SK
RV
.....

Rozsnyó

Város

címer zászló
6234 88% magyar 1910
3909 20% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Rozsnyó
Hivatalos szlovák megnevezés:
Rožňava
Településrészek:
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Rozsnyó rendezett tanácsú váro járás
rendezett tanácsú város
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Rozsnyó megyei város
Más földrajzi nevek:
Bányaoldal, Barátkő, Doboska, Kálvária, Majoros-völgy, Mesztető, Nagy-kő, Nyerges-hegy, Orom, Ökörhegy, Ördög-...
Koordináták:
48.66283035, 20.53386307
Terület:
45,62 km2
Rang:
város
Népesség:
19706
Tszf. magasság:
306 m
Körzethívószám:
+421 (0) 58
Irányítószám:
04801
Település kód:
525529
Szervezeti azonosító:
328758
Adóazonosító:

A város a Rozsnyói-medence középső részén, a Felső-Sajó-völgyben, a Sajó bal partján, a Sajóba ömlő Drázus-patak mentén, Rimaszombattól 61 km-re északkeletre, Miskolctól 86 km-re északra, Kassától 72 km-re nyugatra, Poprádtól 72 km-re délre fekszik. Fontos közúti és vasúti csomópont – 1874 óta vasútvonal köti össze Bánrévével és Dobsinával, 1955 óta pedig Szepsivel. A város új pályaudvara Bakpusztánál, Berzéte határában épült fel. A 16-os (korábban 50-es) országos főútvonal Rimaszombattal és Kassával, a 67-es út pedig Popráddal köti össze, az 526-os út Csetnekkel (14 km) teremt összeköttetést, mellékút köti össze Csucsommal (5 km). Határa hosszan benyúlik a Rozsnyói-hegység déli vonulatai közé, északon egészen az Ökörhegyig (Volovec) és annak legmagasabb pontjáig, a Pozsállóig (Skalisko, 1293 m) terjed, nyugaton a Rőcei-hegység legkeletibb része, az Ivágyó keleti oldala is a városhoz tartozik, Krasznahorkaváraljától a Rákos-hegy (800 m), Berzététől a Nyerges-hegy (474 m), Rozsnyórudnától pedig a Tetőcske választja el. Területének mintegy kétharmadát erdő borítja. A várostól a Sajó választja el Sajóháza és a vele egybeépült Rozsnyóbánya településrészeket, déli ipari övezete a Berzétéhez tartozó Bakpusztával folytatódik, a Csucsom völgyében található Rozsnyófürdő pedig egybeépült Csucsom községgel. Délről Berzéte, nyugatról Rozsnyórudna, északnyugatról Betlér és Csucsom, északról Henclófalva és Svedlér, keletről Andrási és Krasznahorkaváralja, délkeletről pedig Jólész községekkel határos. Svedlérrel közös rövid határa Gömör-Kishont és Szepes vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó város. 1340-ben városi jogokat kapott, 1876-ban törvényhatósági jogú város lett. 1920-ig Gömör-Kishont vármegyéhez tartozott, a Rozsnyói járás székhelye és egyben a járáshoz nem tartozó törvényhatósági jogú város volt. Csehszlovákiához csatolása után is végig a (változó területű) Rozsnyói járás székhelye maradt. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, megyei városként a helyreállított Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye lett. A csehszlovák közigazgatásban 1922-1960 között elveszítette városi jogait. 1960-ban Csucsom és Sajóháza, 1976-ban Berzéte, Berzétekőrös és Jólész községeket Rozsnyóhoz csatolták, 1990-ben Sajóháza kivételével valamennyi község újra önállósult. Rozsnyó területe (45,62 km²) két kataszteri területre (Rozsnyó - 39,47 km², Sajóháza - 6,15 km²) oszlik, területe 1910-38-hoz képest (Rozsnyó - 39,43 km², Sajóháza - 6,21 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

