Lakszakállas

Lakszakállas a történelmi Komárom vármegye területén, Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 5 km-re keletre az Alsó-Csallóközben fekszik. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szilassal. Lakszakállas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északkeleti irányba, egészen Madérétig. Délről és délkeletről Bogya, északkeletről Bogyarét, nyugatról Szilas határolja. A falu mellett halad el a 63-as főút, mely Komáromot és Pozsonyt köti össze. Mellékút teremt összekötettést Szilason át Ekeccsel (6 km).

Közigazgatás

1940-ben Lak- és Túriszakállas egyesítésével alakult község. A két, egymással egybeépült falu területe máig külön kataszteri területnek számít. Mindkét falu 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákia Komáromi járásához és 1939-1945 között újra Magyarországhoz (Komárom vm., Komáromi járás). Az egyesült község 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd annak megszüntetése után újra a Komáromi járáshoz tartozik (1996 óta Nyitrai kerület). Lakszakállas közigazgatási területe 19,42 km², mely két kataszteri területre oszlik: Lakszakállas (Sokolce-Lak) – 7,56 km², Túriszakállas (Sokolce-Túri) – 11,86 km².

Népesség

A korábban színmagyar falu szlovák lakossága folyamatosan növekszik, mára meghaladta a 7%-ot. Az egyesítés előtt Lak református, Túriszakállas pedig katolikus többségű volt, ma az egyesített faluban nagyjából kétszer annyi római katolikus él, mint református. 1991 óta a község lakosságszáma lassú csökkenést mutat.

Történelem

A 14. században előbb Zemur fia Miklósé volt, majd a gróf Cseszneky család és kisnemesi családok rendelkeztek birtokokkal a faluban. Ezek között volt a Laky család, amely egészen a 18. századig birtokolt itt földeket. 1541-ben említik Vösztö falut Lak telepeként, de ez később, valószínűleg a török háborúk idején végleg elpusztult. A 16. században Pázmány Péter is rendelkezik itt földekkel, a Pázmány és a Laky családon kívül később a Csepy, Végh, Szücs, Farkas, Bartalos, Csiba, Bajcsy, Nagy és Halászy családok voltak jelentősebb közbirtokosai. Bővebben

Mai jelentősége

A falunak alapiskolája és könyvtára is van. A faluban igencsak élénk a közösségi élet, az egész környéket vonzó, kimagasló népszerűségű éves rendezvény a Laki Katlan. Ma is sikeresen működik Lakszakállas mezőgazdasági szövetkezete, amelynek négy további környékbeli község is tagja.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lak, magyar falu, Komárom vmegyében, A Csalóközben, a posonyi országutban, Thuri-Szakállas tőszomszédságában. Áll alsó és felső Lakból. Felső-Lak kiterjedése 1405 h., mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő. Alsó-Lak 403 hold, mellyből 380 h. szántóföld, 23 h. pedig legelő és mocsáros hely. Vösztő puszta pedig, melly szinte ide tartozik, 82 holdra terjed s ez mind szántóföld. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lak, csallóközi magyar kisközség, 146 házzal és 750, nagyobbára ref. vallású lakossal. Postája Lakszakállas, távírója és vasúti állomása Bogyagellér. Temploma nincsen. A Laki nembeliek ősi fészke és névadó községe, de őket megelőzőleg, 1332-ben, Zemurfia Miklósé volt, a ki ez időtájt e birtokát eladta. 1385-ben már Laki Miklós fiai az urai. A török világban és ezt követőleg már több nemesi közbirtokosa merül fel. Bővebben