosa volt,
• elvégezte az elhunyt szerveinek eltávolítását,
• az elhunyttól az élete során szövetmintát vett.

Hogyan járjunk el vállalkozó-kisiparos elhalálozása esetén

Alapvető információk

Vállalkozó-kisiparos halála esetén az örökösök eldönthetik, folytatni kívánják-e a vállalkozást, vagy nem. A vállalkozás folytatásának módját a vállalkozó-kisiparos halála esetén több jogszabály szabályozza. Ha az örökös nem kívánja az elhunyt vállalkozó-kisiparos vállalkozását folytatni, az utolsó adózási időszak elteltét követő 3 hónapon belül köteles adóbevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Ha a vállalkozó-kisiparos halála után a vállalkozást folytatják

Alapvető információk

A vállalkozás folytatásának módját a vállalkozó-kisiparos halála után több jogszabály szabályozza. Az iparűzési tevékenységről szóló törvény meghatározza, ki jogosult a természetes személy halálát követően folytatni a vállalkozást a hagyatéki eljárás befejezéséig. Ezek:

• a törvényi örökösök, amennyiben nincs végrendeleti örökös,
• a végrendeleti örökösök és az elhunyt özvegye abban az esetben, ha nem örökös, de az iparűzés során használt vagyon társtulajdonosa,
• bíróság által kinevezett hagyatékkezelő.

A vállalkozás folytatását az örökösök kötelesek az iparűzési hivatalnál a vállalkozó halálát követő egy hónapon belül bejelenteni, a hagyatékkezelő pedig a kinevezését követő egy hónapon belül. A jogosult személyek kötelesek a hagyatéki eljárás befejezését követő hat hónapon belül saját iparűzési engedélyt beszerezni. Amennyiben ezt a meghatározott határidőn belül nem teszik meg, a vállalkozást nem folytathatják. Kivételt képez az elhunyt özvegye, amennyiben az iparűzés során használt vagyon társtulajdonosa volt, vagy örökrészre tett szert – ő az elhunyt iparűzési engedélye alapján a fenti határidő eltelte után is folytathatja a vállalkozást.

Kötelezettségek az adóhatóság felé

Az elhunyt vállalkozó-kisiparos vállalkozását folytató jogosult személy köteles a vállalkozó-kisiparos halálát követő 15 napon belül kérvényezni az illetékes adóhivatalnál, hogy az elhunyt adó-nyilvántartási bizonylatára vezesse fel a záradékot, melyben feltünteti a vállalkozást folytató személy utó- és családnevét, valamint lakhelyét. A fenti záradékkal ellátott bizonylat annak az adózási időszaknak a végéig érvényes, amelyben a hagyatéki eljárás befejeződik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozást folytató személy számára új bizonylatot nem adnak ki. A kérvény benyújtásának módját a törvény nem szabályozza, ezért erre az adózás rendjéről szóló törvény 13.§-ban leírt, a beadványokra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

A vállalkozást folytató személy a vállalkozó-kisiparos halála óta a hagyatéki eljárás befejezéséig adóalanynak minősül.

A vállalkozást folytató személy az utolsó adózási időszak befejezéséig kiállított számlákon feltünteti utó- és családnevét, a vállalkozás székhelyét. Az utolsó adózási időszaknak az az időszak minősül, amelyben befejeződik a hagyatéki eljárás.

Az adóbevallást a személy minden adózási időszak elteltét követő 25 napon belül köteles benyújtani, és azonos határidőn belül köteles megfizetni saját adóját.

Ha a vállalkozó-kisiparos halála után a vállalkozást nem folytatják

Amennyiben az örökös nem kívánja folytatni az elhunyt vállalkozó-kisiparos vállalkozását, az utolsó adózási időszak elteltét követő 3 hónapon belül köteles adóbevallást benyújtani és az adót megfizetni. Az utolsó adózási időszaknak az az időszak minősül, amelyben a vállalkozó-kisiparos elhunyt. Ennek elteltével az adó-nyilvántartási bizonylat, valamint az adószám is érvényét veszti.

Az örökség elutasítása

Alapvető információk

Ha az örökhagyó adósságai meghaladják a vagyon értékét, jobb az örökséget elutasítani. Az öröksége elutasítását a Polgári Törvénykönyv szabályozza, hatályossága pedig az örökhagyó halálának napjától áll be.

Az örökös a megszerzett örökség mértékéig felel az örökhagyó adósságaiért, amelyek az örökhagyó halálával rászálltak. Ez azt jelenti, hogy a vagyonnal együtt az örökhagyótól adósságokat is örökölhet, amelyek pénzben kifejezett értéke mértékéig felel. Amennyiben több örökös van, az örökhagyó eltemetésének költségeiért és az örökhagyó adósságaiért az örökrészüknek a teljes vagyonhoz viszonyított arányának megfelelően felelnek.

Ha az örökség adóságokkal túlterhelt, az örökösök megállapodhatnak a hitelezőkkel, hogy az örökséget számukra átengedik az adósságok megtérítésére. Az ilyen megállapodást azonban a bíróságnak jóvá kell hagynia azzal a feltétellel, hogy nem ütközik sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe. Amennyiben a bíróság a megállapodást nem hagyja jóvá, vagy az örökösök és a hitelezők közt a megállapodás nem jön létre, a bíróság elrendelheti a hagyaték felszámolását. Ebben a szakaszban az örökös már nem utasíthatja el az örökséget.

4. Hogyan utasítsuk el az örökséget

Az örökséget egy hónapon belül lehet elutasítani azt követően, hogy a bíróság az örököst az örökség elutasításának lehetőségéről és az elutasítás következményeiről tájékoztatta. Az örökség elutasítása történhet:

• szóbeli nyilatkozattal a bíróság előtt,
• a bíróságnak megküldött írásos nyilatkozattal.

Kimondott meghatalmazás alapján az örökséget az örökös nevében képviselője is elutasíthatja.

Az örökség elutasítását az örökös nem kötheti vagy fenntartásokhoz vagy feltételhez, és nem utasíthatja el az örökséget részben. Ilyen esetben az örökség elutasításáról szóló nyilatkozat nem lép hatályba.

Az örökség elutasításáról szóló nyilatkozat nem vonható vissza, sem visszavonni, sem elállni tőle nem lehet. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az örökös kijelenti, hogy az örökséget nem utasítja el.

Alapvető információk

A házasság férfi és nő köteléke, amely önkéntes és szabad házasságkötési szándékuk alapján jön létre. A házasság célja egy harmonikus és tartós életközösség létrehozása. A hagyományos felfogás szerint a házasság legfontosabb feladata a családalapítás és a gyermeknevelés.

A szlovák jogrend a polgári és az egyházi házasságkötést egyaránt elismeri, 1992. július 1-jétől a házasságkötés ezen két módja egyenrangú és kölcsönösen elismert. Amennyiben a jegyesek először polgári esküvőt tartanak, ezt követően egyházi esküvőt is tarthatnak, ez utóbbi azonban már csak szertartás jellegű lesz, jogi következmények már nem kötődnek hozzá. De ellenkező esetben, a jegyesek az egyházi házasságkötését követően már nem kerülhet sor polgári esküvőre, mivel a házasság már létrejött, és joghatásai az egyházi házasságkötéssel beálltak.

Polgári esküvő

Alapvető információk

A polgári házasságkötés a jegyeseknek az anyakönyvi hivatal előtt (az anyakönyvet vezető község vagy városrész szerve előtt) tett egybehangzó kijelentésével jön létre, ahol a jegyesek nyilvánosan és ünnepélyesen, két tanú jelenlétében kijelentik, hogy házasságot kötnek. A házasságkötési nyilatkozatot a jegyesek a község polgármestere, vagy a helyi képviselő-testület megbízott tagja előtt teszik meg az anyakönyvvezető jelenlétében.

A polgári esküvő helyszíne

Ha két szlovák állampolgár köt házasságot, eljárni a jegyesek egyikének állandó lakhelye szerinti anyakönyvi hivatal illetékes. Egyúttal az egyik jegyes állandó lakhelye alapján meghatározott anyakönyvi hivatal engedélyezheti a házasság megkötését más anyakönyvi hivatal előtt, vagy egyéb megfelelő helyen.

Ha a jegyesek egyikének élete közvetlen veszélyben forog, a házasságot bármely anyakönyvi hivatal előtt, és bárhol meg lehet kötni.

Ha szlovák állampolgár külföldi állampolgárral köt házasságot, a házasságkötés történhet a Szlovák Köztársaság területén, vagy külföldön. Amennyiben a jegyesek külföldön kötnek házasságot, az eljárásra illetékes hivatal a szlovák nagykövetség vagy főkonzulátus (az alábbiakban: “a SZK külképviselete), vagy annak az államnak az szerve, amelynek a külföldi jegyes állampolgára.

A SZK külképviselete előtt történő házasságkötés esetén (amennyiben legalább az egyik jegyes szlovák állampolgár) a képviselet a szlovák anyakönyvi hivatal átruházott hatáskörében jár el, ezért a házasságkötés feltételei a szlovák jogrendnek felelnek meg.

Ha szlovák állampolgár külföldön a szlovák külképviselettől eltérő szerv előtt köt házasságot, a nemzetközi magán- és eljárásjogról szóló 97/1963 Tt. sz. törvény szerint a házasságkötés alakisága a házasságkötés helyén érvényes jogrendnek felel meg. Ezért fontos tudni, melyek a házasságkötés feltételei az adott országban. A szlovák állampolgár által külföldön, a meghatalmazott szlovák külképviselettől eltérő szerv előtt kötött házassága tehát a SZK területén érvényes, ha érvényes a házasságkötés államában, és ha nem forgott fenn a szlovák jog szerinti házasságkötést kizáró okok egyike.

Adminisztratív eljárás, a polgári házasságkötéshez szükséges okmányok

Döntsön akár a polgári, akár az egyházi esküvő mellett, a szükséges adminisztratív feltételek teljesítése nélkül nem boldogul. Az első nélkülözhetetlen lépés az előírt formanyomtatvány, az ún. házasságkötési kérvény kitöltése, amelyet a jegyesek együtt töltenek ki; indokolt esetben ezt egyikük is megteheti.

A szlovák állampolgár a házasságkötés előtt a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalhoz az alábbi okmányokat nyújtja be:

• születési anyakönyvi kivonat,
• állampolgárságot igazoló okmány,
• lakhelyigazolás,
• az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, esetleg a megszűnt házasság házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegyről van szó, vagy a házasságot felbontó jogerős bírósági ítélet, ha elvált személyről van szó, vagy a házasságot érvénytelenítő jogerős bírói ítélet,
• születési számot igazoló okmány (helyettesíthető érvényes személyi igazolvánnyal)

Külföldön állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgár az alábbi okmányokat nyújtja be:

• a külföldi állam illetékes hivatala által kiadott lakhelyigazolás,
• állampolgárságot igazoló okmány, amely szlovák útlevél felmutatásával helyettesíthető.

Ha kiskorú, 16 évnél idősebb, vagy korlátozottan cselekvőképes személy akar házasságot kötni, a fenti okmányokon kívül a házasságkötést engedélyező jogerős bírósági ítéletet is be kell nyújtania.

A szlovák állampolgárral a Szlovák Köztársaság területén házasságot kötő külföldi állampolgár a házasságkötést megelőzően köteles a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalhoz vagy a Szlovák Köztársaság külföldi nagykövetségéhez – legkésőbb 14 nappal a házasságkötést megelőzően – az alábbi okmányokat benyújtani:

• születési anyakönyvi kivonat,
• házasságkötési jogképességet bizonyító okirat,
• állampolgárságot igazoló okmány,
• lakhelyigazolás,
• személyi állapot igazolása,
• az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, esetleg a megszűnt házasság házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegy külföldiről van szó,
• a házasságot felbontó jogerős bírósági ítélet, ha elvált külföldiről van szó,
• személyazonosság megállapításához alkalmas okmány.

A vastag betűvel kiemelt okmányok nem lehetnek hat hónapnál öregebbek.

A házasságkötésről jegyzőkönyv készül.

Egyházi esküvő

Alapvető információk

Az egyházi házasságkötés a jegyeseknek a bejegyzett egyház vagy vallási csoport lelkésze előtt tett egybehangzó kijelentésével jön létre.

Az egyházi esküvő helyszíne

Az egyházi házasságkötés templomban vagy egyéb megfelelő, az egyház vagy felekezet belső előírásai által meghatározott helyen történik, a bejegyzett egyház vagy vallási csoport lelkipásztora előtt. A polgári esküvőhöz hasonlóan, ha a jegyesek egyikének élete közvetlen veszélyben forog, a házasság bármely alkalmas helyen megköthető.

Adminisztratív eljárás, az egyházi házasságkötéshez szükséges okmányok

A házasságkötés előtt a jegyesek kitöltik az előírt formanyomtatványt, amelyet az anyakönyvi hivatal igazolásával kézbesítik az illetékes egyházi szervnek. A házasságkötést lebonyolító egyházi szerv köteles három munkanapon belül kézbesíteni a házasságkötési jegyzőkönyvet az anyakönyvi hivatalnak, melynek körzetében a házasságkötés megtörtént.

A szlovák állampolgára házasságkötés előtt a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalhoz az alábbi okmányokat nyújtja be:

• születési anyakönyvi kivonat,
• állampolgárságot igazoló okmány,
• lakhelyigazolás,
• az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, esetleg a megszűnt házasság házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegyről van szó, vagy a házasságot felbontó jogerős bírósági ítélet, ha elvált személyről van szó, vagy a házasságot érvénytelenítő jogerős bírói ítélet,
• születési számot igazoló okmány (helyettesíthető érvényes személyi igazolvánnyal)

A házasságkötési eljárás további teljesítendő lépései egyházanként, illetve vallási csoportonként – belső szabályozásuk függvényében – különbözőek.

Római katolikus esküvő

A házasságkötés napjának és időpontjának bejelentését a plébánián legalább három hónappal a feltételezett időpont előtt kell megtenni.

A házasságkötés napját és időpontját a jegyesek együtt jelentik be a plébánián (legalább három hónappal az esküvő napja előtt). A Házasságkötési kérvény kitöltéséhez szükséges felmutatni a személyi igazolványt és a születési anyakönyvi kivonatot. Amennyiben a jegyeseket egy másik plébánián keresztelték meg, fel kell mutatniuk keresztlevelüket is, amely a házasságkötés napján nem lehet öregebb három hónapnál. Ha a jegyesek valamelyikét a házasságkötés helyszínén keresztelték meg, a keresztlevelet nem szükséges bemutatni.

Ha a jegyesek egyikének sincs állandó lakhelye a plébánia körzetének területén, ahol házasságot kívánnak kötni, az egyik jegyesnek saját (állandó vagy átmeneti lakhelye szerinti) plébánosától házasságkötési engedélyt kell kérnie. Vegyes házasság esetén saját plébánosától az engedélyt a katolikus fél kéri.

Ha az egyik jegyes katolikus vallású, a másik pedig más keresztény egyházban volt megkeresztelve, a házasságkötéshez a Pozsonyi Érseki Hivatal engedélye szükséges. A házasságkötés engedélyezésére irányuló kérelmet azon plébániához kell benyújtani, amelyen a házasságkötést bejelentik.

Amennyiben az egyik jegyes nincs megkeresztelve, vagy más vallású, a jegyeseknek a házasságkötéshez a püspöktől ún. felmentést kell kapniuk (mivel házasságkötési akadályról van szó). A jegyeseknek két, 18. életévét betöltött tanú jelenlétében meg kell jelenniük a Pozsonyi Érseki Hivatalban a jegyzőkönyv és a felmentési kérvény megfogalmazása céljából. A tanúk személye eltérhet a házasságkötésnél jelen lévő tanúk személyétől.

A házasságkötést követően az állami jegyzőkönyvet a plébánia az anyakönyvi hivatalnak kézbesíti, amely tíz nap elteltével kiadja a házassági anyakönyvi kivonatot, és a házastársaknak visszaszolgáltatja születési anyakönyvi kivonataikat. A szertartás illetékmentes, de könyöradományokat lehet szolgáltatni.

Görög katolikus esküvő

A házasságkötést a jegyeseknek az esküvő előtt legalább három hónappal kell kérvényezniük. A házasságkötéshez mindkét jegyes keresztlevele szükséges, melyet az illetékes plébánia ad ki. Amennyiben a jegyesek olyan plébániai körzetben kívánnak házasságot kötni, amelyben egyiküknek sincs állandó vagy átmeneti lakhelye, legalább egyiküknek szüksége van saját plébánosa elbocsátására, ún. házasságkötési engedélyre.

Ha a pár egyik tagja katolikus vallású, a másik pedig nincs megkeresztelve, vagy más vallású, a házasságkötés érvényességéhez szükséges, hogy katolikus templomban, katolikus pap előtt és két tanú jelenlétében történjen. Az ilyen párnak a házasságkötéshez a plébános közreműködésével felmentést kell kérvényeznie a püspök atyától.

Evangélikus esküvő

Az evangélikus esküvőt a jegyeseknek kellő időben kell kérvényezniük (feltételezett időpontja előtt 3-4 hónappal), még az anyakönyvi hivatalban való kérvényezés előtt, és meg kell állapodniuk az esküvő időpontjában. A jegyesek a házasságkötés előtt lelkipásztori felkészítésen kötelesek részt venni, melynek keretében megismerik a házasságkötési szertartás menetét és egyes részeit. A lelkipásztori felkészítés fontos részét képezi a jegyesek felvilágosítása a hazásság, a gyermekvállalás és -nevelés küldetéséről.

Az evangélikus egyházban megkeresztelt és konfirmált tagjai köthetnek házasságot. Ha az egyik jegyes nem konfirmált, a lelkipásztori felkészítést követően konfirmálnia kell. Ha az egyik jegyes valláson kívüli, elutasítja a konfirmációt, mert nem tehet hitvallást, vagy más vallású, a Szertartáskönyvből a nem keresztény partner esküjét kell elmondania. A házasságkötés után – amely minden esetben templomban és tanúk jelenlétében történik – a tanúk és a fiatal házasok aláírják a jegyzőkönyvet. A tanúknak vagy konfirmált evangélikusoknak kell lennie, vagy kivételes és indokolt esetben az egyik tanú más keresztény egyház tagja lehet. Az evangélikus esküvő tanúja nem keresztény ember nem lehet. Válás után lehet evangélikus templomban házasságok kötni, ha a körzeti püspök a jegyeseknek hozzájárulását, ún. felmentést ad. A hozzájárulást a lelkészi hivatalnál kell kérvényezni a válásról szóló ítélet bemutatása mellett.

Házasságkötést kizáró körülmények

Alapvető információk

A családról szóló 36/2005 Tt. sz. törvény meghatározza a házasságkötés törvényes korlátait, az ún. házasságkötést kizáró okokat.

Ha a házasságot ezen okok bármelyike fennállása ellenére megkötötték, létezőnek kell elismerni mindaddig, amíg a bíróság jogerős döntése az ilyen házasságot érvénytelennek nem nyilvánítja. A bíróság által érvénytelennek nyilvánított házasság meg nem kötött házasságnak minősül.

Léteznek olyan körülmények is, amelyek fennállása esetén a házasságra az elejétől úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.

Érvénytelen házasság

A házasságot érvénytelenítő körülmények:

• Házasságkötés nős férfival vagy férjezett nővel; másik házasság fennállása esetén a bíróság indítvány hiányában is dönt a házasság érvénytelenségéről.
• Rokoni kapcsolat az elődök, utódok és testvérek között; ugyanez vonatkozik az örökbefogadáson alapuló rokonságra. Ilyen esetben a bíróság indítvány nélkül is dönt a házasság érvénytelenségéről.
• Házasságkötés kiskorú személlyel. Kivételes esetekben a bíróság engedélyezheti a 18 életévét be nem töltött, de 16 évnél idősebb kiskorú házasságkötését. A bíróság ilyen esetben megvizsgálja, hogy kivételes esetről van-e szó (pl. terhesség) és egyúttal azt is, a körülmények megfelelnek-e a házasság intézménye céljainak (férfi és nő harmonikus és állandó együttélésének kialakítása, amely biztosítja a megfelelő gyermeknevelést).
• Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség. Amennyiben azonban korlátozottan cselekvőképes személlyel kíván házasságot kötni, bíróság engedély birtokában megteheti, ha az ilyen személy egészségügyi állapota összeegyeztethető a házasság céljával.
• Korlátozott cselekvőképességet eredményező lelki (mentális) betegség. A törvény itt is ismeri a kivétel fogalmát bírósági engedély formájában, ha az ilyen személy egészségügyi állapota összeegyeztethető a házasság céljával.
• Kényszer hatására, komoly szándék hiányában, meghatározhatatlanul vagy nem érthetően tett házasságkötési nyilatkozat.

č. Házasság létrejöttét akadályozó körülmények

Léteznek olyan helyzetek, amikor a házasságra az elejétől úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Ilyen eset, amikor a házasságkötési nyilatkozatot:

• erőszakkal kényszerítették ki,
• 16 évnél fiatalabb kiskorú tette,
• illetékkel nem rendelkező anyakönyvi hivatal előtt tették - kivéve a családról szóló 36/2005 Tt. sz. törvény 4.§-a 2-3 bek. szerinti eseteket -, vagy ha a házasságkötési nyilatkozatot illetéktelen polgármester, illetve önkormányzati képviselő előtt tették,
• különös jogszabály szerint (a vallásszabadságról, az egyházak és vallási csoportok jogállásáról szóló 308/1991 Tt. sz. törvény) be nem jegyzett egyház vagy vallási csoport előtt tették, vagy ha a házasságkötési nyilatkozatot a bejegyzett egyház vagy vallási csoport lelkipásztori tevékenységét jogosulatlanul gyakorló személy előtt tették,
• külföldön, erre a célra alkalmatlan szerv előtt tették,
• képviselő tette érvényes meghatalmazás hiányában, vagy a meghatalmazást visszavonták.

Alapvető információk

A házasság felbontása (válás) olyan tartós változás, amely nemcsak a válófélben lévő partnerek életének szinte minden területét (családi viszonyok, vagyonjogi viszonyok, életszínvonal, lakhatás, stb.), hanem elsősorban a házasságból született gyerekek életét, nevelését és a róluk való gondoskodást érinti. Amennyiben minden, a házasság megmentésére irányuló igyekezet ellenére sem sikerül a gondokat megoldani, de a házastársak a házasságot fenn kívánják tartani, igénybe vehetik a tanácsadók és pszichológusok szolgáltatását, vagy az illetékes munka-, szociális- és családügyi hivatal szociális munkatársainak tanácsadását.

A házasság felbontására irányuló eljárás a házastársak egyike által benyújtott keresettel indul. A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság vizsgálja a házastársak kölcsönös viszonyának megromlásához vezető okokat, és a döntéshozatal során ezekre tekintettel van. Egyúttal minden esetben tekintettel van a kiskorú gyermekek érdekeire. A házasság felbontására irányuló kereset kellékeit a Polgári Perrendtartásról szóló 99/1963 Tt. sz., és a családról szóló 36/2005 Tt. sz. törvény szabályozza.

Mit kell tartalmaznia a házasság felbontására irányuló keresetnek?

A házasság felbontására irányuló keresetnek elsősorban tartalmaznia kell:

• Az illetékes bíróság megjelölése – a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 88.§-a, 1.bek., a) pontja szerint az eljárásra az a járásbíróság jogosult, amelynek körzetében a házastársak utolsó közös lakhelye volt, ha ennek a bíróságnak a kerületében lakik a házastársak legalább egyike. Amennyiben ilyen bíróság nincs, az eljárásra az alperes lakhelye (nem szükséges, hogy állandó lakhelyről legyen szó) szerinti bíróság illetékes, és amennyiben ilyen bíróság sincs, a felperes általános bírósága.
• Felek megnevezése – felperes, férj/feleség, aki a házasság felbontására irányuló keresetet benyújtja, alperes – a másik házastárs.
• A házasság leírása, jellemzése (mikor és hol kötötték meg, hol jegyezték be), a házasság megromlásának okai (fontos, hogy a házasság megromlásához vezető okokat pontosan és világosan tüntessék fel, konkrét tényeket felsorolva; eltérő esetben megeshet, hogy a bíróság a házasságot nem bontja fel).
• Feltüntetni a felperes követelését, az ún. kereseti kérelmet (a kereset legfontosabb része a kereseti kérelem megfogalmazása, mivel ez határozza meg a bírósági eljárás tárgyát, és abban az esetben, ha a bírósági eljárás kizárólag keresetre indulhat, a bíróságot ez a kérelem köti).
• Keltezés és aláírás.

Az általános kellékeken kívül a keresetnek tartalmaznia kell a felek család- és utónevét, esetleg születési időpontját, valamint telefonos elérhetőségüket és lakhelyüket, esetleges képviselőik megnevezését, az állampolgárságukról szóló adatokat, valamint a bizonyítékok megjelölését, amelyekre a felperes hivatkozik.

A házasság felbontására irányuló keresethez az alábbi mellékleteket kell csatolni: házassági anyakönyvi kivonat (ill. másolata), a házasságból született gyermekek születési anyakönyvi kivonata, okirati bizonyítékok (a házastársak bevételéről, a házasság megromlásának okairól, a kiskorú gyermekekre fordított kiadásokról), egyéb bizonyítékok (pl. javaslat tanúk kihallgatására).

A bírósági illetékekről szóló 71/1992 Tt. sz. törvény szerint a házasság felbontására irányuló kereset illetéke 66 euró.

A házasság felbontására irányuló keresetet szükséges mennyiségű eredeti példányban a csatolt mellékletekkel úgy kell benyújtani, hogy egy példánya a bíróságon maradjon, és szükség esetén az eljárás minden résztvevője kaphasson egy-egy példányt mellékletekkel együtt. Amennyiben a keresetet nem a szükséges példányszámban nyújtja be, másolatait a bíróság az ön költségére készíti el.

Mit vizsgál és mérlegel a bíróság a házasság felbontásáról való döntés során?

Ha a házastársak kapcsolata oly mértékben, tartósan és helyrehozhatatlanul romlott meg, hogy nem teljesíti célját, és a házastársaktól nem várható el a házastársi együttélés felújítása, a bíróság a házasságot felbonthatja.

A bíróság a házasság felbontásáról való döntés során vizsgálja és figyelembe veszi a házasság megromlásának okait. A törvény nem kötelezi a bíróságot a házasság automatikus felbontására. Amennyiben tehát a bíróság a házasság felbontását okozó körülmények vizsgálása során megállapítja, hogy nem teljesülnek a fenti feltételek, a házasság felbontására irányuló keresetet elutasítja.

Annak megítélése során, hogy a házastársak kapcsolata milyen mértékben romlott meg, a bíróság figyelembe veszi, hogy a házastársak eleget tettek-e, vagy megsértették a családról szóló törvény 18-19.§-ainak alábbi rendelkezéseit:

• házastársak egyenjogúsága jogaik és kötelezettségeik terén,
• együttélési kötelezettség, hűség, egymás méltóságának tiszteletben tartása, egymás segítése, gyermekek közös nevelése, egészséges családi légkör kialakítása,
• mindkét házastárs kötelezettsége a házasságkötéssel létrejött család igényeinek kielégítésére legjobb tudása, lehetősége és vagyoni körülményei szerint.

Mit szabályoz a bíróság a szülői jogok és kötelezettségek terén?

Váláskor a bíróságnak határoznia kell a szülők jogairól és kötelezettségeiről a kiskorú gyerekek irányában (gyermekelhelyezés). A szülői jogok és kötelezettségek minkét szülő esetében fennállnak; ezek közé tartozik elsősorban a kiskorú gyermekekről való folyamatos és következetes gondoskodás nevelésükről, egészségükről, táplálásukról és fejlődésükről, a kiskorú képviselete és vagyonának kezelése.

Olyan házasság felbontásáról szóló bírósági ítéletben, amelyből kiskorú gyermek született, a bíróság szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit arra vonatkozóan:

• kinél helyezi el a kiskorú gyermeket,
• ki fogja a kiskorú gyermeket képviselni,
• ki fogja a kiskorú vagyonát kezelni,
• hogyan járul hozzá a különélő szülő a kiskorú gyermek tartásához (esetleg jóváhagyja a szülőknek a gyermektartás összegére vonatkozó megállapodását),
• a szülő, ill. szülők kapcsolattartását a kiskorú gyermekkel.

Ha meg szeretnék gyorsítani az eljárást, a bíróság házasságot felbontó ítélethirdetése előtt megállapodást köthetnek a szülők és a kiskorú gyermek kapcsolattartásáról, amely a házasságot felbontó ítélet részévé válik. A szülők megállapodását a bíróságnak jóvá kell hagynia; ilyen esetben a bíróság minden esetben a kiskorú érdekeit tartja szem előtt.

Milyen változások következnek be a házasság felbontása után?

Névviselés a házasság felbontása után

A házastárs, aki a házasságkötés után felvette a másik házastárs családnevét, a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül az anyakönyvi hivatalnál bejelentheti, hogy vissza szeretné venni előző családnevét. Ehhez a változáshoz nem szükséges további engedély.

Amennyiben úgy dönt, hogy előző családnevét a három hónapos határidő letelte után szeretné visszavenni, családnév megváltoztatására irányuló kérvényt kell benyújtania az illetékes járási hivatalhoz. A hivatalnak a névváltozást jóvá kell hagynia. A járási hivatal illetékességét a szlovák állampolgár állandó szlovákiai lakhelye, illetve utolsó állandó szlovákiai lakhelye szerint állapítják meg. Ha a szlovák állampolgár ilyen lakhellyel nem rendelkezett, a névváltozás engedélyezésére a Pozsonyi Járási Hivatal illetékes.

A névváltozásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérvényező utó- és családnevét, születési idejét és helyét, születési számát, a házasságkötés idejét és helyét, amennyiben a kérvényező házas ember,
• a kérvényező szlovákiai állandó lakhelyét, utolsó állandó szlovákiai lakhelyét vagy szokásos külföldi tartózkodási helyét,
• a kérvényező által választott utó- és családnevet,
• a házastárs vagy kiskorú gyermekek utó- és családnevét, születési idejét és helyét, amennyiben a családnév-változás ezekre a személyekre is vonatkozik,
• a kérvényező állampolgárságáról szóló adatot,
• a kérvény indoklását.

Gyermekelhelyezés

A házasság felbontása után bekövetkező változások nemcsak a volt házastársakat, hanem kiskorú gyermekeiket is érintik. Szülőként továbbra is egyenjogú helyzetben vannak, a gyermekről való gondoskodás nemcsak joguk, hanem kötelességük is. A házasság felbontásával kapcsolatban fel kell készülni a gyermeknevelés terén beálló változásokra is.

A kiskorú gyermeket nevelő szülők házasságának felbontásáról szóló ítéletben a bíróság meghatározza, kinél helyezi el a gyermeket. Egyúttal meghatározza azt is, a különélő szülő milyen módon járul hozzá a gyermek tartásához.

Amennyiben azonban mindkét szülő képes a gyermekről gondoskodni, és mindkettejük igénylik a gyermekkel a mindennapos személyes kapcsolatot, a bíróság közös szülői felügyeletről, váltakozó gyermekelhelyezéséről dönt. Ha a váltakozó gyermekelhelyezésével legalább az egyik szülő egyetért, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a váltakozó gyermekelhelyezés a gyermek érdekeit szolgálja-e.

Házastársak vagyonmegosztása a házasság felbontása után

A házasság felbontása a házastársak vagyonjogi viszonyait is közvetlenül érinti. A házasság megszűnésével a házastársi vagyonközösség is megszűnik (az alábbiakban “vagyonközösség”), így a házastársi vagyon megosztása a vagyonközösség megszűnésének egyenes következménye.

A házastársi vagyonközösség törvényből fakadóan jön létre a házasságkötés napján. A vagyonközösség részét kizárólag olyan dolgok képezhetik, amelyeket az egyik vagy mindkét házastárs a házasság fennállása alatt szerzett. Ez alól a szabály alól azonban léteznek kivételek, a vagyonközösség részét nem képezi az egyik házastárs öröksége, ajándéka, valamint az egyik házastárs a személyes szükségleteit és munkavégzését szolgáló dolgok, az egyik házastárs számára a vagyonjogi kárpótlásra vonatkozó jogszabályok szerint kiadott dolgok, a házasságkötés előtt az egyik házastárs által megszerzett vagyon és a szerzői jogok.

A vagyonmegosztás módja:

• házastársak megállapodása,
• bírósági határozat,
• törvényből adódó vagyonmegosztás.

Milyen nyugdíjfajták léteznek?

Alapvető információk

Szlovákiában a nyugdíjakat a társadalombiztosítás részét képező nyugdíjbiztosítási rendszerből folyósítják. A nyugdíjbiztosítást két önálló rendszer alkotja: az időskori- és a rokkantnyugdíj-biztosítás.

A nyugdíjbiztosítás terén az időskori biztosítás rendszeréből (biztosítás a biztosított időskori jövedelmének, vagy halála esetén hozzátartozói jövedelmének biztosítására) folyósítják:

• az időskori nyugdíjat,
• a korengedményes időskori nyugdíjat,
• az özvegyi nyugdíjat
• és az árvasági nyugdíjat.

A nyugdíjbiztosításba tartozik a rokkantnyugdíj biztosítási rendszer is (biztosítás a biztosított pénzkereső képessége csökkenésének esetére hosszantartó egészségromlás következtében, és hozzátartozói számára a biztosított halála esetén), amelyből az alábbi juttatásokat folyósítják:

• rokkantnyugdíj,
• özvegyi nyugdíj
• és árvasági nyugdíj.

Időskori nyugdíj

A leggyakrabban folyósított nyugdíj Szlovákiában. A törvényszabta nyugdíjkorhatár 62 év a férfiak és a nők számára egyaránt. Az 1. pillérből folyósítandó nyugdíjat a szociális biztosító lakhely szerinti kirendeltségénél kell kérvényezni. A nyugdíjaztatáshoz két feltételt kell teljesíteni: betölteni a törvényszabta 62. életévet, és legalább 15 éven át a szociális biztosító biztosítottjának lenni.

Korengedményes időskori nyugdíj

Nyugdíjba a törvényszabta korhatár előtt is vonulhat, de ebben az esetben három feltételt kell teljesítenie: legalább 15 éven át a szociális biztosító biztosítottjának lenni, a nyugdíjkorhatárig legfeljebb két éve hiányozhat, és nyugdíjának összege (a korengedményes nyugdíjba vonulás miatti csökkentés után is) meg kell, hogy haladja a létminimum 1,2-szeresét.

Amennyiben ön egyúttal időskori nyugdíj előtakarékoskodás keretében takarékoskodik (II. pillér), abban az esetben kérheti korengedményes nyugdíjaztatását, ha legalább 15 éven át a szociális biztosító biztosítottjának lenni, a nyugdíjkorhatárig legfeljebb két éve hiányozhat, legalább 5 éve tagja a nyugdíj előtakarékoskodásnak, és és nyugdíjának összege (a korengedményes nyugdíjba vonulás miatti csökkentés után is) meg kell, hogy haladja a létminimum 0,6-szorosát.

Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjra abban az esetben jogosult, ha olyan személy özvegye, aki halála idején időskori nyugdíj- vagy rokkantnyugdíj-járulékban részesült, vagy korengedményes időskori nyugdíjra jogosult, teljesítette az időskori nyugdíjjogosultság feltételeit, rokkantnyugdíjra volt jogosult, vagy munkahelyi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében hunyt el.

Az özvegyi nyugdíjban a házastársa halálát követő egy évben részesül. Ennek az időszaknak a letelte után akkor jogosult továbbra is a juttatásban, ha

• eltartott gyermekről gondoskodik,
• rokkant, és pénzkereseti képessége több mint 70%-kal csökkent vagy
• legalább három gyermeket nevelt fel,
• betöltötte 52. életévét és két gyermeket nevelt fel,
• elérte a nyugdíj-korhatárt.

Jogosultsága az özvegyi nyugdíjra újabb házasságkötésével megszűnik.

Árvasági nyugdíj

Árvasági nyugdíjra eltartott gyermek jogosult elhunyt szülője vagy örökbefogadója után, ha az halála idején időskori nyugdíj- vagy rokkantnyugdíj-járulékban részesült, vagy korengedményes időskori nyugdíjra jogosult, teljesítette az időskori nyugdíjjogosultság feltételeit, rokkantnyugdíjra volt jogosult, vagy munkahelyi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében hunyt el.

Árvasági nyugdíjra nem jogosult a nevelőszülőknél élő eltartott gyermek nevelőszülője vagy annak házastársa után. A jogosultság minden esetben a 26. életév betöltésével, illetve az eltartott gyermek örökbefogadásával.

Rokkantnyugdíj

Rokkantnyugdíjra jogosult, ha rokkant, szükséges ideje biztosítottja a nyugdíjbiztosításnak, és rokkantsága létrejöttének napjához nem teljesítette az időskori nyugdíjjogosultság feltételeit, illetve nem vonult korengedményes nyugdíjba.

A nyugdíjbiztosítás szükséges időtartama (a rokkantságot megelőző időszakból számítják) ahhoz, hogy rokkantnyugdíjra jogosult legyen:

• kevesebb mint egy év, ha nem töltötte be 20. életévét,
• legalább egy év, ha 20-24 éves,
• legalább két év, ha 24-28 éves,
• legalább öt év, ha 28-34 éves,
• legalább nyolc év, ha 34-40 éves,
• legalább tíz év, ha 40-45 éves,
• legalább 15 év, ha 45 évnél idősebb.

