Párkány

Párkány a Duna északi partján, az Esztergomi Duna-völgy kistájon, a Garam torkolatánál, a Helembai-hegység (Burda) lábánál fekszik, Esztergommal átellenben (mellyel 1895 óta híd köti össze), Komáromtól 48 km-re keletre, Érsekújvártól 50 km-re délkeletre, Lévától 55 km-re délre, Budapesttől 52 km-re északnyugatra. Fontos forgalmi csomópont, 1850 óta a Pozsonyt Budapesttel összekötő vasúti fővonal egyik állomása, 1885 óta vasút köti össze Lévával is, a 63-as főút Komárommal, az 509-es Bajcson keresztül Érsekújvárral, a 76-os út Garamszentbenedekkel (72 km), az 564-es út pedig Deménd (43 km) és Léva felé teremt összeköttetést. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó város. 1871-ig mezővárosként, majd 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-től 1960-ig járásszékhely volt. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig a Párkányi járás székhelye volt, majd 1960-tól az Érsekújvári járáshoz csatolták, egyben városi rangot kapott. Bővebben

Népesség

1910-ben 3079, 1921-ben 3481, 1939-ben pedig 3645, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A szlovákok aránya 1921-ben 7,3 % volt. A magyar lakosság egy részének kitelepítése 1945 után, valamint az iparosítással és városodással járó ugrásszerűen növekvő lakosságszám (1939-1991 között több mint háromszorosára ugrott) a szlovákok aránya 1991-re a lakosság 1/4-ére nőtt (24,8 %). Bővebben

Történelem

A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Bővebben

Mai jelentősége

Párkány fontos ipari (papír- és cellulózgyár), idegenforgalmi (itt található Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője a Vadas), közlekedési és közigazgatási (járási hivatal kirendeltsége, számos intézmény és hivatal) központ. Oktatási központ is, magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola), kétnyelvű gimnáziummal, kereskedelmi akadémiával és szakközépiskolával. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PÁRKÁNY. Mező Város Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, Esztergomtól tsak a’ Duna hasíttya, mint Pestet Budától; földgye jó, legelője elég, piatzozása helyben, fogyatkozása, hogy réttyeinek, és legelőinek egy részét a’ Duna, és Garam vize néha megönti, fája sem lévén elég, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Párkány, m.-város, Esztergom, most Komárom vgyében, Esztergommal általellenben, a Duna bal partján: 1165 kath., 1 óhitü, 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. A régi oklevelekben Kokadnak, és Kokatnak neveztetik. Határa róna s első osztálybeli, de az árvizektől sokat szenved, legelője, rétje bőven, bora kevés; fában szükséget érez. Országos vásárai dohányra és főzelékre nézve, mellyek Hontból hozatnak, nagy fontosságuak. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Párkány, dunabalparti magyar nagyközség, Esztergom átellenében, 415 házzal és 2836 lakossal, a kik vallásuk szerint így oszlanak meg. 2418 róm. kath., 356 izr., 51 ref. és 10 ág. evang. Határa 2555 kat. hold. Egyike Esztergom vármegye legrégibb helységeinek. Őse neve Kakath volt; e néven fordúl elő a XVI-XVII. század adóösszeírásaiban, valamint az 1755. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Párkány, Gockern, v. Esztergom vm. (Štúrovo, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Bart, Bátorkeszi, Dunamocs, Ebed, Farnad, Kéménd, Köbölkút, Kőhídgyarmat, Muzsla, Nagyölved, Szőgyén. - 2. plébánia. 1397: már létezett. A törökök 1543 u. elpusztították. Esztergom filiájából 1734: alapították újra. Mai Szt Imre-tp-át 1709: építették. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Párkány, ösi település és hajdan Kakatli néven fordul elő. Első okleveles említése 1075-ből maradt fenn s I. Géza a garamszentbenedeki apátság nak nagyobb donációt juttat itt. 1157ben II. Géza a községi vámszedés jogát az esztergomi főkáptalannak adományozza, II. Endre viszont a kikötővámot 1215-ben az esztergomi káptalannak juttatja. Vencel cseh király 1304-ben elfoglalja Kakath várát. Bővebben

B Bernáth Tamás C Cs. Liszka Györgyi - Csicsay Alajos K Kovács Attila B Bandor Éva - Barta Gyula - Bartusz Gyula - Bugyács Sándor F Ferienčík Ági H Hajtman Béla - Hégli Dusan I Istvánffy Edvin J Janiga József - Juhász R. József K Keszeli Ferenc - Kocsis Ernő - Komzsik Attila L Lábik János N Nagy Ferenc P Papp Katalin - Pathó Károly - Popély Gyula S Sarlós József - Sebők Zsigmond - Simonyi Lajos - Skronka Tibor V Vančoné Kremmer Ildikó Z Zahovay Ernő - Zalaba Zsuzsa