Nagykapos

A város az Alföld északi peremén, a Nagykapos-sík kistáj középső részén fekszik, az ukrán határ közelében, Nagymihálytól 32 km-re délkeletre, Királyhelmectől 17 km-re északkeletre, Ungvártól 33 km-re délnyugatra, az Ungvárt Enyickével összekötő szélesvágányú vasércszállító vasútvonal mentén. A Bánóc-Nagykapos vasútvonalon 2012-ben megszűnt a személyforgalom. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó város. Az 1870-es évekig mezővárosi rangot viselt, majd 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásának székhelye volt. 1914-ben Nagykapos, Kiskapos és Csepely kisközségeket egyesítették. A csehszlovák közigazgatásban is járásszékhely maradt egészen 1960-ig a Nagykaposi járás székhelye volt; 1960-1996 között a Tőketerebesi járáshoz tartozott, majd a Nagymihályi járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Nagykapos a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, mindmáig magyar többségű város. 1910-ben 2170, 1921-ben 2204, 1938-ban pedig 2722, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,7 % volt. Az 1945 utáni évtizedekben a gazdasági fejlesztés, ipartelepítés és a hozzá kapcsolódó lakásépítés révén népessége többszörösére nőtt; 1938-hoz képest 1970-re megduplázódott (5047 fő), majd 2001-ig további folyamatos növekedéssel ismét csaknem duplájára nőtt és elérte a 9760 főt. Bővebben

Történelem

A település valószínűleg a 11.-12. században jött létre, az Eperjes-Tokaj és Ungvár-Kassa kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél, egyik láncszeme lehetett a gyepűvonal mentén létrejött és határőrző szerepet betöltő helységek láncolatának. A legrégibb írásos emlék II. András király 1214-ben keltezett birtoklevelében található, amelyben Boleszló váci püspök, a leleszi premontrei prépostságnak tett kaposi adományát erősíti meg. Bővebben

Mai jelentősége

Nagykapos az Ung-vidék gazdasági és kulturális központja, élelmiszer- és építőiparral, határában gázkompresszorállomás működik. Magyar és szlovák tanítási nyelvű gimnázium, magyar és szlovák alapiskola (Erdélyi János Alapiskola), két szakközépiskola, művészeti alapiskola valamint kisegítő iskola és gyermekotthon található a városban. Református temploma 1787-ben barokk-klasszicista, Szent Simonnak és Júdának szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült klasszicista stílusban, előtte áll 1995 óta Mécs László mellszobra. Görög katolikus temploma a 21. század elején épült. A kiskaposi születési Erdélyi János író mellszobrát 1968-ban avatták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPOS. Kis, és Nagy Kapos. Két magyar faluk Ungvár Várm. földes Urak a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Csicserhez nem meszsze, mellynek filiáji, földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök bőven, makkoltatások hasznos, a’ sertés hús itten igen oltsó. CSEPELY. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik nem meszsze Latortza vizétöl, Kaposhoz 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű. VESZKÓCZ. Falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobruskához nem meszsze, mellynek filiája; határja jó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kapos (Nagy), Ungh v. magyar m. v., Kis-Kapos szomszédságában: 231 római, 30 g. kath., 814 ref., 34 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, sok urasági épülettel, számos nemes lakossal. Határa róna, s igen termékeny, szénája bőséggel; körülötte több apró tavak találtatnak, mellyek közt legnagyobb az Ortói. Makkos erdeje derék. F. u. a jászói prépostság. Kapos (Kis), Ungh v. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ennek a vidéknek fő helye az egy községet tevő Kis- és Nagy-Kapos mezőváros az egészen hozzá épűlt Csepely faluval. A megyei életben Nagy-Kapos kiváló szerepet vitt, s egykor a megye karai és rendei legtöbbször itt tartották a tisztújító székeket és közgyűléseket. A vallási villongások idején nagy táborjárások színhelye volt Nagy-Kapos. Így 1684-ben Thököly Imre fejedelem jelenlétében volt itt közgyűlés és tisztújító szék. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykapos, v. Ung vm. (Vel'ké Kapušany, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm-ben. - Vsz. 1180: a leleszi prépostság birtoka. II. Endre kir. 1214-i birtokmegerősítő okl-ében is szerepel a helység neve. 1332-37: Copus, Kopus. 1400: Eghazus-Kapus, 1414: Kápolnás-Kapus. 1417: mezőváros. 1427: 80 porta Drugeth-birtok, 19 porta a leleszi konventé. 1480: országos vásárai is voltak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykapos. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 4739 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2722. Veskóc. A község területe 851 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 398.

A Albert Sándor B Bogoly János E Erdélyi János F Fincicky Mihály G Géczi Lajos - Görgei P. Pál H Herczegh Géza Gábor M Magda Sándor - Mécs László V Varga László, D.