Rokkantnyugdíjra eltartott gyermekek és 26 év alatti tanulók is jogosultak, ha eltartott gyermekként váltak rokkantakká és ha szlovákiai állandó lakhellyel rendelkeznek. A jogosultság legkorábban 18. életévük betöltése napján keletkezik.

Ha valaki munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében vált rokkanttá, vagy eltartott gyermekről, illetve 26. életévét be nem töltött nappali tagozatos doktorandusz-hallgatóról van szó, a nyugdíjbiztosítás fenti éveinek feltétele teljesítettnek minősül.

Milyen korban válok jogosulttá az időskori nyugdíjra?

Jogosultsága az időskori nyugdíjra a nyugdíjkorhatár elérésével keletkezik. A nyugdíjkorhatár a szociális biztosítóról szóló 461/2003 Tt. sz. törvény szerint férfiaknál és nőknél egységesen 62 év. A 62 éves korhatár

• az 1946 (ezt az évet is beleértve) után született férfiaknál és
• az 1962 (ezt az évet is beleértve) után született nőknél

érvényesül.

A meghatározott életkor elérése mellett legalább 15 éven át a szociális biztosító biztosítottjának kell lennie.

Az előző jogszabály, a szociális biztosítottságról szóló 100/1988 Tt. sz. Törvény (érvényes: 2004.1.1-ig) a férfiak nyugdíjkorhatárát 60 évben állapította meg, a nőkét pedig a felnevelt gyermekek számának függvényében 53-57 éves korban. A nyugdíjkorhatár megállapításánál

• az 1944 és 1945 között született férfiaknál és
• az 1947 – 1961 között született nőknél

a 461/2003 Tt. törvény szerint az eredeti nyugdíjkorhatár meghatározott számú naptári hónappal emelkedik annak függvényében, melyik naptári hónapban érik el az említett személyek az eredeti nyugdíjkorhatárt.

Időskori nyugdíj igénylése

Alapvető információk

Az időskori nyugdíjat és az ezzel járó juttatások kifizetését a törvényszabta feltételek teljesítését követően a Szociális Biztosítóhoz benyújtott írásbeli kérvénnyel lehet igényelni. A kérvényt a Szociális Biztosítónak az ön lakhelye szerint illetékes kirendeltsége készíti el.

Ha átmenetileg nem tartózkodik állandó lakhelyén és egészségügyi okokból nem tudja kérvényét a Szociális Biztosító illetékes kirendeltségnél benyújtani, a kérvényt az ön átmeneti tartózkodási helye szerinti kirendeltség is elkészítheti.

Ha nem rendelkezik szlovákiai állandó lakhellyel, a kérvényt a Szociális Biztosító központi irodája készíti el.

Milyen okiratokat kell csatolni a kérvényhez?

A kérvényhez az alábbi okiratokat kell csatolni:

• érvényes személyazonosításra alkalmas okmányt (személyi igazolvány vagy útlevél),
• iskolai végzettséget igazoló okirat (szakmunkás-bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, oklevél, stb.), vagy az iskola igazolását az előírt módon be nem fejezett tanulmányok időtartamáról,
• katonakönyvet vagy az illetékes hadkiegészítő parancsnokság által kibocsátott okiratot,
• a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, esetleg az illetékes szerv határozatát a gyermeknek a szülői gondoskodást helyettesítő ellátásáról, és ha a gyermek 18. életéve betöltése előtt elhunyt, halotti anyakönyvi kivonatát,
• a Szociális Biztosító határozatát a házastárs nyugdíjjáradékának összegéről, amely egyetlen bevételi forrás okán módosításra került.

Milyen további okmányokat kell csatolni a kérvényhez?

Az időskori nyugdíjra vonatkozó kérvényhez az alábbi okiratokat is csatolni kell:

1. Igazolás minden időszakról, amelyben

• 2001. január 1-je előtt a munkát kereső munkanélküliek nyilvántartásában szerepelt,
• 2001. január 1-je és 2003. január 31-e között munkanélküli segélyben részesült.

2. Hiteles okiratot (elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási lapját, munkáltató, vagy jogutódja igazolását), melyből kitűnik, munkaviszonya mikortól meddig tartott.

3. A 1990. május 1-je előtti munkaviszonyról szóló munkáltatói igazolást, olyan államból, amellyel a Szlovák Köztársaság nem kötött társadalombiztosítási államközi megállapodást.

Annak érdekében, hogy munkáltatója a fenti okiratokat (nyugdíjbiztosítás nyilvántartási lapja, a nyugdíj összegének számításához szükséges alapról szóló igazolás) kellő időben be tudja nyújtani a Szociális Biztosítóhoz, önnek a munkáltatónál be kell jelentenie, hogy az adott naphoz kérvényezni kívánja nyugdíjaztatását. A munkáltató az ön kérelmére köteles kiadni a szociális biztosítás célja szempontjából meghatározó tényeket igazoló igazolásokat.

A nyugdíj megítélését követően

A nyugdíjjáradék összegét összetett módszerrel határozzák meg. Nyugdíja hozzávetőleges összegének kiszámításához használhatja a Szociális Biztosító honlapján található, nyugdíjjárulék-számológépet (www.socpoist.sk).

A nyugdíj megítélését követően a nyugdíjjárulék összege készpénzben vagy banki átutalással kerül kifizetésre. Ha nem kérvényezte a nyugdíjjárulék más módon történő kifizetését, nyitnia kell egy bankszámlát a Szociális Biztosítóval szerződésben álló pénzintézettel, ahová nyugdíjjáradékát utalhatják. A kérvényhez egyúttal csatolni kell (kivéve, ha a kérvényezőnek a nyugdíját a Szociális Biztosító már számlára utalja) a kérvényező által kitöltött és a pénzintézett által igazolt formanyomtatványt.

Végrendelet

Alapvető információk

A végrendelet olyan jognyilatkozat, amelyben meghatározza ki, vagy kik öröklik a vagyonát. Végrendeletet többféle módon lehet készíteni. Ahogy, hogy a végrendelet érvényes legyen, tartalmaznia kell készítésének időpontját – év, hónap és nap feltüntetésével. Fontos tartalmi eleme, természetesen, az örökösök megnevezése az egész hagyaték, a hagyaték arányos részének, vagy konkrét dolgok vonatkozásában (ki mit kap).

Végintézkedés hiányában, illetve, ha létezéséről senkinek nincs tudomása, a törvényes öröklés rendje érvényesül, azaz első helyen az örökhagyó gyermekei és házastársa örököl.

Sajátkezű magánvégrendelet - holográf

A holográf – írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír – végrendeletnek tartalmaznia kell az örökhagyó saját kezű aláírását és a keltezést. Az így megírt végrendeletet nem kell tanúknak aláírnia. Amennyiben holográf végrendeletet készített, létezéséről érdemes tájékoztatni hozzátartozóit. Így biztos lehet abban, hogy halála esetében a végrendeletet megtalálják és az ön végakarata valóban érvényesül.

Egyéb írásos formában készített magánvégrendelet

Az egyéb írásos formában készített magánvégrendeletet (pl. számítógépen, írógépen, más személy által megírt) az örökhagyónak két tanú előtt kell aláírnia, majd a végrendeletet a tanúk is aláírják, igazolva ezzel, hogy valóban az ön végakaratáról van szó. Az ilyen formában elkészített végrendeletnek is tartalmaznia kell az örökhagyó saját kezű aláírását és a keltezést.

Közjegyzői jegyzőkönyv formájában készített végrendelet (közvégrendelet)

Az ilyen végrendelet tartalmi és alaki elemeiért a közjegyző felel. Minden (közjegyző által készített) közvégrendeletet kötelezően be kell jegyezni a Végrendeletek Központi Nyilvántartásában.

Végintézkedés különös módja

A végintézkedés különös módja akkor érvényesül, ha az örökhagyó rossz egészségügyi állapotban van, látáskárosult, halláskárosult, vagy képtelen olvasni vagy írni. Ebben az esetben három tanú jelenléte szükséges, akik a végintézkedést annak meghallgatása után aláírásukkal igazolják. Az okiratban fel kell tüntetni, ki írta, ki olvasta fel, és milyen módon került igazolásra az, hogy az okirat az örökhagyó valós akaratát tartalmazza. Tanú csak cselekvőképes személy lehet. Nem lehet tanú látáskárosult, halláskárosult vagy néma személy, vagy a végintézkedés nyelvét nem ismerő személy, illetve aki kedvezményezettje a végrendeletnek.

Az időskori nyugdíjra való jogosultság megszűnése és átszállása

A időskori nyugdíj-járadékra való jogosultság a természetes személy halálával szűnik meg. Ha a biztosított teljesítette az időskori nyugdíjjogosultság feltételeit, a nyugdíjat igényelte, és az igénylése után meghalt, a halála napjához esedékes összeg kifizetésére az alábbi sorrendben jogosult:

• a házastársa – férje (felesége),
• a gyermekei
• a szülei,

tekintet nélkül arra, hogy egy háztartásban éltek-e az elhunyttal vagy nem. Azonos sorrend érvényes abban az esetben is, ha az időskori nyugdíjat a biztosítottnak halála előtt megítélték. A fenti sorrend szerint: házastársának, gyermekeinek és szüleinek fizetik ki a halál napjához esedékes juttatásokat. Az említett nem képezik öröklés tárgyát. Hagyatékká akkor válnak, ha a fenti felsorolás szerinti egyetlen személy sem létezik.

Munkaszerződés és a munkajogviszony létrejötte

Alapinformációk

Új munkahelyre való belépéskor fontos jogügyletre kerül sor – a munkaszerződés aláírására. A munkaviszony a munkavégzési jogviszonyok alapvető típusa. A munkáltató és a munkavállaló ilyen jogviszonya kizárólag mindkét fél beleegyezésével jöhet létre. A munkaviszony olyan szerződéses kötelmi viszony, melynek keretében az egyik fél (munkavállaló) vállalja, hogy a másik fél számára (munkáltató) munkát végez, és ezért a munkáltató neki bért (munkajogviszonyból származó jövedelmet) fizet. A munkajogviszony a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő munkaszerződésen alapul. A munkaszerződés egy példányát a munkáltató köteles a munkavállalónak kiadni.

A munkaszerződés létrejötte előtt a munkáltató köteles ismertetni a munkavállalóval a munkaszerződésből adódó jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésre vonatkozó munkavégzési és bérezési feltételeket.

Amennyiben az adott munka végzéséhez külön jogszabály egészségügyi alkalmasságot, lelki alkalmasságot vagy egyéb feltételt szab meg, a munkáltató az adott munkára csak egészségügyi vagy lelki szempontból alkalmas, illetve egyéb feltételt teljesítő munkavállalóval köthet munkaszerződést.

Fiatalkorúval a munkáltató kizárólag orvosi vizsgálatot követően köthet munkaszerződést. A fiatalkorúval kötendő munkaszerződéshez a munkáltatónak ki kell kérnie a fiatalkorú törvényes képviselőjének nyilatkozatát.

A munkáltató az első alkalommal munkát vállaló természetes személytől kizárólag az általa végzendő munkával kapcsolatostájékoztatást igényelhet. Olyan munkavállalótól, aki már előzőleg alkalmazásban állt, a munkáltató ajánlólevelet és az előző munkahelyről igazolást kérhet.

A munkáltatónak tilos a természetes személytől tájékoztatást kérnie az alábbiakról:

• terhesség,
• családi viszonyok,
• büntetlen előélet; ez alól kivételt képez az az eset, amikor külön jogszabály, vagy a végzendő munka jellege ezt megköveteli,
• politikai hovatartozás, szakmai tagság és vallási hovatartozás.

A természetes személy a munkáltatót köteles tájékoztatni azokról a tényekről, amelyek akadályozzák a munkavégzésben, vagy a munkavállalónak kárt okozhatnak, illetve ha fiatalkorúról van szó, a munkaidő időtartamáról.

A munkáltató a természetes személy alkalmazásánál a munkához jutás tekintetében nem sértheti meg az egyenlő elbírálás elvét. Amennyiben a munkáltató a munkaviszony létrejöttekor fenti kötelezettségeit megsérti, a természetes személy megfelelő anyagi kártérítésre jogosult. A munkaszerződés által létrejött munkaviszony a munkaszerződésben a munkába állás napjaként megjelölt napon jön létre.

A munkaszerződés a munkaviszonynak konkrét tartalmat ad. A munkáltató köteles benne a munkavállalóval az alábbi szükséges tartalomban megállapodni:

• munkakör, amely végzésére felvételt nyert (munkaköri leírás),
• munkavégzés helye (település, településrész, vagy másképp meghatározott hely),
• munkába lépés napja,
• bérezési feltételek, amennyiben ezeket a kollektív szerződés nem szabályozza.

A munkáltató a munkaszerződésben további feltételeket is feltüntet:

• fizetés napját,
• munkaidőt,
• rendes szabadság időtartamát,
• felmondási idő időtartamát.

Amennyiben a bérezési feltételeket és egyéb munkafeltételeket a kollektív szerződés szabályozza, elég utalást tenni a kollektív szerződés rendelkezéseire. Egyéb esetben elég utalást tenni a Munkatörvénykönyv vonatkozó rendelkezéseire.

A külföldön munkát végző munkavállaló munkaszerződésében, amennyiben a külföldi munkavégzés időtartama meghaladja az egyhónapot, a munkáltató feltünteti:

• a külföldi munkavégzés időtartamát,
• a pénznemet, amelyben a bérét, vagy annak egy részét kapja,
• további, a külföldi munkavégzéssel összefüggő pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat,
• a munkavállaló ismételt külföldi munkavégzésének esetleges feltételeit.

Amennyiben az írásos munkaszerződés a fenti, munkavégzésre vonatkozó feltételeket nem tartalmazza, a munkáltatólegkésőbb egy hónappal a munkaviszony létrejöttét követően köteles ezeket a munkavállalóval írásos értesítő formájában közölni.

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egyéb feltételekben is megállapodhat, pl. anyagi előnyök, próbaidő.A próbaidő legfeljebb három hónapos, képviseleti szervnek közvetlen alárendelt vezető alkalmazott, vagy a képviseleti szerv tagja, illetve az ilyenvezető alkalmazottnak közvetlenül alárendelt vezető alkalmazott esetében legfeljebb hat hónapos lehet.A próbaidőt nem lehet meghosszabbítani.

Határozatlan időre szóló munkaviszony

A munkaviszony határozatlan időre szól, amennyiben:

• a munkaszerződés kifejezett nem szabályozza annak időtartamát,
• a munkaszerződésben vagy annak módosításában nem teljesültek a határozott időre szól munkaviszony a törvényes feltételei,
• a határozott időre szóló munkaviszonyban nem írásban állapodtak meg.

Határozott időre szóló munkaviszony

Határozott időre szóló munkaviszonyt legfeljebb 2 éves időtartamra lehet létesíteni. A határozott időre szóló munkaviszonyt a 2 éves időtartam alatt meghosszabbítani vagy ismételten létesíteni legfeljebb két alkalommal lehetséges. Ismételten létesítetthatározott időtartamra szóló munkaviszony az azonos felek között az előző határozott időre szóló munkaviszony végétől számított hat hónapon belüllétesített munkaviszony.

A határozott időre szóló munkaviszonyújabb meghosszabbítása vagy ismételt létesítése 2 évnél nem hosszabb, vagy 2 évet meghaladó időtartamra kizárólag az alábbi okokból lehetséges:

• alkalmazott helyettesítése,
• olyan munkák, melyek elvégzéséhez átmeneti, a naptári évben legfeljebb nyolc hónapos időtartamra jelentősen meg kell emelni az alkalmazottakszámát,
• az évszakok változásától függő munkák, amelyek minden évben ismétlődnek, és a naptári évben legfeljebb nyolc hónapot vesznek igénybe (idényszerűmunka),
• kollektív szerződésben meghatározott.

A határozott időre szóló munkaviszony előző bekezdés szerinti meghosszabbításának vagy ismételt létesítésének okát a munkaszerződésben fel kell tüntetni.

A határozott időre szóló munkaviszony újabb meghosszabbítása vagy ismételt létesítése 2 évnél nem hosszabb, vagy 2 évet meghaladó időtartamra felsőoktatásiintézmény oktatójával vagy alkotó tudományos, kutató és fejlesztő munkatárssal tevékenységük természetéből fakadó, külön jogszabályban meghatározottobjektív okok miatt is lehetséges.

A határozott időre szóló munkaviszonyban lévő alkalmazottat tilos előnyben részesíteni vagy korlátozni más, hasonló munkát végző határozatlan időrefoglalkoztatott alkalmazottal, elsősorban a munkabiztonsági és egészségvédelmi feltételek terén.

A munkáltató megfelelő módon tájékoztatja a határozott időre szóló munkaviszonyban lévő alkalmazottakat és a munkavállalók érdekképviseletét a megüresedett határozatlan időre szóló munkahelyekről.

Részmunkaidőre szóló munkaviszony

A munkáltató a munkavállalóval a munkaszerződésben a meghatározott heti (teljes) munkaidőnél rövidebb munkaidőben is megállapodhat.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodással módosíthatja a teljes munkaidőt részmunkaidőre, és a részmunkaidőt teljes munkaidőre.

A részmunkaidőt nem kötelező minden munkanapra felosztani.

A részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak a megállapodott rövidebb munkaidőnek megfelelő bérezés jár. A részmunkaidőbenfoglalkoztatott alkalmazottat tilos előnyben részesíteni vagy korlátozni más, hasonló munkát végző teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal. A munkáltató érthető módon tájékoztatja az alkalmazottakat és a munkavállalók érdekképviseletét a részmunkaidős és ateljes munkaidős munkahelyek lehetőségeiről.

A munkaviszony megszűnése

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Ha a munkáltató és a munkavállaló megegyeznek a munkaviszony megszüntetésében, a munkaviszony a megegyezett napon megszűnik.

A munkaviszony megszüntetéséről szóló megegyezést a munkáltató és a munkavállaló írásba foglalják. Amennyiben a munkavállaló igényli, illetve ha a munkaviszony megszüntetése a munkáltató vagy egy részének megszűnése vagy áthelyezése miatt történik, és a munkavállaló nem egyezik bele amunkavégzés helyének megváltoztatásába, vagy a munkavállaló átszervezés miatt feleslegessé válik, vagy ha a munkáltató egészségügyi állapotáról orvosiszakvélemény kimondja, hogy elveszítette képességét az eddigi munka végzésére stb., a megegyezésben fel kell tüntetni a munkaviszony megszűntetésének okait.

A munkaviszony megszüntetéséről szóló megegyezés egy példányát a munkáltató kiadja a munkavállalónak.

Felmondás

Alapinformációk

Felmondással a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt megszüntetheti. A felmondást írásba kell foglalni és kézbesíteni a másik félnek, egyébként érvénytelen.

A munkáltató kizárólag a Munkatörvénykönyvben feltüntetett okokból mondhat fel a munkavállalónak. A felmondás okait a felmondásban tényszerűen meg kell határozni úgy, hogy más okkal felcserélni ne lehessen, egyébként a felmondásérvénytelen. A felmondás okát utólag tilos módosítani.

Ha a munkáltató a munkavállalónak azon okból mondott fel, hogy a munkavállaló feleslegessé válik a munkáltató vagy az illetékes szerv írásos határozataalapján feladatai, illetve műszaki felszereltségének változása, a munka hatékonysága érdekében foganatosított létszámcsökkentés vagy egyéb szervezési okokmiatt, két hónapon át nem alakíthatja ki újra a megszüntetett munkahelyet, és erre a munkahelyre a munkaviszony megszűnése után másalkalmazottat alkalmazni.

A másik félnek kézbesített felmondást kizárólag annak beleegyezésével lehet visszavonni. A felmondás visszavonását, valamint a visszavonásba valóbeleegyezést írásban kell megtenni.

A felmondási idő

Felmondás esetén a munkaviszony a felmondási idő elteltével ér véget. A felmondási idő annak függvényében, ki mond fel (a munkavállaló, a munkáltató,milyen okból, és munkavállaló mennyi ideig dolgozott a munkáltatónál), egy-, két- vagy három hónapos lehet.

Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató vagy egy részének megszűnése vagy áthelyezése miatt, és a munkavállaló nem egyezik bele a munkavégzés helyénekmegváltoztatásába, vagy a munkavállaló átszervezés miatt feleslegessé válik, vagy ha a munkáltató egészségügyi állapotáról orvosi szakvélemény kimondja,hogy elveszítette képességét az eddigi munka végzésére, a felmondási idő:

1. két hónap, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltatónál a felmondás kézbesítésének napjához legalább egy, de legfeljebb öt évig tartott,
2. három hónap, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltatónál a felmondás kézbesítésének napjához legalább öt évig tartott.

Amennyiben a munkáltató a fentiektől eltérő okokból mond fel a munkavállalónak, a felmondási idő két hónapos, ha a munkavállalómunkaviszonya a munkáltatónál a felmondás kézbesítésének napjához legalább egy évig tartott.

A munkáltatónál a felmondás kézbesítésének napjához legalább egy évig munkaviszonyban lévő munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő két hónap.

A munkaviszony időtartamába be kell számítani az azonos munkáltatónál ismételten létrehozott, határozott időre szóló munkaviszonyok időtartamát, amelyekközvetlenül egymáshoz kötődnek.

A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő naptári hónap első napján kezd telni, és eltérő szabályozás hiányában a megfelelő naptári hónap utolsónapján telik le.

Amennyiben a munkavállaló a felmondási időt a munkáltatónál nem tölti ki, a munkáltató az adott munkavállaló egy havi átlagbérének megfelelő anyagitérítésre jogosult, amennyiben ezt a munkaszerződésben rögzítették; az anyagi térítésről szóló megállapodásnak írásban kell megtörténnie, ellenkező esetbenérvénytelen.

A munkáltatói felmondás lehetséges okai

A munkáltató a munkavállalónak kizárólag az alábbi okokból mondhat fel:

• ha a munkáltató vagy annak egy része megszűnik vagy áttelepül, és a munkavállaló nem egyezik bele a munkavégzés helyénekmegváltoztatásába,
• ha a munkavállaló feleslegessé válik a munkáltató vagy az illetékes szerv írásos határozata alapján feladatai, illetve műszakifelszereltségének változása, a munka hatékonysága érdekében foganatosított létszámcsökkentés vagy egyéb átszervezés miatt,
• ha a munkavállaló egészségügyi állapotáról orvosi szakvélemény kimondja, hogy hosszútávon elveszítette képességét az eddigi munkavégzésére, vagy ha ezt a munkát foglalkozási megbetegedés, vagy ilyen betegséggel való fenyegetettség miatt nem végezheti, vagy a munkahelyénelérte az illetékes közegészségügyi hivatal által meghatározott legmagasabb megengedett expozíciót
• a munkáltató

1. nem felel meg a munkához szükséges, jogszabályban rögzített feltételeknek,
2. megszűnt megfelelni a meghatározott feltételeknek – például, ha külön jogszabály megválasztáshoz vagy kinevezéshez köti a képviseleti szerv tisztségét, illetve a munkáltató belső szabályzatamegválasztáshoz vagy kinevezéshez köti a képviseleti szerv közvetlen irányítása alá tartozó vezetői tisztséget; az ilyen munkavállalóval amunkaszerződéses munkaviszony kizárólag megválasztása vagy kinevezése után létesíthető,
3. a munkáltatónak fel nem róható okokból nem felel meg a rendes munkavégzéshez szükséges, a munkáltató belső szabályzatábanmeghatározott követelményeknek, vagy
4. hiányosan teljesíti munkafeladatait, a munkáltató az utóbbi két hónapban írásban figyelmeztette a hiányosságok megszüntetésére, ám a munkavállaló ahiányosságokat nem szüntette meg,

• a munkavállalónál fennállnak a munkaviszony azonnali megszüntetésének okai, vagy a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértése miatt; a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértése miatt abban az esetbenlehet a munkavállalónak felmondani, ha az utóbbi hat hónapban a munkafegyelem megsértése miatt írásban figyelmeztették a felmondás lehetőségére.

A hiányos munkavégzés, a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértése vagy a munkaviszony azonnali megszüntetését indokoló okok miatti felmondáson kívülmunkáltatói felmondásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha

• a munkáltató a munkavállalót nem tudja tovább, akár részmunkaidőben foglalkoztatni a munkavégzés eredeti helyén,
• a munkavállaló nem hajlandó más, számára megfelelő munkát végezni, amelyet számára a munkáltató a munkavégzés eredeti helyén felkínált, illetve nem hajlandó azadott munkára betanításon részt venni.

A munkafegyelem megszegése, vagy a munkaviszony azonnali megszüntetését indokoló ok miatt a munkáltató a munkavállalónak legkésőbb a felmondás okának tudomására jutásától számított két hónapon belül mondhat fel. Ha a munkafegyelem megszegése külföldön történt, amunkáltatói felmondás a munkavállaló külföldről való hazatérését követő két hónapon belül is foganatosítható, ám minden esetben legkésőbb a felmondásokának létrejöttétől számított egy éven belül. Amennyiben a munkavállaló munkafegyelmet sértő magatartása miatt a két hónapos határidőn belül más szerveljárást indít, a munkáltató a munkavállalónak az eljárás eredményének tudomására jutásától számított két hónapon belül is felmondhat.

Ha a munkáltatói felmondás oka a munkafegyelem megszegése, köteles a munkavállalóval közölni a felmondás okát, és lehetővé tenni számára, hogy véleménytnyilvánítson.

A munkavállalói felmondás lehetséges okai

A munkavállaló a munkáltatónak bármilyen okból, vagy indok nélkül is felmondhat.

A felmondás tilalma

Munkáltatói felmondás közlése védett időszakban tilos:

• a munkavállaló betegség vagy baleset miatti átmeneti betegszabadsága idején, kivéve ha a betegszabadságot szándékosan idézte elő,vagy balesetét alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt szenvedte el, valamint kórházi kezelésre irányuló javaslat, illetve gyógyfürdőikezelés megkezdésének napjától a kórházi vagy gyógyfürdői kezelés befejezéséig,
• válsághelyzetben rendkívüli szolgálatra szóló behívó esetén a behívó, mozgósítási felszólítás vagy mozgósítási bejelentés kézbesítésének napjától,vagy ha a munkavállalót rendkívüli szolgálatra berendelték a szolgálatból való felmentést követő két hétig; ez a külön jogszabály szerint végzettalternatív szolgálat esetében is érvényes,
• a munkavállaló terhessége idején, a nő munkavállaló szülési szabadsága alatt, a munkavállaló gyermekgondozási szabadsága alatt, vagy ha az egyedülálló munkavállaló három évnél kisebb gyermekéről egyedül gondoskodik,
• a munkavállaló hosszú távú felmentése alatt köztisztség viselése idején,
• ha az éjszaka dolgozó munkavállaló orvosi szakvélemény szerint átmenetileg alkalmatlan éjszakai munkavégzésre.

Amennyiben a munkáltatói felmondást a védett időszak előtt közölték, de a felmondási idő a védett időszak alatt telne le, a munkaviszony avédett időszak utolsó napján ér véget; ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló a felmondási idő meghosszabbítását ne igényli.

A munkáltatói felmondás tilalma nem vonatkozik a munkáltatói felmondás alábbi eseteire:

• ha a munkáltató, vagy egy része megszűnik,
• ha a munkáltató vagy egy része áttelepül, és a munkavállaló nem egyezik bele a munkavégzés helyének megváltoztatásába, vagy ha az egyedülállómunkavállaló három évnél kisebb gyerekéről egyedül gondoskodik, és ha az éjszaka dolgozó munkavállaló orvosi szakvélemény szerint átmenetilegalkalmatlan éjszakai munkavégzésre,
• a munkaviszony azonnali megszüntetését indokoló okok miatt, amennyiben nem szülési szabadságon lévő nőialkalmazottról, vagy gyermekgondozási szabadságon lévő alkalmazottról van szó; amennyiben a munkavállalóval a munkáltatói felmondást ezen okból aszülési vagy a gyermekgondozási szabadság megkezdése előtt közölték, és a felmondási idő a szülési vagy a gyermekgondozási szabadság ideje alatttelne le, a felmondási idő a szülési vagy a gyermekgondozási szabadság utolsó napján telik le,
• a munkafegyelem egyéb megszegése miatt, amennyiben nem terhes, vagy szülési szabadságon lévő nő alkalmazottról, illetve gyermekgondozási szabadságon lévő alkalmazottról van szó,
• ha neki felróható okokból elveszítette az adott munkához külön jogszabályban megszabott feltételeket.

Egészségügyi fogyatékossággal elő alkalmazottal munkáltatói felmondás kizárólag az illetések munka-, szociális- és családügyi hivatal beleegyezésével közölhető, egyéb esetben a felmondás érvénytelen. A fenti beleegyezés nem szükséges, ha a felmondást a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalóval közlik, vagy ha a munkáltató vagyegy része megszűnik vagy áthelyezik, és a munkavállaló nem egyezik bele a munkavégzés helyének megváltoztatásába, vagy a munkavállalónál fennállnak azazonnali felmondás okai, vagy a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértése miatt; a munkafegyelem kevésbé súlyos megsértése miatt abban azesetben lehet a munkavállalónak felmondani, ha az utóbbi hat hónapban a munkafegyelem megsértése miatt írásban figyelmeztették a felmondás lehetőségére.

Végkielégítés

Végkielégítés munkáltatói felmondás vagy közös megegyezés esetén

A munkavállalónak, akinek munkaviszonya munkáltatói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg amiatt, hogy a munkáltató vagy annakegy része megszűnik vagy áttelepül, és a munkavállaló nem egyezik bele a munkavégzés helyének megváltoztatásába, vagy a munkavállalóátszervezés miatt feleslegessé válik, vagy a munkavállaló egészségügyi állapotáról orvosi szakvélemény kimondja, hogy hosszútávonelveszítette képességét az eddigi munka végzésére, a munkaviszony megszűnésekor legalább az alábbi végkielégítés jár:

1. legalább 2 évig tartó, de 5 évet meg nem haladó munkaviszony esetén a munkavállaló havi átlagkeresete összegében,
2. legalább 5 évig tartó, de 10 évet meg nem haladó munkaviszony esetén a munkavállaló havi átlagkeresete kétszeresének összegében,
3. legalább 10 évig tartó, de 20 évet meg nem haladó munkaviszony esetén a munkavállaló havi átlagkeresete háromszorosának összegében,
4. legalább 20 évig tartó munkaviszony esetén a munkavállaló havi átlagkeresete négyszeresének összegében.

A munkavállalónak, akinek munkaviszonya munkáltatói felmondással szűnik meg amiatt, hogy a munkát munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy ilyenbetegséggel való fenyegetettség miatt nem végezheti, vagy a munkahelyén elérte az illetékes közegészségügyi hivatal által meghatározott legmagasabbmegengedett expozíciót, a munkaviszony megszűnésekor legalább a havi átlagkeresetének tízszerese jár; ez nem érvényes, ha a munkabalesetannak következtében történt, hogy a munkavállaló neki felróható módon törvényt, egyéb munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat, vagy utasításokatsértett annak ellenére, hogy ezekről rendes és bizonyítható tájékoztatást kapott, betartásukat folyamatosan követelték és ellenőrizték, illetve ha amunkabalesetet alkohol vagy egyéb tudatmódosító szer hatása alatt szenvedte el, és a munkáltató a munkabalesetet nem tudta megakadályozni.

Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően újra ugyanannál a munkáltatónál, vagy annak jogutódjánál a kifizetett végkielégítés szerintmeghatározott idő letelte előtt lép munkaviszonyba, a végkielégítést, vagy annak arányos részét köteles visszaszolgáltatni. A végkielégítés arányos részétaz ismételt munkaviszony létesítése és a kifizetett végkielégítésből adódó időszak letelte szerint határozzák meg.

Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, akinek a munkajogviszonyából adódó jogok és kötelezettségek az átszerezés vagy racionalizáció következtébena Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint más munkáltatóra szállnak át.

Egyéb megállapodás hiányában a végkielégítést a munkáltató a munkaviszony megszűnését követő első bérfizetési napon fizeti ki a munkavállalónak.

A munkáltató a fentiektől eltérő esetekben is nyújthat végkielégítést a munkavállalónak.

Végkielégítés a nyugdíjjogosultság megszerzése után

Amikor a munkavállalónak az öregségi nyugdíjazásra, vagy - ha rokkant személy pénzkeresési képessége több mint 70 százalékkal csökken – rokkantnyugdíjazásra való jogosultság megnyílását követően először szűnik meg a munkajogviszonya, legalább havi átlagkereseténekmegfelelő nyugdíjba vonulási végkielégítés jár, ha a fenti nyugdíjaztatását a munkaviszony megszűnése előtt vagy megszűnését követő tíz napon belülkérvényezi.

A munkavállalónak legalább havi átlagkeresetének megfelelő nyugdíjba vonulási végkielégítés jár, ha korhatár előtti nyugdíjaztatását amunkaviszony megszűnése előtt vagy megszűnését követő tíz napon belül kérvényezi.

A nyugdíjjogosultság megszerzése utáni végkielégítés a munkavállalónak kizárólag egy munkáltatótól jár.

A munkáltató nem köteles a munkavállalónak nyugdíjjogosultság megszerzése utáni végkielégítést adni, ha a munkaviszony azon okból ért véget, hogy amunkavállalót szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítéltek, vagy súlyosan megszegte a munkafegyelmet.

Az átlagbér megállapítása a munkajogviszony céljaira

A havi átlagbért az alábbiak szerint állapítják meg:

A munkáltató az átlagbért a munkavállalónak az irányadó időszakban elszámolt és kifizetett bére, és az irányadó időszakban ledolgozott idő alapján állapítja meg. Az első mondat szerinti elszámolt bérbe nem tartozik bele a munkahelyen készenléti állapotban, nem aktív munkával töltöttidőre járó bér (a Munkatörvénykönyv 96.§, 3. bek. szerint), és a munkavállaló által ledolgozott időbe nem számít bele a munkahelyen készenléti állapotban,nem aktív munkával töltött idő.

Az irányadó időszak az átlagbér megállapításának negyedévét megelőző naptári negyedév. Az átlagbért mindig az irányadó időszakot követőnaptári hónap első napjához állapítják meg, és a törvény eltérő rendelkezése hiányában az egész negyedévben használják.

Ha a munkavállaló az irányadó időszakban nem dolgozott le legalább 22 napot vagy 170 órát, az átlagbér helyett becsült bért kell használni. A becsült bért a munkavállaló által az irányadó időszak elejétől megkeresett béréből állapítják meg, illetvea bérből, amelyet valószínűleg megkeresett volna. Az átlagbér átlagos órabér szerint kerül megállapításra. Az átlagos órabért négy tizedesszámra kell kerekíteni. Ha a munkajogi előírások szerint havi átlagbért kell használni, az átlagos órabért megszorozzák a munkavállaló heti munkaidejeszerinti, az év egy hónapjára eső átlagos munkaórával. A havi átlagbért a legközelebb álló eurocentre felfelé kerekítik.

Ha a munkavállaló átlagbére alacsonyabb, mint az arra a naptári hónapra járó minimálbér, amelyben az átlagbérhasználatának igénye felmerült, az átlagbért a minimálbérnek megfelelő összegre fel kell emelni.

A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése

A munkáltató a munkaviszonyt csak kivételesen szüntetheti meg azonnali hatállya, méghozzá akkor, ha a munkavállalót

• szándékos bűncselekményért jogerősen elítélték,
• a munkavállaló súlyosan megszegte a munkafegyelmet.

A munkáltató a munkaviszonyt legkésőbb a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése okának tudomására jutásától számított két hónapon belül szüntetheti meg azonnal, delegkésőbb az azonnali megszüntetés okának létrejöttétől számított egy éven belül.

A munkáltató a munkaviszony nem szüntetheti meg azonnali hatállyal terhes munkavállalóval, nő munkavállalóval szülési szabadsága alatt, munkavállalóval gyermekgondozási szabadsága alatt, három évnél kisebb gyermekéről egyedül gondoskodó egyedülálló munkavállalóval, vagyolyan munkavállalóval, aki súlyos egészségkárosodásban szenvedő közeli hozzátartozóját személyesen gondozza. A szülési szabadságon lévő nő munkavállaló ésa gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló kivételével azonban a munkaviszonyt munkáltatói felmondással szüntetheti meg.

A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha

• orvosi szakvélemény szerint egészsége komoly veszélyeztetése nélkül eddigi munkáját tovább nem végezheti, és a munkáltató az orvosiszakvélemény felmutatását követő 15 napon belül nem helyezte át számára megfelelő munka végzésére,
• a munkáltató nem fizette ki munkabérét, távolléti díját, utazási költségeit, készenléti pótdíját, táppénzét vagy ezek egy részét esedékességüket követő 15 napon belül,
• élete vagy egészsége közvetlen veszélyben forog.

Fiatalkorú munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti akkor is, ha erkölcsei veszélyeztetése nélkül az adott munkát nemvégezheti. A fiatalkorú alkalmazottal közölt munkáltatói felmondást vagy a munkaviszony munkáltató általi azonnali hatályú megszüntetését a fiatalkorú törvényes képviselőjének is tudomására kell hozni. Ha a munkaviszonyt a fiatalkorú alkalmazott mondja fel, azonnali hatállyal megszünteti,próbaidőben szünteti meg, vagy munkaviszonyát közös megegyezéssel készül megszüntetni, a munkáltató köteles kikérni törvényesképviselőjének nyilatkozatát.