Rozsnyó a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A középkorban még túlnyomórészt német lakossága a 17. századra magyarrá vált és a 20. század második feléig a város magyar többségű maradt. 1891-ben 4812, 1910-ben 6565, 1921-ben pedig 6319, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1910-ben 6,2 %, 1921-ben pedig 16,2 % volt, 1930-ra pedig 37,6 %-ra nőtt. Német kisebbség (1910-ben 2,4 %, 1921-ben 2,3 %) is élt a városban. A 20. század első felében népessége stagnált, 1938-ban is csak 6595 lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették és a belső telepítések során szlovákokat telepítettek a városba, alapvetően megváltoztatva nemzetiségi arculatát. A rozsnyói magyarok mintegy fele reszlovakizált. A 20. század második felében ugrásszerűen nőtt népessége (1938-91 között csaknem háromszorosára), 1991-2011 között kis mértékű, 5,7 %-os népességnövekedés (18 647 főről 19 706-ra) figyelhető meg. Az 1945 után kisebbségbe került magyarok aránya a felgyorsuló asszimiláció miatt ebben az időszakban 31,2 %-ról 19,8 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 23,4 %), de a szlovákok aránya is enyhe csökkenést mutat (65,8 %-ról 60 %-ra). Kiugróan magas a városban a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (16,8 %). A lakosság 13,4 %-a a roma etnikumhoz tartozik, a roma nemzetiségűek aránya ugyanakkor csak 2,4 %. 1921-ben a lakosság 63,5 %-a volt római katolikus, 19,9 %-a evangélikus, 7,9 %-a pedig református vallású; 2011-re a római katolikusok aránya 33 %-ra, az evangélikusoké 9,1 %-ra, a reformátusoké 6 %-ra csökkent, a felekezeten kívüliek alkotják a lakosság több mint egynegyedét (26,7 %). Az 1938-ban még a lakosság 6,7 %-át alkotó zsidó közösség tagjait 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, mára az izraelita vallás teljesen eltűnt a városból. 2011-ben a város lakosságának 93,8 %-a élt Rozsnyó (18 488 fő), 3,7 %-a Rozsnyóbánya (737 fő), 2,4 %-a pedig Sajóháza (481 fő) településrészeken.

Történelem

Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent. Területe már az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században, 1243-ban még az Ákos-nemzetség birtokában lévő lakatlan terület, 1291-ben említik először írásos források, amikor III. András az esztergomi érsekségnek adományozta. Plébániáját 1335-ben említi először oklevél. 1340-ben városi kiváltságokat kapott, melyeket 1410-ben és 1496-ban is megerősítettek. A bányászatnak a legrégibb időktől fogva a közelmúltig mindig nagy jelentősége volt a város életében. A középkorban főleg aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak itt, később a vasérc kezdett egyre nagyobb szerepet játszani. Az 1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek, amelyet 1452-ben Hunyadi János elfoglalt, 1490-ben Bakócz Tamás pedig kastéllyá alakított át. 1458-ban verték ki végleg Giskra hadait a városból. 1470-től egyike a hét felső-magyarországi bányavárosnak, ekkoriban danzigi és krakkói kereskedőknek is voltak itt bányáik, elsősorban az ezüstbányászat virágzott. A mohácsi vész után a bányászat a bizonytalanná vált közállapotok miatt lehanyatlott, a város számos polgára tönkrement. 1550 környékén a város lakossága protestáns hitre tért. 1555-ben Bebek Ferenccel kötött a város szövetséget, aki török szövetségeseivel 1556 szeptemberében Rozsnyó alatt megverte a császáriakat. Ezután 1594-ig a töröknek fizetett adót a város. A város középkori német voltát bizonyítják a fennmaradt családnevek és a bányászattal kapcsolatos földrajzi és egyéb elnevezések. Valószínűleg a szomszéd vármegyékből, elsősorban Tornából és Szepesből érkeztek. Később lélekszámuk tovább nőtt, ekkor már egyenesen német földről érkező betelepülők is csatlakozhattak hozzájuk, továbbá osztrák, morva és lengyel területekről érkezettek is, valamint egy-egy görög és olasz. A jövevények többsége iparos és kereskedő volt, ugyanis e területek itt komoly fejlődésnek indultak. Különösen a csapó, szűrszabó és csizmadia ipar virágzott, az iparosok pesti, debreceni vásárokba is eljártak áruikkal. A