Rozsnyórudna

A község a Rozsnyói-medence nyugati részén, a Rőcei-hegységhez tartozó Ivágyó (Turecká, 953 m) déli lábánál, a Rudnai- (Völgy-) patak mentén fekszik, Rozsnyótól 4 km-re nyugatra, Csetnektől 10 km-re keletre, a Rozsnyót Csetnekkel összekötő 526-os út mentén. Az út két részre osztja belterületét, a tőle délre fekvő Falura és az északra elterülő, újabb építésű Kolóniára, ez utóbbihoz csatlakozik a Rekenyefalu felé vezető út mellett kiépült Újsor (Oncsa). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban északnyugati és északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (7,49 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Rozsnyórudna a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Vasércbányászatának fejlődésével sokáig dinamikusan nőtt az 1860-ban még csak 216 lakosú falu népessége, 1880-1961 között népessége megháromszorozódott (323 főről 995-re nőtt). 1910-ben 503, 1921-ben 604, 1938-ban pedig 834, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1910-ben 20,7 %, 1921-ben 14,7 % volt. Bővebben

Történelem

A falu 1243 után keletkezett a berzétei uradalom területén, a 13. században az Ákos nemzetség birtoka. 1291-ben "Rodna" alakban említik először. Régi bányásztelepülés, aranybányáit 1331-ben, ezüstbányáit pedig 1589-ben említik oklevelek. 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-től, a csetneki Bebek, majd 1430-tól a Perényi, 1489-től pedig a Máriássy család birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik, korábban nagy jelentőségű vasércbányászata a 20. század végére megszűnt. Református temploma 1913-ban, evangélikus temploma 1930-ban épült, fából készült római katolikus haranglábát a 18. században emelték. A határában található Majom-szikla 1989 óta természetvédelmi terület. 2009-ben 8 km-es tanösvényt alakítottak ki, mely az Ivágyóra vezet és a község bányászati hagyományaiba is betekintést nyújt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RUDNA. Rudnak. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rozsnyóhoz mintegy 1/2 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, mellynek harmad része hegyes; legelője elég van, piatza Rozsnyón 1/2 mértföldnyire; fája van mind a’ kétféle; vas bányája a’ saját, vas műhelyei pedig a’ szomszéd határokban vagynak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rudna, Rudnik, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz 1/2 órányira: 161 kath., 354 ref. lak., kik bányákban dolgoznak, szenet égetnek, fuvaroznak. F. u. a Márjássy nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rudna, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 85 házzal és 463 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1291-ben Rodna néven szerepel, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1416-ban a Gömöry család a földesura. 1423-ban pelsőczi Nagy János kir. tárnokmesteré, négy évvel később pedig a Bebek családé, azonban 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rozsnyórudna. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Vasércbányatelep. A község területe 1303 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 834.