A munkavállaló a munkaviszonyt kizárólag a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének oka tudomására jutásának napjától számított egy hónapon belül szüntetheti meg azonnal.

A munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntető alkalmazott kéthavi felmondási időre egyhavi átlagbérének megfelelő bér térítésére jogosult.

A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését mindkét félnek írásban kell közölnie a másik féllel, tényszerűen fel kell tüntetniük az okát úgy, hogy nelegyen összetéveszthető másik okkal, és a meghatározott időpontig a másik félnek kézbesíteniük kell, egyébként érvénytelen. A feltüntetett okot utólagmódosítani nem lehet.

Határozott időre szóló munkaviszony megszűnése

A határozott időre szóló munkaviszony az időtartam elteltével szűnik meg.

Ha a munkavállaló a munkáltató tudomásával a megegyezett időtartam eltelte után folytatja a munkavégzést, a munkáltató és a munkavállalóeltérő megállapodása hiányában úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony határozatlan időre szóló munkaviszonnyá módosult.

A határozott időre szóló munkaviszony a megegyezett időtartam eltelte előtt más módon is megszűnhet, pl. közös megegyezéssel,felmondással, azonnali megszüntetéssel és próbaidő alatti megszüntetéssel.

Munkaviszony megszűnése próbaidő alatt

Eltérő szabályozás hiányában a munkaviszonyt próbaidő alatt akár a munkáltató, akár a munkavállaló bármilyen okból, vagy indoklás nélkül írásbanmegszüntetheti. A munkáltató terhes nővel, a szülést követő kilenc hónapon belül és szoptató anyával kizárólag írásban és kivételes, a terhességével vagyanyaságával össze nem függő okokból szüntetheti meg a munkaviszonyt próbaidőben, amelyet megfelelő módon meg kell indokolnia, egyébként érvénytelen.

A munkaviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatot a másik félnek rendszerint három nappal a munkaviszony megszűnését megelőzően kell kézbesíteni.

Csoportos létszámcsökkentés (tömeges elbocsátás)

Ha a munkáltató vagy egy része munkáltatói felmondással a munkaviszonyt a munkáltató vagy annak egy része megszűnése vagy áttelepülése, vagy amunkavállalónak a munkáltató vagy az illetékes szerv írásos határozata alapján feladatai, illetve műszaki felszereltségének változása, illetve a munkahatékonysága érdekében foganatosított létszámcsökkentés vagy egyéb átszervezés miatti feleslegessé válása miatt bontja fel, vagy ha a munkaviszonyt másmódon, a munkavállaló személyén kívüli okokból szünteti meg 30 napon belül

1. a 20 személynél többet, de 100 személynél kevesebbet alkalmazó munkáltató legalább tíz munkavállalójával,
2. a legalább 100 személyt, de 300 személynél kevesebbet alkalmazó munkáltató az alkalmazottainak legalább 10%-ával,
3. a legalább 300 személyt alkalmazó munkáltató legalább 30 alkalmazottal,

csoportos létszámcsökkentésről (tömeges elbocsátásról) van szó.

Megegyezés céljából a munkáltató legkésőbb egy hónappal a csoportos létszámcsökkentés (tömeges elbocsátás) megkezdése előtt köteles megtárgyalni acsoportos létszámcsökkentés megelőzésére vagy korlátozására irányuló intézkedéseket a munkavállalók érdekképviseletével, és ha a munkáltatónál ilyenszervezet nincs, közvetlenül az érintett alkalmazottakkal. Elsősorban tárgyalni kell – szükség esetén betanítás utáni – megfelelő alkalmazásukról amunkáltató más munkahelyén, valamint a csoportos létszámcsökkentés következményeinek enyhítéséről. Ebből a célból a munkáltató köteles a munkavállalókérdekképviseletét minden szükséges információval ellátni és írásban értesíteni elsősorban a:

• csoportos létszámcsökkentés okairól,
• az elbocsátandó alkalmazottak számáról és összetételéről,
• az jelenlegi alkalmazottak számáról és összetételéről,
• a csoportos létszámcsökkentés időtartamáról,
• az elbocsátandó alkalmazottak kiválasztásánál alkalmazandó kritériumok.

A fenti írásos tájékoztatás az elbocsátandó alkalmazottak nevével, és lakcímével ellátott másodpéldányát a munkáltató egyúttal az illetékes munka-,szociális- és családügyi hivatalnak is megküldi a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos gondok megoldása céljából.

A munkavállalók érdekképviseletével történt tárgyalás eredményéről a munkáltató írásos tájékoztatást köteles küldeni a Nemzeti Munkahivatalnak és amunkavállalók érdekképviseletének.

A munkavállalók érdekképviselete a munka-, szociális- és családügyi hivatalhoz benyújthatja a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos feltételeit.

Csoportos létszámcsökkentés esetén munkáltatói felmondást a munkáltató vagy annak egy része megszűnése vagy áttelepülése miatt, vagy hogy a munkavállaló feleslegessé válik a munkáltató vagy az illetékes szerv írásos határozata alapján feladatai, illetve műszakifelszereltségének változása, a munka hatékonysága érdekében foganatosított létszámcsökkentés vagy egyéb átszervezés miatt, illetve javaslatot tenni amunkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére ugyanezen okokból, legkorábban az írásos tájékoztatás kézbesítését követő egy hónappal lehet.

A fenti határidő a munka-, szociális- és családügyi hivatal a tervezett csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos problémák megoldására használja fel. Amunka-, szociális- és családügyi hivatal a határidőt lerövidítheti; erről a munkáltatót haladéktalanul értesíti.

Ha a munkáltató a fenti kötelezettségeit elmulasztja, a csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátott munkavállaló legalább kéthavi átlagkereseténekmegfelelő munkabér-térítésre jogosult.

A fenti rendelkezések nem vonatkoznak

• a határozott időre szóló munkaviszony megszűnésére időtartamának elteltekor,
• a Szlovák Köztársaság zászlaja alatt hajózó hajók legénységére.

A fenti rendelkezések nem vonatkoznak a bírósági határozattal elrendelt csődeljárásban lévő munkáltatóra.

Ha a munkavállalónál nem működik a munkavállalók érdekképviselete, a munkáltató meghatározott kötelezettségeit közvetlenül az érintett munkavállalók irántteljesíti.

A csoportos létszámcsökkentés szempontjából a munkáltatónak a cégjegyzékbe bejegyzett fióküzeme is a munkáltató részének minősül.

A munkaviszony megszűnése érvénytelenségének megállapítására irányuló bírósági kereset

A munkaviszony felmondással, azonnali, próbaidőben vagy közös megegyezéssel való megszűnése érvénytelenségének megállapítását a munkavállaló vagy amunkáltató a bírósághoz benyújtott keresettel legkésőbb két hónappal a munkaviszony megszűnését követően indítványozhatja.

Munkavállalók érdekképviseletének szerepe a munkaviszony megszűnésekor

A munkáltatói felmondást vagy a munkaviszony azonnali megszüntetését a munkavállaló köteles előre megtárgyalni a munkavállalók érdekképviseletével,egyébként a felmondás vagy a munkaviszony azonnali megszüntetése érvénytelen.

A munkavállalók érdekképviselete a munkáltatói felmondást az írásos kézbesítését követő 7 munkanapon, a munkaviszony azonnali megszüntetését pedig 2munkanapon belül köteles megtárgyalni a munkáltatóval. Amennyiben a meghatározott határidőben a tárgyalásra nem kerül sor, úgy kell tekinteni, minthamegtörtént volna.

Munkáltatói jellemzés (ajánlólevél) és munkáltatói igazolás

A munkáltató köteles a kérelmezést követő 15 napon belül a munkavállalónak kiadni munkáltatói jellemzését. Ám a munkáltató nem köteles a munkahelyi jellemzést a munkaviszony megszűnését megelőző két hónapnál korábban kiadni. Munkahelyi jellemzésnek minősül a munkavállalómunkáját, szaktudását, képességét és egyéb, a munkavégzésre vonatkozó értékelést tartalmazó irat. A munkavállaló jogosult személyes iratába betekinteni, arról kivonatokat, másolatokat készíteni.

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles a munkavállalónak munkáltatói igazolást kiadni, amely elsősorban az alábbiakat tartalmazza:

• munkaviszony időtartamát,
• a végzett munka fajtáját,
• alkalmazandók-e a munkavállaló béréből levonások, kinek a javára, milyen összegben, és milyen a további levonások tárgyát képező követeléseksorrendje,
• a munkabér, a távolléti díj, a készenléti díj, az adóelőleg, és további, az éves jövedelemadó, valamint a munkanélküli segély kiszámításáhozszükséges adatokat,
• a megegyezés adatait arról, hogy a munkavállaló a záróvizsga, érettségi vizsga vagy tanulmányai elvégzése után bizonyos ideig a munkáltatónálmarad, ideértve azt is, hogy a megegyezett időtartam mikor ér véget,
• nyugdíjba vonuláskor járó végkielégítésről, amennyiben a munkavállaló első korhatár előtti, öregségi vagy rokkant nyugdíjazásakor (ha rokkantszemély pénzkeresési képessége több mint 70 százalékkal csökkent) került kifizetésre a munkavállaló havi átlagkeresetének összegében, ha azemlített nyugdíjazását a munkaviszony megszűnése előtt, vagy közvetlenül utána kérvényezi.

Ha a munkavállaló a munkáltatói jellemzéssel vagy a munkáltatói igazolással nem ért egyet, és kérése ellenére a munkáltató a jellemzést vagy igazolást nem módosítja, vagy nem egészíti ki, tartalmuk tudomására jutását követő három hónapon belül bírósági úton követelheti,hogy a munkavállaló ezeket módosítsa.

Eltérő szabályozás hiányában a munkavállalóról egyéb tájékoztatást a munkáltató kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával nyújthat.

Alapinformációk

A munkaviszonyon túl a Munkatörvénykönyv szerint egyéb munkavégzésre irányuló megállapodások alapján is lehet dolgozni. A Munkatörvénykönyv megkülönbözteti a munkavégzési megállapodást, a megállapodást alkalmi munkáról és a diákmunkáról szóló megállapodást. Amunkaviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló megállapodásokat (az alábbiakban „megállapodások”) a munkáltató természetes személyekkel, kivételesalkalommal hozhat létre, ha eredményközpontú (munkavégzési megállapodás) munkáról, vagy a munka fajtájával meghatározott alkalmi munkáról (megállapodás alkalmi munkáról, megállapodás diákmunkáról) van szó.

A munkaviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló megállapodásokra a Munkatörvénykönyv első része 85.§ 1. és 2. bek., 90.§ 10. bek., 91-95.§§, 98.§,119.§ 1. bek., és hatodik része vonatkozik (általános rendelkezések és munkavédelem).

A munkaviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló megállapodás alapján dolgozó munkavállalók munkaideje 24 óra alatt nem lépheti túl a 12 órát,fiatalkorú alkalmazott esetében 24 óra alatt nem lépheti túl a 8 órát.

A munkaviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló megállapodás alapján dolgozó munkavállalókat nem lehet készenlétre vagy túlmunkára utasítani, semilyenben megegyezni velük. Amennyiben a munkavállaló a 141.§ 1. bek. és 2. bek. a)-g) pontjai szerinti (fontos személyes munkavégzési akadály) okok miattmarad távol a munkából arra az időre, amelyet a munkáltató a munkavégzésre meghatározott, a munkáltató köteles a távolmaradást igazolni. A munkavállalónakerre az időre távolléti díj nem jár.

A munkaviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló megállapodásra nem vonatkoznak a munkaviszonyra (létrejötte, megszűnése, felmondási okok), munkaidőre(pihenési idő, túlmunka, éjszakai munka, szabadság), munkabérre, akadályoztatásra, vállalati szociálpolitikára (alkalmazottak étkeztetése) és kártérítésrevonatkozó rendelkezések.

Az ilyen megállapodások alapján dolgozó alkalmazottnak nem jár pl. szabadság, vagy étkezési jegy.

A munkabiztonság és egészségvédelem, bizonyos munkák tilalma nők és fiatalkorúak számára azonban ezen megállapodások alapján végzett munkára is vonatkoznak.

Fiatalkorú alkalmazottal csak akkor létesíthető ilyen megállapodás, ha ez nem veszélyezteti egészséges fejlődését, biztonságát, erkölcsét vagy felkészülését a hivatására. Ilyen megállapodásokat tilos létesíteni szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenység kapcsán.

A megállapodás alapján dolgozó munkavállalók kötelezettségei

A megállapodás alapján dolgozó munkavállalók kötelezettségei:

• felelősségteljes és rendes munkavégzés, a megállapodásban foglaltak betartása,
• személyes munkavégzés,
• az általa végzett munkára vonatkozó – elsősorban a munkabiztonsági és egészségvédelmi – jogszabályok betartása, egyéb, az általa végzett munkáravonatkozó – elsősorban a munkabiztonsági és egészségvédelmi – előírások betartása, amelyeket ismertettek vele,
• rendeltetésszerűen gazdálkodni a rábízott javakkal, vigyázni és védelmezni a munkáltató vagyonát rongálás, elvesztés, megsemmisítés vagy visszaélésellen,
• haladéktalanul írásban közölni a munkáltatóval minden, munkavégzési viszonyával és személyével kapcsolatos adatváltozást, elsősorban utó- éscsaládneve, állandó vagy átmeneti lakhelye, levelezési címe változását, és amennyiben munkabérét bankszámlára vagy külföldi bank hazai fiókjába utaltatja, bankszámlaszám változását is.

A megállapodás alapján foglalkoztató munkáltatók kötelezettségei

Megállapodás alapján foglalkoztató munkáltatók kötelezettségei:

• a munkavállalók számára megfelelő munkafeltételeket biztosítani a rendes és biztonságos munkavégzéshez, elsősorban szükséges munkaeszközök,alapanyagok, szerszámok és munkavédelmi felszerelés rendelkezésre bocsátása,
• ismertetni a munkavállalókkal az általuk végzett munkára vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, elsősorban a munkabiztonsági és egészségvédelmielőírásokat,
• a munkavállalónak a munkájáért megegyezett díjazást fizetni és betartani az egyéb megállapodásokat; a munkavállaló igényei és a számára nyújtottegyéb teljesítések nem lehetnek előnyösebbek, mint a munkaviszonyból származó igények és teljesítések,
• nyilvántartást vezetni a nem munkaviszonynak minősülő munkavégzésre irányuló megállapodásokról létesítésük sorrendjében,
• vezetni a diákmunkáról és az alkalmi munkáról szóló megállapodás alapján dolgozó alkalmazottak munkaidejének kimutatását úgy, hogy bejegyezzék azalkalmazott munkavégzésének kezdetét és végét, vezetni a munkavégzésről szóló megállapodás alapján dolgozó alkalmazottak munkavégzésénekkimutatását úgy, hogy az egyes napokban lejegyezik a munkavégzés időtartamát.

Kárfelelősség

A megállapodás alapján dolgozó munkavállaló a munkáltatónak a munkavégzés során felróható kötelességszegéssel, vagy annak közvetlenkövetkeztében okozott kárért a munkaviszonyban lévő munkavállalóval azonos módon felel. A hanyagsággal okozott kár megtérítése nemhaladhatja meg a valós kár összegének egy harmadát, és nem haladhatja meg a munkavégzésért kiegyezett díjazás egy harmadát, kivéve, ha a felek közöttanyagi felelősségről szóló megállapodás született (alkalmazásra kerül a munkavállaló felelőssége a rábízott értékek hiányáért, amellyel a munkavállalóelszámolni köteles, és a munkavállaló felelőssége a rábízott tárgyakért).

A munkavállaló megállapodás alapján történő munkavégzés során, vagy azzal közvetlen összefüggésben elszenvedett káráért a munkáltató azonos módon felel, mint a munkaviszonyban lévő alkalmazott felé.

A munkavégzésről szóló megállapodás

A munkavégzésről szóló megállapodást (az alábbiakban: „MV megállapodás”) a munkáltató természetes személlyel létesíthet, ha a megállapodástárgyát képező munka (munkafeladat) feltételezett terjedelme a naptári évben nem haladja meg a 350 órát. A munka feltételezettterjedelmébe a munkavállaló által a munkáltató számára másik MV megállapodás alapján végzett munka is beletartozik.

Az MV megállapodást írásban kell rögzíteni, egyébként érvénytelen. Az MV megállapodásban meg kell határozni:

• a munkafeladatot,
• a végrehajtásáért járó díjazást,
• az időtartam, amelyben a munkát el kell végezni,
• a munka feltételezett terjedelmét, ha terjedelme nem közvetlenül következik a munkafeladat meghatározásából.

A munkavégzésről szóló írásos megállapodást legkésőbb egy nappal a munkavégzés megkezdése előtt kell létrehozni. Amunkafeladatot a meghatározott határidőn belül kell elvégezni, ellenkező esetben a munkáltató a szerződéstől elállhat. A munkavállaló amegállapodástól abban az esetben állhat el, ha a munkafeladatot megfelelő munkafeltételek hiányában nem tudja elvégezni. A munkáltató ilyen esetben kötelesmegtéríteni a keletkezett kárát.

A munkafeladat elvégzéséért járó jutalom a munka befejezését és átadását követően esedékes. A felek megállapodhatnakabban is, hogy a jutalom egy része már a munkafeladat bizonyos részének elvégzésekor esedékes. A munkáltató a munkavállalóval történő egyeztetést követőena jutalmat arányosan csökkentheti, amennyiben az elvégzett munka nem felel meg a kiegyezett feltételeknek.

Ha a munkavállaló a munkafeladat befejezése előtt elhunyt, és a munkáltató az elvégzett munka eredményeit fel tudja használni, az igény a jutalom arányosrészére és az indokolt kiadások megtérítésére nem szűnik meg, és a hagyaték részét képezi.

Megállapodás alkalmi munkáról

Az alkalmi munkáról szóló megállapodás keretében legfeljebb heti 10 munkaórában lehet dolgozni.

Az alkalmi munkáról szóló megállapodást írásban kell rögzíteni, egyébként érvénytelen. Az alkalmi munkáról szóló megállapodásban meg kell határozni:

• a munkafeladatot,
• a végrehajtásáért járó díjazást,
• a munkaidőt,
• az időtartamot, amelyre a megállapodás létrejön.

Az alkalmi munkáról szóló megállapodás egy példányát a munkáltató köteles a munkavállalónak kiadni.

Az alkalmi munkáról szóló megállapodást meghatározott vagy meghatározatlan időtartamra lehet létrehozni. A megállapodásban rögzíteni lehetmegszűnésének módját. A megállapodás azonnali megszüntetését kizárólag olyan esetekben lehet kikötni, amely esetekben a munkaszerződés azonnalimegszüntetése lehetséges. Amennyiben a megállapodás megszűnésének módját a szerződés nem szabályozza, az alkalmi munkáról szóló megállapodást a felekmegegyezésével, illetve egyoldalúan kizárólag felmondással szüntethető meg. A közös megegyezés esetén a megállapodás a kiegyezett napon szűnik meg. Afelmondást nem kell indokolni, a felmondási idő 15-napos, és az írásban tett felmondás másik félnek való kézbesítés napján kezd telni.

Megállapodás diákmunkáról

A diákmunkáról szóló megállapodást (az alábbiakban csak „DM”) a munkáltató tanulói vagy hallgatói jogviszonyban lévő, 26 évnél fiatalabbtermészetes személlyel köthet. A diákmunkáról szóló megállapodás keretében a munkavállalót alkalmazni legkésőbb azon naptári év végéig lehet, amelybenbetöltötte 26. életévét.

A diákmunkáról szóló megállapodás keretében átlagosan legfeljebb heti 20 munkaórában lehet dolgozni; a megengedett munkaidő átlagosterjedelmét a megállapodás teljes időtartama alatt kell megítélni, ám legfeljebb 12 hónapon át.

A diák munkáról szóló megállapodást írásban kell rögzíteni, egyébként érvénytelen. Az alkalmi munkáról szóló megállapodásban meg kell határozni:

• a munkafeladatot,
• a végrehajtásáért járó díjazást,
• a munkaidőt, és az időtartamot, amelyre a megállapodás létrejön.

A diákmunkáról szóló megállapodás egy példányát a munkáltató köteles a munkavállalónak kiadni.

A diákmunkáról szóló megállapodást meghatározott, esetleg meghatározatlan időtartamra lehet létrehozni. A megállapodás szerves részét képezi a tanulói vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolás; ez nem érvényes, amennyiben a megállapodást aközépiskola vagy a főiskolai nyári félév elvégzésétől legfeljebb az azonos naptári év október végéig jön létre.

A megállapodás azonnali megszüntetését kizárólag olyan esetekben lehet kikötni, amely esetekben a munkaszerződés azonnali megszüntetése lehetséges.Amennyiben a megállapodás megszűnésének módját a szerződés nem szabályozza, a diákmunkáról szóló megállapodást a felek megegyezésével, illetve egyoldalúankizárólag felmondással szüntethető meg. A közös megegyezés esetén a megállapodás a kiegyezett napon szűnik meg. A felmondást nem kellindokolni, a felmondási idő 15-napos, és az írásban tett felmondás másik félnek való kézbesítés napján kezd telni.

Alapinformációk

A feketemunka tiltott és előnytelen.

Az illegális munka olyan függőségi viszonyban végzett munka, amelyet természetes személy jogi személy vagy egyéni vállalkozó számára végez, és

• a jogi személlyel vagy az egyéni vállalkozóval nem létesített munkaviszonyt a Munkatörvénykönyv szerint,
• olyan ország állampolgára, amely nem tagja az Európai Uniónak, nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak, vagy nem a SvájciKonföderáció állampolgára, illetve hontalan személy (az alábbiakban csak „harmadik ország állampolgára), és nem rendelkezik munkavállalási célból kiadott átmeneti tartózkodási engedéllyel, sem munkavállalási engedéllyel, amennyiben ezt avonatkozó jogszabály megköveteli, és a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés eltérő szabályozása hiányában.

Az illegális foglalkoztatás jogi személy, vagy egyéni vállalkozó általi foglalkoztatás, amennyiben olyan természetes személy függőségi munkáját használja ki, akivel

• nem létesített munkaviszonyt a Munkatörvénykönyv szerint,
• létesített ugyan munkaviszonyt a Munkatörvénykönyve szerint, de nem teljesítette bejelentési kötelezettségét a Szociális Biztosító felé a társadalombiztosításról szóló törvény szerint, vagy
• „harmadik ország állampolgára, aki nem rendelkezik munkavállalási célból kiadott átmeneti tartózkodásiengedéllyel, sem munkavállalási engedéllyel, amennyiben ezt a vonatkozó jogszabály megköveteli, és a Szlovák Köztársaságot kötőnemzetközi szerződés eltérő szabályozása hiányában.

Illegális munkának minősül az is, amelyet természetes személy jogi személy, vagy egyéni vállalkozó számára végez, és nem létesített ezzel a jogiszeméllyel, vagy egyéni vállalkozóval külön jogszabályban (pl. Kereskedelmi Törvénykönyv) rögzített jogviszonyt.

Illegális munkának minősül az is, amelyet természetes személy jogi személy, vagy egyéni vállalkozó számára végez, és nem létesített ezzel a jogiszeméllyel, vagy egyéni vállalkozóval külön előírásban rögzített jogviszonyt.

Illegális munkának minősül a Szlovák Köztársaság területén az idegenek szlovákiai tartózkodását szabályozó külön jogszabályba ütköző módon tartózkodó,függőségi viszonyban munkát végző harmadik ország állampolgárának foglalkoztatása.

A törvény szempontjából illegális munkának minősül a foglalkoztatásról szóló 5/2004 Tt. sz. törvényt sértő munkaközvetítés is.

Nem minősül illegális foglalkoztatásnak, ha egyéni vállalkozó számára közvetlen hozzátartozója, nyugdíjbiztosítással rendelkező, külön előírás szerint nyugdíjbanrészesülő, vagy 26. életévét be nem töltött diák testvére vagy házastársa.

Nem minősül illegális munkának, ha egyéni vállalkozó számára közvetlen hozzátartozója, nyugdíjbiztosítással rendelkező, külön előírásszerint nyugdíjban részesülő, vagy 26. életévét be nem töltött diák testvére vagy házastársa.

Természetes személy nem végezhet illegális munkát.

Jogi személy vagy egyéni vállalkozó természetes személyt nem foglalkoztathat illegálisan.

Ha jogi személy van egyéni vállalkozó tájékoztatási eszközökön keresztül kínál munkát, a tájékoztatási eszköz üzemeltetője felszólításra díjmentesen köteles bejelenteni az ellenőrző szervnek – a munkaügyi felügyeletnek, a megrendelő nevét és címét,illetve cégnevét és székhelyét.

Az illegális munka ellenőrzése

Az illegális munkát és az illegális foglalkoztatást az alábbi szervek ellenőrzik:

• munkaügyi felügyelet,
• Munka-, Szociális- és Családügyi Központ
• munka-, szociális- és családügyi hivatal.

A jogi személy, az egyéni vállalkozó és a függőségi viszonyban munkát végző természetes személy köteles az ellenőrző szervnek sajáthatáskörükben tájékoztatást nyújtani, okmányokat, nyilatkozatokat és az ellenőrzés előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges egyébokiratokat. A természetes személy az illegális munkát és illegális foglalkoztatást ellenőrző szervnek köteles felmutatni a természetes személy társadalombiztosítási számát tartalmazó okiratot.

A személyes adatok védelméről szóló 428/2002 Tt. sz. törvény szerint az illegális munka és illegális foglalkoztatás ellenőrzésével kapcsolatostájékoztatáshoz nem szükséges az érintett személy hozzájárulása.

Az illegális munka területét az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005 Tt. sz. törvény szabályozza részletesen.

Szabálysértések, bírságok

Szabálysértést követ el az a természetes személy, aki nem teljesíti a munkaközvetítő kötelezettségeit a foglalkoztatási törvény szerint, és illetéktelenül, térítés ellenében közvetít munkát.

Szabálysértést követ el az, aki illegális munkát végez. Ez a szabálysértés akár 331,94 € összegű bírsággal sújtható. A szabálysértéseket a Munka-, Szociális- és Családügyi Központ, valamint a munka-, szociális- és családügyi hivatalok bírálják el.

A Munka-, Szociális- és Családügyi Központ, és a munka-, szociális- és családügyi hivatal illegális foglalkoztatást elkövető jogi személynek vagy egyéni vállalkozónak 2.000 €-tól 200.000,- €-ig terjedő bírságot szabhat ki.

Alapinformációk

A munkavállaló az átmeneti munkaképtelenség időtartama alatt bérpótlásra és táppénzre jogosult a munkaképtelenség(betegszabadság) időtartamának függvényében.

A munkavállaló és az önálló kereső tevékenységet végző személy táppénzre jogosult, ha betegség vagy baleset miatt átmenetilegmunkaképtelenné nyilvánították, vagy ha karanténba vételét rendelték el.

Önkéntes társadalombiztosítással rendelkező személy táppénzre jogosult, ha átmenetileg munkaképtelenné válik, és a munkaképtelenség (betegszabadság) előttlegalább 270 napon át önkéntes társadalombiztosítással rendelkezett.

Bérpótlás

Alapinformációk

A betegszabadság első tíz napjára a munkavállalónak bérpótlás jár. A munkavállaló csak a betegszabadság 11. napjától jogosult táppénzre.

Bérpótlásra jogosult a munkavállaló, ha betegség vagy baleset miatt átmenetileg munkaképtelenné nyilvánították, vagy ha karanténba vételét rendelték el ésnem rendelkezik a társadalombiztosításról szóló törvény szerint kivetési alapnak számító bevétellel arra az időszakra, amelyben betegszabadsága miatt nemdolgozik.

Bérpótlásra a munkavállaló nem jogosult,

• ha az átmeneti munkaképtelenség idején táppénzre, gyermekgondozási vagy szülői segélyre jogosult (ez nem érvényes, ha a szülői segélyre valójogosultság idején munkavállalóként dolgozik),
• ha átmeneti munkaképtelensége szándékos bűncselekmény következménye, amelyért szabadságvesztésre ítélték,
• ha megszegte az orvos által elrendelt gyógymódot, a gyógymód megszegésének napjától,
• ha az orvos beleegyezése nélkül nem tartózkodik az átmeneti munkaképtelenség idejére meghatározott helyen, a megszegés megállapításának napjától.

Bérpótlás nyújtásának módja

A bérpótlást a munkáltató nyújtja. A bérpótlás naptári napokra jár az átmeneti munkaképtelenség első napjától az átmenetimunkaképtelenség megszűnéséig, de legfeljebb az átmeneti munkaképtelenség tízedik napjáig. A bérpótlás kifizetése a bér,fizetés, jutalom vagy szolgálati jövedelem kifizetésének napján esedékes, legkésőbb a bérpótlási igény benyújtásának hónapját követő naptári hónap végéig.A bérpótlás összegét egész eurocentekre felfelé kerekítik. A bérpótlásra való igény elévülési ideje három év attól a naptól számítva,amelyre jár.

Bérpótlás mértéke (összege)

A bérpótlás összege

• az átmeneti munkaképtelenség első napjától az átmeneti munkaképtelenség harmadik napjáig a munkavállaló napiadóalap-megállapítása 25%-a, és
• az átmeneti munkaképtelenség negyedik napjától az átmeneti munkaképtelenség tízedik napjáig napiadóalap-megállapítása 55 %-a.

Kollektív szerződésben magasabb bérpótlás is kiköthető, ám legfeljebb a napi adóalap-megállapítás 80 %-ig. A munkavállaló az átmentimunkaképtelenség első napjától legfeljebb az átmeneti munkaképtelenség tízedik napjáig a fenti összegű bérpótlás felére jogosult,amennyiben átmeneti munkaképtelensége számára felróható okból, alkohol vagy más, függőséget okozó szer fogyasztásának következménye. A munkavállaló napiadóalap-megállapítása a társadalombiztosítás kivetésének alapjául szolgáló, a meghatározó időszakban elért alapbérek összegének és a meghatározó időszaknapjainak hányadosa.

A napi adóalap-megállapítás a társadalombiztosítás kivetésének alapjául szolgáló alapbér összegének, amely után a biztosított a társadalombiztosítási járulékot a meghatározóidőszakban befizette és a meghatározó időszak napjainak hányadosa. A napi alapbért négy tizedes számra lefelé kerekítik.

A meghatározó időszakban a társadalombiztosítási járulék megfizetéséhez napi adóalap-megállapításhoz szükséges adattal nem rendelkező munkavállaló napi adóalap-megállapítása az adóalap-megállapítás, amely után a társadalombiztosítási járulékot fizetné abban a naptári hónapban,amelyben átmeneti betegszabadsága elkezdődött.

A meghatározott napi adóalap-megállapítás azonban nem haladhatja meg a bérpótlási igény keletkezésének naptári évét két évvel megelőző naptári évbenérvényes általános adóalap-megállapítás (a társadalombiztosításról szóló 461/2003 Tt. sz. törvény 11.§-a szerint) 1,5-szeresében meghatározott napiadóalap-megállapítás összegét.

Az átmeneti betegszabadság előtt kevesebb, mint 90 napon át társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállaló napi adóalap-megállapításaszempontjából a meghatározó időszak a társadalombiztosítás létrejöttétől számított időszak, kivéve, ha a társadalombiztosítás a társadalombiztosításszünetelésének megszűnése okán keletkezett az átmeneti munkaképtelenséget megelőző napig.

A bérpótlási igényt a munkáltatónál kell érvényesíteni az átmeneti betegszabadságról szóló igazolás felmutatásával.

A bérpótlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek

A munkavállaló a munkáltatónak igazolni köteles bérpótlással keletkezésére, időtartamára, összegére és megszűnésére vonatkozó adatokat.

A munkavállaló a bérpótlásra való jogosultság teljes ideje alatt köteles betartani az orvos által megszabott gyógymódot.

A munkavállaló ellenőrizni jogosult, hogy a betegszabadságon lévő munkavállaló a betegszabadság időtartamára megszabott helyen tartózkodik-e. A munkáltató az első mondat szerinti ellenőrzést amunkavállaló beleegyezésével annak otthonában, vagy olyan más helyen hathatja végre, ahol feltételezhető, hogy a munkavállaló ideiglenesen tartózkodik.

Táppénz

A munkavállaló átmeneti munkaképtelensége 11. napjától táppénzre jogosult.

Kötelező betegbiztosítással rendelkező, önálló kereseti tevékenységet folytató személy (egyéni vállalkozó), és az önkéntes betegbiztosítással rendelkezőszemélyek az átmeneti munkaképtelenség első napjától táppénzre jogosultak.

A táppénzre való jogosultság a szociális biztosításról szóló 461/2003 Tt. sz. törvény eltérő szabályozása hiányában az átmeneti betegszabadságleteltét követő napon szűnik meg, legkésőbb az átmeneti betegszabadság megkezdését követő 52. hét elteltével (az alábbiakban: segélyezési időszak.

A munkavállalónak járó táppénz összege a napi adóalap-megállapítás, vagy feltételezett napi adóalap-megállapítás 55%-a.

A biztosított a betegszabadság időtartama alatt köteles betartani a kezelőorvos által megszabott gyógymódot, és a betegszabadság alatta táppénz folyósítására irányuló kérelemben feltüntetett címen tartózkodni.

A kezelőorvos által megszabott gyógymód betartását az átmeneti betegállományban lévő, és táppénzben részesülő biztosított részéről, akeresőképessége elbírálását ellenőrző orvos szervezi, és a Szociális Biztosító megbízott alkalmazottja ellenőrzi. A gyógymódnakaz átmeneti betegszabadságon lévő biztosított általi betartásának szervezését és ellenőrzését a szociális biztosítás illetékes kirendeltségének ellenőrzőorvosa és a Szociális Biztosító megbízott alkalmazottja az átmeneti betegszabadság első napjától végzi.

A gyógymódnak az átmeneti betegszabadságon lévő biztosított általi betartásának ellenőrzését a keresőképessége elbírálását ellenőrző orvos, akezelőorvos, a munkáltató, illetve más természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.

A biztosított a kezelőorvos által megszabott gyógymód megsértésének napjától a táppénz kifizetésére az átmeneti betegszabadság végéig, delegfeljebb 30 napon át a kezelőorvos által megszabott gyógymód megsértésétől nem jogosult.

Amennyiben az átmeneti betegszabadság meghaladja a 10 napot, a biztosított a Szociális Biztosítónak megszűnését a betegszabadságbefejezését követő 3 napon belül bejelenteni köteles. Ellenkező esetben a biztosítottnak akár 16 596,96 EUR összegű bírság szabható ki. A bírság kivetésénél a Szociális Biztosító mérlegeli a kötelezettségsértés súlyát.

Alapinformációk

A munkáltató a munkavállalót mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól a köztisztség, a polgári kötelezettség és egyéb közérdekű tevékenység ellátásához elkerülhetetlenül szükséges időtartamra, amennyiben ez a tevékenység nem végezhető el munkaidőnkívül.

A Munkatörvénykönyve, jogszabály, vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezése, illetve a munkáltató és munkavállaló közötti eltérő megállapodás hiányábana munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére a munkavállalónak távolléti díj nem jár.

Köztisztség, polgári kötelezettség és egyéb közérdekü tevékenység a törévny értelmében olyan tevékenység, amelyet a törvény vagy egyéb külön előírás annak minősít.

Köztisztség

Köztisztség betöltése a törvény értelmében olyan tisztséggel járó kötelezettségek teljesítése, amely tisztség meghatározott hivatali időre vagy időtartamra szól, ésamely közvetlen választás, közvetett választás vagy külön jogszabály szerinti kinevezés útján nyerhető el.

A munkáltató a munkavállalót hosszú távon mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól köztisztség és szakszervezeti tisztség ellátása érdekében. Távolléti díjra a munkavállaló attól a munkáltatótól, amellyel munkajogviszonyban van, nemjogosult.

A munkáltató a munkavállalót hosszabb időtartamra felmenti munkavégzési kötelezettsége alól a munkavállalónál működő szakszervezetben betöltendő tisztség ellátására a kollektív szerződés feltételei szerint, valamint a munkavállalói tanácsban betöltendő tisztség gyakorlására amunkavállalói érdekképviselettel való megállapodás után.

A köztisztséget a munkajogviszonyból adódó kötelezettségei mellett ellátó munkavállalónak a köztisztség ellátásának okán eltérő jogiszabályozás hiányában egy naptári évben legfeljebb 30 szabadnap vagy szabad műszak nyújtható.

Polgári kötelezettség

Polgári kötelezettségnek elsősorban az alábbi tevékenységek minősülnek:

• tanú, tolmács, szakértő, vagy más, a bíróságra vagy közigazgatási, illetve területi önkormányzati szerv elé beidézett személy tevékenysége,
• elsősegély nyújtása,
• kötelező orvosi kivizsgáláson való részvétel,
• fertőző betegségek elleni védekezés,
• gyógyászati-megelőzési ellátás során végzett egyéb sürgős intézkedések,
• állatorvosi-védelmi intézkedések következtében történő elkülönítés,
• hadkötelezett személy, aki válsághelyzetben rendkívüli, háború vagy hadiállapot esetén pedig alternatív szolgálatot köteles teljesíteni,
• rendkívüli események esetén,
• olyan esetekben, amikor a természetes személy külön jogszabály rendelkezései szerint személyes segítségnyújtásra köteles,
• munkavállalók kötelező rekondíciós tartózkodáson való részvétele.