bányászat ellenben folyamatosan hanyatlott. Némi magyarság már élt a városban a középkorban is, de főleg a török elől menekülő beköltözőkkel emelkedett meg a 16. században. A reformációnak is volt szerepe a megmagyarosodásban, a fő lökést azonban a magyar városokkal bonyolódó egyre nagyobb mérvű forgalom adta meg. Ez mindenekelőtt a német eredetű lakosság folyamatos magyarrá válását jelentette, és a beköltözések később kisebb szerepet játszottak. A szlávság (szlovákok, rutének) a 16. században tűnik fel, bár 1574-ben még városi rendelet tiltja befogadásukat, később azonban már felvették őket a polgárok közé és így a 18. század végére szlávok száma jóval meghaladta a németekét. Egységes réteget azonban nem alkottak, mert különböző vidékekről érkeztek és városi lakosság életmódjába beilleszkedve megmagyarosodásuk gyorsan végbement. A népességben a 18. századra nagy szerepet játszottak a részben jövevény, részben a polgárságból kikerülő nemesek is, akiknek egy része ugyancsak iparral foglalkoztak. A város fejlődését visszavetette a szüntelen török veszély, a hadjáratok miatti porcióadók és a pestisjárványok is. Ugyanakkor Rozsnyó kiemelkedő kultúrájáról tanúskodnak a jelentős építészeti emlékek (főtér, templomok), az iskolakultúra, a szerteágazó céhélet is. A védművek nélküli várost a török többször kirabolta, így 1556-ban, 1573-ben és 1584-ben. 1644-45-ben pestisjárvány pusztított, 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1610-ból maradt fenn Rozsnyó legkorábbi pecsétje a város címerével. A város a Wesselényi-féle összeesküvés alatt több izben volt országos összejövetelek színhelye, 1646-ban hat felső-magyarországi vármegye gyűlésezett itt. 1670-ben a rozsnyói jezsuiták kérésére Korponáról horvát katonaság jött a városba, ekkor szerezték vissza a katolikusok a templomot a protestánsoktól. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket. 1710-ben a pestisjárvány májustól augusztusig 2025 halálos áldozatot követelt. A 18. századra az 1630-ban még túlnyomórészt németek lakta város szinte teljesen magyar nyelvűvé vált. 1776-ban a várost tűzvész pusztította. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, „szabadalmas püspöki bányaváros“ ranggal. Szabad királyi várossá azonban nem sikerült emelkednie. 1831-ben a kolerajárvány követelt sok áldozatot Rozsnyón. 1849-ben itt maradt legtovább forgalomban a Kossuth-bankó, melynek forgalomból történő kivonása hatalmas károkat okozott a város lakosságának. 1876-tól Rozsnyó rendezett tanácsú város rangjára emelkedett. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte, ugyanakkor Rozsnyó a kisiparosok városa is volt – híresek voltak mézeskalácsosai, szabói, posztókészítői és tímárai. A város környékén kibányászott érceket a közeli vasgyárak dolgozták fel a Sajó mentén. 1867 után megalakult a Rima-murányi Rt. bányatelepe Rozsnyóbányán. A város élén 1872-ig főbíró, ettől kezdve polgármester állt. A 19. század végén jelentékeny szerepet játszott a város életében a sokat jótékonykodó gróf Andrássy Dénesné Hablawetz Franciska, akinek a szobra ma a főtéren áll. 1874. május 1-jén megnyitották a Rozsnyó-Bánréve vasútvonalat, melyet Dobsináig meghosszabbítottak és ezzel a város rácsatlakozott az ország vasúthálózatára. 1903-ban megnyílt a Rozsnyói Városi Múzeum, 1912-ben Bányászati és Kohászati Múzeumot létesítettek itt (1943-ban a két intézményt egyesítették). 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1918 őszén cseh legionáriusok foglalták el, de 1919 májusában a Tanácsköztársaság csapatai rövid időre visszafoglalták. 1919-ben a város főterén álló, 1907-ben állított Kossuth-szobrot a bevonuló megszállók ledöntötték, ez megismétlődött 1945-ben is. Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és evangélikus gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. A Csehszlovákiához csatolt városból tömegesen költöztek el a magyarok (elsősorban a tisztviselők, hivatalnokok), helyükre csehek és szlovákök költöztek, akik 1930-ra már a lakosság több mint egyharmadát alkották. Az első köztársaság idején a városban jelentős volt a munkásmozgalom, a CSKP egyik legfontosabb bázisa Rozsnyón és környékén volt. 1938. november 8-án bevonult Horthy hadserege Rozsnyóra és egészen 1945-ig a város ismét Magyarországhoz tartozott (megyei városként). Az újonnan meghúzott magyar-szlovák határ a város közelében, Betlérnél és az Ökörhegyen (mely Észak-Erdély visszacsatolásáig Magyarország legmagasabb pontja lett) húzódott. 1944 júniusában a város számottevő zsidó közösségét (1938-ban 445 fő volt izraelita vallású) koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan csak kevesen tértek vissza. 1945. január 23-án a IV. Román Hadsereg foglalta el a várost. 1945 után a Csehszlovákiához visszacsatolt város magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, mintegy felük reszlovakizált. A 20. század második felében a város gyors növekedésnek indult, modernizálták és felfejlesztették a vasércbányászatot, élelmiszeripari üzemek és textilgyár (Tatrasvit) létesült. 1955-ben megépült a várost Tornán át Kassával összekötő vasútvonal és az új pályaudvar is. 1953–60 között magyar pedagógiai iskolája is volt a városnak. 1960-ban Csucsomot és Sajóházát, 1976-ban pedig Berzétét, Berzétekőröst és Jólészt is Rozsnyóhoz csatolták, 1990-ben azonban Sajóháza kivételével valamennyi község ismét önállósult, Rozsnyó pedig korábbi területének felére csökkent. A rendszerváltás után a bányászat is megszűnt a városban.

Mai jelentősége

Rozsnyó Gömör keleti részének gazdasági és kulturális központja. Korábban nagy jelentőségű bányászata mára megszűnt, textil- és élelmiszeripara van, mezőgazdasági gépgyára (Agrostroj) ma Berzéte területén fekszik. Jelentős idegenforgalma is. Két magyar alapiskolája (Fábry Zoltán Alapiskola, Református Egyházi Alapiskola) és kétnyelvű, szlovák-magyar tanítási nyelvű gimnáziuma van, Egészségügyi Szakközépiskolájában is folyik magyar nyelvű oktatás. Ezeken kívül négy szlovák alapiskola és kereskedelmi akadémia is működik a városban. Bányászati múzeuma 1943-ban alakult. A város gazdag műemlékekben: négyzet alakú, a 16. században kialakult főterén található az 1658-87 között barokk stílusban épült ún. Diáktemplom és a vele egybépült Tűztorony, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú régi városháza, valamint a késő reneszánsz stílusú kamaraház 17. századi épülete. Evangélikus temploma 1784–86-ban empire, református temploma pedig 1905-ben neogótikus stílusban épült. A főtéren található Andrássy Franciska mellszobra, Kossuth Lajos eredetileg szintén a főtéren álló szobrát 2004-ben a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ROZSNYÓ. Rozsnyó Bánya Rosnavia, Rosenau, Rosznava. Jeles magyar püspöki, és kereskedő Város Gömör Várm. lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik külömbféle hegyekkel távolról körűlvétetve, kies, és vídám helyen, Szomolnokhoz, ’s Tornallyához is 3. mértföldnyire. A’ körűlötte lévő nevezetesebb hegyei ezek: Ökörhegy, Rákos, Nyerges, Bányaoldal ’s a’ t. Az első mind magas vóltáért, mind pedig patakjáért is nevezetes; a’ Városnál kétfelé foly, és nehány malmokat forgat. Hajdan Kir. Bánya-Város vala; de már külömb féle hasznos bányái régen megapadván, leginkább vas bányákkal, hámorral, kapa verő vas műhelyekkel gazdag, mellyek itten nem igen súlyos fáradsággal, és jó móddal folytattatnak. Ékesítik e’ Várost a’ Városnak Szentegyháza, a’ Püspöki Kastély, a’ Sz. Ferentz Szerzeteseknek Klastromjok, a’ Káptalanbéli Uraknak, ’s némelly Lakosoknak újjabban épűltt házaik. Lakosai szorgalmatosak, mind a’ borral, mézzel, ’s egyebekkel való kereskedésben, mind a’ mesterségnek, mind pedig a’ gazdáskodásnak foly tatásában. 