Udvard

A Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a Zsitva bal partján fekszik, Érsekújvártól 8 km-re keletre, Komáromtól 30 km-re északkeletre, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal mentén. Itt kereszteződik a 75-ös országos főút Érsekújvár és Ipolyság közti szakasza, valamint a Zsitva völgyében haladó, Bajcsot (10 km) Verebéllyel (32 km) összekötő 511-es út. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott (a 19. századig mezőváros volt, 1922-ig a járás székhelye). Csehszlovákiához csatolása után az Ógyallai járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (ekkor nagyközségi rangját elvesztette). Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. Bővebben

Népesség

Udvard egyike Szlovákia legnépesebb községeinek. 1910-ben 4387, 1921-ben 4867, 1939-ben pedig 5678, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be, ezzel megváltoztatva a község nemzetiségi arculatát. Bővebben

Történelem

A faluban már 1075-ben kápolna állt Szent Márton tiszteletére. Ekkoriban királyi birtok volt, melyet a garamszentbenedeki apátságnak ajándékoztak – ez Udvard első írásos említése. 1228-ban itt tört ki Magyarország első jobbágylázadása. 1309-ben Tamás esztergomi érsek vezetésével egyházi zsinatot tartottak itt, ekkor rendelték el a napi háromszori harangszót. Bővebben

Mai jelentősége

Népes, mezőgazdasági jellegű község, jelentős szőlő- és gyümölcstermesztéssel, baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartással, cukor- és konzervgyárral, valamint mezőgazdasági repülőtérrel. Magyar (Majthényi Adolf Alapiskola) és szlovák alapiskolája és óvodája, 1969-ben alapított mezőgazdasági szakközépiskolája van. Szent Adalbertnek szentelt római katolikus temploma 1754-1776 között épült, református templomát 1880-ban emelték. A község határában, a Szent Márton halmon 1860-ban létesített kálvária egy középkori kolostor helyén épült. A község gazdag szakrális kisemlékekben is.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

UDVARD. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, vannak benne Boronkay, Jankovics, és Fogarasy Uraknak Kuriáik, lakosai katolikusok, fekszik É. Újvárhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja jó termésű, vagyonnyai többfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvard, igen régi magyar falu, Komárom vmegyében, a Zsitva vize mellett, 3335 katholikus, 90 reformatus s 32 zsidó lakossal. A falu közepén áll az ujabb izlésü katholikus parochialis szentegyház, azonban a reformátusok is birnak itt anyaegyházat. Határa 13,500 hold, s merőben róna, sárga és fekete agyag, hellyel-közzel homokos, általában termékeny első osztályu szántóföldek, jó rétekkel, középszerü bort termő szőlőkertekkel dicsekedhetik. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Udvard, ősrégi, népes magyar falu, fölötte termékeny vidékkel. Lakói egykor királyi szolgák és udvarnokok voltak. Földesura a herczegprimás volt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Udvard, zsitvamenti magyar nagyközség, 680 házzal és 4198 lakossal, a kik vallásra nézve, kevés kivétellel, róm. katholikusok. Van postája, távírója és vasúti állomása. Ősrégi, nevezetes község, hajdan bessenyő telep, kir. udvarnokok földje, kiktől a falu is nevét kapta. Itt magának I. Gejza királynak is 40 ekényi földje, 20 házhelye, saját kúriája volt, a mely még Szent László király idejében épült, és Szent Mártonról nevezett kápolnája. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Udvard, v. Komárom vm. (Dvory nad Žitavou, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Csúz, Jászfalu, Kolta, Komáromszemere, Komáromszentpéter, Kurtakeszi, Kürt, Ógyalla, Perbete. – 2. plébánia. 1075: Hudwordiensium. 1268: már létezett. Tp-át Szt Adalbert tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1696: alapították újra. Anyakönyvei 1714-től. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Udvard. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Puszták, Szőkemajor. A község területe 11.095 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 5678.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Udvard kk. érsekújvári járás. Besenyő telepítés a honfoglalással egyidejű. Királyi udvarnokok lakták, innét kapta nevét. 1209-ben II. Incze pápa a garamszentbenedeki apátságnak adta. Tamás esztergomi érsek elnökletével itt tartották 1307-ben azt a zsinatot, amelyen az esti harangszót rendelték el. A török időkben az Esztergom—Üjvár útvonalnak gócpontja volt. Bővebben

B Bajcsi Lajos A Angyel Miklós I Istenes József - Istenes Károly P Podhradczky József S Sidó Zoltán - Strba Sándor W Wojatsek Károly