Egyéb közérdekű tevékenység

Egyéb közérdekű tevékenységnek minősül elsősorban:

• véradás és aferézis,
• egyéb biológiai anyag adományozása,
• szakszervezeti tisztség ellátása,
• munkavállaló tanács tagjának és munkavállalói bizalmi tisztségének ellátása,
• munkavállalók képviselőinek továbbképzésen való részvétele,
• választóbizottsági tag munkája a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke által meghirdetek választások és népszavazás során, valamint a Szlovák Köztársaságköztársasági elnökének visszahívása céljából tartott népszavazás szerveinek munkája,
• hegyi mentők vagy más mentőcsoport tagjának tevékenysége mentőakción való személyes részvétel esetén,
• gyermek- és ifjúsági tábor vezetőjének, gazdasági helyettesének, egészségügyi helyettesének, szakaszvezetőjének, nevelőjének, oktatójának, esetlega gyermek- és ifjúsági tábor egészségügyi dolgozójának tevékenysége,
• a szlovák kormány tanácsadói szervében való tagság,
• az előterjesztési bizottságban való tagság,
• közvetítői vagy döntéshozó tevékenysége kollektív tárgyalások során,
• a Szlovák Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének és a területi önkormányzati szervekbe való választásokra bejegyzett jelölttevékenysége.

Távolléti díj polgári kötelezettség és egyéb közérdekű tevékenység esetén

A munkáltató a munkavállalónak a gyógykezeléseken, kötelező orvosi vizsgálatokon és a munkavállalók képviselőinek oktatásán valórészvételhez feltétlenül szükséges időre szabadnapot nyújt, amelyre átlagbérének megfelelő távolléti díj jár.

Ezen kívül a munkáltató a munkavállalónak szabadnapot, és átlagbérének megfelelő távolléti díjat nyújt véradás, aferézis és egyéb biológiai anyagok adományozása céljából. A szabadság feltétlenül szükséges időre szól, azaz az oda-vissza útra,a vétel utáni felépülésre, amennyiben ezek érintik a munkavállaló munkaidejét. A vétel jellege és a donor egészségügyi állapota függvényében az orvoseldöntheti, hogy a felépülésére szükséges idő meghosszabbodik, legfeljebb a vételre való utazás megkezdését követő 96 órán belüli munkaidőre. Amennyibennem kerül sor vételre, a szabadság és az átlagfizetésnek megfelelő távolléti díj kizárólag az igazoltan feltétlenül szükséges munkából való távolmaradásidejére jár.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató szabadságot adhat külön előírás szerinti szerződésen alapuló, munkaidőben végzendő önkéntes munkára; a szabadságidejére a munkáltatónak sem fizetés, sem távolléti díj nem jár. Az első mondat szerint nyújtott szabadság nem minősül munkavégzésnek.

A külön előírás szerinti önkéntes munka céljából nyújtott szabadság feltételeiről a munkavállalók képviselőivel is meg lehet állapodni; a szabadság idejérenyújtandó fizetésben vagy távolléti díjban megállapodni nem lehet.

Továbbképzés

Továbbképzésen való részvétel a jogszabályok által megszabott, vagy a munkaszerződésben rögzített munka ellátásához szükséges előfeltételek elsajátításaérdekében, a munkavállaló részéről fennálló akadályoztatás.

A munkáltató a munkavállalónak erre a célra szabadidőt és átlagkeresetének megfelelő távolléti díjat nyújthat, elsősorban akkor, ha atovábbképzés a munkáltató szükségleteinek felel meg. Továbbképzésnek minősül a végzettség megszerzése és bővítése is.

A munkáltató legalább szabadidőt biztosít a munkavállaló számára

• az oktatáson való részvételhez szükséges időt,
• két nap felkészülési időt minden vizsgára
• öt nap felkészülési időt minden záróvizsgára, érettségi vizsgára és abszolutóriumra,
• összesen 40 nap felkészülési időt a felsőoktatási intézményben való állam- vagy disszertációs vizsgára,
• tíz napot a záró dolgozat, szakdolgozat vagy disszertációs munka kidolgozására és megvédésére.

A munkáltatónak a javítóvizsga idejére nem jár távolléti díj.

A külön jogszabály (az egészségügyi ellátásról szóló 576/2004 Tt. sz. törvény) szerinti egészségügyi dolgozóknak a munkáltató a naptári év során öt napszabadságot nyújt folyamatos továbbképzés céljából, amely napokra az átlagkeresetnek megfelelő távolléti díj jár.

Akadályoztatás fontos személyes okok miatt

A munkáltató igazolja a munkavállaló távolmaradását az alkalmazott betegszabadsága, szülési szabadsága, gyermekgondozási szabadsága, karanténja, beteg családtag gondozása, valamint tíz évnél fiatalabb gyermek gondozása miatt, ha ez a gyermek komoly ok miatt nem tartózkodhat gyermeknevelési intézményben vagyiskolában, amelyet általában látogat, vagy ha a gyermeket általában gondozó személy megbetegedett, karanténban van, esetleg egészségügyi intézménybenvizsgálják vagy kezelik, és ez a munkavállaló munkaidején kívül nem valósítható meg. Eltérő szabályozás hiányában a munkavállalónak erreaz időre távolléti díj nem jár.

A munkáltató a munkavállalónak az alábbi okokból és időtartamban szabadidőt biztosítani köteles:

• az alkalmazott kivizsgálása vagy kezelése egészségügyi intézményben
  1. távolléti díjjal járó szabadidőt a feltétlenül szükséges időre, ám a naptári év során legfeljebb hét napra, ha a kivizsgálás vagya kezelés nem valósítható meg munkaidőn kívül,
  2. további szabadidőt távolléti díj nélkül a feltétlenül szükséges időre, ha a kivizsgálás vagy a kezelés nem valósítható meg munkaidőn kívül,
  3. távolléti díjjal járó szabadidőt a terhességi gondozásra szükséges feltétlenül szükséges időre, ha a kivizsgálás vagy a kezelésnem valósítható meg munkaidőn kívül,
• férfi munkavállaló gyermekének születésekor; távolléti díjjal járó szabadidő a feltétlenül szükséges időre ahhoz, hogy feleségétegészségügyi intézménybe fuvarozza és vissza,
• kíséret:
  1. családtag egészségügyi központba való elkísérése kivizsgálásra vagy kezelésre váratlan megbetegedés vagy baleset esetén, illetve tervezett vizsgálatra, kezelésre vagy gyógykezelésre; távolléti díjjal járó szabadidő kizárólag egy családtagnak jár a feltétlenül szükséges időre, a naptári év során legfeljebb hét napra, ha a kíséret elkerülhetetlen volt és aműveletet nem lehetett a munkaidőn kívül elvégezni,
  2. egészségkárosodásban szenvedő gyermek kísérete szociális otthonba vagy speciális iskolába; távolléti díjjal járó szabadidő kizárólag egy családtagnak jár a feltétlenül szükséges időre, a naptári év során legfeljebb tíz napra.
• családtag elhalálozása
  1. távolléti díjjal járó két szabadnap házastárs vagy gyermek elhalálozásakor és további egy nap a temetésükön való részvételre,
  2. távolléti díjjal járó egy szabadnap a munkavállaló szülőjének és testvérének, házastársa szülőjének vagytestvérének, illetve a munkavállaló testvére házastársának temetésén való részvételre, és további egy napra, ha amunkavállaló gondoskodik a temetésről,
  3. távolléti díjjal járó szabadidő a feltétlenül szükséges időre, legfeljebb egy napra a munkavállaló dédszülője vagy unokája, házastársa dédszülőjének, vagy más, az előbbi családi körbe nem tartozó, de halálakor a munkavállalóval egyháztartásban élő személy temetésén való részvételre, és további egy napra, ha a munkavállaló gondoskodik atemetésről,
• házasságkötés: távolléti díjjal járó egy szabadnap saját házasságkötés esetén, távollét nélküli szabadnap a munkavállaló gyermekének vagy szülőjénekházasságkötése esetén,
• munkába utazás ellehetetlenítése időjárási viszonyok következtében személygépjárművel egészségkárosodással élő alkalmazott esetén; távolléti díjjal járó szabadidő a feltétlenül szükségesidőtartamra, legfeljebb egy napra jár,
• forgalom váratlan fennakadása, vagy tömegközlekedési járművek késése esetén távolléti díj nélküli szabadidő a feltétlenül szükséges időtartamra, ha amunkavállaló nem tudott a munkahelyre egyéb módon eljutni,
• saját lakással rendelkező alkalmazott költözése; távolléti díj nélküli szabadidő a feltétlenül szükséges időtartamra, legfeljebb egy napra településen belüli költözés esetén, más településre való költözés esetén két nap; amennyibena költözés munkáltató érdekében történik, a költözés idejére távolléti díj jár,
• új munkahely keresése munkaviszony megszűnése előtt; távolléti díj nélküli szabadidő a feltétlenül szükséges időtartamra, legfeljebb heti fél napra afelmondási idő alatt; azonos mértékű, távolléti díjjal járó szabadidő jár munkáltatói felmondás esetén, illetve a munkaviszony megegyezéssel valómegszűnésekor, ha a munkáltató megszűnik vagy áttelepül, vagy ha a munkavállaló feleslegessé válik; a szabadidő a munkáltató beleegyezésévelösszevonható.

A munkáltató a munkavállalónak nyújthat

1. további, távolléti díjjal járó vagy távolléti díj nélküli szabadidőt a 141.§, 2. bek. szerinti okok miatt,
2. távolléti díjjal járó vagy távolléti díj nélküli szabadidőt a 141.§, 2. bek.-én kívülálló okokból,
3. távolléti díjjal járó vagy távolléti díj nélküli szabadidőt a munkavállaló kérésére,
4. távolléti díjjal járó szabadidőt, amelyet a munkavállaló ledolgoz.

Egy napnak a munkaidő időtartamának megfelelő idő minősül, amelyet a munkavállaló az adott napon a heti munkaidő keretében ledolgozni tartozik.

A 141.§, 2. bek., a)-c) pontja szerinti akadályoztatás esetén egy napnak a munkavállaló heti munkaideje alapján számított, egy napra eső átlag-munkaidőminősül; a számítás céljára abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló heti öt napot dolgozik.

Naptári év folyamán keletkezett munkaviszony esetén a munkáltató meghatározhatja, hogy a 141.§, 2. bek., a) első pontja és c) első pontja szerinti okokbóltávolléti díjjal járó szabadidő legalább egy harmada a munkaviszonyban töltött naptári év megkezdett harmadáért jár. Az első mondat szerinti teljes igénytnaptári napokra felfelé kerekítik.

A távolléti díj a munkavállaló átlagbérének megfelelő összegben jár.

A munkáltató igazolni köteles a munkavállaló távolmaradását gazdasági és szociális jogainak érvényesítése érdekében tartott sztrájk idején; amunkavállalónak ebben az esetben sem bér, sem távolléti díj nem jár. Amennyiben a bíróság a sztrájk jogsértő voltáról határoz, a munkáltató távolmaradásaigazolatlan távolmaradásnak minősül.

Ideiglenes felfüggesztés

Ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy a munkavállaló a munkafegyelmet súlyosan megsértette, és további munkavégzése veszélyeztetné a munkáltató fontosérdekeit, a munkáltató a munkavállalók érdekképviseletével való megtárgyalást követően jogosult a munkáltató munkavégzését átmenetileg, legfeljebb egyhónapra felfüggesztheti.

A munkáltatónak a felfüggesztés idejére az átlagbére 60%-nak megfelelő távolléti díj jár; ha a munkafegyelem súlyos megsértése nem igazolódik be, amunkavállaló az átlagbérének megfelelő távolléti díjra jogosult.

Akadályoztatás a munkáltató részéről

Ha a munkavállaló átmenetileg, a géppark meghibásodása, az alapanyagok vagy üzemanyag hiányában, hibás adatok vagy egyéb hasonlóüzemeltetési okok miatt (állóidő) munkáját nem tudja végezni, és a megegyezést követően nem helyezték át más munkára, átlagbérének megfelelő távolléti díjra jogosult.

Ha a munkavállaló munkáját kedvezőtlen időjárás miatt nem tudja végezni, a munkáltató számára legalább az átlagbére 50%-nak megfelelő távolléti díjat fizetni köteles.

Ha a munkavállaló a munkáját a fentiektől eltérő egyéb, a munkáltató részéről felmerült akadályok miatt nem tudjavégezni, a munkáltató számára az átlagbérének megfelelő távolléti díjat fizetni köteles.

Ha a munkáltató a munkavállalók érdekképviseletével írásos megállapodásban rögzítette a komoly üzemeltetési okokat, amelyek miatt amunkavállalónak nem tud munkát adni, munkáltató részéről való akadályoztatásról van szó, amely esetben a munkáltatónak a megállapodás szerintátlagbére legalább 60%-nak megfelelő távolléti díj jár. Az első mondat szerinti megállapodást munkáltatói döntéssel nem lehet helyettesíteni.

Ha a munkavállaló komoly üzemeltetési okok miatt nem végezheti munkáját, a munkáltató a 87a§ (munkaidő-kontóról szóló rendelkezés) szerint járhat el; azarra vonatkozó rendelkezést, hogy a munkáltató a legalább hétig érvényes munkaidő-beosztást legalább egy héttel előbb köteles a munkavállalóval közölni(90.§, 9. bek.), ilyen esetben nem kell alkalmazni.

További fontos tények

Ha a munkáltató az akadályoztatásáról előre tudomással bír, köteles a munkáltatótól időben szabadnapot kérni. Egyéb esetben a munkavállaló a munkáltatót az akadályoztatásáról és várható időtartamáról haladéktalanul értesíteni köteles.

Az akadályoztatás tényét és annak időtartamát a munkavállaló a munkáltatónak bizonyítani köteles.

Az illetékes intézmény köteles számára igazolni az akadályoztatás tényét és időtartamát. Ha a munkavállaló távolléti díj nélküliszabadnapra jogosult, a munkáltató - amennyiben ezt komoly üzemeltetési okok nem gátolják -, köteles lehetővé tenni számára a hiányzó idő ledolgozását.

Munkavégzésnek minősül:

1. a törvény eltérő rendelkezése hiányában az az idő is, amikor a munkavállaló akadályoztatás miatt nem végez munkát,
2. a szabadidő, amelyet a munkavállaló később ledolgoz,
3. túlmunkáért, ünnepnapon végzett munkáért vagy a munkahelyen teljesített készenlét nem aktív részéért járó pótszabadság, illetve a 96b§(időveszteség pótlása) szerint nyújtott pótszabadság,
4. akadályoztatás kedvezőtlen időjárás miatt,
5. rendes szabadság,
6. az idő, amikor a munkavállaló azért nem dolgozik, mert olyan ünnep van, amelyér távolléti díj jár neki, vagy amelyre vonatkozóan havi bére nemcsökken,
7. amely időt a fiatalkorú munkavállaló szakmai felkészüléssel tölt az elméleti és gyakorlati felkészítés rendszerében.

Munkavégzésnek nem minősül:

1. a munkavégzés ideje, amelyért előre szabadidőt nyújtottak,
2. túlmunka ideje, a munkahelyen teljesített készenlét nem aktív része, amennyiben ezért pótszabadságot nyújtanak,
3. az idő, amely alatt a munkavállaló a kedvezőtlen időjárás miatti akadályoztatást dolgozza le,
4. a munkavállaló kérésére a 141.§, 3.bek., c) pontja szerint nyújtott szabadidő ideje,
5. rendkívüli szolgálat teljesítésének ideje válsághelyzetben, vagy az alternatív szolgálat ideje háború vagy hadiállapot idején,
6. igazolatlan távolmaradás a műszakról vagy annak egy részéről,
7. az idő, amelyre a munkáltató a munkavállalót hosszú távon felmenti a munkavégzés kötelezettsége alól köztisztég vagy szakszervezeti tisztségbetöltése miatt a 136.§, 2.bek. szerint.

A rendes szabadság szempontjából a 144a§ 2.bek. szerinti idő kivételével nem minősül

1. a munkavállaló betegsége vagy balesete következtében bekövetkezett átmeneti betegszabadságának ideje, kivéve a munkabaleset vagy foglalkozásibetegség miatti átmeneti betegszabadságot, amelyért a munkáltató felel,
2. a gyermekgondozási szabadság ideje a 166.§, 2.bek. szerint,
3. elrendelt karantén (karantén-intézkedés) ideje,
4. beteg családtag gondozásának ideje,
5. tíz évnél fiatalabb gyermek gondozásának ideje, ha a gyermek komoly ok miatt nem tartózkodhat gyermeknevelési intézményben vagy iskolában, amelyetáltalában látogat, vagy ha a gyermeket általában gondozó személy megbetegedett, karanténban van, esetleg egészségügyi intézményben vizsgálják vagykezelik, és ez a munkavállaló munkaidején kívül nem valósítható meg.

Annak megítéléséhez, hogy teljesíti-e a szabadságra való jogosultság feltételei, a meghatározott heti munkaidőben dolgozó munkavállalót úgy kell megítélni,mintha a naptári hét során öt munkanapot dolgozna akkor is, ha munkaideje nem oszlik el a hét minden munkanapjára. Ugyanez vonatkozik a szabadságrövidülésekor a napok számának megállapítására, kivéve az igazolatlan távolmaradást.

Arról, hogy igazolatlan távolmaradásról van-e szó, a munkáltató határoz a munkavállalók érdekképviseletével való egyeztetést követően.

Alapinformációk

A munkáltató fizetésképtelen, amennyiben csődeljárás elrendelésére irányuló keresetet nyújtottak be. A munkáltató fizetésképtelenné válásának napja a csődeljáráselrendelésére irányuló keresetnek az illetékes bíróságnak való kézbesítésének napja.

Ha a munkáltató ellen csődeljárás indul, és a munkavállalók munkaügyi igényeket támasztanak iránta, hitelezőként bejelenthetik a munkáltató irántiköveteléseiket a csődeljárást elrendelő bíróságon. Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, és nem képes kielégíteni a munkavállalókmunkaviszonyból adódó igényeit, ezeket az igényeket a külön jogszabály szerint létrehozott garanciális biztosításból kerülnek kielégítésre.

A munkavállaló (munkaviszonyban lévő természetes személy, a szövetkezettel munkaviszonyban álló szövetkezeti tag, valamint a munkaviszonytól eltérőmunkavégzésre irányuló megállapodás alapján munkát végző természetes személy juttatásra jogosult a garanciális biztosításból, ha munkáltatója fizetésképtelenné vált, és képtelen kielégíteni a munkavállaló alábbi igényeit:

• bér- és készenléti idő térítése,
• a szövetkezettel munkaviszonyban álló szövetkezeti tag keresete,
• a munkaviszonytól eltérő munkavégzésre irányuló megállapodásból adódó díjazás,
• ünnepnapokra és akadályoztatás esetére járó távolléti díj,
• a munkáltató fizetésképtelenné válásának naptári évében és az előző naptári évben keletkezett, rendes szabadságért járó távolléti díj,
• a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak járó végkielégítés,
• bérpótlás a munkaviszony azonnali megszüntetése esetén,
• bérpótlás a munkaviszony érvénytelen megszüntetése esetén,
• munkakötelezettség teljesítése során keletkezett utazási, költözési és egyéb költségek térítése,
• munkahelyi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatos kártérítés,
• a munkavállaló külön jogszabály szerinti átmeneti munkaképtelensége (betegszabadsága) esetén járó távolléti díj,
• a munkavállaló igényeinek érvényesítése érdekében, a munkáltató megszűnése következtében indított bírósági eljárás költségei, beleértve a jogiképviselet költségeit.

A munkavállaló nem jogosult juttatásra a garanciális alapból, ha munkaviszonya a munkáltató fizetésképtelenné válását követően jött létre,amennyiben a munkáltató fizetésképtelenségére írásban figyelmeztették.

A juttatás módja és összege

A juttatás a garanciális alapból legfeljebb három hónapos időtartamra jár a munkaviszonynak a munkáltató fizetésképtelenségét megelőző,vagy a fizetésképtelenség miatt megszűnt munkaviszony utolsó 18 hónapjából.

Az első 8 pont (lásd az előző témában) szerinti juttatás a garanciális alapból az adott igénynek a munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási,egészségügyi biztosítási, betegbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, rokkantbiztosítási, munkanélküli-biztosítási, kiegészítő nyugdíjbiztosítási járulékkal, azadóelőleggel vagy az igény keletkezésének naptári hónapjában érvényes feltételek szerint kiszámított jövedelemadó-előleggel csökkentett összegben jár.

A garanciális alapból járó juttatás megítélését a munkavállaló a munkáltató fizetésképtelenné válását, vagy munkaviszonya megszűnését követő 60 napon belül kérvényezi a Szociális Biztosító helyileg illetékes kirendeltségénél. A Szociális Biztosító helyiilletékességét a munkáltató bérnyilvántartását vezető alakulata szerint állapítják meg.

A garanciális alapból való juttatás legkésőbb 60 nappal a juttatás megítélésére irányuló kérelem kézbesítését követően kerül kifizetésre.

Egyéb fontos tények

A munkáltató elleni csődeljárás megkezdésével a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben a munkavállalókkal szembeni az eljárás joga a csődbiztosra száll át.

A csődbement cég alkalmazottainak bérei és fizetései, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszonytól eltérő, munkavégzésre irányuló megállapodásokbólszármazó egyéb munkavállalói igények a csődvagyon elleni követelések. A csődvagyon elleni követeléseket a csődbiztos a csődvagyoneladásából származó bevételből elégíti ki esedékességük sorrendjében; ha egy napon több követelés esedékes, amelyeket nem lehet teljes mértékbenkielégíteni, ezeket arányosan elégítik ki. A csődbiztos felel a hitelező (tehát ebben az esetben a munkavállaló) felé a követelése hiányos vagy késedelmesteljesítése következtében keletkezett kárért; a felelősségtől mentesül, ha bebizonyítja, hogy szakmai gondossággal járt el.

Tudatosítani kell azonban, hogy a csődeljárás célja minden hitelező igényének arányos kielégítése. Annak ellenére, hogy a munkavállalók ishitelezők, nem várhatják el, hogy egy súlyosan eladósodott cégtől minden pénzüket megkapják. Az igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha van miből.

Alapvető információk

A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SZKF) közigazgatási szerv. Az állami felügyeletről szóló 128/2002 Tt. sz. törvény szerint a piaci felügyelet általános szerve a belföldi fogyasztóvédelem terén. A SZKF felügyeleti és döntéshozatali hatáskörében független szervezet. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet a Szlovák Köztársaság Gazdaságügyi Minisztériuma fennhatósága alá tartozó közigazgatási szerv. Költségvetési szervezet, tevékenységét az állami költségvetésből a Szlovák Köztársaság Gazdaságügyi Minisztériuma fejezetén belül finanszírozzák.

A SZKF felügyeletének célja

A belföldi piac felügyelete által megállapításra kerül:

• hogy a termékek és a szolgáltatások, az értékesítésük, illetve a szolgáltatásnyújtás megfele-e az általános érvényű előírásoknak, elsősorban, hogy a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás biztonságos módon, megfelelő mennyiségben, mértékben, tömegben és minőségben történik-e,
• az árakra vonatkozó előírások betartása az termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során végső fogyasztók számára,
• az árusítási idő betartása,
• a termékek raktározási és fuvarozási feltételeinek betartása,
• meghatározott, bevizsgált mérőeszközök használata, az “e” jelzés használata a felhasználói csomagoláson,
• további, a nagykereskedelemre, áruelosztásra, kiskereskedelemre, szolgáltatásnyújtásra, elsősorban idegenforgalmi szolgáltatásnyújtásra, szálláshelyek meghatározott időre szóló használatára, hosszú távú üdülési, utazási szolgáltatásnyújtásra, ezek cseréjére és további értékesítésük közvetítésére – ideértve a mellékszerződéseket -, valamint a szállásnyújtásra és információs vonatkozó általános érvényű előírásokban megszabott feltételek betartása,
• a fogyasztóvédelem szempontjából jelentős szellemi tulajdonból eredő jogok betartása,
• rádióműsor- és tévéműsor-szolgáltatás védelme külön jogszabály alapján,
• a hitelezői kereskedelmi feltételek és a fogyasztóknak kínált szerződéses feltételek betartása a fogyasztói hitelről szóló 129/2010 Tt. sz. törvény szerint,
• fogyasztói távhitel feltételeinek betartása a pénzügyi távszolgáltatásokra vonatkozó fogyasztóvédelemről szóló 266/2005 Tt. sz. törvény szerint,
• az energetikailag jelentős termékekre vonatkozó kötelezettségek betartása,
• a textilfonalak megnevezésére vonatkozó kötelezettségek betartása a textiltermékek összetételének címkével történő, vagy egyéb, különös jogszabálynak megfelelő megjelölése során.

A SZKF felügyeletének tartalma

A belföldi piac felügyelete során a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet a belföldi piacon termékértékesítést vagy –szállítást, illetve szolgáltatásnyújtást végző természetes és jogi személyeknél

• ellenőrzés útján feltárja a hiányosságokat,
• követeli a feltárt hiányosságok, és azok káros következményeinek orvoslását, védőintézkedéseket foganatosít ezek eltávolítása érdekében,
• ellenőrzi a feltárt hiányosságok eltávolítása érdekében hozott intézkedések betartását,
• biztosítja a termékek biztonságosságát és minőségét ellenőrző vizsgálatokat,
• tájékoztatja a nyilvánosságot a veszélyes termékek értékesítésével okozta életveszélyről vagy egészségkárosodás veszélyéről,
• felhasználja más szervek által és a fogyasztói kezdeményezésekből szerzett ismereteket,
• pénzbírságokat szab ki,
• eljár a fogyasztói panaszok ügyében,
• feltárja a szabálysértéseket.

A SZKF jogai az ellenőrzés során

A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet az ellenőrzés során jogosult

• kötelező érvényű utasításokat adni a feltárt hiányosságok eltávolítására,
• az ellenőrzött személyektől szükséges tájékoztatást és okiratokat követelni,
• követelni, hogy a termékeket megfelelő figyelmeztetéssel lássák el arról, milyen kockázatokkal jár használatuk,
• a termékértékesítést és –szállítást, illetve a szolgáltatásnyújtást betiltani,
• elrendelni a termék azonnali bevonását a piacról, és amennyiben szükséges, megsemmisítését is az ellenőrzött személy költségeire, elrendelni a termékek kockázataira vonatkozó figyelmeztetések nyilvánosságra hozatalát életveszély, egészségkárosodás vagy fogyasztói vagyonkárosodás veszélye esetén,
• kép-, hang- és audiovizuális felvételt készíteni a feltárt hiányosságok dokumentálására.

A SZKF felügyelői

A belföldi piac felügyeletét a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet saját felügyelői útján gyakorolja, akik a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet alkalmazottai. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet az ellenőrzésbe – az ellenőrzés különös természete miatt – indokolt esetben és hozzájárulásuk mellett más szervek, jogi személyek alkalmazottait, vagy természetes személyeket is bevonhat, és legfeljebb tíz munkanapra kérheti azok rendelkezésre állását. Az ilyen alkalmazottak részvétele az ellenőrzésben közérdekű tevékenységnek minősül, és átlagbérüknek megfelelő javadalmazásra jogosultak.

A felügyelő az ellenőrzés során köteles az ellenőrzés végrehajtására feljogosító Szlovák Kereskedelmi Felügyelet igazolványával igazolni magát.

A felügyelő jogai és kötelezettségei az ellenőrzés során

A felügyelő az ellenőrzés során jogosult

• belépni az ellenőrzött személy üzemhelyiségeibe, telkeire és egyéb helyiségeibe, amelyek a termékgyártáshoz, termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak; a lakóhely sértetlenségen nem sérülhet,
• az ellenőrzött személyek, alkalmazottainak, vagy az ellenőrzött személyek nevében eljáró személyek személyazonosságát ellenőrizni,
• az ellenőrzött személyektől szükséges okiratokat, adatokat, írásos vagy szóbeli magyarázatokat követelni,
• termékmintát venni minőségellenőrzés, valamint a biztonságosság és azonosság ellenőrzése céljából,
• az ellenőrzött személyektől a feltárt hiányosságok, azok okainak és káros következményeinek meghatározott időn belüli eltávolítását követelni,
• blokk-bírságok kiszabni, ha ezt külön jogszabály elrendeli,
• betekinteni a CE azonossági jellel jelölt termékek dokumentációjába szúrópróbaszerűen, és ha felmerül annak gyanúja, hogy a termék nem megfelelő szinten védi a közérdeket; az állami nyelvű dokumentációt kizárólag abban az esetben követelheti, ha ez elkerülhetetlen és arányos a kockázattal, amelyet a termék jelenthet,
• kép-, hang- és audiovizuális felvételt készíteni a feltárt hiányosságok dokumentálására

A felügyelőt titoktartási kötelezettség terheli minden tény tekintetében, amelyről az ellenőrzés során, vagy azzal kapcsolatban tudomást szerez, kivéve azokat a tényeket, amelyeket nyilvánosságra kell hozni.

A felügyelő helyszíni intézkedései

A felügyelő az ellenőrzés eredménye alapján a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás helyszínén

a hiányosságok eltávolításáig betiltja

1. az előírásoknak meg nem felelő termék szállítását, értékesítését vagy használatát, illetve az előírásoknak meg nem felelő szolgáltatásnyújtást,
2. az üzemi vagy kereskedelmi tevékenységet akár két üzemi vagy kereskedelmi napra,
3. nem hitelesített mérőeszközök használatát, amennyiben azok hitelesítés-kötelesek, vagy a különös jogszabálynak, műszaki szabványnak vagy típusjóváhagyásnak meg nem felelő mérőeszközöket,
   • elrendeli a termékek megsemmisítését, amennyiben nyilvánvaló, hogy veszélyesek; amennyiben élelmiszeripari cikkekről van szó, előfordulásukról haladéktalanul értesíti az Állami Állatorvosi és Élelmiszer Felügyeleti szervet és az illetékes egészségvédelmi szervet,
   • az ellenőrzött személyt kötelezi a szellemi tulajdonból eredő jogokat sértő áru értékesítésének megakadályozására. Amennyiben alapos gyanú merül fel, hogy az ellenőrzött személy az ilyen áru értékesítésétnem akadályozza meg, az ellenőr a lefoglalt árut az ellenőrzött személy költségére, az ellenőrzött személy számára hozzáférhetetlen módon raktározza el; az ellenőrzött személy köteles az ellenőrnek a lefoglalt árut kiadni,
   • az ellenőrzött személynek kötelező utasítással elrendeli, hogy foganatosítson intézkedéseket a feltárt hiányosságok eltávolítására.

Az ellenőrzött személy jogai és kötelezettségei

A belföldi piac állami felügyeletéről szóló 128/2002 Tt. sz. törvény szerint az ellenőrzött személy:

• jogosult a felügyelők jelenlétében személyesen mintát venni az áruból, és minden ilyen módon vet minta egy részét megtartani,
• köteles a felügyelőknek és a beidézett személyeknek lehetővé tenni az ellenőrzés végrehajtását,
• köteles a megszabott határidőn belül eltávolítani a feltárt hiányosságokat és azok okait, vagy megtenni az azonnali elkerülhetetlen intézkedéseket a hiányosságok eltávolítása érdekében, az eredményekről pedig a megszabott határidőn belül tájékoztatni a felügyeletet,
• köteles megtéríteni az áru biztonságossági és minőségi vizsgálatának költségeit, amennyiben igazolt biztonságosságuk vagy minőségük nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy nem bizonyított a termék azonossága,
• a helyszínen foganatosított intézkedések ellen 3 napon belül írásban kifogást emelhet.

Az intézkedésekről a felügyelő az ellenőrzött személyt szóban tájékoztatja, és írásos feljegyzést készít róluk. Amennyiben az ellenőrzött személy az intézkedésekkel nem ért egyet, kézbesítésüktől számított három napon belül írásos kifogást emelhet ellenük. A kifogás nem halasztó hatályú. A kifogásról a kézbesítését követő öt napon belül a felügyelet igazgatója határoz. A határozatot az ellenőrzött személynek kézbesítik és végleges. Biztonsági intézkedések

A felügyelet határozatai

A felügyelet határozatával

• emberi élet- vagy egészségkárosodás, illetve vagyon- vagy környezetkárosodás veszélye esetén a szükséges időtartamra leállítja a termék vagy a termék gyártási szériájának piacra bocsátását,
• megtiltja a termék vagy a termék gyártási szériájának piacra bocsátását, illetve elrendeli annak bevonását a piacról, illetve a használatból is, amennyiben bizonyíthatóan veszélyeztetik az emberi életet, vagy egészséget, illetve vagyon- vagy környezetkárosodást okoznak,
• megtiltja aszellemi tulajdonból eredő jogokat sértő, értékesítésből kivont áru értékesítését, az ügyet a jogosult személynek jeleni, amennyiben a jogosult ismert, és az ügyet az illetékes szervhez továbbítja,
• megtiltja a tájékoztató társaság szolgáltatásnyújtását, amennyiben az bizonyíthatóan veszélyezteti az emberi életet, vagy egészséget, illetve vagyon- vagy környezetkárosodást okoz,
• az ellenőrzött személynek elrendeli, hogy az élet- vagy egészségkárosodás veszélyének kitett személyeket tájékoztassa erről a veszélyről abban az esetben, ha megtiltották a termék piacra bocsátását vagy elrendelték a termék piacról való bevonását,
• a károkozás bizonyítéka hiányában és a felróhatóságra való tekintet nélkül is megtiltja az ellenőrzött személynek a még meg nem valósított, de közvetlenül fenyegető tisztességtelen üzleti praktikák űzését.

A SZKF saját internetes oldalán érdekes tanácsokkal látja el a fogyasztókat és a vállalkozókat, feltünteti a veszélyes termékeket és egyéb tájékoztatást nyújt. Megjelenítéséhez kattintson ide: http://www.soi.sk/sk/Novinky-SOI.soi

A vásárlás tárgyának szállítása, átvétele, kifizetése és tulajdonjoga

Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a vásárlónak az adásvétel tárgyát átadni, és a vásárló az adásvétel tárgyát köteles átvenni és kifizetni az eladónak a kiegyezett árát. A bolti áruvásárlás az adásvételi szerződés speciális esete.

Amennyiben az eladó a vásárlóval való megegyezés alapján köteles a tárgyat a vásárló által meghatározott helyre szállítani, a vásárló köteles a dolgot a szállításkor átvenni. Minden egyéb esetben, az eladóval való eltérő megállapodás hiányában a vásárló köteles a dolgot az adásvétel lebonyolításakor átvenni./p>

Amennyiben a vásárló az előző bekezdésben meghatározott időben a dolgot nem veszi át, az eladó jogosult raktározási díjat követelni. Mivel a díj összegét külön jogszabály nem határozza meg, annak összegéről a feleknek kellene megállapodniuk. Amennyiben ilyen megállapodás nem létezik, az eladó a szokásos díjat követelheti.

A dolog átvételével a vásárolt dolog tulajdonjoga átszáll a vásárlóra. Távértékesítés esetén a tulajdonjog a vásárlóra a dolognak az általa meghatározott helyen való átvételekor száll át. Önkiszolgáló értékesítésnél a vásárolt dolog tulajdonjoga a kiválasztott termék árának megfizetése pillanatában száll át a vásárlóra. Mindaddig a vásárló a kiválasztott árut visszateheti eredeti helyére.

Amennyiben a vásárló neki felróható okból a tulajdonjog átruházása előtt a kiválasztott árut megrongálja vagy megsemmisíti, köteles a kart megtéríteni.

Az értékesített áru minősége és mennyisége

Az áruba bocsátott terméknek megkövetelt, vagy jogszabályban meghatározott minőségűnek, mennyiségűnek, méretűnek vagy tömegűnek, és hibátlannak kell lennie, és elsősorban meg kell felelnie a műszaki szabványoknak. Élelmiszereknél fel kell tüntetni a fogyasztási határidőt, vagy a minőség megőrzésének dátumát.

Amennyiben a dolog természete lehetővé teszi, a vásárlónak jogában áll követelni, hogy a jelenlétében az árut ellenőrizzék, vagy mutassák be működését. Ezt a jogot a fogyasztóktól gyakran megtagadják, hivatkozva pl. a kevés személyzetre, vagy a bolt hiányos műszaki felszereltségére.

Amennyiben a vásárolt áru használata során különös szabályok betartása szükséges, elsősorban, ha a használatot használati utasítás vagy műszaki szabvány szabályozza, az eladó köteles a vásárlóval ezeket ismertetni, kivéve, ha általánosan ismert szabályokról van szó. Amennyiben az eladó ezen kötelességét nem teljesíti, köteles a vásárló ebből eredő kárát megtéríteni. Ez a jog is gyakran sérül a gyakorlatban. Az eladók bizonyos, a vásárló által az áru használata során állítólag be nem tartott szabályokra utalva nem akarják elismerni a reklamációt. A fogyasztót azonban a fentiek értelmében tájékoztatni kell azokról a különös szabályokról, amelyeket az áru használata során be kell tartania (pl. lábbelik bizonyos fajtái).

Meghibásodott dolgok értékesítése

Alapvető információk

Az oly módon meghibásodott termék, melynek hibája nem gátolja a termék rendeltetésszerű használatát, kizárólag csökkentett áron értékesíthető; a vásárlót két dologra kell figyelmeztetni:

• a termék hibás
• tájékoztatni, milyen konkrét hibáról van szó.