1710-dikben, a’ hírtelen halál által megfogytak lakosai, de azután ismét megszaporodtak, és napról napra szebb virágzással gyarapodik; határja hegyes, és középszerű; héti, ’s más vásárjai nevezetesek; malmok helyben, más vagyonnyaik is jelesek vagynak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rosnyó vagy Rosnyóbánya, (Rosenau, Roznava), csinos és élénk püspöki-város, Gömör és Kis-Honth vmegyékben, Pesthez 27, Kassához 8, Lőcséhez 6, mfdnyi távolságra, szép, egészséges rónaságon, mellyet távolról hegyek öveznek. A Wolowecz hegyről lezuhanó patak keleti részén folyik el a városnak, a Sajó ellenben nyugoti határát mossa. Házai inkább alacsonyak, de rendesek; négyszögü tágas piacza szép épületeket mutat, mellyek közt különösen a kanonokok házai tünnek ki. A négy szentegyházon kivül nevezetesebb épületek: a püspöki kastély, melly hajdan jesuiták háza volt; a kath. nevendék papság; az evang. gymnasium; a kőedény gyár épületei; a szent-ferencziek kolostora. Van itt rom. kath. gymnasium a praemonstratensiek felügyelete alatt; püspöki lyceum, nevendék-papház, ev-luth. gymnasium, nagy polg. kórház, postahivatal, papiros- és több liszt-malom, ásványos víz és fördő-intézet. Népessége 6110 lélekre megy, kik közt 2886 rom. kath., 3524 evang.-luth. Nyelvökre nézve a sokkal nagyobb rész magyar, a német már kevesebb, s még kevesebb a tót. A város önálló tanácsa ez előtt régi szokás szerint a magyar és német nemzetbeliekből, s a kath. és evang. hitsorsosuakból egy arányban választatott. Szántófölde, rétje a városnak kevés; a hegyek aljait gyönyörü veteményes és gyümölcsös kertek lepik el; a hegyekben pedig gazdag piskolcz-bányák léteznek; ugyanitt czinóber, kéneső, réz, barnakő is ásatik; sőt hajdan nevezetes arany-ezüst bányákkal dicsekedhetett. – Ezekből láthatni, hogy a lakosok nagyobb része kézmüvességből, s kereskedésből táplálkozik, s ezek szépen is virágoznak. A 6 százat felülhaladó kézmüvesek közt a timárok, vászonfehérítők és festők leginkább figyelmet érdemelnek, valamint a kő-edénygyár is becses és kapós iparczikkeket készit. Egész hazánkban egy város sem gyűjt annyi mézet, mint Rosnyó; bejárván ezért nagyobb részét országunknak; s innen a mézzel, viaszszal, viaszgyertyával, méhserrel való kereskedés valóban fontos. Ezen kivül kereskednek vassal, piskolczczal, borral, szalonnával, vászonnal és gyümölcscsel. Szombaton tartatni szokott heti-vásárai nagyok, s gabonára és sertésre nézve felette nevezetesek. A rosnyói romai kath. püspökség 1776-ban állittatott, s kiterjed egész Gömör, Torna megyékre, s Szepes, Nógrád, Abauj, Zólyom megyéknek némely részeire. Van benne két jövedelmes prépostság, 6 valóságos kanonokság, 5 fő-, 14 alesperestség, 97 plebánia, 4 szerzetes ház. Rosnyót 1291-ben III. András király Lodoméri esztergomi érseknek ajándékozta, s innen egész 1776-ig érsek-városi czímmel élt. – Zsigmond király 1418-ban nevezetes szabdságokkal ruházta fel, mellyeket Ulászló 1496-ban megerősítvén, többekkel tetézett. – A 15-dik században csehek tarták elfoglalva a várost; majd 1556-ban, 1573-ban, 1581-ben a törököktől, majd a belső zenebonáskodóktól, 1710-ben a döghaláltól, 1776-ban a tűztől sokat szenvedett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ennek az említett gyönyörű lapálynak éjszaki részén épűlt a megye másik nagyobb városa, Rozsnyó, a kopasz Pozsálló- vagy Ökör-hegy lábánál, melynek csúcsáról nagy messzeségre ellátni. Rozsnyó ősrégi bányásztelepítvény. Keletkezését némelyek II. Endre idejére teszik, ki ide bányamívelés végett szászokat telepített volna. Czímerében három rózsa van, a mi azt mutatja, hogy nevét a rózsától (Rosenau) kapta. Fénykora a mohácsi vészig terjed, a mikor valóságos Kalifornia volt, hol még danczigi és brüsszeli kereskedők is örömest vásároltak bányatelepet. Bányaipara később mind jobban hanyatlott. Alig van város, mely annyi viszontagságos időt látott, mint ez. A rablólovagok, különösen a Bebekek és a csehek fosztogatásaitól, a török harácsolásától urai, az esztergomi érsekek sem tudták megvédeni. A későbbi szabadságharczokban, nemzeti mozgalmakban egyik ellenség kezéből a másikba kerűlt. Nem kevesebbet szenvedett a vallási villongások idején. II. Rákóczi Ferencz 1706-ban novembertől karácsonyig s 1707 januárban ismét itt értekezett az országtanácscsal, és az ónodi híres abrenunciatiót titokban itt határozták el. Katholikus püspökségét Mária Terézia alapította 1776-ban s ebből az alkalomból Rozsnyó a „szabadalmas püspöki bányaváros” czímet kapta. De ez nem maradt egyéb puszta czímnél, mert rég megszűnt bányaiparát nem volt képes új életre kelteni. Német eredetű lakosai már a XVI. században nagy részt megmagyarosodtak; számuk az ötezret megközeliti. Gömörnek székhelyével, Rimaszombattal ma is versenyez úgy a szellemi, mint az anyagi haladás terén. Tágas négyszögű piaczáról kilátunk a nagy püspöki templomra, a premontreiek gymnasiumára, a római katholikus papnöveldére, a püspöki lakra, melynek egyik része hajdan a jezsuiták székháza volt. Az evangélikusok félrehúzódtak templomukkal s gymnasiumukkal egy zúgó hegyi patak partjára. E két középiskolán kivűl vannak Rozsnyónak leánynevelő intézetei, árvaházai, iparostanúló-iskolája, nagy kórháza, melyet az utóbbi évtizedekben épűlt főleg Kossa dr. és Schopper püspök adományából; továbbá járásbírósága, közjegyzősége, adóhivatala, takarékpénztára, kaszinója, több társas egyesűlete, hírlapja. Szépen gondozott kertek, gyümölcsösök szegélyzik a csinosan épűlt várost s a közeli hegyoldalak (Bányaoldal, Szőlőmál) bányatörmelékei egykori virágzó bányászatról tanúskodnak. De azért Rozsnyó gyáripara ma is különösebb említést érdemel. Nevezetesebb iparvállalatok bőrgyára, műmalma és fűrésztelepei. Szög- és kőedénygyára újabban szünetel. A város környékén vasérczbányák és vaskohók vannak. A város közelében a vadregényes csucsomi völgyben fekszik vasgáliczos vízű fürdője szép nyári lakokkal, mely nagyobb hírre nem tudott ugyan vergődni, de ünnepnapokon igen látogatott mulató és kiránduló helye a város lakosságának. Vizének gyógyhatása, a fürdő kifogástalan berendezése évről-évre növeli a látogatók számát. Közelében égvényes savanyúvíz fakad. Rozsnyó fekvésénél fogva ma is élénk forgalmú város. Míg a vasútak nem hálózták be az országot, a Szepesség itt találkozott az Alvidék népével s a rozsnyói lakos folytonosan útazott árúczikkeinek eladása végett. Sokat emlegetett volt mézeskalácsa, vászonfehérítése, továbbá méhsöre, méze és viaszgyertyája. A vasútak másfelé terelték a forgalom egy részét, s így Rozsnyó kereskedelme és ipara újabb időben csökkent. Hajdan rendkivűl népesek voltak vásárai, s messze földön ismeretesek szűcsárúi. A lakosok az iparon kivűl mezőgazdasággal is foglalkoznak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A város fekvése. Rozsnyó rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros, a vármegye legrégibb és legtöbb viszontagságot ért, s úgy jelentőségére, mint nagyságára nézve második városa, a Sajóvölgy gyönyörű, hegyektől övezett lapályán, a csucsomi