Egyetlen kivételt képezi az eset, amikor a termék konkrét meghibásodása már az értékesítés módjából kitűnik. Ebben az esetben a vásárlót nem kötelező figyelmeztetni.

Hibafelelősség

Az eladó felel mindazokért a hibákért, amellyel a termék a vevőnek történő átadáskor rendelkezik.

• Használt dolgok esetén nem felel a használatuk vagy elhasználódásuk következtében keletkezett hibákért.
• Leszállított áron értékesített dolgok esetén nem fel a hibáért, amely miatt az árat leszállították.
• Ha nem rövid időn belül romlandó, vagy használt dolgokról van szó, az eladó azokért a hibákért is felel, amelyek a termék átvételét követően a jótállási idő alatt (garancia) keletkeznek.

Jótállási idő

A jótállás ideje 24 hónap. Ha az értékesített terméken, csomagolásán vagy használati utasításán feltüntették a fogyasztási határidőt, a jótállás ideje a feltüntetett határidő előtt nem telhet el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jótállási idő csak hosszabb lehet.

Használt dolog értékesítésekor a vevő és az eladó rövidebb jótállási időben is megállapodhat, ám ez nem lehet rövidebb 12 hónapnál.

A vevő kérésére az eladó köteles a jótállást írásos formában (jótállási jegy) igazolni. Amennyiben azt a termék természete lehetővé teszi, a jótállási jegy helyett vásárlási bizonylat is kiadható.

A vásárlónak kiadott jótállási jegyen, vagy reklámban tett nyilatkozatával az eladó a törvényes jótállási időhöz képest hosszabb jótállást is vállalhat. A jótállási jegyben az eladó meghatározza a jótállás feltételeit és terjedelmét.

A jótállási idő a termék vásárló általi átvételének pillanatától kezd telni. Ha a megvásárolt terméket az eladótól eltérő vállalkozónak kell üzembe helyeznie, a jótállási idő csak az üzembe helyezés napjától kezd telni, amennyiben a vevő az üzembe helyezést legkésőbb a termék átvételétől számított három héten belül megrendelte, és a szolgáltatásnyújtás során szükséges mértékben, megfelelő módon és időben közreműködött.

Meghibásodás jótállási időben

Orvosolható hibák

Orvosolható hiba esetén a vevő jogosult arra, hogy a hibát:

• térítésmentesen, időben és megfelelő módon orvosolják.

Az eladó köteles a hibát haladéktalanul orvosolni.

Ha a termék árához vagy a meghibásodás mértékéhez képest az eladónak nem jelent aránytalanul nagy kiadást, a vevő a hiba megjavítása helyett kérheti a termék cseréjét (vagy ha csak a termék egyik alkatrésze hibásodott meg, az alkatrész cseréjét).

Az eladó a hiba megjavítása helyett minden esetben kicserélheti a meghibásodott árut, ha ezzel a vevőnek nem okoz súlyos nehézségeket.

Javíthatatlan hibák

Javíthatatlan, a termék rendeltetésszerű használatát gátoló hiba esetén a vevő jogosult a termék cseréjére, vagy jogában áll a szerződéstől elállni.

Azonos jogok illetik meg a vevőt, amennyiben a hibák orvosolhatók ugyan, de

• ismételt, a javítás után bekövetkezett meghibásodás vagy
• nagyobb számú meghibásodás miatt a vevő a terméket rendeltetésszerűen nem használhatja.

Javíthatatlan meghibásodás esetén a vevő arányos árcsökkentésre jogosult.

Ha az alacsonyabb áron értékesített vagy használt terméknek olyan hibája van, amelyért az eladó felel, a vevő a termék cseréje helyett arányos árcsökkentésre jogosult.

Hol reklamáljunk?

A hibafelelősségből fakadó jogokat mindig a termék eladójánál kell érvényesíteni. Ha azonban a jótállási jegyben a javítás elvégzése okán szerepel más, az eladó vállalkozásának helyén, vagy a vevő számára közelebbi helyen található vállalkozó szerepel, a vevő a hiba megjavításának jogát a jótállási javítást elvégzésére hivatott vállalkozónál érvényesíti. A hiba orvoslására hivatott vállalkozó a javítást a termék eladásakor az eladó és a vevő által megszabott határidőn belül köteles elvégezni.

Jogvesztés

A termékeknél, amelyekre jótállás vonatkozik, a hibafelelősségből adódó jogok megszűnnek, ha azokat a jótállási időben nem érvényesítették. A rövid időn belül romlandó termékeknél a hibafelelősségből eredő jogokat legkésőbb a vásárlást követő napon kell érvényesíteni, egyébként megszűnnek. Használt termék esetében a hibafelelősségből eredő jogok megszűnnek, ha azokat a terméknek a vásárló általi átvételétől számított 24 hónapon, illetve az eladó és a vevő megállapodása szerinti határidőn belül nem érvényesítik.

Elévülés

A jogok bírósági érvényesítésére vonatkozó elévülési időre az alábbi szabályozás vonatkozik:

• a hibafelelősségből eredő igényeket a bíróságon az általános elévülési időn (az elévülési idő 3 év) belül kell érvényesíteni; az elévülési idő azon a napon kezd telni, amelyen a dolog megszerzője a hibát a dolog elidegenítőjének felrótta.

Elévülés nyugvása

A jótállási időbe nem számítható be a hibafelelősségből adódó jogérvényesítéstől a megjavított termék átvételi kötelezettségéig eltelt idő. Az eladó köteles a vevőnek bizonylatot adni a jogérvényesítés időpontjáról, a javítás elvégzéséről és időtartamáról. Csere esetén az új termék átvételétől a jótállási idő újra, az elejétől kezd telni. Ugyanez vonatkozik az alkatrész cseréje esetén, ha az alkatrészre jótállás vonatkozik.

Néhány egyéb fontos tényező

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a megvásárolt termék átadásával járó, elsősorban a mérési és csomagolási költségeket az eladó, és az átvételével járó költségeket a vevő viseli. Ha a terméket a teljesítés helyétől eltérő helyre küldik, az elküldés költségeit a vevő viseli.

Amennyiben a vevő érvényesíti a hibafelelősségből adódó jogokat (azaz: reklamáció), azt is követelheti, hogy megtérítsék a jogérvényesítés kapcsán keletkezett költségeit. A fogyasztó megfelelő anyagi elégtételre is jogosult, ha a hibafelelősségből adódó jogérvényesítéssel kapcsolatos jogait sikeresen érvényesíti a bíróságon.

Milyen hosszú ideig tartsuk meg a fizetési bizonylatokat?

Alapvető információk

Bolti áruvásárlás, villany- vagy gázszámla kifizetése… minden ilyen esetben feltehetjük a kérdést, milyen hosszú ideig tartsuk meg a fizetési bizonylatokat? Általános szabályként az tanácsoljuk, hogy legalább 3 évig.

Egy jogszabály sem határozza meg, milyen hosszú ideig kell megtartani a fizetési bizonylatot. Ebből adódóan: rajtunk múlik, hogy a fizetési bizonylatot megtartjuk-e, vagy kidobjuk. Az utóbbit azonban nem ajánljuk. Elsősorban szolgáltatási díjfizetés (pl. villamos energia, gáz, kábeltévé, stb.), vagy lakbérfizetés esetén mindenki érdeke azt diktálja, hogy a teljesítést igazoló bizonylatokat megtartsa. Előfordulhat ugyanis, hogy a számlázó szervezet az ön teljesítését “elveszíti”, esetleg különböző tévedések folytán nem tudja azonosítani. Ha önt felszólítják az elmaradás megtérítésére, a teljesítést magának kell bizonyítania. A fizetési bizonylat megtartása a teljesítés időpontjának igazolásánál is nagyon fontos (nem esett-e a kötelezett késedelembe).

Bolti áruvásárlás

Ebben az esetben az a tanács helyénvaló, hogy a vásárlási bizonylatot legalább a jótállás időtartamáig tartsuk meg. Ha nem gyorsan romlandó vagy használt termékekről van szó, az eladó azokért a hibákért felel, amelyek a termék átvételét követően a jótállási időben (szavatosság) fordulnak elő. A jótállási idő 24 hónap. Ha az értékesített terméken, csomagolásán vagy használati utasításán feltüntették a fogyasztási határidőt, a jótállás ideje a feltüntetett határidő előtt nem telhet el. Használt termék esetén a vevő és az eladó rövidebb jótállási időben is megállapodhat, ám ez nem lehet rövidebb 12 hónapnál. Hosszútávon használatos termékeknél külön jogszabályok 24 hónapnál hosszabb jótállási időt határoznak meg. A 24 hónapot meghaladó jótállási idő vonatkozhat csak a termék egyes alkatrészeire. A vevő kérésére az eladó köteles a jótállást írásos formában (jótállási jegy) igazolni. Amennyiben azt a termék természete lehetővé teszi, a jótállási jegy helyett vásárlási bizonylat is kiadható. A vásárlónak kiadott jótállási jegyen, vagy reklámban tett nyilatkozatával az eladó a törvényes jótállási időhöz képest hosszabb jótállást is vállalhat. A jótállási jegyben az eladó meghatározza a jótállás feltételeit és terjedelmét.

Ilyen esetben (ha a megvásárolt termék ára közvetlenül kifizetésre került) nem valószínű, hogy a kereskedő ismételten követelje a vételár megfizetését (akár a bolti vásárlás névtelensége okán). Minden más esetben (pl. a már említett gáz-, villamos áram-, kábeltévé-szolgáltatás, lakbér teljesítése, stb.) fontos a fizetési bizonylatot több mint 2 éven át megtartani.

Elévülés

Általános információk

Mivel egy jogszabály sem határozza meg azt, milyen hosszú ideig kell a teljesítőnek megtartania a fizetési bizonylatot, általános szabályként (a már teljesített összeg behajtásának elméleti lehetőségét szem előtt tartva) azt javasoljuk, hogy a fizetési bizonylatot az elévülési idő elteltéig, és még kis ideig az eltelte után is tartsuk meg.

Ahogy már említettük, abban az esetben, ha a számlázó szervezet az ön teljesítését bármilyen okból “elveszíti”, előfordulhat, hogy az elmaradást be akarja magán hajtani (pl. bírósági úton). Ha az adott követelés nem évült el, a teljesítést magának kell bizonyítania. Ezért fontos a fizetési bizonylat megtartása.

Az elévülési idő elteltével a bírósági eljárás során érvényesítheti az elévülés kifogását, a felperes így a bírósági eljárásban sikertelen lenne. Miért javasoljuk a fizetési bizonylatot az elévülési idő elteltét követően is megtartani? A magyarázat egyszerű. A felperesnek (annak érdekében, hogy követelése ne évüljön el), a bírósági keresetet az elévülési idő eltelte előtt kell benyújtania. Bíróságaink munkatempóját ismerve, azonban a kereset benyújtása és az alperesnek (azaz a fogyasztónak – fizetőnek) való megküldése között több hónap is eltelhet.

Elévülési idő

Általános időtartama 3 év. Ez érvényes pl. a lakbérfizetés, a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások díja, valamint egyéb szokásos, pl. energia-, kábeltévé, étkezési stb. díjfizetés esetén.

A jogalap nélküli gazdagodás kiadására vonatkozó jog elévülési ideje két év attól a naptól számítva, amelyen a jogosult tudomást szerzett a jogalap nélküli gazdagodás tényállásáról, és arról, ki gazdagodott az ő kárára. A jogalap nélküli gazdagodás kiadására vonatkozó jog legkésőbb három év alatt évül el, szándékos jogalap nélküli gazdagodás esetén pedig a bekövetkezését követő tíz éven belül.

A fuvarozásból eredő jogok elévülési ideje egy év, kivéve a személyszállítás során keletkezett kártérítési jogot.

A bírósági döntésen vagy más hivatalos szerv határozatán alapuló jog elévülési ideje tíz év a határozatban szereplő teljesítési határidőtől számítva. Ha a adós tartozásának jogalapját és összegét egyaránt írásban ismerte el, a tartozás elévülési ideje az elismerést követő tíz év; ám ha az elismerésben teljesítési határidő szerepel, az elévülési idő ezen határidő elteltével kezd telni.

A Kereskedelmi Törvénykönyv által szabályozott fizetéseknél (elsősorban vállalkozási díjak, vagy pl. szerződésből adódó teljesítések, amelyek esetében a fogyasztó a szerződéses viszonyra a Kereskedelmi Törvénykönyv vonatkozását ismerte el) az elévülési időt a Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozza, mely szerint az általános elévülési idő négy év.

Az elévülési idő múlása

Az elévülési idő alapszabályként attól a naptól telik, amelyen a jog első alkalommal érvényesíthető. Általában az adott követelés esedékességét követő napról van szó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézménynek, amely azt állítja, hogy az ön teljesítését nem kapta meg, a számla esedékességétől számított 3 év áll rendelkezésére ahhoz, hogy követelését a bíróságon érvényesítse (azaz keresetet kell benyújtania). Amennyiben ezt később tenné meg, ön sikeresen védekezhet az elévülés kifogásával.

Biztosítási teljesítésből adódó jogok esetén az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezte után egy évvel kezd telni.

Alapvető információk

Az elektronikus értékesítés, amely jelenleg Szlovákiában is teret hódít, csökkenti a távolság jelentőségét a reklám, a marketing és a termékértékesítés terén egyaránt. A kínálat más tagállamok fogyasztói számára is elérhetővé válik, így a “határok nélküli” kereskedés valós méreteket ölt.

Az elektronikus (tehát az internetes kapcsolaton alapuló) áruházak új értékesítési technikája felveti a fogyasztóvédelem kérdését. A tájékoztató társaság szolgáltatója és a szolgáltatások fogadója közti, távkommunikáció útján létrejött kapcsolatról van szó, amely elektronikus berendezések elektronikus kommunikációs hálózat általi kapcsolatán, elektronikus adatfeldolgozáson, -átvitelen, -tároláson, -keresésen vagy –gyűjtésen - ideértve a szöveget, hangot és képet – alapul.

Általános tájékoztatási kötelezettség

A szolgáltató köteles az elektronikus berendezés útján a szolgáltatás fogadójának elsősorban az alábbi tájékoztatást nyújtani:

• jogi személynél a szolgáltató neve, cégneve és székhelye; vagy természetes személynél a szolgáltató család- és utóneve, a vállalkozás helye és lakhelye,
• áfa-fizető esetén az adószám,
• elektronikus postacím és telefonszám,
• nyilvántartó szerv megnevezését, nyilvántartási szám,
• felügyeleti vagy ellenőrző szerv neve és címe, amely fennhatósága alá a szolgáltató tevékenysége tartozik.

A tájékoztatást a fogadó számára könnyen és állandó jelleggel hozzáférhetővé, és a kommersz kommunikációtól megkülönböztethetővé kell tenni.

Ha a szolgáltató más személy nevében vagy javára végez kommersz kommunikációt, az adott személynek azonosíthatónak kell lennie.

Ha a kommersz kommunikációban a termék- és szolgáltatáskínálatban különös kínálat, például árengedmény, jutalom, ajándék, fogyasztói játék vagy verseny szerepel, a felhasználó számára az alapkínálattól megkülönböztethetővé kell tenni, és a megszerzéséhez, vagy a részvételhez szükséges feltételek könnyen hozzáférhetők, érthetők és egyértelműk kell legyenek.

A szolgáltató a kommersz kommunikáció információit elektronikus posta útján nem kézbesítheti, ha ezt a felhasználó előzőleg nem igényelte.

Elektronikus úton létrejött szerződések

Az elektronikus úton létrejött szerződésekre az elektronikus kommunikációról szóló törvény eltérő szabályozása hiányában külön szabályozás vonatkozik (Polgári Törvénykönyv, Kereskedelmi Törvénykönyv).

Amennyiben követelmény az írásos jogügylet eredetijének felmutatása vagy megtartása, az elektronikus dokumentum ennek a követelménynek eleget tesz, amennyiben megváltoztathatatlanságának és megbízhatóságának feltételei a végleges változata első felmutatásától fennállnak, és ebben a formájában a meghatározott személyeknek mindig felmutatható.

A szolgáltató köteles

1. a felhasználó számára olyan feltételeket biztosítani, amelyek a megrendelés elküldése előtt lehetővé teszik az elektronikus berendezés útján ejtett a hibák feltárását és kijavítását
   1. a felhasználót a megrendelés elküldése előtt egyértelműen és érthetően tájékoztatni (ezt a tájékoztatást államnyelven kell közzétenni)
   2. a szerződéskötéshez szükséges műveletekről,
   3. a hibák feltárására és kijavítására szolgáló műszaki berendezésekről,
   4. arról, hogy a szerződés a szolgáltatásnyújtónál less letétben, és hogy a felhasználó számára hozzáférhető lesz-e,
   5. a szerződéskötéshez rendelkezésre álló nyelvkínálatról.

A szolgáltató a felhasználót tájékoztatni köteles

• a szerződéses határidőkről és szerződéses feltételekről oly módon, hogy a felhasználó a szerződés lényeges tartalmát elektronikus formában reprodukálhassa,
• a különös igazgatási rendről, amennyiben a szolgáltatásnyújtáshoz tartoznak.

A szolgáltatásnyújtó köteles a megrendelést a kézbesítését követően haladéktalanul elektronikusan visszaigazolni; a megrendelés a elfogadásának igazolása kézbesítettnek minősül, amennyiben a címzettként feltüntetett résztvevő személyek számára az elektronikus berendezéseik útján elérhető.

Ha szerződés elektronikus úton vállalkozók között jön létre, a fentiek csak eltérő megállapodás hiányában vonatkoznak rájuk.

Elektromos úton nem lehet olyan szerződést létrehozni,

• amelyhez bírósági, közigazgatási szerv vagy közjegyző határozata szükséges,
• amely kötelem biztosítására irányul.

Távértékesítés kötelezettségei, elállás a szerződéstől

Távértékesítés esetén az eladó a távszerződés létrejötte előtt köteles az áru- vagy szolgáltatáskínálattal párhuzamosan az alábbiakat közölni a fogyasztóval

• személyazonosságát, lakhelyét, iparengedélyét, ha a távértékesítést természetes személy végzi; cégnevét és székhelyét, ha a távértékesítést jogi személy végzi,
• a termék vagy a szolgáltatás leírását,
• a termék vagy a szolgáltatás árát,
• a szállítási feltételeket és költségét,
• a fizetési feltételeket,
• tájékoztatást a fogyasztó jogáról, hogy elálljon a szerződéstől,
• a távkommunikációs eszközök használatának díját, amennyiben az ár eltér az alap díjszabástól,
• a határidőt, amely alatt az eladót köti saját kínálata, ideértve az árat,
• a szerződéskötési lehetőség minimális időtartamát, folyamatos vagy ismételt termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén.

A fogyasztónak a termék átvételétől, illetve a szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés létrejöttétől számított hét munkanapon belül jogában áll indoklás nélkül elállni a szerződéstől, ha az eladó időben és megfelelő módon nem tett eleget a fenti tájékoztatási kötelezettségének.

A szolgáltatásnyújtó felelősségének kizárása

A szolgáltató nem felel a közvetített információért, ha a tájékoztató társaság szolgáltatásai kizárólag elektronikus hálózaton történő adatátvitel, vagy az elektronikus kommunikációs rendszerhez való hozzáférés nyújtására korlátozódnak, és a szolgáltató

• az adatátvitelt nem szorgalmazta,
• nem választotta ki az információ fogadóját,
• az információt nem állította össze és nem módosította.

Az elektronikus hálózaton történő adatátvitelnek vagy az elektronikus kommunikáció hálózathoz való hozzáférés nyújtásának minősül a közvetített adatok automatikus ideiglenes tárolása is, amely kizárólag elektronikus adatátvitelre szolgál, amennyiben az adatokat kizárólag az átvitelükhöz feltétlenül szükséges ideig tárolják.

A szolgáltató nem felel az elektronikus hálón kizárólag a hatékonyabb – további felhasználóknak való – továbbítás céljából végzett automatikus ideiglenes adattárolásáért, ha a szolgáltató

• az adatokat (információt) nem módosítja,
• betartja az adatokhoz (információkhoz) való hozzáférés feltételeit,
• betartja az adatfrissítésnek az adott ágazatban általánosan elismert és gyakorolt szabályait,
• nem használja fel a rendelkezésére álló technológiát törvénysértő adatszerzésre és -felhasználásra,
• haladéktalanul hozzáférhetetlenné teszi, vagy az törli az adatokat, miután a tudomására jutott, hogy az átvitel eredeti forrásáról azokat törölték, vagy hozzáférhetetlenné tették, illetve a bíróság vagy a felügyeleti szerv elrendelte az adatok törlését vagy hozzáférhetetlenné tételét.

A szolgáltató nem felel a fogadóknak nyújtott, és kérésére az adatkeresésre szolgáló elektronikus berendezések memóriájában tárolt adatokét, ha a szolgáltatónak nincs tudomása a tárolt adatok törvénysértő voltáról, illetve a fogadó törvénysértő magatartásáról, és a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében haladéktalanul eljár; felel azonban az ilyen adatokért, ha a felhasználó az ő utasításai szerint jár el.

Ha a szolgáltató az előző bekezdések szerint szolgáltatásokat tájékoztató (információs) társaságnak nyújtja, nem köteles a közvetített vagy tárolt adatokat figyelni és nem jogosult ezeket az adatokat keresni. Amennyiben azonban tudomást szerez az adatok törvénysértő voltáról, köteles azokat az elektronikus hálóról törölni, vagy legalább hozzáférhetetlenné tenni; a bíróság a szolgáltatónak elrendelheti az adatok törlését abban az esetben is, ha a szolgáltató az adatok törvénysértő voltáról nem szerzett tudomást.

Alapvető információk

A házaló termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, vagy a távértékesítés vagy –szolgáltatásnyújtás az eladó és a fogyasztó között olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás céljából létrejött szerződés alapján történik, amely termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást a törvény nem tiltja.

Ha az eladó és a fogyasztő között termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás céljából létrejött szerződést írásos formában hozzák létre, az általános szerződéses kellékeken (szerződő felek megnevezése, adásvétel tárgya, adásvétel tárgyának ára, teljesítés ideje, ill. adásvétel tárgyának átadása és az ár megfizetése, teljesítés helye, szerződő felek jogai és kötelezettségei) túl tartalmaznia kell a jótállásra, a reklamáció érvényesítésére és a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezéseket is.

Házaló értékesítést munkanapokon reggel nyolc órától este tizenkilenc óráig lehet végezni, munkaszüneti napokon pedig reggel tíz órától délután tizenöt óráig.

A házaló értékesítés az eladó és a fogyasztó között létrejött szerződés alapján végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, elsősorban

• az eladó által szervezett rendezvényen az üzemhelyiségen vagy piachelyen kívül,
• az eladónak a fogyasztónál, más fogyasztónál vagy a fogyasztó munkahelyén tett látogatása során, ha a fogyasztó a látogatást nem szorgalmazta, vagy
• az eladónak a fogyasztónál tett látogatása során, ha a fogyasztó a látogatást szorgalmazta, és az eladó olyan egyéb terméket vagy szolgáltatást is felkínál számára, amely iránt a látogatás szorgalmazásakor a fogyasztó nem tanúsított érdeklődést,
• termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás szerződéses alapon, amely szerződéskötésre a fogyasztó az eladónak javaslatot tett, és az eladó a javaslatot 30 napon belül elfogadta.

Ez nem érvényes, ha a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás az alábbiak szerződések alapján történik:

• építkezési szerződés, ingatlan átruházásáról és bérbeadásáról, vagy egyéb ingatlanhoz fűződő jogokat szabályozó szerződés,
• biztosítási szerződés,
• értékpapír-szerződés,
• élelmiszer, ital, vagy egyéb, mindennapi háztartási fogyasztási cikk adásvételéről szóló szerződés, ha ezeket rendszeresen állandó eladó szállítja,
• termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási szerződés, ha
  1. a szerződés kínálati katalógus alapján jött létre, melyet a fogyasztó az eladó távollétében ismerhetett meg, vagy
  2. az eladó és a fogyasztó állandó üzleti viszonyban lesznek egymással, vagy
  3. a kínálati katalógusban és a szerződésben szerepel a fogyasztó szerződéstől való elállási joga az áru vagy a szolgáltatásnyújtás átvételét követő hét munkanapon belül.

Az eladó kötelezettségei házaló értékesítésnél

Az eladó köteles

• a fogyasztó és más jogosult személy kérésére igazolni,
  1. személyazonosságát, lakhelyét és iparengedélyét, ha a házaló értékesítést természetes személy saját nevében és saját javára végzi; az iparengedélyt nem köteles felmutatni a saját termesztéséből vagy tenyészetéből származó növényi és állati eredetű termékeket, vagy erdei terményeket értékesítő természetes személy,
  2. cégnevét és székhelyét, ha a házaló értékesítést jogi személy alkalmazottja, közvetítője vagy harmadik személy által végzi, akik a cég nevében járnak el, kötelesek igazolni a cégnevet és a székhelyt,
• teljesíteni a külön törvény által megszabott tájékoztatási kötelezettségét az értékesített áru vonatkozásában,
• írásban tájékoztatni a fogyasztót arról, hol és milyen módon reklamálhatja a fogyasztó a termék vagy szolgáltatás hibáit,
• legkésőbb a szerződés létrejöttekor írásban figyelmeztetni a fogyasztót arra, hogy a termék átvételétől, vagy a szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés létrejöttétől számított hét munkanapon belül elállhat a szerződéstől, és feltüntetni annak a személynek a nevét, címet, illetve cégnevét és székhelyét, akinél ezen jogát a fogyasztó érvényesítheti; a szerződéstől való elállás jelen rendelkezés szerinti határideje betartottnak minősül, ha a szerződéstől való elállásra vonatkozó írásos nyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postázzák.

A termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról az eladó köteles a fogyasztónak bizonylatot kiadni, amelyben feltünteti a termék vagy a szolgáltatás fajtáját, árát, cégnevét és székhelyét, ha a házaló értékesítést jogi személy végzi, illetve nevét és lakhelyét, ha a házaló értékesítést természetes személy végzi, a termék vagy a szolgáltatásnyújtás átvételének dátumát. Ilyen bizonylatnak minősül az elektronikus regisztrált pénztárgép által készített bizonylat.

Szerződéstől való elállás joga

A fogyasztó a szerződéstől indoklás nélkül elállhat abban a határidőben, amelyre az eladó írásban felhívta a figyelmét. Ha a fogyasztó a szerződéstől eláll, a szerződés visszamenőlegesen megszűnik, mintha létre sem jött volna.

A fogyasztó a szerződéstől való elállást követő hét munkanapon belül visszaszolgáltatja az árut az eladónak tekintet nélkül arra, használta-e a terméket, vagy a terméknek olyan hibái vannak, amelyeket nem a fogyasztó okozott; az áruról való megfelelő gondoskodást be kell tartani.

Az eladó a szerződéstől való elállást követő 15 napon belül köteles az árut visszavenni és a fogyasztónak visszaadni az áruért vagy a szolgáltatásért kifizetett árat, illetve visszaszolgáltatni a a kifizetett előleget.

Alapvető információk, fogalmak meghatározása

A piaci elárusítóhelyeken manapság is sokan szívesen vásárolnak. Az ilyen értékesítést külön előírások szabályozzák.

• Piaci elárusítóhelynek minősül a piactér, a vásárcsarnok, az állandó hellyel rendelkező stand, alkalmi piac vagy beutazó árusok általi (ambuláns) értékesítés céljára szolgáló közterület.
• Piactérnek minősül a fedetlen vagy részben fedett, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtársa állandó jelleggel kijelölt terület.
• Vásárcsarnoknak minősül állandó jelleggel termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kialakított, üzemegységekkel és hordozható árusítóhelyekkel ellátott fedett létesítmény.
• Alkalmi piac: termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az ilyen célra ideiglenesen kialakított területen, elsősorban vásárok, szezonális és évente ismétlődő piacok megfelelő mennyiségű saját használt textil-, ruházati-, sport- és egyéb használati cikkek értékesítése természetes személyek által vagy egymás között.
• Beutazó árusok általi (ambuláns) értékesítés: értékesítés ideiglenes hellyel rendelkező standokon, hordozható árusítási berendezésekben, mozgó boltban, köztéri szezonális értékesítés az üzemegység előtt. Ideiglenes hellyel rendelkező standnak és hordozható árusítási berendezésnek nem minősül olyan árusítási berendezés, melynek létesítéséhez építkezési engedély szükséges.
• Állandó hellyel rendelkező stand: egész éven át, vagy szezonális jelleggel működő, a piactér vagy a közterület részét alkotó stand, amelyet az üzemeltetőjének a község vagy a piactér kezelője adja bérbe korlátlan időtartamra, illetve az értékesítő által a község vagy a piactér üzemeltetőjének hozzájárulásával létesített stand.

Nem minősül piaci elárusítóhelynek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás céljára ideiglenesen vagy tartósan bérbe adott közterület, amely szervezeti, térbeli és technológiai szempontból az üzemhelyhez tartozik.

A piaci elárusítóhelyeken végzett termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak meg kell felelnie az általános műszaki, közegészségügyi és üzemeltetési feltételeknek.

Piaci elárusítóhely létesítésére szóló engedély, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

Az engedély a község bocsátja ki. Piactéren vagy vásárcsarnokban hordozható árusítóhely elhelyezésére szóló engedélyt a piaci elárusítóhely üzemeltetője adja ki.

A piactér kezelőjének jogai és kötelezettségei

A piactér, a vásárcsarnok és az alkalmi piac működéséhez a piaci elárusítóhely üzemeltetője piaci rendtartást köteles kidolgozni, melyet a község általános érvényű rendelet formájában hagy jóvá. A piaci rendtartást a piactér üzemeltetője jól látható helyen köteles közzétenni. A piactér üzemeltetője a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás során köteles gondoskodni a piaci rendtartás, és az egyéb feltételekbetartásáról.

A piactér üzemeltetője az értékesítőnél ellenőrzi

• az adott ágazatra vonatkozó vállalkozási jogosultságát, és piactéren való termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra szóló engedélyét,
• az árubeszerzési bizonylatokat,
• elektronikus regisztrált pénztárgépet,
• a rend, higiénia és tisztaság fenntartását a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során, és a tevékenység befejezése után,
• a piactéri rendtartás betartását,
• a természetes személyek egymás közötti saját használt textil-, ruházati-, sport- és egyéb használati cikkek értékesítésének arányossága alkalmi piacokon. Az így értékesített termékek mennyiségének arányosságát a piactér üzemeltetője egyénileg bírál el tekintettel az értékesítendő termékek jellegére és állapotára.

Gomba értékesítése esetén a piactér üzemeltetője ellenőrzi az árusító gombaismereti bizonyítványát, és szakembert biztosít a gombaértékesítés felügyeletéhez.

Bizonyos termékek árusításának tilalma

Piaci elárusítóhelyeken tilos árulni

• fegyvert és lőszert,
• robbanószereket és pirotechnikai termékeket,
• a jó erkölcsöt sértő sajtótermékeket és egyéb dolgokat,
• dohányt és dohányterméket,
• szeszes italokat, párlatokat és alkoholtartalmú italokat fogyasztói kiszerelésben; a tilalom nem vonatkozik a szeszes italok és párlatok alkalmi vásárokon való árusítására,
• mérgeket, kábító- és tudatmódosító szereket,
• gyógyszereket,
• gépjárműveket, motorkerékpárokat, ezek alkatrészeit és tartozékait,
• védett állatfajtákat, szabadon élő vagy veszélyes élőlények példányait,
• élő állatokat, piaci fogyasztásra szánt halak kivételével. A tilalom nem vonatkozik a tenyésztői közösségek által szervezett népszerűsítő, árusítással összekötött rendezvényekre és állatbemutatókra,
• védett növényeket, növények példányait és inváziós növényfajtákat.

Szolgáltatásnyújtás fajtái

Piaci elárusítóhelyeken az alábbi szolgáltatásokat lehet nyújtani:

• vendéglátói és éttermi szolgáltatások, gyorsfrissítő és gyorsétterem,
• kés-, olló- és szerszámélesítés,
• esernyőjavítás,
• cipőjavítás és -tisztítás,
• kulcskészítés,
• egyéb, a község által általános érvényű rendeletben szabályozott szolgáltatások.

Beutazó árusok általi értékesítés községben

A község területén beutazó árusok általi (ambuláns) értékesítés keretében könyvek, periodikus sajtótermékek, audiovizuális alkotások eredeti vagy sokszorosított példányai, kisebb művészeti tárgyak és kisebb kézműves alkotások, közvetlen fogyasztásra szánt ételek és italok, csomagolt fagylalt, gyümölcs és zöldség, virago, azonnali húzású sorsjegyek és kihúzásra kerülő sorsjátékok. Tilos az útmenti és autópálya-menti ambuláns értékesítés a község területén kívül.

Ki árusíthat és nyújthat szolgáltatást piaci elárusítóhelyeken?

A község engedélye alapján

• vállalkozási engedéllyel rendelkező természetes és jogi személyek,
• saját termesztésből vagy saját tenyészetből származó növényi- és állati eredetű termékeket, illetve erdei terményeket értékesítő természetes személyek,
• saját használt termékeket megfelelő mennyiségben értékesítő természetes személyek.
• Az utolsó két pont szerinti termékeket azonos feltételek mellett más uniós tagállamok állampolgárai is értékesíthetnek.

Eladó kötelezettségei

Az eladó kötelezettségei:

• megjelölni az elárusítóhelyét, vagy berendezését,
• betartani a piactéri rendtartást,
• elektronikus, regisztrációs pénztárgépet használni,
• tisztán tartani a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtást helyét, az értékesítés befejeztével az elárusítóhelyet tisztán és kitakarítottan hagyni hátra,
• jól láthatóan feltüntetni az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások árát,
• a méréssel járó termékértékesítésnél a mérést úgy végezni, hogy a fogyasztó a mérést ellenőrizhesse.

Köteles emellett a piactér üzemeltetőjének, a beutazó árusok (ambuláns) piachely üzemeltetőjének és a felügyeleti szervnek felmutatni

1. vállalkozási engedélyét, piactéri termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra szóló engedélyét, személyazonossági igazolványát,
2. elárusító berendezés használatának engedélyét, és az elárusító berendezés, vagy elárusítóhely, vagy alkalmi vásárok esetén a belépő megfizetését igazoló bizonylatot,
3. egészségügyi igazolványát és az illetékes közegészség-védelmi szerv véleményezését, amennyiben az értékesített áru vagy nyújtott szolgáltatás jellege megköveteli,
4. gombaértékesítés esetén a gombák ismeretét igazoló bizonylatot,
5. erdei termények értékesítése esetén beszerzésüket igazoló bizonylatot,
6. az áru beszerzéséről szóló bizonylatot; ilyen bizonylat nem szükséges természetes személyek közti, megfelelő mennyiségű saját használt termékek értékesítése esetén,
7. az értékesített áru beszerzéséről szóló bizonylat, ha a felügyeleti szerveknek (Szlovák Kereskedelmi Felügyelet, község) gyanúja támad, hogy az értékesített termékek nem saját termesztésből vagy tenyésztésből származnak, vagy az erdei termények beszerzéséről szóló bizonylatot.

Alapvető információk

Az, hogy üdülése nem váljon kellemetlen tapasztalattá, attól is függ, ismeri-e jogait. Az utazási irodával létrejött utazási szerződés ebből a szempontból nagyon fontos dokumentum.

A társasutazás az alábbi szolgáltatások közül legalább kettőnek előkészített kombinációja:

• utas szállítás,
• elszállásolás,
• egyéb, az utas szállítást vagy elszállásolást kiegészítő szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás, és a szolgáltatás-kombináció jelentős részét alkotják, például étkeztetés, idegenvezető biztosítása, társasági-kulturális vagy szabadidő-sport program, amennyiben együttes áron kínálják vagy értékesítik azokat, és ha a szolgáltatás 24 óránál hosszabb ideig tart, illetve ha magában foglalja az éjszakai szállást.

Társasutazásnak minősül az előkészített, a csak egy, bármilyen kategóriájú és osztályú szálláshelyen – ideértve a sátrat, lakókocsit és magánszemélyeknél való elszállásolást – több mint három éjszakára szóló szállást magában foglaló ott-tartózkodás is. Az utazási szerződésben a beszerző (utazási iroda) vállalja, hogy a megrendelő számára biztosítja az előkészített idegenforgalmi szolgáltatás-kombinációt (utazás), a megrendelő pedig vállalja, hogy megfizeti a kiegyezett árat.

Utazási szerződés

A szerződést írásban, vagy más megfelelő formában kell létrehozni, és tartalmaznia kell

• a szerződő felek megjelölését,
• a társasutazás jellegét, elsősorban megkezdésének is befejezésének időpontját, minden szolgáltatást, amelyet az utazás ára magába foglal, időtartamuk helyét és idejét; a társasutazás meghatározását csak akkor helyettesítheti utalás a társasutazás számára, vagy egyéb megjelölésére a katalógusban, ha a termékkatalógus minden ilyen jellegű információt tartalmaz és azt a megrendelőnek rendelkezésére bocsátották (átadták),
• a társasutazás árát, ideértve a teljesítések időbeosztását és az előleg összegét,
• az utazási iroda kötelezettségsértéséből adódó igények érvényesítésének határidejét és módját,
• kötbér összegét, amelyet a megrendelő az utazási irodának megfizetni köteles a szerződéstől való elálláskor a jelen törvény által megszabott esetekben.
• A szerződésnek továbbá tartalmaznia kell
• további, az utazás árába bele nem foglalt szolgáltatások árának teljesítését, ezen teljesítések számát és összegét, amennyiben a társasutazás részét képezik,
• szállás, megnevezését, elhelyezését, kategóriáját és osztályát, felszereltségét, főbb jellemzőit, amennyiben a társas uzatás részét képezi,
• közlekedési eszköz fajtáját, jellemzőjét és kategóriáját, az útvonal adatait, amennyiben az utas szállítás a társas uzatás részét képezi,
• étkeztetés módját és terjedelmét, amennyiben a társas utazás részét képezi,
• ha a társasutazás megvalósulásának előfeltétele a résztvevők meghatározott minimális száma, ezen tény kimondott feltüntetése, és a határidő, azaz legkésőbbi időpont megjelölése, amelyben az utazási iroda a megrendelőt írásban tájékoztatni köteles a társas utazás megszüntetéséről és a szerződéstől való elállásról a résztvevők minimális számának el nem érése okán,
• amennyiben indokolt bizonyos, az megrendelő által teljesítendő feltételek meghatározása, ezen feltételek feltüntetése, illetve azon határidő feltüntetése, amelyen belül a megrendelő közölheti, hogy a társasutazáson helyette más személy vesz részt,
• további adatok, amelyekben a szerződő felek megállapodtak.

Az utazási iroda köteles a megrendelőnek a szerződéssel együtt átadni a csőd esetére az utazás biztosításáról szóló, a biztosító társaság által kiállított bizonylatot.

Áremelés

A szerződésbe a felek megállapodhatnak abban, hogy az utazási irodának jogában áll egyoldalúan emelni a társasutazás árát, amennyiben egyúttal pontosan meghatározásra kerül az áremelés kiszámításának módja.

A társasutazás szerződésben feltüntetett árát az utazás megkezdése előtti 20 napon belül tilos egyoldalúan emelni.

A társas utazás ára kizárólag akkor emelhető, ha

• emelkednek az utas szállítási költségek, ideértve az üzemanyagok árát,
• emelkednek az utazás árába foglalt utas szállítással kapcsolatos kiadások, pl. repülőtéri és kikötői illetékek,
• az utazás árának meghatározásához használt euro árfolyamának 5%-ot meghaladó változása, amennyiben ez az emelkedés legkésőbb az utazás megkezdése előtti 21-ik napig következik be.

Az áremelésről szóló írásos értesítést a megrendelőnek legkésőbb 21 nappal az utazás megkezdése előtt kell megküldeni, egyéb esetben az utazási irodának nem jogosult a társasutazás árkülönbségének követelésére.

További fontos információk

Az utazási iroda legkésőbb hét nappal a társasutazás megkezdése előtt köteles további részletes írásos információt nyújtani a megrendelőnek minden, a megrendelő számára fontos, és az utazási iroda részéről ismert tényről, amennyiben azokat nem tartalmazza az utazási szerződés, vagy a megrendelőnek átadott termékkatalógus, elsősorban

• a társasutazás, az elszállásolás, az utas szállítás és az étkeztetés árába nem tartozó szolgáltatásokért való fizetés pontosítása,
• kiskorúval vagy az utazási irodának a kiskorúval egy helyen tartózkodó képviselőjével történő kapcsolattartás részletei, ha olyan társasutazásról van szó, amelyen kiskorú személy vesz részt,
• az utazási iroda képviselőjének nevét, tartózkodási helyét vagy elérhetőségét és telefonszámát, akihez a megrendelő a társasutazás során felmerülő nehézségekkel fordulhat, és aki a társasutazási időtartama alatt jogosult a megrendelő reklamációját elfogadni és a reklamáció ügyében eljárni,
• a bebiztosított szolgáltatások megrendelő általi igénybevételéhez szükséges minden dokumentumot (pl. repülőjegy, beutaló a szálloda részére az elszállásoláshoz és étkeztetéshez, igazolás az utazási iroda helyi képviselője számára a fakultatív kirándulásokhoz).

Ha a szerződés a társasutazás megkezdését megelőző hét napon belül jött létre, az utazási irodának az 1. bekezdés szerinti kötelezettségének a szerződéskötéskor kell eleget tennie.

Szerződés módosítása

Ha az utazási iroda a társasutazás megkezdése előtt a szerződés lényeges feltételén változtatni kényszerül, felajánlja a megrendelőnek a szerződés módosítását. Ha az ajánlott módosítás árváltozáshoz vezet, az ajánlatban az új árat fel kell tüntetni. Ilyen esetben a megrendelőnek jogában áll eldönteni, hogy a szerződésmódosítással egyetért, vagy a szerződéstől kötbér megfizetése nélkül eláll. A döntését a megrendelő az utazási irodával az utazási iroda által megszabott határidőn belül írásban köteles közölni.

A társasutazás megkezdése előtt a megrendelő írásban közölheti az utazási irodával, hogy helyette másik, a közleményben feltüntetett személy vesz részt a társasutazáson. A megrendelő ezt kizárólag egy meghatározott határidőn belül teheti meg, és a közleménynek tartalmaznia kell az új megrendelő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja a létrejött szerződést, és teljesíti a társasutazáson való részvétel minden feltételét. A közlemény kézbesítésének napján a közleményben feltüntetett személy megrendelővé válik. Ilyen esetben az eredeti és az új megrendelő egyetemlegesen felelnek az utazás árának megfizetéséért és a költségek megtérítéséért, amelyek az utazási irodának a megrendelő személyében beállt változás következtében keletkeztek.

Elállás a szerződéstől

Az utazási iroda az utazás megkezdése előtt kizárólag a társasutazás megszűnése (törlése), vagy a megrendelő szerződésszegésének okán állhat el a szerződéstől.

Ha a megrendelő a szerződésmódosítás, illetve ha az utazási iroda a társasutazás megszűnése (törlése) miatt áll el a szerződéstől, a megrendelő követelheti, hogy az utazási iroda az új szerződés alapján másik, a szolgáltatás minősége szempontjából legalább az eredeti szerződésnek megfelelő társasutazást nyújtson, amennyiben az utazási irodának ilyen társasutazást módjában áll felkínálni. Új szerződés létrehozása esetén az eredeti szerződés szerinti teljesítések az új szerződés szerinti teljesítésnek minősülnek. Ha az új társasutazás ára alacsonyabb az addigi teljesítések összegénél, az utazási iroda a különbözetet a megrendelőnek haladéktalanul visszaszolgáltatni köteles.

Ha az utazási iroda az utazás megkezdését megelőző 20 napon belül szünteti meg az utazást, a megrendelő arányos kártérítésre jogosult.

Ha a megrendelő szerződéstől való elállásának nem az utazási iroda szerződés- vagy törvénysértése az oka, vagy ha az utazási iroda a megrendelő kötelezettségszegése miatt áll el a szerződéstől az utazás megkezdése előtt, a megrendelő köteles az utazási szerződésben megállapított kötbért megfizetni, és az utazási iroda köteles a megrendelőnek haladéktalanul visszaszolgáltatni a teljesített vételár maradékát.

Ha a megrendelő szerződéstől való elállásának oka az utazási iroda szerződés- vagy törvénysértése, vagy nem jön köztük létre új szerződés, az utazási iroda köteles a megrendelőnek a teljesített vételárat haladéktalanul visszatéríteni, és a megrendelő nem köteles az utazási iroda számára kötbért fizetni. Ez nem befolyásolja a megrendelő kártérítési jogosultságát.

Felelősség

Az utazási iroda felel a megrendelő felé mindennemű szerződésszegésért tekintet nélkül arra, hogy a kötelezettségek teljesítése az utazási iroda vagy más szállító feladata. A megrendelő a hibás szolgáltatásnyújtás elhárításához való jogát haladéktalanul érvényesíti a szolgáltatásnyújtónál, vagy az utazási iroda képviselőjénél. A jogérvényesítésről – az utazási iroda képviselőjével együttműködve – írásos feljegyzést kell készíteni.

Ha az utazási iroda megfelelő módon és időben nem teljesíti szerződéses vagy törvényes kötelezettségeit, a megrendelő haladéktalanul köteles írásban érvényesíteni jogait az utazási irodában, legkésőbb azonban az utazás befejezését, illetve, ha az utazás nem valósult meg, az utazás tervezett befejezésének napját követő három hónapon belül – ez a határidő jogvesztő. A hibásan teljesített szolgáltatás kapcsán történő jogérvényesítés érdekében a megrendelő felmutatja az 1. bek. szerinti írásos feljegyzést.

Az utazási iroda a szerződéstől való elállás vagy szerződésszegés okozta kárért való felelősségtől csak abban az esetben szabadulhat, ha bebizonyítja, hogy a kár sem neki, sem beszállítójának fel nem róható, és a kárt

• a megrendelő
• a társasutazással kapcsolatban nem lévő harmadik személy,
• elháríthatatlan esemény, vagy szokatlan és előre nem látható körülmény

okozta.

Harmadik személy vagy elháríthatatlan esemény okozta kár esetén az utazási iroda köteles a megrendelőnek haladéktalanul segítséget nyújtani.

Ha az utazás megkezdését követően az utazási iroda a megrendelőnek a szolgáltatást, illetve a szolgáltatás jelentős részét nem megfelelő módon és időben teljesíti, vagy megállapítja, hogy nem lesz képes a szerződésszerű teljesítésre, köteles haladéktalanul megtenni az intézkedéseket az utazás folytatása érdekében.

Ha az utazást kizárólag a szerződésben meghatározottól alacsonyabb minőségű szolgáltatásnyújtással lehet folytatni, az utazási iroda köteles a megrendelőnek visszafizetni a felkínált és a nyújtott szolgáltatások közti árkülönbséget.

Ha a szolgáltatásnyújtást nem lehet biztosítani, vagy ha azt a megrendelő nem fogadja el, az utazási iroda köteles haladéktalanul visszafizetni a megrendelőnek az utazás árkülönbségét. Ha az utazáshoz utas szállítás is tartozik, az utazási iroda köteles a megrendelőt az indulás helyére, vagy a megrendelő által elfogadott más helyre visszaszállítani, beleértve a nélkülözhetetlen pótelszállásolást és étkeztetést. Ha az utas szállítás a szerződésben rögzítettől eltérő közlekedési eszközzel történik, az utazási iroda köteles

• visszafizetni az árkülönbséget, ha az utas szállítás olcsóbb,
• az árkülönbséget saját eszközökből finanszírozni, ha az utas szállítás drágább.

Az utazási iroda általános kötelezettségei

Az utazási iroda köteles

• a vállalkozás teljes ideje alatt csőd esetére utazásbiztosítási szerződéssel, vagy banki garanciával rendelkezni,
• üzemhelyiségeit, a megrendelőnek szánt népszerűsítő és egyéb anyagait “utazási iroda” vagy “UI” rövidítéssel jelölni, amennyiben ezt a megjelölést cégneve nem tartalmazza,
• idegenvezetői feladatokkal kizárólag olyan személyeket megbízni, akik akkreditált oktatási intézményben megszerzett képesítéssel rendelkeznek,
• írásban megbízni képviselőjét, akihez a megrendelő a társasutazás során felmerülő nehézségekkel fordulhat, és aki a társasutazási időtartama alatt jogosult a megrendelő reklamációját elfogadni és a reklamáció ügyében eljárni.

Az utazási iroda köteles az utazási szerződés létrejötte előtt katalógusban, vagy más írásos formában pontosan, egyértelműen, érthető módon, teljes mértékben és megfelelően tájékoztatni minden, számára ismert tényezőről, amely befolyásolhatja az érdeklődőt az utazás megvásárlása kérdésében, elsősorban a/az

• utazás megkezdéséről és befejezéséről,
• utazás áráról, ideértve a teljesítések időrendjét és az előleg összegét,
• esetekről, amikor a megrendelő köteles az utazási irodának a szerződéstől való elállás esetén kötbért fizetni, és a kötbér összegéről az elállás időpontjának függvényében,
• az utazás célhelyéről és tartózkodási helyéről, valamint az utazás befejezésének tervezett helyéről,
• közlekedési eszköz fajtájáról, felszereltségéről, minőségéről és osztályáról,
• szálláshelyről, elhelyezéséről, kategóriájáról, felszereltségéről, legfőbb jellegzetességeiről,
• étkezés mértékéről és formájáról,
• útvonalról, feltételezett idejéről és megállók feltételezett helyéről,
• általános adatok a Szlovák Köztársaság állampolgáraira vonatkozó útlevél- és vízumkötelezettségről, és az utazáshoz elengedhetetlen egészségügyi formaságokról, valamint szokásos áraikról és intézésük időtartamáról,
• arról, hogy követelménye-e az utazásnak a résztvevők minimális száma, ideértve az indulás előtti határidőt, amelyben a megrendelőt értesíteni kell arról, hogy nincs meg a minimális számú résztvevő, és az utazási iroda az utazást törli,
• utazás biztosításának mértékét és feltételeit, a biztosítás teljesítésének mértékét, a megrendelő igénye teljesítésének feltételeiről, a biztosítóról, amellyel az utazási iroda utazás-biztosítási szerződésben áll,
• az utazás programjáról,
• határidőről, amelyen belül a megrendelő közölheti, hogy az utazáson helyette más vesz részt, ha indokolt ilyen határidő megszabása, és a feltételekről, amelyeket az utazás résztvevőjének teljesítenie kell, ha indokolt ilyen feltételek megszabása,
• egyéni utazási biztosítás lehetőségéről, ideértve azokat az eseteket, amikor a megrendelőnek kiadásai keletkeznek a szerződéstől való elállás, baleset vagy megbetegedés kapcsán,
• az utazáshoz tartozó minden egyéb teljesítés mértékéről és minőségéről.

A társasutazás biztosítása

Az utazási iroda a társasutazásra köteles biztosítást kötni, amely alapján a megrendelő biztosítási teljesítésre jogosult, ha az utazási iroda csődje miatt

• nem nyújt a megrendelőnek utas szállítást a külföldi üdülési helyről a társasutazás tervezett befejezésének helyére, vagy Szlovákiába, ha az utas szállítás a társasutazás részét képezi,
• nem téríti vissza a megrendelőnek a teljesített előleget, vagy az utazás árát, ha az utazás nem valósult meg,
• nem téríti vissza a megrendelőnek az utazás ára és a részlegesen teljesített utazás ára közti különbözetet, ha az utazás csak részben valósult meg.

Ha az utazási iroda a megrendelőnek nem nyújt utas szállítást a külföldi üdülési helyről a társasutazás tervezett befejezésének helyére, vagy Szlovákiába, a biztosító a külföldi üdülési helyről a társasutazás tervezett befejezésének helyére, vagy Szlovákiába való utas szállítás anyagi fedezetével teljesít, ideértve az indulásig nélkülözhetetlen elszállásolást és étkeztetést.

Az utazási iroda köteles az említett utas szállítást, a nélkülözhetetlen elszállásolást és étkeztetést megbízott alkalmazottja vagy a szerződésben szereplő szervezet útján megszervezni. Ha a megrendelő saját költségre biztosít magának utas szállítást, valamint nélkülözhetetlen elszállásolást és étkeztetést, a biztosító a megrendelő költségeit csak az utazási iroda megbízott alkalmazottja vagy szerződéses szervezete által biztosított utas szállítás, elszállásolás és étkeztetés árának megfelelő összegben téríti vissza.

A biztosító a biztosítási esemény valósságának ellenőrzése után azonnal, legkésőbb 24 órán belül teljesít. A biztosítási esemény bejelentése nem követeli meg az írásos alakiságot.

A fenti, törvényszabta kötelezettségek végrehajtását a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet ellenőrzi és felügyeli.

Alapvető információk

A kereskedelemben tilos tisztességtelenül eljárni. Az alábbi szabályozás meghatározza a tisztességtelen magatartásokat a kereskedelemben, ismerteti a felügyeleti szerveket, és a kötelezettségek elmulasztásával járó büntetéseket.

Kereskedelmi magatartásnak minősül az értékesítőnek az áru népszerűsítésével, kínálatával, értékesítésével és szállításával közvetlen kapcsolatban álló eljárása, mulasztása, viselkedése, megnyilvánulási módja és kereskedelmi kommunikációja, ideértve a reklámot és a marketinget.

A kereskedelmi magatartás tisztességtelennek minősül, ha

• sérti a szakmai gondosság követelményeit,
• alapvetően megzavarja vagy alapvetően megzavarhatja az átlagos fogyasztó – akihez eljut, vagy akinek szánják – gazdasági magatartását a termék vagy a szolgáltatás vonatkozásában, illetve az átlagos csoporttag magatartását, ha a kereskedelmi magatartás a fogyasztók meghatározott csoportjára irányul.

A kereskedelmi magatartást, amely az értékesítő által ésszerűen feltételezhető módon alapvetően megzavarhatja a

• szellemi vagy testi fogyatékosságuk,
• koruk vagy
• hiszékenységük

miatt különösen sebezhető fogyasztók csoportjának gazdasági magatartását, a csoport átlagos tagjának szempontjából kell megítélni. Ez nem vonatkozik a mindennapi, jogosan használt reklámpraktikákra, mint például a nagyzoló, vagy nem szó szerint vélt kijelentés.

Tisztességtelen kereskedelmi magatartásnak minősül elsősorban

• a megtévesztő (hamis) eljárás és a megtévesztő (hamis) mulasztás és
• az agresszív kereskedelmi magatartás.

A tisztességtelen kereskedelmi magatartás tiltott.

Megtévesztő eljárás, megtévesztő mulasztás

Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi magatartás, ha azt okozza vagy okozhatja, hogy a fogyasztó a kereskedelmi ügylet kapcsán olyan döntést hoz, amelyet más esetben nem hozna meg, mivel helytelen (hamis) információkat tartalmaz és ezért hamis, vagy bármilyen módon tévedésbe ejt, illetve tévedésbe ejtheti az átlagos fogyasztót még abban az esetben is, ha ez az információ

• a termék létezése vagy természete,
• a termék fő jellemzői, mint elérhetősége, előnyei, kockázatai, kivitelezése, összetétele, tartozékai, értékesítését követő szervizelése és reklamációjának ügyintézése, gyártási folyamata és gyártási vagy szállítási dátuma, szállítási módja, használati célja, használati lehetőségei, mennyisége, specifikációja, földrajzi vagy kereskedelmi származási helye, használatának várt eredményei, illetve a terméken végzett viszgálatok vagy ellenőrzések eredményei és lényeges mutatói,
• az értékesítő kötelezettségeinek mértéke, a kereskedelmi magatartás motívuma és az értékesítési eljárás jellege, bárminemű, közvetlen vagy közvetett szponzorságra, illetve az értékesítő vagy a termék jóváhagyására utaló nyilatkozat vagy jelkép,
• az ár vagy az ár kiszámításának módja, illetve különös árengedmény megléte,
• a szervizelés, pótalkatrész, csere vagy javítás szükségessége,
• az értékesítő vagy megbízott képviselője személye, tulajdonsága és jogai, mint személyazonossága, vagyona, képesítése, pozíciója, elismerése, szervezeti tagsága, vagy kötődése és ipari, kereskedelmi vagy szellemi tulajdonból fakadó jogok tulajdonlása, illetve értékelése és kitüntetései, vagy
• a fogyasztó jogai, ideértve a szállított áru cseréjét vagy a vételár visszaszolgáltatását külön jogszabály szerint, vagy a lehetséges kockázat

vonatkozásában tárgyi szempontból helyes.

A kereskedelmi magatartás szintén megtévesztőnek (hamisnak) minősül, ha azt okozza vagy okozhatja, hogy az átlagos fogyasztó az ügyletről olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozna meg, és magában foglalja

• a termék marketingjét, ideértve az összehasonlító reklámot, amely bármilyen más termékkel, védjeggyel, cégnévvel vagy a gazdasági verseny résztvevőjének egyéb megkülönböztető jelével való felcserélés veszélyét okozza,
• a magatartási kódexben foglalt, az értékesítő által vállalt kötelezettségek be nem tartása.

Szintén megtévesztőnek (hamisnak) minősül az a kereskedelmi magatartás, amely során olyan lényeges információ közlését mulasztja el, amelyre az átlagos fogyasztónak szüksége van ahhoz, hogy döntést hozzon az ügylet megvalósításáról, és ezzel azt okozza vagy okozhatja, hogy az átlagos fogyasztó olyan döntést hoz az ügylet kapcsán, amelyet más esetben nem hozott volna meg.

Megtévesztő (hamis) mulasztásnak minősül az is, ha az eladó takargatja, vagy zavaros, félreérthető, többértelmű vagy alkalmatlan módon nyújtja a fenti lényeges tájékoztatást, illetve nem közli a kereskedelmi magatartás üzleti célját, hacsak az a szövegkörnyezetből nem nyilvánvaló, és a megtévesztő (hamis) mulasztás következtében az átlagos fogyasztó olyan döntést hoz az ügylet kapcsán, amelyet más esetben nem hozott volna meg.

Ha a kereskedelmi magatartás bejelentéséhez használt eszköz annak eldöntését, hogy elmulasztották-e a tájékoztatást térben vagy időben korlátozza, ezeket a korlátozásokat figyelembe kell venni, valamint azokat az intézkedéseket is, amelyeket az eladó annak érdekében tett, hogy a fogyasztó a tájékoztatáshoz más eszközök által hozzájusson.

A vásárlásra való felszólításkor, amennyiben a szövegkörnyezetből már nem nyilvánvaló, lényeges információnak minősül

• a termék alapvető tulajdonságairól a kommunikációs eszköznek és a terméknek megfelelő arányban,
• az értékesítő adatai: cégnév, székhely, illetve meghatalmazott képviselőjének adatai,
• a vételárról, vagy ha a termék természetéből adódóan a vételárat nem lehet előre ésszerűen meghatározni, a vételár kiszámításának módjáról, valamint a további fuvarozási, szállítási vagy postaköltségekről, illetve ha ezeket a költségeket nem lehet előre meghatározni, annak közlése, hogy a vételár további költségekkel növekedhet,
• a fizetési módról, szállítási feltételekről, a reklamáció kivitelezéséről és intézéséről szóló megállapodásról, amennyiben eltérnek a szakmai gondosság követelményeitől,
• a termékek vagy ügyletek esetén a szerződéstől való elállás vagy a szerződés felmondásának jogáról

szóló információ.

Agresszív kereskedelmi magatartás

Annak meghatározásánál, hogy az agresszív kereskedelmi magatartás során zaklatás, akár fizikai erő általi kényszer, vagy aránytalan befolyásról van-e szó, figyelembe kell venni

• időzítését, helyét, természetét vagy időtartamát,
• fenyegetés, illetve becsmérlő nyelvezet vagy magatartás használata,
• az értékesítő által a fogyasztó személyes boldogtalanságával, vagy az értékesítő által ismert, súlyuknál fogva a fogyasztó ítélőképességét rontani képes körülményekkel való visszaélést annak érdekében, hogy a fogyasztó döntését a termék tekintetében befolyásolja,
• nehezítő vagy aránytalan szerződésen kívüli, az értékesítő által szabott akadályokat arra az esetre, ha a fogyasztó szerződésszerű jogait kívánja gyakorolni, illetve megváltoztatni a terméket vagy az értékesítőt,
• legálisan meg nem tehető lépésekkel való fenyegetés

Felügyelet és szankciók

A fenti kötelezettségek betartását a felügyeleti szervek felügyelik. A felügyeleti szervek közé tartozik a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet, a SZK Egészségügyi Minisztériuma, a SZK Szabványosítási, Méréstani és Bevizsgáló Hivatala, Gyógyszer Ellenőrzési Állami Hivatal, a SZK Mezőgazdasági Minisztériuma, a SZK Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Igazgatóság, a kerületi és regionális állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok, vagy a Szlovák Méréstani Felügyelet. Ha nem lehet megállapítani a konkrét hivatal illetékességét, a felügyelet és az ellenőrzés ügyében a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet illetékes eljárni.

A tisztességtelen kereskedelmi magatartás ellenőrzését a magatartási kódex alkotója, illetve a kódex alkotója által más személyek vagy szervezetek is végrehajthatják. Az ilyen tevékenység a bírósági vagy közigazgatási eljárástól függetlenül is végrehajtható.

A felügyeleti szerv ideiglenes intézkedéssel elrendeli a tisztességtelen magatartás megszüntetését. A felügyeleti szerv az ideiglenes intézkedést írásban nyújtja be ahhoz, aki ellen szól, és feltünteti benne a tényállást, amely alapján a tisztességtelen kereskedelmi magatartás gyanúja felmerült.

Ezt követően az ideiglenes intézkedést további érintett személyeknek kézbesítik. Az ideiglenes intézkedés ellen három napon belül írásos kifogás emelhető. A kifogásnak nincs felfüggesztő hatása. A kifogásról a kézbesítését követő öt napon belül az ideiglenes intézkedést kiadó felügyeleti szerv felettesi szerve határoz. A felettes szerv határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

A fenti kötelezettségeit megszegésével a fogyasztó jogait megsértő személy szabálysértést követ el. A szabálysértés 332 €-ig terjedő bírsággal sújtható.

A megszabott kötelezettségek megsértéséért a felügyeleti szerv a termelőt, értékesítőt, forgalmazót vagy szállítót 66388 €-ig, kötelezettségük 12 hónapon belüli ismételt megsértéséért pedig 165969,5 €-ig terjedő bírsággal sújtja.

A bírság összegének meghatározásánál elsősorban a jogsértő magatartás jellegére, a kötelezettségsértés súlyára, módjára és következményeire kell tekintettel lenni.

A bírságot a felügyeleti szerv szabálysértés megállapítását követő egy éven belül lehet kiszabni, legkésőbb a szabálysértés elkövetését követő három éven belül.

Fogyasztói jogok, értékesítő kötelezettségei

Alapvető információk

Ezt a területet a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza, amely terjedelmesen és aprólékosan határozza meg a fogyasztói jogokat.

Minden fogyasztó jogosult

• megszokott (rendes) minőségű árut és szolgáltatást kapni,
• reklamációja érvényesítésére,
• kártérítésre,
• képzésre,
• tájékoztatásra,
• egészsége, biztonsága és gazdasági érdeke védelmére és
• a felügyeleti szervekhez és a községekhez a fogyasztóvédelemről szóló törvény be nem tartása esetén kezdeményezéssel és panasszal fordulni.

A fogyasztó jogai mellett az értékesítő (eladó) törvényszabta kötelezettségei:

• megfelelő tömegű, méretű és mennyiségű terméket értékesíteni, és a fogyasztónak lehetővé tenni az adatok megfelelőségét,
• megszokott (rendes) minőségű árut és szolgáltatást értékesíteni; ha a minőség nincs előírással megszabva, az eladó a megszokottól rosszabb minőségű árut csak akkor értékesíthet, ha a fogyasztó figyelmét minden különbségre felhívja,
• az árut és a szolgáltatást a megszabott áron értékesíteni,
• az áru- vagy szolgáltatásértékesítés során az árat helyesen számlázni,
• az áru- vagy szolgáltatásértékesítés során biztosítani a higiéniai feltételeket,
• az áru- és szolgáltatásértékesítés során betartani az áru raktározásához a gyártó vagy külön előírással megszabott feltételeket úgy, hogy az áru ne veszítsen értékéből,
• bemutatni a fogyasztónak a terméket, ha azt a termék jellege megengedi,
• az áru- és a szolgáltatásértékesítést oly módon biztosítani, amely lehetővé teszi azok megszokott és biztonságos használatát,
• a közte és a fogyasztó közötti vitában szükséges mértékben együttműködni az Európai Fogyasztóvédelmi Központtal a határon túli reklamáció ügyintézése során.
• Az értékesítőnek (eladónak) a fogyasztó felé tilos
• jogalap nélküli kötelezettségeket szabni,
• fenti jogait megtagadni.

Egyenlő bánásmód kötelezettsége, az értékesítés megkötésének tilalma

Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztónak való áru- és szolgáltatásnyújtás során betartani az egyenlő bánásmód elvét. Az értékesítő (eladó) nem utasíthatja el a kiállított vagy egyéb módon értékesítésre elkészített áru eladását, illetve a lehetőségében álló szolgáltatásnyújtást a fogyasztónak. Az értékesítő (eladó) továbbá nem kötheti a termék eladását vagy a szolgáltatásnyújtást más termék eladásához vagy más szolgáltatás nyújtásához (az alábbiakban: “eladás megkötése”). Ez nem érvényes, ha a fogyasztó nem teljesíti a törvényes feltételeket (például lőfegyverek adásvétele). Az eladás megkötésének nem minősül, ha:

• az értékesítő (eladó) az érintett árut vagy szolgáltatást önállóan is értékesíti,
• az eladás megkötésének feltétele az áru vagy a szolgáltatás önálló értékesítésének technikai lehetetlensége.

Ha a termék (szolgáltatás) rendeltetésszerű használatához más termék (szolgáltatás) használata szükséges, és ezeket a termékeket (szolgáltatásokat) a fogyasztó együttesen egy értékesítőnél (eladónál) szerezte be, és a fogyasztónak joga keletkezik a szerződéstől való elállásra az egyik termék (szolgáltatás) vonatkozásában, egyúttal elállási joga keletkezik a másik, az előző termék (szolgáltatás) nélkül rendeltetésszerűen nem használhatótermék (szolgáltatás) vonatkozásában is.

Félretett (fenntartott) áru

Az értékesítő (eladó) köteles a félretett (fenntartott) árut a fenntartás teljes ideje alatt külön megjelölni és feltüntetni rajta a fenntartás időtartamát; ugyanez vonatkozik a kifizetett termékekre is, amelyek a fogyasztónak való átadásig vagy elszállításig az üzemegységben találhatók.

A Jó erkölcsbe ütköző eljárás tilalma

Az értékesítő (eladó) nem járhat el a jó erkölcsbe ütköző módon. A jó erkölcsbe ütköző eljárásnak a jelen törvény értelmében elsősorban olyan eljárás minősül, amely ellentétben áll a hagyományokkal, a diszkrimináció nyilvánvaló jeleit mutatja, eltér a termék vagy szolgáltatás értékesítése során elismert erkölcsi magatartástól, vagy a fogyasztónak a jóhiszeműség, tisztesség, szokás és gyakorlat be nem tartása esetén kárt okoz, kihasználja elsősorban a tévedést, a cselt, a fenyegetést, a szerződő felek nyilvánvaló egyenlőtlenségét és a szerződéskötési szabadság megsértését.

Biztonságos áru kötelezettsége

A piacon kizárólag biztonságos terméket lehet bevezetni, kínálni vagy értékesíteni; ez nem vonatkozik a régiségként szállított használt árura, vagy azokra a termékekre, amelyeket használatuk előtt meg kell javítani vagy fel kell újítani, ha a szállító erről bizonyíthatóan tájékoztatta azt a személyt, akinek a terméket szállította. A piacra tilos veszélyes utánzatot bevezetni, gyártani, importálni, értékesíteni vagy kínálni. Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztási határidőhöz kötött termékeket legkésőbb a fogyasztási határidő utolsó napján kivonni a forgalomból.

A fogyasztónak jogában áll a veszélyes terméket a gyártónak, az értékesítőnek (eladónak), importőrnek vagy a szállítónak visszaadni. Ha a fogyasztó él ezzel a jogával, a gyártó, az értékesítő (eladó), az importáló vagy a szállító köteles az ilyen terméket visszavenni és legkésőbb a termék visszavételét követő három munkanapon belül a fogyasztónak a vételárat a célszerű ráfordításokkal együtt visszaszolgáltatni; a célszerű ráfordításokat a fogyasztónak bizonyítania kell. A gyártó vagy az importőr a veszélye árut abban az esetben is köteles visszavenni, ha a fogyasztó nem rendelkezik az áruvételről szóló bizonylattal.

Árközlési kötelezettség

Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztóval közölni a termék vagy szolgáltatás árát, és a terméken vagy a szolgáltatáson az árat jól láthatóan feltüntetni, illetve a árról való tájékoztatást más megfelelő módon hozzáférhetővé tenni. Ha az áru- vagy szolgáltatásértékesítés feltétele egy másik termék vagy szolgáltatás értékesítése, az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztót az értékesített termék vagy szolgáltatás ára mellett ezen másik termék vagy szolgáltatás áráról is tájékoztatni.

A vételárról szóló tájékoztatás, a nem teljes vételár, a hiányzó vételár, vagy a vételár megszabásának módjáról szóló tájékoztatás nem keltheti azt a benyomást, hogy

• a vételár alacsonyabb, mint a valós ár,
• a vételár megállapítása olyan körülménytől függ, amely a vételárat valójában nem befolyásolja,
• a vételár tartalmazza a termék, a teljesítmény, a munka vagy a szolgáltatás szállítási költségét, amelyeket valójában külön meg kell fizetni,
• a vételárat emelni, csökkenteni lehet, vagy változatlan marad, ám ez nem így van,
• a vételár és a kínált termék vagy szolgáltatás ár-érték aránya megfelel a valóságnak, ha ez az információ nem felel meg a valóságnak.
• Az értékesítő továbbá köteles feltüntetni a termék vételárát és egységárát. Az egységárat nem kell feltüntetni, amennyiben megegyezik a vételárral. Ez a kötelezettség nem érvényesül:
• ha a termék a szolgáltatás részét képezi,
• árverésnél, műtárgyak és régiségek értékesítésénél.

Az egységár feltüntetése nem vonatkozik

• a legfeljebb 50 g vagy 50 ml névleges tömegű vagy névleges űrtartalmú termékekre,
  • többfajta termékre, ha egy csomagolásban egy áron kerülnek értékesítésre,
• a minőség- vagy tulajdonságvesztés nélkül fel nem osztható termékre, amelyre nem vonatkozik mérete, tömege, űrtartalma vagy területe feltüntetésének kötelezettsége, vagy amelynek méretét, tömegét, űrtartalmát vagy területét feltüntetni nem szokás,
• koncentrált, vagy dietetikus élelmiszer értékesítésénél, amelyekből folyadék hozzáadásával kész- vagy félkész ételek készülnek.
• Mennyiségre értékesített terméken csak az egységárat kell feltüntetni.

Vásárlási bizonylat kiadásának kötelezettsége

Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztónak a termékvásárlásról vagy a szolgáltatásnyújtásról bizonylatot kiállítani, amely tartalmazza

• az értékesítő cégnevét és székhelyét, illetve a természetes személy vállalkozásának helyét,
• az üzemegység címét,
• az értékesítés dátumát,
• a termék vagy szolgáltatás megnevezését és mennyiségét,
• az egyes termékek vagy szolgáltatások árát és a fogyasztó által kifizetett teljes összeget.

A fentiek nem vonatkoznak a saját termesztésű és tenyésztésű, növényi és állati eredetű termékeket, valamint erdei terményeket értékesítő személyre.

Az értékesített termék utólagos szállítása esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell a rendeltetés helyét, a szállítás napját és időpontját. Használt, módosított vagy hibás, használati tulajdonságaiban egyéb módon korlátozott termék értékesítése esetén ezt a tényt a bizonylatban jól láthatóan fel kell tüntetni.

Az áru higiénikus csomagolásban való értékesítésének kötelezettsége

Az értékesítő (eladó) köteles a terméket higiéniai szempontból kifogástalan csomagolásban árulni, vagy az értékesítéskor ilyen csomagolásba becsomagolni, amennyiben ezt az áru természete megkívánja. Önkiszolgáló értékesítésnél a csomagoló anyagot köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A csomagoló anyag és a csomagolás költségeit az értékesítő (eladó) viseli.

Az üzemegység átmeneti vagy végleges megszüntetéséről való tájékoztatás kötelezettsége

Az értékesítő (eladó) az üzemegység ideiglenes bezárása esetén köteles a nyitvatartási idő kifüggesztési helyén, legkésőbb 24 órával az ideiglenes bezárás előtt feltüntetni az üzemegység bezárásának időtartamát (megkezdését és befejezését), ha várható, hogy az üzemegység bezárása egy napnál tovább tart.

Az üzemegység megszüntetéséről az értékesítő (eladó) legkésőbb 7 nappal az üzemegység megszüntetése előtt a nyitvatartási idő kifüggesztési helyén kihelyezett közleményben köteles tájékoztatást adni arról, hol és ki köteles kiegyenlíteni a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeket, elsősorban arról, hogy a fogyasztó hol érvényesítheti reklamációját, és az üzemegység megszűnésének dátumát. Az értékesítő (eladó) egyúttal írásban tájékoztatja a községet, amelynek területén az üzemegység található. A község kérésre köteles minderről a fogyasztókat tájékoztatni.

Reklamáció

Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztót megfelelő módon tájékoztatni a reklamáció feltételeiről és módjáról, adatokat szolgáltatni arról, hol lehet a reklamációt érvényesíteni, és a jótállási javítások végrehajtásáról. A reklamációs rendtartást a fogyasztók számára jól látható és elérhető helyen kell elhelyezni.

Reklamációját a fogyasztó az értékesítő (eladó) bármely olyan üzemegységében érvényesítheti, ahol a reklamáció elfogadására lehetőség nyílik, tekintettel az értékesített termékekre és szolgáltatásokra, illetve a meghatározott személynél, aki a reklamációt elintézni köteles.

Az üzemegységben (és a meghatározott személynél is) a nyitvatartási idő alatt jelen kell lennie a reklamációk intézésével megbízott alkalmazottnak.

Amennyiben a fogyasztó érvényesíti reklamációját, az értékesítő (eladó), megbízott alkalmazottja, vagy a meghatározott személy köteles a fogyasztóval ismertetni a jogait.

A fogyasztó azon döntése alapján, mely jogát kívánja érvényesíteni, az értékesítő (eladó) köteles meghatározni a reklamáció intézésének módját.

A reklamáció intézésének módját azonnal meg kell határozni, összetett esetekben legkésőbb a reklamáció érvényesítését követő 3 munkanapon belül; indokolt esetekben, elsősorban, amikor a termék vagy szolgáltatás állapotának bonyolult műszaki értékelése igényelt, legkésőbb a reklamáció érvényesítését követő 30 napon belül.

A reklamáció intézési módjának meghatározását követően a reklamációt azonnal el kell intézni, indokolt esetben a reklamáció később is elintézhető. A reklamáció elintézése azonban a reklamáció érvényesítését követő 30 napnál hosszabb időt nem vehet igénybe. Ezen határidő elteltével a fogyasztónak jogában áll a szerződéstől elállni, vagy a terméket új termékre cserélni.

Amennyiben a fogyasztó a terméket a vásárlástól számított 12 hónapon belül reklamálta, az értékesítő (eladó) a reklamációt kizárólag szakvélemény alapján (lásd az alábbi gyakorlati tanácsot) utasíthatja el; tekintet nélkül a szakvélemény eredményére a fogyasztótól nem követelhető a szakvélemény költségeinek, sem a szakvéleménnyel kapcsolatos egyéb ráfordítások megtérítése.

Amennyiben a fogyasztó a terméket a vásárlástól számított 12 hónapon túl reklamálta, és az értékesítő (eladó) elutasította azt, a reklamációt intéző személy köteles a reklamáció intézését igazoló okiratban feltüntetni, kihez juttathatja el a fogyasztó a terméket szakvélemény kidolgozása céljából. Amennyiben a terméket a meghatározott személyhez juttatják el szakvélemény kidolgozása céljából, a szakvélemény költségei, és minden indokolt kapcsolódó ráfordítás az értékesítőt (eladót) terhelik tekintet nélkül a szakvélemény eredményére. Ha a fogyasztó a szakvéleménnyel bebizonyítja az eladó felelősségét a termék hibájáért, a reklamációt ismételten érvényesítheti; a szakvélemény kidoglozása idején a jótállási idő nyugszik (nem telik). Az értékesítő (eladó) köteles a fogyasztónak a reklamáció ismételt érvényesítését követő 14 napon belül megtéríteni a szakvélemény költségeit, valamint minden kapcsolódó indokolt ráfordítását. Az ismételten érvényesített reklamációt nem lehet elutasítani.

Az értékesítő (eladó) köteles a reklamáció érvényesítésekor a fogyasztónak igazolást kiadni. Ha a reklamációt távkommunikációs eszközök útján érvényesítették, az értékesítő (eladó) köteles a reklamáció érvényesítéséről szóló igazolást azonnal kézbesíteni a fogyasztónak; amennyiben az igazolást azonnal kézbesíteni, haladéktalanul kell ezt megtenni, legkésőbb azonban a reklamáció elintézéről szóló dokumentummal; a reklamáció érvényesítéséről szóló igazolást nem kell kézbesíteni, ha a fogyasztó a reklamáció érvényesítését más módon bizonyítani tudja.

Az értékesítő (eladó) köteles a reklamáció elintézéséről írásos bizonylatot kiadni legkésőbb a reklamáció érvényesítését követő 30 napon belül.

Személyi igazolvány

Alapinformációk

Az elektronikus személyi igazolványok kiadását a személyi igazolványról szóló 224/2006 Tt. sz. törvény szabályozza. Az idézett törvény szerint a személyi igazolvány közokirat, amellyel a Szlovák Köztársaság állampolgára személyazonosságát, szlovák állampolgárságát és egyéb, a személyi igazolványban feltüntetett adatokat igazolja. Személyi igazolványa kötelezően kell legyen minden, tizenötödik életévét betöltött, és a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező személynek.

Az első személyi igazolványt és a 2008. június 30-ig érvényes személyi igazolvány tulajdonosának új személyi igazolványát a személy állandó lakhelye szerinti illetékes járási rendőrkapitányság bocsátja ki. A 2008. július 1-je után kiadott személyi igazolvány tulajdonosa bármelyik járási rendőrkapitányságon kérelmezheti új személyi igazolvány kiadását.

A személyi igazolvány kiadására irányuló kérelmet a járási rendőrkapitányságon személyesen kell benyújtani. A cselekvőképtelenné nyilvánított személy nevében a kérelmet gondnoka (gyámja) nyújtja be. Személyi igazolvány kiadására irányuló kérelmet hosszú ideje ágyhoz kötött, magatehetetlen személy helyett a személyi igazolvány és a magatehetetlen beteg által aláírt meghatalmazás felmutatása mellett más is benyújthatja. A magatehetetlen személy aláírása nem követelmény, amennyiben képtelen az okiratot kézjegyével ellátni. A magatehetetlen személy kérelméhez csatolni kell az orvosi igazolást arról, hogy ez a személy hosszan tartó ágyhoz kötöttség miatt a kérelmet személyesen benyújtani nem képes.

A személyi igazolvány kérelmezője köteles tűrni, hogy a járási rendőrkapitányságon arcát lefényképezzék, aláírását pedig elektronikusan rögzítsék. A magatehetetlen személyt tartózkodási helyén is le lehet fényképezni. Az arc lefényképezésekor a személy civil öltözetben, fejfedő nélkül és sötétített üvegű szemüveg nélkül kell lennie. Indokolt esetben, egészségügyi vagy vallási okokból a fényképezés fejfedőben is lehetséges; ilyen esetben a fejfedő nem takarhatja el az arcot oly módon, hogy az akadályozná a személyazonosság megállapítását. Világtalan személyt le lehet fényképezni sötét üvegű szemüvegben, amennyiben orvosi igazolást mutat fel arról, hogy látáskárosult.

A személyi igazolvány érvényességének időtartama 10 év.

A személyi igazolvány elkészítése, átvétele

A személyi igazolvány bármelyik, a kérelem benyújtásakor feltüntetett járási rendőrkapitányságon átvehető, illetve az erre a célra létrehozott szolgáltatás bevezetését követően a kérelmező kérheti, hogy személyi igazolványát a Szlovák Köztársaság területén lévő címére küldjék.

A személyi igazolvány legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül készül el, vagy kérelmezett gyorsított eljárásban két munkanapon belül; a határidő megszakad, amennyiben a személy arcmása, vagy aláírásának elektronikus változata nem áll rendelkezésre, vagy nem csatolta a szükséges iratokat.

A személyi igazolvány kiadását kérelmező személy a személyi igazolványt elkészítése után veheti át; köteles azonban átvenni legkésőbb 90 nappal a kérelem benyújtása után. A személyi igazolvány átvételét aláírásával igazolja. Amennyiben a kérelmező aláírásképtelen, ennek tényét a kérelemben fel kell tüntetni. A személyi igazolványt saját személyi igazolványa és a kérelmező személy hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazás átadása mellett más is átveheti. A kiskorúsított – cselekvőképtelen – személy személyi igazolványát gondnoka (gyámja) veszi át, és az átvételt aláírásával igazolja. Kiskorú és fiatalkorú személy személyi igazolványát törvényes képviselője is átveheti.

A személyi igazolványt kérelmező személy az igazolvány átvételéig – de legfeljebb a kérelem benyújtását követő 90 napig – nem köteles személyi igazolványt birtokolni.

Első személyi igazolvány

Az első személyi igazolványt a kérelmező állandó lakhelye szerint illetékes járási rendőrkapitányság bocsátja ki

1. az állampolgár 15. életéve betöltésekor,
2. honosítás esetén, ha még személyi igazolványa nincs,
3. a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhely bejelentésekor, ha még személyi igazolványa nincs.

Az első személyi igazolvány kiadását a 15. életév betöltésekor az érintett személy szülője vagy gyámja, gondnoka, a nem szülő természetes személy, akinél a gyermeket elhelyezték, nevelőszülő, nevelőszülői státusz várományosa, akinél a gyermeket ideiglenesen elhelyezték, vagy annak a gyermekotthonnak vagy nevelőintézetnek (javítóintézetnek) a képviselője, amelyben a bíróság határozata alapján a kiskorút elhelyezték, köteles kérelmezni. A kérelmet legkorábban a személy 15. életévének betöltése előtt 90 nappal és legkésőbb a 15. életév betöltése előtt 30 nappal kell benyújtani.

Új személyi igazolvány

Új személyi igazolványnak minősül minden, az első személyi igazolvány kiadását követő személyi igazolvány. A személy új személyi igazolvány kiadását bármely járási rendőrkapitányságon kérelmezheti. Új személyi igazolvány kiadására kerül sor, amennyiben változás áll be az igazolvány fenntartójának alábbi adataiban:

• megváltozik a község- vagy az utcanév, vagy a számozás
• személyi szám változása esetén,
• a személyi igazolvány gyártója vagy az illetékes hivatal okozta hiba esetén,
• személyi igazolvány érvényességének letelte után, vagy ha új személyi igazolvány kiadását kérelmezik az érvényesség lejárta előtt; új személyi igazolvány kiadását legkorábban 180 nappal a meglévő személyi igazolvány érvényességének letelte előtt lehet kérelmezi,
• ha a személy új fénykép készítését kéri,
• ha személyi igazolványát eltulajdonították, és ezt a tényt az illetékes rendőrkapitányságon bejelentette,
• cselekvőképtelenné nyilvánítást, vagy cselekvőképtelenség megszüntetését követően,
• cselekvőképesség korlátozását, vagy a korlátozott cselekvőképesség megszüntetését követően,
• kitiltás büntetésének kiszabásakor,
• a fenti esetek bármelyikének fennállása esetén, ha az állampolgár kérelmezi új adatok feltüntetését a különös bejegyzések részben, illetve a fenti adatok módosítását vagy megszüntetését.

Új személyi igazolvány kiadására kerül sor akkor is, ha

• a személy honosítására kerül sor,
• állandó lakhelyre jelentkezik a Szlovák Köztársaság területén,
• a személyi igazolvány az alábbi okok miatt érvénytelen:
  1. a személyi igazolvány elveszett vagy eltulajdonították, és ezt a járási rendőrkapitányságnak, képviseleti szervnek vagy bármely rendőrparancsnokságnak bejelentették,
  2. az igazolvány tönkrement, vagy olyan mértékben megrongálódott, hogy alkalmatlan a személyazonosság, vagy a benne feltüntetett adat megállapítására, illetve épsége megsérült,
  3. érvénytelen vagy helytelen adatokat tartalmaz, illetve jogosulatlan módosításokat végeztek rajta,
  4. megváltozott a bejegyzett adatok valamelyike, kivéve az állampolgár kérésére bejegyzett adatokat,
  5. a fénykép alapján nem lehet azonosítani fenntartóját,
• vagy a személyi igazolvány elektronikus csipje nem működik

Új személyi igazolvány kerül kiadásra akkor is, ha fenntartója érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik, de

• kérelmezte új adatok feltüntetését a különös bejegyzések részben, illetve a fenti adatok módosítását vagy megszüntetését, vagy
• letöltötte a kitiltás büntetését, vagy a kitiltás letöltési idejének egy részét elengeték.

Az új személyi igazolványt az érintett személy kérelmezi; cselekvőképtelen személy esetén a kérelmet gondnoka (gyámja) nyújtja be. Az állampolgár a Szlovák Köztársaság külföldi képviseletén is kérelmezheti új személyi igazolvány kiadását abban az esetben, ha személyi igazolványának érvényessége lejárt, vagy 180 nappal az érvényesség lejárta előtt, vagy ha személyi igazolványa azért érvénytelen, mert elveszítette vagy eltulajdonították, vagy utó- illetve családnév változása esetén.

Gépjárművezetői jogosítvány

A gépjárművezetői jogosítvány olyan okirat, amely fenntartóját gépjármű vezetésére jogosítja fel. A gépjárművezető gépjárművezetéskor érvényes gépjárművezetői igazolványt köteles magánál tartani.

A gépjárművezetői jogosítványt a szakvizsgám helyszíne szerint illetékes rendőrkapitányság adja ki, amennyiben elértem a kérelmezett típusú gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges törvényes korhatárt, és megfeleltem a törvény szabta feltételeknek, elsősorban elvégeztem a gépjármű-vezetői képzést, szakvizsga keretében bizonyítottam gépjárművezetői képességemet, és egészségügyi szempontból alkalmas vagyok a gépjárművezetésre. A gépjárművezetői jogosítványt csoportokba és alcsoportokba sorolják az szerint, milyen típusú gépjárművek vezetésére szereztem jogosultságot.

Az első gépjárművezetői jogosítvány kiadásához az alábbi okiratokat kell felmutatnom:

• kitöltött, gépjárművezetői jogosítvány kiadására irányuló formanyomtatvány
• személyazonosságot igazoló okirat.

A gépjárművezetői jogosítvány kiadásához arcomat lefényképezik, aláírásomat pedig elektronikusan rögzítik.

Az első gépjárművezetői jogosítványt két éves próbaidőre adják ki; a próbaidő a jogosítvány kiadásának napjától kezd telni. Amennyiben gépjárművezetői jogosítványom megsemmisül, elveszik vagy eltulajdonítják, köteles vagyok ezt hét napon belül a járási közlekedésrendészeten bejelenteni. Amennyiben elhagyom a Szlovák Köztársaság területét, az európai államok többségében használhatom szlovák gépjárművezetői jogosítványomat. Néhány európai országban és a földrészünkön kívül nemzetközi gépjárművezetői igazolványt kell felmutatni, ezért külföldi út előtt ajánlott ennek beszerzése.

Szükséges okiratok:

• kitöltött, nemzetközi gépjárművezetői jogosítvány kiadására irányuló formanyomtatvány
• személyazonosságot igazoló okirat.

Illetékek és bírságok:

• A gépjárművezető nyilvántartási lapjának kivonata (minden megkezdett oldalért) 1,50 €
• Gépjárművezetői vagy nemzetközi gépjárművezető jogosítvány kiadása (30 napon belül) 6,50 €

Gépjárművezető jogosítvány kiadása

• állandó lakhely vagy családnév változása okán (30 napon belül) 6,50 €
• Gépjárművezető jogosítvány kiadása a próbaidő leteltét követően (30 napon belül) 6,50 €
• Gépjárművezető jogosítvány kibővítése (30 napon belül) 6,50 €
• Minden nemzetközi gépjárművezető jogosítvány kiadása és minden további, a jogosítványok kibővítése, vagy érvényessége letelte miatti gépjárművezető jogosítvány kiadása 6,50 €
• Nemzetközi gépjárművezető jogosítvány és gépjárművezetői jogosítvány kiadása - az eltulajdonított helyett (30 napon belül) 6,50 €
• Nemzetközi gépjárművezető jogosítvány és gépjárművezetői jogosítvány kiadása - a megsemmisült vagy megrongálódott helyett (30 napon belül) 6,50 €

Az illetékfizető kimondott kérésére a gépjárművezetői jogosítvány két napon belül gyorsított eljárásban kiadható, a közigazgatási eljárás illetéke ilyen esetben a négyszeresére emelkedik, azaz 26 €.

Anyakönyvi hivatal

Az anyakönyv azon természetes személyek állami nyilvántartása, akik a Szlovák Köztársaság területén születtek, kötöttek házasságot vagy hunytak el, valamint azon szlovák állampolgároké, akik külföldön születtek, kötöttek házasságot vagy hunytak el.

Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés és a halál adatait vezetik be, valamint olyan kiegészítő adatokat, mint például az örökbefogadás, anyaság vagy apaság megállapítása, vagy a házasság bírósági felbontása (válás).

Az anyakönyvet a születési, házasságkötési és halotti anyakönyv alkotja. A születési és halotti anyakönyvet minden községben külön vezetik, a házassági anyakönyv csak egyetlen létezik. Az anyakönyvből születési, házasságkötési és halotti anyakönyvi kivonatokat, az anyakönyvben nyilvántartott adatokról szóló igazolást vagy szószerinti kivonatot kérhetek.

Az anyakönyvet állami közigazgatási végrehajtó szervként a község vezeti; a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassán pedig a városrészek.

Bizonyos esetekben az okirat átiratának vagy másolatának azonosságát, illetve az okiraton szereplő aláírása hitelességét a község is tanúsíthatja (ez a jogosultság a körzeti hivatalokra is vonatkozik). A tanúsítvány illetékköteles (átirat vagy másolat azonosságának tanúsítása 1,50 €, aláírás hitelességének tanúsítása 1,50 €). Az illeték a község bevétele.

Illetékek és bírságok:

1,50 € átirat vagy másolat azonosságának tanúsítása

1,50 € aláírás hitelességének tanúsítása

Útlevél

Az útlevél olyan személyazonosságot tanúsító okirat, amelyet külföldi tartózkodásom idején használok. Igazolja az állampolgárságot, valamint a benne feltüntetett adatokat. Az útlevél a Szlovák Köztársaság tulajdona.

Külföldi utakhoz úti okmányra – útlevélre van szükségem. Ez a kötelezettség a kiskorú gyermekekre is vonatkozik. 2012. június 26-tól érvényes az uniós rendelet, amely a tagállamokat arra kötelezi, hogy az útleveleket kizárólag egyéni úti okmányként adhatják ki. Ezért 2012. június 26-tól az okmányirodák nem vezetik be az 5 évnél kisebb gyermekek adatait a szülők útlevelébe. Amennyiben az 5 évnél fiatalabb gyermek külföldre utazik, saját úti okmányra van szüksége.

Az útlevelet az állandó vagy átmeneti lakhelyem szerint illetékes Járási Rendőrkapitányság adja ki. Az útlevél érvényessége 10 év; 5-16 éves gyermekek és fiatalok esetében az útlevél érvényességi ideje 5 év; 6 évnél fiatalabb gyermek útlevelének érvényessége 2 évre szól.

Erkölcsi bizonyítvány

A bűnügyi nyilvántartásból illeték fejében megszerezhetem hatósági erkölcsi bizonyítványomat vagy teljes körű hatósági erkölcsi bizonyítványomat.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány a Főügyészség által a bűnügyi nyilvántartásból az érintett személy írásos kérelme alapján kiállított közokirat, amely igazolja, hogy az adott személy büntetlen vagy büntetett előéletű. Az erkölcsi bizonyítványban azokat a büntetéseket tüntetik fel, amelyek esetében az egyén nem mentesült a büntetett előélet hátrányai alól.

A teljes körű hatósági erkölcsi bizonyítvány közokirat. Feltüntetésre kerülnek benne az adott személyre kiszabott minden jogerős büntetés, büntetés-végrehajtás és büntető intézkedés adatai; azon büntetéseké is, amelyek hátrányos jogkövetkezményei alól a személy bírósági határozat vagy törvény erejétől fogva már mentesült.

A SZK Főügyészsége kizárólag törvényben meghatározott jogosult szerveknek és személynek ad ki teljes körű hatósági erkölcsi bizonyítványt, és csak a törvényben megszabott célra.

Az erkölcsi bizonyítvány kiadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

• az érintett személy utó- és családnevét, születési családnevét, eredeti utó- vagy családnevét (amennyiben változott), illetve becenevét
• születési dátumát, születési számát, születésének helyét és járását, állandó lakhelyének címét, és a külföldön született személynél a születés államát,
• állampolgárságát,
• nemét,
• szülei utó-, család és születési családnevét (születési anyakönyvi kivonattal igazolandók kizárólag a kérelmező kétes személyazonossága esetén).

A kérelemben feltüntetett adatok ellenőrzése céljából személyi igazolványt, vagy más, személyazonosságot igazoló okmányt kell felmutatni. A kérelem a községi hivatalban is benyújtható, ahol ellenőrzik a kérelemben feltüntetett adatok hitelességét, majd a kérelmet elküldik a Szlovák Köztársaság Főügyészsége Bűnügyi Nyilvántartásának.

Szükséges okmány:

Személyi igazolvány vagy más, személyazonosságot igazoló okmány

Illetékek és bírságok:

• 4 € erkölcsi bizonyítványért és teljes körű hatósági erkölcsi bizonyítványért (negatívért is)
• 1,50 € a kérelemben szereplő adatok hitelességének ellenőrzéséért (ezt az illetéket csak abban az esetben fizeti, ha a kérelmet a községi hivatalban nyújtja be és nem az ügyészségen)
• 3 € a bűnügyi nyilvántartás levéltárából nyújtott adatokért
• 16,50 € információ nyújtása természetes személynek az Európai Unió más tagállamában történt elítéléséről.

Személyi okmányok eltulajdonítása vagy elvesztése

Ha okmányaimat eltulajdonították, vagy elveszítettem és nem találom azokat, ezt a tényt azonnal jelentenem kell a rendőrségen. Amennyiben eltulajdonításról van szó, ezt a tényt azonnal jelentenem kell a rendőrségnek a 158-as telefonszámon, esetleg a 112-es segélyhívószámon, amelyet szükség esetén a jelenleg érvényes 150, 155 és 158-as telefonszámok helyett is hívhatok. A rendőrségen jegyzőkönyvbe veszik az eltulajdonításról szóló bejelentést; a jegyzőkönyvre szükségem lesz az új okmányok intézésekor. Ez az okirat hasznomra válik abban az esetben is, ha a tolvaj az irataimmal visszaél. Az okmányok elvesztése esetén is célszerű ezt a tényt haladéktalanul jelenteni a rendőrségen, hiszen a megtaláló is visszaélhet okmányaimmal.

Amennyiben bankkártyáimat és telefonomat is eltulajdonították, ezeket azonnal le kellene tiltatnom – kapcsolatba lépni a bankommal és a telefon-szolgáltatómmal, és jelenteni az eltulajdonítást.

Ugyanúgy mielőbb kapcsolatba kellene lépnem az egészségügyi biztosítómmal, és más intézményekkel, amelyek igazolványait az okmányaimmal együtt eltulajdonították, hiszen a tolvaj ezekkel is visszaélhet és jelentős kárt okozhat.

Okmányaim eltulajdonítása esetén amellett, hogy a lopásról azonnal értesítem a rendőrséget, köteles vagyok kérelmezni új okmányok kiállítását:

• Személyi igazolvány – az illetékes hivatalnál 30 napon belül kérelmeznem kell új személyi igazolvány kiállítását, ha elvesztettem, vagy eltulajdonították, és ezt az illetékes hivatalnak vagy bármelyik rendőrkapitányságon bejelentettem.
• Gépjárművezetői jogosítvány – jogosítványom elvesztését vagy eltulajdonítását a járási közlekedésrendészetnek vagyok köteles bejelenteni hét napon belül. Gépjármű forgalmi és műszaki engedélye – a gépjármű forgalmi vagy műszaki engedélyének elvesztését vagy eltulajdonítását a járási közlekedésrendészetnél kell bejelenteni.
• Úti okmány (útlevél) – amennyiben úti okmányomat elveszítettem vagy eltulajdonították, bírságot kell fizetnem.
• Egyéb okmányok, kártyák, igazolványok – elvesztésüket vagy eltulajdonításukat azoknál az intézményeknél kell bejelenteni, amelyek kiadták. Nem javasolt késlekedni ezzel a bejelentéssel, hiszen bármely igazolvánnyal vagy kártyával való visszaélés jelentős károkat okozhat számomra. Új igazolványok intézését ajánlott az új személyi igazolvány birtokában végezni, mivel annak alapján állapítják meg személyazonosságomat, és változását a nyilvántartó vagy szolgáltató intézményeknek jelentenem kell.

Állandó lakhely és átmeneti lakhely

Alapinformációk

Lakhelynek a személyek nyilvántartása szempontjából az állandó és az átmeneti lakhely minősül. Alapjában véve az állandó és az átmeneti lakhelyet különböztetik meg. Az állandó lakhely az a hely, ahol a személy állandó jelleggel tartózkodik, az átmeneti lakhely (a polgárnak nem kell ilyennel rendelkeznie) pedig az, ahol átmeneti jelleggel, ám a meghatározott időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik.

Állandó lakhely

Az állandó lakhely a személy állandó tartózkodási helye. Az állandó lakhely rendszerint az állandó tartózkodási helyén, a Szlovák Köztársaság területén van. A személynek egy időben kizárólag egy állandó lakhelye lehet. A személy állandó lakhelye – eltérő törvényi szabályozás hiányában – kizárólag lakhatásra, elszállásolásra, illetve egyéni pihenésre rendelt, helyrajzi, illetve helyrajzi- és házszámmal ellátott épületben, vagy épületrészben lehet. Épületrésznek minősül a lakás is. A személy állandó lakhelyre való bejelentkezése nem keletkeztet semmilyen jogviszonyt sem az épülethez, sem tulajdonosához, kizárólag nyilvántartási jelleggel bír.

A gyermek állandó lakhelyének születése idején az anya állandó lakhelye minősül. Amennyiben az anya állandó lakhelyét nem lehet megállapítani, a gyermek állandó lakhelyének születése idején az a község minősül, amelynek területén született.

Állandó lakhelyét minden, állandó jelleggel nem külföldön tartózkodó személy bejelenteni köteles. Az állandó lakhely bejelentésekor feltüntetheti nemzetiségét és tudományos címét.

Állandó lakhely bejelentésekor a személy felmutatni köteles:

• érvényes személyi igazolványát, illetve személyi igazolványról szóló igazolását; amennyiben 15 évnél fiatalabb gyermekről van szó, törvényes képviselője a gyermek születési anyakönyvi kivonatát mutatja fel,
• érvényes szlovák úti okmányát, illetve szlovák állampolgárságát tanúsító okiratot, amennyiben személyi igazolványa, vagy személyi igazolványról szóló igazolása nincs,
• az épületen vagy épületrészen tulajdonát vagy társtulajdonát igazoló okiratot,
• a tulajdonos, vagy az épület vagy épületrész minden társtulajdonosának hitelesített aláírásával ellátott írásos hozzájárulást az állandó lakhelyre való bejelentkezéshez, amennyiben az épület vagy annak része bérlemény; ez a hozzájárulás nem szükséges, amennyiben állandó lakhelyre:
  1. a tulajdonos vagy társtulajdonos jelentkezik,
  2. a bérlő jelentkezik, aki a tulajdonossal vagy minden társtulajdonossal határozatlan időre bérleti szerződést kötött,
  3. az 1. és 2. pont szerinti tulajdonos, társtulajdonos vagy bérlő házastársa vagy kiskorú gyermeke jelentkezik,
  4. az épület vagy épületrész tulajdonosa, minden társtulajdonosa, illetve ha az épület vagy épületrész bérlemény, a bérlő a nyilvántartó hivatal munkatársa előtt aláírásukkal igazolják hozzájárulásukat ahhoz, hogy a személy állandó lakhelyre bejelentkezzen.

Lakhatást nyújtó szociális intézmények kötelesek írásos hozzájárulást adni az állandó lakhely bejelentésére azoknak a személyeknek, akik egész évben az intézményben tartózkodnak. Az épület vagy épületrész tulajdonosának vagy társtulajdonosainak hozzájárulása az utolsó fenti pont szerint ilyen esetben nem szükséges.

A személy köteles feltüntetni a törvény által megszabott adatokat, és kitölteni az állandó lakhely bejelentéséhez szükséges nyomtatványt.

A családtagok, illetve a közös háztartásban élő személyek az állandó lakhelyét az egyik családtag, vagy a közös háztartásban élő egyik személy is bejelentheti.

A 15 évnél fiatalabb és a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy állandó lakhelyét törvényes képviselője vagy gondnoka (gyámja) köteles bejelenteni.

A 15 évnél fiatalabb személy állandó lakhelyét, akinek intézeti gondozását a bíróság elrendelte, és akit szociális otthonban, gyermekotthonban vagy nevelőintézetben (javítóintézetben) gondoznak, illetve egész éven át tartó szociális otthonban gondozott cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy állandó lakhelyét az intézmény vezetője köteles bejelenteni, amennyiben az érintett személy törvényes képviselője vagy gondnoka (gyámja) ezt elmulasztotta.

Egészségügyi állapota miatt állandó lakhelyét bejelenteni képtelen, vagy csak rendkívüli nehézségek árán képes személyek állandó lakhelyét meghatalmazott képviselője jelentheti be.

A fenti esetekben a bejelentendő személy felsorolt okmányait az állandó lakhelyet bejelentő személy mutatja fel.

A 15 évnél fiatalabb személy állandó lakhelyét bejelentő személy köteles a nevében kitölteni a bejelentkezési formanyomtatványt.

Akinek állandó lakhelye megszűnt, és aki állandó lakhelyét a fenti követelmények szerint bejelenteni nem tudja, állandó lakhelyre a tartózkodási helyén jelentkezhet be. Ilyen esetben csak személyazonosságát igatoló okmányát (személyi igazolvány, illetve útlevél) mutatja fel, és állandó lakhelyeként a csak község nevét tünteti fel, amelyben tartózkodik. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a hajléktalanok is rendelkezzenek állandó lakhellyel.

Külföldre állandó jelleggel kitelepülni szándékozó személy köteles a kiutazása előtt az állandó lakhelyét nyilvántartó hivatalban bejelenteni állandó lakhelye megszűnését. A kijelentkezéskor feltünteti a célországot, ahová kiutazik, ottani tartózkodásának helyét és az ott tartózkodás megkezdésének napját, amely egyben a szlovákiai állandó lakhely megszűnésének napja.

A Szlovákia területén állandó lakhellyel rendelkező, és 90 napnál tovább tartó külföldi kiutazásra készülő személy a kiutazás előtt ezt bejelenti az állandó lakhelyét nyilvántartó hivatalban; a bejelentésben feltünteti a célországot, ottani tartózkodásának helyét, valamint az ottlét várható időtartamát.

Az a külföldi tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki úgy dönt, hogy megszünteti szlovákiai állandó lakhelyét, a megszüntetés a Szlovák Köztársaság külföldi képviseleti szervénél, illetve meghatalmazott képviselő útján a Szlovák Köztársaságban is bejelentheti.

Az állandó lakhely megszűnése esetén a személy köteles kitölteni és aláírni a minisztérium által jóváhagyott kijelentkezési formanyomtatványt.

A személy jelen törvény rendelkezései szerint állandó lakhelye helyét, létrejöttét és megszűnését a községi hivatalban jelenti be.

Az állandó lakhely bejelentése illetékköteles, az illeték összege 5 €.

Átmeneti lakhely

Az átmeneti lakhely a személy tartózkodási helye az állandó lakhelyén kívül, amennyiben 90 napnál hosszabb ideig tart; szintén átmeneti lakhelynek minősül az állandó jelleggel külföldön tartózkodó személy 90 napot meghaladó tartózkodása a Szlovák Köztársaság területén.

A személy az állandó lakhely helyén illetékes hivatalban az elszállásolást követő 10 napon belül bejelenti állandó lakhelye keletkezését, helyét és várható időtartamát.

Átmeneti lakhely bejelentésekor a személy felmutatni köteles:

• érvényes személyi igazolványát,
• az épületen vagy épületrészen tulajdonát vagy társtulajdonát igazoló okiratot,
• a tulajdonos, vagy az épület vagy épületrész minden társtulajdonosának hitelesített aláírásával ellátott írásos hozzájárulást az átmeneti lakhelyre való bejelentkezéshez, amennyiben az épület vagy annak része bérlemény; ez a hozzájárulás nem szükséges, amennyiben átmeneti lakhelyre:

1. a tulajdonos vagy társtulajdonos jelentkezik be,

2. a bérlő jelentkezik be, aki a tulajdonossal vagy minden társtulajdonossal határozatlan időre bérleti szerződést kötött,

3. az 1. és 2. pont szerinti tulajdonos, társtulajdonos vagy bérlő házastársa vagy kiskorú gyermeke jelentkezik be, vagy ha

4. az épület vagy épületrész tulajdonosa, minden társtulajdonosa, illetve ha az épület vagy épületrész bérlemény, a bérlő a nyilvántartó hivatal munkatársa előtt aláírásukkal igazolják hozzájárulásukat ahhoz, hogy a személy állandó lakhelyre bejelentkezzen.

Állandó jelleggel külföldön tartózkodó személy személyi igazolványa helyett érvényes szlovák úti okmányát mutatja fel.

A személy köteles feltüntetni a törvény által megszabott adatokat, és kitölteni az átmeneti lakhely bejelentéséhez szükséges nyomtatványt.

Az átmeneti lakhely várható időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. Amennyiben az átmeneti lakhely a várható időtartamot követően is tart, a személy köteles az átmeneti lakhelyét újra bejelenteni. Amennyiben az átmenti lakhely a bejelentett időtartam eltelte előtt megszűnik, a személy ezt a tényt bejelenteni köteles; amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a hivatal a bejegyzést a tulajdonos, társtulajdonos vagy bérlő indítványára megszünteti.

A családtagok, illetve a közös háztartásban élő személyek az átmeneti lakhelyétaz egyik családtag, vagy a közös háztartásban élő egyik személy is bejelentheti.

A 15 évnél fiatalabb és a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy állandó lakhelyét törvényes képviselője vagy gondnoka (gyámja) köteles bejelenteni.

A 15 évnél fiatalabb személy átmeneti lakhelyét, akinek intézeti gondozását a bíróság elrendelte, és akit szociális otthonban, gyermekotthonban vagy nevelőintézetben (javítóintézetben) gondoznak, illetve egész éven át tartó szociális otthonban gondozott cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy állandó lakhelyét az intézmény vezetője köteles bejelenteni, amennyiben az érintett személy törvényes képviselője vagy gondnoka (gyámja) ezt elmulasztotta.

Egészségügyi állapota miatt átmeneti lakhelyét bejelenteni képtelen, vagy csak rendkívüli nehézségek árán képes személyek átmeneti lakhelyét meghatalmazott képviselő jelentheti be.

A fenti esetekben a bejelentendő személy felsorolt okmányait az átmeneti lakhelyet bejelentő személy mutatja fel.

A 15 évnél fiatalabb személy átmeneti lakhelyét bejelentő személy köteles a nevében kitölteni a bejelentkezési formanyomtatványt.

A személy jelen törvény rendelkezései szerint átmeneti lakhelye helyét, létrejöttét és megszűnését a községi hivatalban jelenti be.

A gépjárművek bejelentése és a változások nyilvántartásba vétele

Új gépjármű bejelentése

Alapinformációk

Minden, ez idáig be nem jelentett gépjárművet a gépjármű fenntartójának lakhelye, illetve székhelye vagy telephelye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell bejelenteni; a cégnek a cégnyilvántartásban bejegyzett szervezeti egysége által üzemeltetett gépjárművet a szervezeti egység címe szerint illetékes rendőrkapitányságon kell nyilvántartásba venni.

A még nyilvántartásba nem vett gépjármű tulajdonosa köteles a beszerzést követő 15 napon belül a gépjárművet személyesen bejelenteni, és megnevezni, kit kell a nyilvántartásban a gépjármű fenntartójaként feltüntetni.

Amennyiben a tulajdonos által feltüntetett fenntartó nem azonos a tulajdonossal, a gépjármű tulajdonosa köteles a rendőrkapitányságon ezzel a személlyel együtt megjelenni, eltérő esetben a forgalmi engedélyben a gépjármű fenntartójaként a tulajdonost tüntetik fel. Amennyiben a gépjármű tulajdonosa nem teljesíti a gépjármű fenntartójának törvényi feltételeit (lásd alábbiakban), a gépjármű fenntartójaként a tulajdonos törvényes képviselője kerül bejegyzésre. A gépjármű tulajdonosaként az okmányokban kizárólag egy személy szerepelhet.

A gépjárművet kizárólag 15 évnél idősebb, cselekvőképes természetes személy, vagy jogi személy, illetve annak cégjegyzékbe vagy egyéb nyilvántartásba bejegyzett szervezeti egysége tarhatja fenn. A gépjármű fenntartójaként az okmányokban kizárólag egy személy szerepelhet.

A rendőrkapitányság a járműhez rendszámot rendel, a gépjármű bejelentését bejegyzi a forgalmi engedélybe, és – amennyiben ezt törvényes okok nem gátolják -, a tulajdonos által megnevezett fenntartónak kiadja a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát.

Más uniós tagállamból származó gépjármű belföldi beszerzése

A rendőrkapitányság az új, más uniós tagállamból származó és belföldön beszerzett gépjárművet csak akkor veszi nyilvántartásba, ha tulajdonosa felmutatja az adóhivatal igazolását a gépjármű beszerzése kapcsán belföldön befizetett áruforgalmi adóról (más nevén: hozzáadott érték adó). Az igazolás nem szükséges, ha a gépjármű tulajdonosa felmutatja az áruforgalmi adóalanyként való nyilvántartásba vételről szóló tanúsítványt, és az adóhivatal igazolását arról, hogy az adóhivatalt tájékoztatta az új, uniós tagállamból származó gépjármű beszerzéséről.

A nyilvántartásba vétel részletei

A nyilvántartásba még nem vett, a gyártó vagy a gyártó képviselője által kiállított és kiadott forgalmi engedéllyel rendelkező jármű tulajdonosa vagy a tulajdonos által a jármű bejelentésekor feltüntetett fenntartója (lásd fent) kötelesek a rendőrkapitányságon:

• felmutatni a forgalmi engedélyt,
• felmutatni a fenti, a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányokat,
• bizonyítani személyazonosságát,
• kitölteni a szükséges formanyomtatványokat,
• lehetővé tenni a forgalmi engedélyben feltüntetett adatok és a gépjármű adatainak összehasonlítását.

Amennyiben a jármű gyártója COC-tanúsítvány állított ki, ezt a jármű azonosságát igazoló COC-tanúsítványt is fel kell mutatni. A jármű tulajdonosa hiteles okmányokkal bizonyítani köteles a jármű beszerzésének módját, valamint az ezzel járó (pl. vámtörvényből adódó) kötelezettségek teljesítését. Ezen okiratok alapján a rendőrkapitányság bejegyzi a tulajdonos nevét a járműhez tartozó okmányokba.

Az egyénileg behozott, a körzeti hivatal által elfogadott ES típusjóváhagyással, elismert jóváhagyással rendelkező, vagy behozott járműként jóváhagyott, forgalmi engedéllyel ellátott jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által a jármű bejelentésekor feltüntetett fenntartója (lásd fent) kötelesek a rendőrkapitányságon:

• felmutatni a forgalmi engedélyt,
• felmutatni a fenti, a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányokat,
• felmutatni az EK-típusjóváhagyás elismeréséről, a jóváhagyás elismeréséről vagy az egyénileg behozott jármű jóváhagyásáról szóló amely okiratot, amely a jármű beszerzési okmányának minősül,
• bizonyítani személyazonosságát,
• kitölteni a szükséges formanyomtatványokat.

Ezen okiratok alapján a rendőrkapitányság bejegyzi a tulajdonos nevét a járműhez tartozó okmányokba.

A gépjármű tulajdonosa a fentiektől eltérő esetekben köteles hiteles okiratokkal bizonyítani a jármű tulajdonjoga megszerzésének módját, és az ezzel járó kötelezettségek teljesítését. Ezen okiratok alapján a rendőrkapitányság bejegyzi a tulajdonos nevét a járműhez tartozó okmányokba.

Módosítások a gépjárművek nyilvántartásában

Alapinformációk

A jármű fenntartója köteles személyesen bejelenteni a járművet nyilvántartó rendőrkapitányságon:

• jármű tulajdonjogában beállt változást, illetve a jármű fenntartási jogának átruházását más személyre,
• a jármű kijelentését külföldre való kivitele okán,
• a futómű vagy a karosszéria cseréjét, amelyen a gépjármű VIN azonosítója vagy a hivatalosan hozzáutalt azonosító található,
• a jármű színének vagy színbeli kialakításának tartós megváltoztatását,
• a járművön elvégzett módosítás és a forgalmi engedélybe bevezetett adatok változását, amennyiben szükséges az új, vagy a megváltozott adatokat a forgalmi engedélybe bejegyezni,
• a forgalmi engedély megrongálását, elvesztését vagy eltulajdonítását,
• a rendszámtábla megrongálását, elvesztését vagy eltulajdonítását,
• a gépjármű eltulajdonítását,
• a körzeti közlekedésügyi hivatal határozatát a jármű használatból való kivonásáról (ebben az esetben a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát is kötelező leadni).

A jármű fenntartója minden fenti tényállást annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni. A rendőrkapitányság az első két pont szerinti változást kizárólag a jármű tulajdonosának beleegyezésével, vagy az illetékes szerv határozata alapján jegyzi be, a 3. pont szerinti változást pedig kizárólag abban az esetben, ha a körzeti közlekedésügyi hivatal a változást a forgalmi engedélybe bevezette.

A megrongált, elveszett vagy eltulajdonított forgalmi engedély helyett új forgalmi engedélyt a jármű tulajdonosa vagy fenntartója kérelmére a járművet nyilvántartó rendőrkapitányság, vagy az a rendőrkapitányság adja ki, amelyhez a kérelmező a kérelmet benyújtotta.

A jármű fenntartója a változást követő 15 napon belül köteles személyesen bejelenteni lakhelye vagy székhelye változását az új lakhelye vagy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.

A jármű fenntartója a 2-4. pont szerinti változás bejelentésekor a bejegyzés elvégzéséhez köteles 15 napnál nem régebbi „alkalmas“ vagy „ideiglenesen alkalmas“ eredményű szakvéleményt felmutatni a jármű eredetiségéről a forgalmi engedély vagy a nyilvántartás adatainak hibás bejegyzése okán.

A jármű fenntartója az 1-2. pont szerinti változás bejelentésekor köteles közölni azon személy szükséges adatait, amelyet a rendőrkapitányság a jármű új fenntartójaként bejegyez; egyúttal köteles közölni a jármű tulajdonosának adatait.

A jármű fenntartója a gépjármű nyilvántartásában való változás bejelentésekor köteles:

• felmutatni a forgalmi engedélyt; ez nem érvényes abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt bevonták és nem adtak ki újat, vagy ha a forgalmi engedély elveszett, illetve eltulajdonították,
• további okiratokat benyújtani, amelyek bizonyítják a változás bejegyzése feltételeinek teljesülését,
• bizonyítani személyazonosságát,
• kitölteni a vonatkozó formanyomtatványt.

A rendőrkapitányság bejegyzi a változást a nyilvántartásba, a jármű tulajdonosának vagy fenntartójának kiadja a forgalmi engedélyt, szükség esetén a járműhez rendszámtáblát rendel és – amennyiben ezt törvényes okok nem gátolják – kiadja a rendszámtáblát.

A jármű fenntartójában beállt változás bejegyzése

Tulajdonjog változása vagy a jármű fenntartási jogának átruházásakor az új fenntartó a fenntartási jog átszállását követő 15 napon belül köteles személyesen a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnál kérelmezni a változás bejegyzését a jármű okmányába. Ehhez köteles:

• felmutatni a változás bejelentéséről szóló, a rendőrkapitányság által elvégzett bejegyzést tartalmazó forgalmi engedélyt, és a jelen törvény szerinti további, a változás bejegyzése feltételeinek teljesülését igazoló okiratokat; a forgalmi engedélyt nem kell leadni, ha elveszett, vagy eltulajdonították,
• bizonyítani személyazonosságát,
• kitölteni a vonatkozó formanyomtatványt.

Amennyiben az új fenntartó olyan rendőrkapitányságon kérelmezi a változás bejegyzését, amely a gépjárművet nem tartja nyilván, köteles leadni a rendszámtáblát is; ez nem érvényes, ha a rendszámtábla elveszett vagy eltulajdonították.

A rendőrkapitányság bejegyzi a nyilvántartásba a jármű további fenntartóját,és a fenntartónak vagy a tulajdonosnak kiadja a forgalmi engedélyt, valamint – ha leadásra került (lásd fent) – a rendszámtáblát is.

Gépjármű kijelentése külföldre való kivitele okán

A nyilvántartott jármű tulajdonosa vagy fenntartója ezen változás bejelentésekor köteles:

• felmutatni a forgalmi engedélyt,
• igazolást felmutatni a felelősségbiztosításról a gépjármű üzemeltetésével okozott károkért, vagy a biztosítás megkötéséről,
• szakvéleményt felmutatni a jármű eredetiségének ellenőrzéséről,
• bizonyítani személyazonosságát,
• kitölteni a vonatkozó formanyomtatványt,
• feltüntetni a külföldi lakhelyű vagy székhelyű személy szükséges adatait, akit a rendőrkapitányság mint a jármű új fenntartóját és tulajdonosát a nyilvántartásba bejegyzi,
• leadni a rendszámtáblát.

A forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát nem kell leadni, ha elvesztek vagy eltulajdonították őket.

A jármű fenntartója lakhelye vagy székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság kiadja a jármű kijelentésétől számított 30 napon át érvényes forgalmi engedélyt, melyben a jármű fenntartójaként és tulajdonosaként a külföldi lakhelyű vagy székhelyű személy szerepel. Kérelemre a járműhez különös, „V“ betűt tartalmazó rendszámtáblát rendel, és kiadja az ilyen különös rendszámtáblát.

A rendőrkapitányság nem hajtja végre a jármű külföldre való kijelentését, amennyiben ezt a járművet a szlovák, vagy más állam nyilvántartásából törölték.

Közös rendelkezések

A rendőrkapitányság az olyan gépjárművet, amely a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alá esik, valamint egyéb változást csak abban az esetben jegyez be a nyilvántartásba, ha a kérelmező igazolja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötését (pl. a biztosítási szerződés bemutatásával). Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha:

• a járművet eltulajdonították, vagy
• a körzeti közlekedésügyi hivatal határozatával kivonta a járművet a közúti forgalomból.

A rendőrkapitányság nem jegyzi be a jármű fenntartási jogában beállt változást, a jármű külföldre való kijelentését, vagy a tulajdonjog változását azt követően, hogy értesült a tulajdonos ellen zajló végrehajtási eljárásról.

A jármű tulajdonosa vagy fenntartója helyett más személy csak abban az esetben járhat el, ha a jármű tulajdonosa vagy fenntartója hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazással rendelkezik, illetve az illetékes hivatal határozata alapján. Amennyiben a jármű fenntartója nem azonos a jármű tulajdonosával, a jármű fenntartója helyett kizárólag abban az esetben járhat el más személy, ha a jármű tulajdonosa hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást adott számára.

Néhány közigazgatási illeték

1. Az L, M1 és N1 kategóriájú gépjármű első fenntartójának bejegyzése a szlovák gépjármű-nyilvántartásba, ha a motor teljesítménye 80kW-ig terjed, és N1 kategóriájú, legfeljebb 3 üléssel rendelkező gépjármű első fenntartójának bejegyzése, beleértve az okmányokban végrehajtandó módosításokat és az okmányok kiadását..............33 euró
2. Az L, M1 és N1 kategóriájú gépjármű első fenntartójának bejegyzése a gépjármű-nyilvántartásba, kivéve a legfeljebb 3 üléssel rendelkező N1 kategóriájú gépjárműveket beleértve az okmányokban végrehajtandó módosításokat és az okmányok kiadását, ha a motor teljesítménye
   • 80 kW feletti, de legfeljebb 86 kW 167 euró
   • 86 kW feletti, de legfeljebb 92 kW 217 euró
   • 92 kW feletti, de legfeljebb 98 kW 267 euró
   • 98 kW feletti, de legfeljebb 104 kW 327 euró
   • 104 kW feletti, de legfeljebb 110 kW 397 euró
   • 110 kW feletti, de legfeljebb 121 kW 477 euró
   • 121 kW feletti, de legfeljebb 132 kW 657 euró
   • 132 kW feletti, de legfeljebb 143 kW 787 euró
   • 143 kW feletti, de legfeljebb 154 kW 957 euró
   • 154 kW feletti, de legfeljebb 165 kW 1 157 euró
   • 165 kW feletti, de legfeljebb 176 kW 1 397 euró
   • 176 kW feletti, de legfeljebb 202 kW 1 697 euró
   • 202 kW feletti, de legfeljebb 228 kW 2 047 euró
   • 228 kW feletti, de legfeljebb 254 kW 2 467 euró
   • 254 kW feletti 2 997 euró
3. Az a) és b) pont szerinti gépjárművek kivételével gépjármű vagy pótkocsi első fenntartójának bejegyzése a szlovák gépjármű-nyilvántartásba, beleértve az okmányokban végrehajtandó módosításokat és az okmányok kiadását...............33 euró
4. Kizárólag elektromos meghajtásra működő gépjármű (elektromobil) első fenntartójának bejegyzése a szlovák gépjármű-nyilvántartásba, beleértve az okmányokban végrehajtandó módosításokat és az okmányok kiadását.................33 euró
5. Minden további fenntartó bejegyzése - kivéve az a) - d) pontok szerinti gépjármű vagy pótkocsi első fenntartójának bejegyzését, beleértve az okmányokban végrehajtandó módosításokat és az okmányok kiadását.................33 euró

Mentesség

1. A jelen tétel szerinti illeték megfizetésétől mentesül az a gépjármű- vagy pótkocsi-fenntartó, aki a gépjárművet örökölte, hivatalos utasítás vagy bírósági döntés, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése következtében szerezte.
2. A jelen tétel a) és b) pontja szerinti illeték megfizetésétől mentesül az M1 és N1 kategóriájú járművek első fenntartójának bejegyzése, és a jelen tétel d) pont szerinti M1 és N1 kategóriájú járművek további fenntartójának bejegyzése, ha az M1 és N1 kategóriájú gépjármű megvásárlására a fenntartó vagy a tulajdonos a súlyos egészségügyi fogyatékosság anyagi kompenzációjáról szóló 447/2008 Tt. sz. törvény szerint támogatást kapott.
3. A jelen tétel a) pontja szerinti illeték megfizetésétől mentesül az L1e kategóriájú járművek első fenntartójának bejegyzése a járművek közúti közlekedésben való üzemeltetéséről szóló 725/2004 Tt. sz. törvény 23a §-a szerint.

Megjegyzések:

1. A jelen tétel szerinti illeték 50%-kal, de legfeljebb 100 euróval csökken, ha a jármű fenntartójaként súlyos egészségügyi fogyatékossággal élő személyt jegyeznek be, vagy ha a járművet súlyos egészségügyi fogyatékossággal elő személy számára átalakították, és az M1 és N1 kategóriájú jármű vásárlásához a súlyos egészségügyi fogyatékosság anyagi kompenzációjáról szóló 447/2008 Tt. sz. törvény szerint nem nyújtottak anyagi támogatást.
2. Az illeték megfizetése a jármű vagy a pótkocsi új fenntartójának kötelessége.

Kérelem benyújtása

1. a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonására
   1. 1 éves időtartamra 5 euró
   2. 1-től 2 éves időtartamig 20 euró
   3. 2-től 4 éves időtartamig 35 euró
   4. 4-től 6 éves időtartamig 70 euró
   5. 6-tól 10 éves időtartamig 170 euró
   6. 10 évet meghaladó időtartamra 350 euró
2. a jármű visszavételére a forgalomba az ideiglenes kivonás időtartamának letelte előtt5 euró
3. különös jogszabály szerinti kivétel engedélyezésére 20 euró
4. a jármű végleges kivonására a forgalomból 5 euró
5. pót-azonosítási VIN szám rendelésére a járműhez 20 euró
6. tanúsítvány kiadására a jármű jóváhagyásáról bizonyos veszélyes tárgyak fuvarozására 10 euró

A jelen tétel a) és b) bekezdése szerinti illeték magában foglalja a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges iratok kiadását.

A jármű ideiglenes kivonása időtartamának meghosszabbítása esetén az illetéket az a) bekezdés szerint állapítják meg úgy, hogy az időtartam kezdetének az előző ideiglenes kivonás dátuma számít.

A járművek nyilvántartásból való törlése

A jármű tulajdonosának kérelmére a járművet nyilvántartó járási közlekedésügyi rendészet a járművet törli a nyilvántartásból.

A jármű tulajdonosa vagy fenntartója a jármű nyilvántartásból való törlésekor köteles kitölteni a vonatkozó formanyomtatványt (kérelmet) és leadni

• a forgalmi engedély II. részét, vagy az eredeti forgalmi engedélyt, vagy a jármű műszaki engedélyét és forgalmi engedélyét,
• a forgalmi engedély I. részét - csipkártyát, ha kiadásra került,
• a rendszámtáblát, vagy a rendszámtábla elvesztéséről vagy eltulajdonításáról szóló bejelentést, esetleg a becsületbeli nyilatkozatot,
• az öreg jármű átvételéről szóló, a jármű szlovákiai feldolgozója, vagy öreg autók feldolgozására jogosult, más uniós tagállamban tevékenykedő személy által kiadott igazolást,
• 5-eurós okmánybélyeget,
• a jármű kötelező biztosításának befizetéséről szóló igazolást,
• érvényes személyi igazolványt,
• amennyiben egyéni vállalkozóról van szó, az iparengedélyt,
• amennyiben szervezet képviselőjéről van szó, cégkivonatot, vagy egyéb nyilvántartás kivonatát, amely igazolja tisztségét (a képviselőtől eltérő személy esetében meghatalmazást is),
• a meghatalmazó hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást, ha a jármű fenntartóját vagy tulajdonosát más képviseli.

Amennyiben olyan jármű tulajdonosa vagy fenntartója kérelmezi a jármű törlését a nyilvántartásból, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamában lakhellyel vagy székhellyel rendelkező személyre lett átruházva, a rendőrség az ilyen járművet csak azután törli a nyilvántartásból, miután tájékoztatást kapott a járművet nyilvántartó ország illetékes szervétől. A rendőrkapitányság a járművet a tulajdonos vagy a fenntartó kérelme nélkül is törli a nyilvántartásból, amennyiben a nyilvántartó országból erre vonatkozó információt kapott.

Amennyiben olyan jármű tulajdonosa vagy fenntartója kérelmezi a jármű törlését a nyilvántartásból, amelyet az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban lakhellyel vagy székhellyel rendelkező személyre ruháztak át, köteles felmutatni azon ország illetékes szervének igazolását, amelybe a járművet elszállították.

Amennyiben a tulajdonos vagy fenntartó öreg, hulladéknak számító jármű törlését kéri a nyilvántartásból, amelyet más országban kíván leadni feldolgozás céljából, a rendőrség az ilyen járművet csak a más országban való feldolgozás okát tartalmazó, hitelesen lefordított okirat felmutatását követően törli a nyilvántartásból.

A nyilvántartásból való törlést követően a járművet közúti közlekedésben használni nem lehet. A Járási Közlekedésrendészet a rendészeti szervekről szóló 171/1993 Tt. sz. törvény szerinti illetékes szerv kérelmére is törli a járművet a nyilvántartásból, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a lefoglalt tárgy – a jármű, bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel hozható összefüggésbe, ha a jármű azonosítóját illetéktelen módon megváltoztatták, és a járművet a rejtett azonosítók alapján nem lehet azonosítani.

A járművet nyilvántartó rendőrkapitányság az illetékes szerv kérelmére is törli a járművet a nyilvántartásból, amennyiben a jármű azonosítóját illetéktelen módon megváltoztatták, és a járművet a rejtett azonosítók alapján nem lehet azonosítani.

A járművet nyilvántartó rendőrkapitányság törli a járművet a nyilvántartásból, amennyiben

• határozat született a forgalomból való végleges kivonásáról,
• a nyilvántartásban olyan jármű szerepel, amelynek közúti forgalomban való használatát nem engedélyezték, illetve az engedély érvénytelen volt, vagy megszüntették,
• az illetékes szerv határozatában kimondta, hogy az öreg jármű hulladéknak minősül.

A nyilvántartásból törölt járművet kizárólag akkor lehet újra nyilvántartásba venni, ha ismételten engedélyezik közúti forgalomban való használatát.

A jármű nyilvántartásból való törléséről a rendőrkapitányság a tulajdonosnak vagy fenntartónak írásos igazolást állít ki.

• a jármű közúti forgalomban való használatra alkalmatlan, vagy műszakilag alkalmatlan, vagy a járművet törölték a nyilvántartásból, vagy kivonták a közúti forgalomból,
• nem tudta bizonyítani, hogy a jármű a meghatározott határidőben műszaki vagy emissziós ellenőrzésen esett át,
• a benne szereplő adatokat nem lehet azonosítani,
• a jármű rendszámtáblája olvashatatlan vagy sérült, illetve a rendszámtábla törvénysértő módon van elhelyezve, vagy
• nem tudja igazolni a felelősségbiztosítás meglétét,

a rendőrkapitányság kérelem alapján új forgalmi engedélyt adhat ki (amennyiben a rendszámtáblát is visszatartották, új rendszámtáblát is), ha a visszatartás oka megszűnt. Amennyiben az első pontban szereplő okok a visszatartást követő 60 napon túl sem szűntek meg, az esetet a körzeti közúti közlekedésügyi hivatalhoz (az továbbiakban „közlekedésügyi hivatal) teszik át, amely jogosult a járművet a közúti forgalomból kivonni. A jármű üzemeltetőjének kérelmére a közlekedésügyi hivatal átmenetileg, legfeljebb 20 éves időtartamra kivonja a járművet a közúti forgalomból. A járművet véglegesen ki kell vonni a közúti forgalomból, amennyiben üzemeltetője a megszabott határidőn belül nem hárítja el a forgalomból való kivonás okait. A jármű átmeneti vagy végleges kivonásáról a forgalomból az üzemeltető lakhelye vagy székhelye szerint illetékes körzeti közlekedésügyi hivatal határoz.

A jármű átmeneti kivonása a közúti forgalomból

A nyilvántartott jármű üzemeltetője, amelynek a közúti forgalomból történő átmeneti kivonásáról a körzeti közlekedésügyi hivatal határozott, köteles az átmeneti kivonás időpontjától számított 15 napon belül a rendőrkapitányságon leadni a jármű forgalmi engedélyét és rendszámtábláját.

A járművet az átmenti kivonás időtartama alatt tilos megsemmisíteni, és bármikor hozzáférhetővé kell tenni az ellenőrző szervek számára.

Amennyiben a közúti forgalomból átmenetileg kivont jármű üzemeltetője a járművet a kivonás időtartama letelte előtt üzemeltetni kívánja, a körzeti közlekedésügyi hivatalnál köteles írásban kérelmezni a jármű közúti forgalomban való használatának engedélyezését.

A jármű végleges kivonása a közúti forgalomból

A járművet végleg ki kell vonni a közúti forgalomból, amennyiben:

• a körzeti közlekedésügyi hivatal határozata értelmében nem esett át

1. műszaki vizsgálaton a meghatározott határidőn túl, és üzemeltetője nem mutatta fel a műszaki vizsgálat jegyzőkönyvét, amely szerint a jármű közúti forgalomban való használatra alkalmas,
2. emissziós vizsgálaton a meghatározott határidőn túl, és üzemeltetője nem mutatta fel az emissziós vizsgálat jegyzőkönyvét, amely szerint a jármű közúti forgalomban való használatra alkalmas,
3. a jármű eredetiségét igazoló ellenőrzésen, és üzemeltetője nem mutatta fel a jármű eredetiségéről szóló szakvéleményt, amely szerint a jármű közúti forgalomban való használatra alkalmas,
   • a jármű nem azonos a jóváhagyott típussal, és üzemeltetője a körzeti közlekedésügyi hivatal határozatában megszabott határidőn belül nem távolította el az illetéktelen beavatkozásokat,
   • a jármű rendszerében, bármely elemében vagy műszaki egységében illetéktelen beavatkozásokat végeztek, vagy a járművet utólag nem engedélyezett rendszerrel, elemmel vagy önálló műszaki egységgel szerelték fel, és üzemeltetője a körzeti közlekedésügyi hivatal határozatában megszabott határidőn belül a nem engedélyezett beavatkozásokat vagy utólagos felszereltséget nem távolította el,
   • a járművet átépítették, melynek során eltávolították a gyártó által VIN azonosítóval ellátott részt, vagy a járművön nem engedélyezett módon cseréltek karosszériát, és az üzemeltető a körzeti közlekedésügyi hivatal határozatában megszabott határidőn belül nem távolította el a hiányosságokat,
   • a jármű olyan VIN azonosítóval van ellátva, amelyet a gyártó sohasem gyártott le.

Amennyiben az üzemeltető a határozat jogerőre emelkedését követően a meghatározott határidőn belül nem teljesítette kötelezettségét, a körzeti hivatal a jármű közúti forgalomból történő végleges kivonásáról határoz.

A nyilvántartott jármű üzemeltetője, amelynek végleges kivonásáról a közúti forgalomból a körzeti közlekedésügyi hivatal határozott, köteles az átmeneti kivonás időpontjától számított 15 napon belül a rendőrkapitányságon leadni a jármű forgalmi engedélyét és rendszámtábláját.

A körzeti közlekedésügyi hivatal határozata következtében a közúti forgalomból véglegesen kivont jármű típus-jóváhagyása, EK típus-jóváhagyása, EK típus-jóvahagyási elismerése vagy egyedi járműként való jóváhagyása is érvényét veszíti a határozat jogerőre emelkedésének napján.

További kötelezettségek

Amennyiben az öreg jármű fenntartója a járművet nem ruházta át másra a jármű gépjárműként való használata céljából, köteles az öreg jármű nyilvántartásból való törlésére vonatkozó kérelemmel együtt a járási közlekedésrendészetnek felmutatni az öreg jármű feldolgozója, vagy más uniós tagállamból származó, öreg járművek feldolgozására jogosult személyáltal kiállított átvételi igazolást; az utóbbi esetben az öreg jármű fenntartója az igazolással együtt felmutatja annak hivatalos fordítását is.

Az öreg járművek feldolgozója kötelesaz öreg jármű fenntartójának, vagy a járművet feldolgozásra leadó más személynek megfizetni a vételárat; ezzel a kötelezettséggel megbízhatja az öreg járműveket begyűjtő személyt.

Képviselet

A jármű tulajdonosa vagy fenntartója nevében más személy kizárólag írásos, a jármű tulajdonosának vagy fenntartójának hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazása, illetve az illetékes szerv határozata alapján járhat el. Amennyiben a jármű fenntartója nem azonos annak tulajdonosával, más személy a fenntartó nevében kizárólag a tulajdonos hitelesített aláírásával ellátott írásos meghatalmazás alapján járhat el.

A gépjárművek rendszámtáblái

Minden nyilvántartott jármű kötelezően rendszámmal van ellátva. A rendszámot és a rendszámtáblát a járművet nyilvántartásba vevő rendőrkapitányság utalja és adja ki.

A jármű fenntartója köteles a kiadott rendszámtáblát haladéktalanul rögzíteni a járműre. A rendszámtáblát tilos oly módon rögzíteni, hogy az sérüljön, lehetetlenné váljon olvashatósága vagy azonosítása. Amennyiben a járműhez két rendszámtáblát adtak ki, fenntartója köteles haladéktalanul rögzíteni mindkét rendszámtáblát. Rögzített rendszámtábla nélkül, olvashatatlan vagy megrongált rendszámtáblával a járművet tilos közúti forgalomban használni, vagy az úton állva hagyni. Tilos a rendszámtáblán, vagy annak közvetlen közelében a Szlovák Köztársaság ismertető jele, vagy CD, illetve CC felirat kivételével bármilyen, a rendszámtábla olvashatóságát gátló feliratot vagy jelzést elhelyezni.

A jármű fenntartója köteles a rendszámtáblát a rendőrkapitányságon haladéktalanul leadni, amennyiben a járműhez új rendszámot rendeltek, vagy ha a rendszámtábla megrongálódott. A rendszámtábla eltulajdonítását a jármű fenntartója köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi rendőrkapitányságon.

A rendőrkapitányság a jármű fenntartójának vagy tulajdonosának kérésére a járműhez új rendszámot rendel és kiadja a rendszámtáblát.

Amennyiben a járműhez elülső és hátsó rendszámtáblát adnak ki, és csak az egyik rendszámtábla veszett el vagy tulajdonították el, a jármű fenntartója vagy tulajdonosa köteles a rendőrségen a másik rendszámtáblát leadni; az egyik rendszámtábla sérülésekor mindkét rendszámtáblát köteles leadni.

Amennyiben a rendszámtábla elveszett, eltulajdonították vagy megsérült, a jármű fenntartója vagy tulajdonosa – legfeljebb két alkalommal – kérelmezheti az eredeti rendszámmal ellátott rendszámtábla másodpéldányának kiadását. Az eredeti rendszámmal ellátott rendszámtálba másodpéldányát a tábla jobb felső sarkában bekarikázott arab számmal jelölik.

A jármű fenntartója, aki az elveszett vagy eltulajdonított rendszámtábla helyett eredeti rendszámmal ellátott új rendszámtáblát, vagy új rendszámmal ellátott rendszámtáblát kapott, és az előző rendszámtáblát megtalálta, vagy egyéb módon visszaszerezte, köteles az előző rendszámtáblát haladéktalanul leadni a legközelebbi rendőrkapitányságon. Bárki, aki rendszámtáblát talál, köteles azt haladéktalanul leadni a legközelebbi rendőrkapitányságon, vagy egy rendőrnek.

A rendszámnak mindig olvashatónak kell lennie

Amennyiben a jármű csatlakozó berendezéssel van ellátva, amely a pótkocsi csatlakozása nélkül is lehetetlenné teszi a rendszám rendes olvashatóságát, a csatlakozó berendezést le kell szerelni. Amennyiben a jármű engedélyezett kerékpár-tartóval van ellátva, amely lehetetlenné teszi a rendszám rendes olvashatóságát, a rendszámtáblát a kerékpár-tartóra az előírt módon kell áthelyezni, és előírt megvilágítással ellátni.

A járművek alapkategóriái

• L kategória: négy keréknél kevesebb kerékkel ellátott gépjárművek és négykerekű motorok
• M kategória: legalább négy kerékkel ellátott, személyszállításra használatos gépjárművek
• N kategória: legalább négy kerékkel ellátott, teherszállításra használatos gépjárművek
• O kategória: pótkocsik
• T kategória: kerekes traktorok
• C kategória: hernyótalpas traktorok
• R kategória: traktor-pótkocsik
• S kategória: traktorral vontatott cserélhető gépek
• P kategória: munkagépek
• LS kategória: hórobogók
• V kategória: egyéb, az előző kategóriákba be nem sorolható járművek

A gépjárművek rendszámtábláival kapcsolatos díjszabások

A rendszám hozzárendeléséért, és a könnyűfém-ötvözetből készült rendszámtábla kiadásáért rendszámtáblánként 16,50 € illetéket kell fizetni

• a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésekor,
• elveszett, megsemmisült, sérült, eltulajdonított vagy használhatatlan rendszámtábla esetén.

Minden rendszámtábláért 16,5 € illetéket kell fizetni egyéni rendszám hozzárendeléséért és az egyéni rendszámtábla kiadásáért.

Minden rendszámtábláért 33 € illetéket kell fizetni különös rendszám hozzárendeléséért és a különös rendszámtábla kiadásáért.

Minden rendszámtábláért 165,50 € illetéket kell fizetni a jármű fenntartójának igényéhez szabott rendszám hozzárendeléséért és a könnyűfém-ötvözetből készült rendszámtábla kiadásáért

• a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésekor,
• elveszett, megsemmisült, sérült, eltulajdonított vagy használhatatlan rendszámtábla esetén.

182 € illetéket kell fizetni rendszám hozzárendeléséért, és polikarbonát-poliészter keverékből készült rendszámtábla kiadásáért, amely világít az autó bekapcsolt világítása esetén

• a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésekor,
• elveszett, megsemmisült, sérült, eltulajdonított vagy használhatatlan rendszámtábla esetén,

vagy a rendszámtábla másodpéldányának kiadásáért az eredeti rendszámmal, vagy a jármű fenntartójának igényei szerint kialakított rendszámmal.

66 € illetéket kell fizetni a könnyűfém-ötvözetből gyártott, eredeti rendszámmal, vagy a jármű fenntartójának igényei szerint kialakított rendszámmal ellátott rendszámtábla másodpéldányának kiadásáért.

Forgalmi engedély I. része, forgalmi engedély II. része, műszaki igazolvány

Alapinformációk

A forgalmi engedély I. részét és a forgalmi engedély II. részét a gépjármű-nyilvántartásba kötelezően bejegyzett járművekhez adják ki. A műszaki igazolványt azokhoz a járművekhez adják, amelyeket nem kell a gépjármű-nyilvántartásba bejegyezni. A forgalmi engedély I. része és a forgalmi engedély II. része egyben a jármű nyilvántartási okmánya, amely igazolja a jármű nyilvántartásba vételének tényét. Más államok forgalmi engedélye közokiratnak számít, a Szlovák Köztársaságban kiadott forgalmi engedéllyel egyenrangúnak ismerik el azokat, és az ilyen okirattal rendelkező jármű használható a közúti forgalomban a Szlovák Köztársaság területén.

A forgalmi engedély I. részét, a forgalmi engedély II. részét és a műszaki igazolványt tilos a járműben tartani, ha a vezetője nem tartózkodik a járműben.

A nyilvántartásba bejegyzett jármű vezetője a jármű vezetésekor köteles magánál tartani a forgalmi engedély I. részét; ez alól kivételt képez a Szlovák Köztársaság területén a közúti forgalomban használt jármű a forgalmi engedélye II. részének kiadását követő legfeljebb 30 napig – ebben az esetben a jármű vezetője a forgalmi engedély II. részét tarthatja magánál. A forgalmi engedély I. részének kézbesítését követően a jármű vezetője a közúti forgalomban nem tarthatja magánál a forgalmi engedély II. részét, és a forgalmi engedély II. része érvénytelennek minősül a jármű vezetésekor, amennyiben azt a jármű vezetője a kiadását követő 30 napon túl mutatja fel; ez alól kivételt képeznek a törvényben meghatározott esetek.

A gépjármű-nyilvántartásban be nem jegyzendő járművek vezetője köteles a jármű vezetésekor magánál tartani a jármű műszaki igazolványát.

A jármű üzemeltetője, amelyhez új forgalmi engedély I. részét, új forgalmi engedély II. részét vagy új műszaki engedélyt adtak ki, és megtalálta vagy egyéb módon megszerezte az előző engedélyt, köteles

1. az előző forgalmi engedély I. részét vagy II. részét haladéktalanul leadni a rendőrségen,
2. az előző műszaki engedélyt haladéktalanul leadni az illetékes körzeti közlekedésügyi hivatalnak.

Bárki, aki idegen forgalmi engedély I. részét, forgalmi engedély II. részét vagy műszaki engedélyt talál, köteles azt haladéktalanul leadni a rendőrségen, a vasúti rendőrségen vagy a települési (városi, községi) rendőrségen vagy a községi hivatalban, amelyek biztosítják, hogy:

1. a forgalmi engedély I. része vagy II. része az illetékes rendőrkapitánysághoz,
2. a műszaki igazolvány az illetékes körzeti közlekedésügyi hivatalhoz kerüljön.

Érvénytelenség

A forgalmi engedély I. része érvénytelen, amennyiben

1. illetéktelen módosításokat eszközöltek benne,
2. a benne feltüntetett adatok nem felelnek meg a valóságnak,
3. oly módon rongálódott, hogy a benne szereplő adatok olvashatatlanok,
4. megsemmisült, elveszett vagy eltulajdonították,
5. a járművet ellopták,
6. a forgalmi engedély II. része érvénytelen.

A forgalmi engedély II. része és a műszaki engedély a fenti bekezdés a)-e) pontjában feltüntetett esetekben érvénytelen.

Kiadó hivatalos szerv

A forgalmi engedély I. részét a rendőrség bocsátja ki, érvényessége – eltérő szabályozás hiányában – a kiadására irányuló kérelem benyújtásától számított 10 évig tart. A forgalmi engedély I. részét a jármű üzemeltetője által megadott címre kézbesítik az erre a célra létrehozott szolgáltatás bevezetését követően.

A forgalmi engedély II. részének kibocsátására és a benne feltüntetett adatok bejegyzésére az alábbi szervek jogosultak:

1. az állami közlekedésügyi hivatal, a jármű üzemeltetője lakhelye vagy székhelye szerinti körzeti közlekedésügyi hivatal,
2. a gyártó vagy a gyártó képviselője,
3. rendőrség.

A jármű műszaki engedélyét kibocsátani és a benne feltüntetett adatokat bejegyezni kizárólag a fenti bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett szervek jogosultak.

Másodpéldány kiadása

A járműnyilvántartásba be nem jegyzett jármű üzemeltetője írásos kérelemmel kérelmezheti a forgalmi engedély II. része másodpéldányának kiadását annak megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése vagy eltulajdonítása esetén

1. a gyártónál vagy a gyártó képviselőjénél, aki a forgalmi engedély II. részét kiadta; a gyártó vagy a gyártó képviselője kizárólag az állami közlekedésügyi hivatal írásos hozzájárulása alapján jogosult a másodpéldányt kiadni,
2. a körzeti közlekedésügyi hivatalnál, amely a forgalmi engedély II. részét kiadta.

A járműnyilvántartásba bejegyzett jármű üzemeltetője írásos kérelemmel kérelmezheti a forgalmi engedély I. része vagy a forgalmi engedély II. része másodpéldányának kiadását annak megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése vagy eltulajdonításaesetén a rendőrségnél külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.

A jármű üzemeltetője írásos kérelemmel kérelmezheti a műszaki engedély másodpéldányának kiadását annak megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése vagy eltulajdonításaesetén

1. a gyártónál vagy a gyártó képviselőjénél, aki a műszaki engedély kiadta; a gyártó vagy a gyártó képviselője kizárólag az állami közlekedésügyi hivatal írásos hozzájárulása alapján jogosult a másodpéldányt kiadni,
2. a körzeti közlekedésügyi hivatalnál, amely a műszaki engedélyt kiadta; a körzeti közlekedésügyi hivatal kizárólag az állami közlekedésügyi hivatal írásos hozzájárulása alapján jogosult a másodpéldányt kiadni,
3. a körzeti közlekedésügyi hivatalnál, amennyiben az a) pont szerinti gyártó vagy gyártó képviselője megszűnt, és nincs aki a műszaki engedélyt kiadja; a körzeti közlekedésügyi hivatal kizárólag az állami közlekedésügyi hivatal írásos hozzájárulása alapján jogosult a másodpéldányt kiadni.

Amennyiben a másodpéldány kiadására irányuló kérelmet (lásd fent) elvesztés vagy eltulajdonítás miatt nyújtják be, a kérelem mellékletét képezi az elvesztés vagy eltulajdonítás bejelentéséről szóló jegyzőkönyv. Amennyiben a másodpéldány kiadására irányuló kérelmet megrongálódás, megsemmisítés, elvesztés vagy eltulajdonítás miatt nyújtják be, a kérelem mellékletét képezi a jármű eredetiségét és közúti forgalomra való alkalmasságát igazoló, 30 napnál nem régebbi szakvélemény; az eredetiséget igazoló szakvélemény nem szükséges az S, a PN kategóriájú járműveknél és a cserélhető felépítményeknél.