völgybe háromszög alakban ékelt, széles hátú dombon fekszik. Olyanforma fekvése van ennek az eredeti városnak, mint - a hogy Petőfi ittjártában jellemezte - a kis karimájú lágy posztókalap beütött tetejére dobott fényes krajczárnak. Északra a nagy kopasz Pozsálló vagy Ökörhegy meredeken támaszkodó lábánál, a kalvária hármas halmához, keletre pedig a Rákos enyhén lejtő nyúlványaihoz simul a város, melynek keleti részén, a csucsomi völgyből, sziklás medrében sebesen alácsobogó Drázus patak siklik keresztül, míg nyugaton, a város belterületi részén húzódó bástyaszerű terrasz alatt a Sajó kanyarog. Teljesen védve az északi szelektől, egészséges, kellemes és elragadóan szép helyen épült város, mely míg két oldalával - keletre és északra - hegynek és enyhe lejtőknek támaszkodik, addig délre a sziliczei és szalóczi mészkő-hegyekre szabadon nyíló szép kilátással, a Pelsőcz felé alávonuló és szűkülő Sajóvölgyre, nyugatra a sajómenti bársonyos rétekre és a korán lombba verődő Nyerges-re és a Bányaoldal-ra néz. Lakosok. Lakosainak száma az utóbbi években csökkent s a legutóbb 1900-ban megtartott népszámlálás alkalmával az összeírás 5,198 lelket talált. A lakosok magyarok, kevés bevándorlott tót családdal. Vallásfelekezet tekintetében a római katholikusok többsége és az ág. hitv. evangélikusok jelentékeny száma mellett, kevés református, de ezeknél több izraelita van. A város területi beosztása. A város beépített területe keresztalakú, mely hosszabb és keskenyebb részével a csucsomi völgy, rövidebb és szélesebb részével Berzéte község felé néz. Legszélesebb a Váraljai-utcza és a Kósa-Schopper-féle kórház között. A város fejlődése, mely évtizedek óta vesztegel és a közeljövőben sem nyújt reményt nagyobb arányu építkezésekre, természetszerűleg a vasúti állomás felé lenne, már csak azért is, mert egyedül arra vannak építésre alkalmas szabad telkek. A város többi részében a terjeszkedésnek a talajviszonyok útját állják. Rozsnyó város két fő városrészre oszlik, úgymint az alsó- és felső-hadnagyságra. Ebben a két főrészben van azután - és pedig az alsóban - az úgynevezett Klepus és a felsőben a Pallag városrész. A két fő városrész között van a piacz: Rákóczy-tér, mely a városnak egyetlen említésre méltó tere, mert a külső piaczot, az úgynevezett marhavásárteret, valamint a kisebb-nagyobb és az utczák elágazásánál található kiszélesedéseket már szorosan térnek nem nevezhetjük. A Rákóczy-tér, mely Rozsnyó belvárosát alkotja, szabályos négyszög, melynek területe 2 hold 1394 □-öl. Utczái közül leghosszabb a Csucsomi-utcza, mely 2.1 kilométer és hosszúságra második a Berzétei-utcza, mely 1.3 kilométer hosszú. E két utczáján kívül még a Váraljai-utczát említhetjük meg, mely 0.8 kilométer hosszú, de a többit, melyek már csak kisebb-nagyobb, szaggatottan és kanyargósan ide-oda épült utczák, inkább közök és sikátorok, e tekintetben fel nem sorolhatjuk. Az egyes középületek és épülettömbök a város belterületének úgyszólván egészét lefoglalják, mert a Rákóczy-teret s itt-ott egy-egy kertecskét leszámítva, a belterületből csupán a Kósa-Schopper kórház, a szeminárium, a prémontreiek és ferenczrendiek épületeihez, mint középületekhez tartozó nagyobb kertek és az ág. ev. főgimnázium játékkertje állanak szabadon. A középületek száma Rozsnyón, tekintettel a közhivatalok számára, nem nagy, miután a közhivatalok legnagyobb részt bérházakban vannak elhelyezve. Nagyság tekintetében - figyelembevéve az épülethez tartozó kert és udvar terjedelmes területeit is - első helyen a Kósa-Schopper kórház áll. Ezt a szeminárium szintén hatalmas épülete és telke követi, majd a római katholikus püspöki palota, mint impozáns épület, nemkülönben a ferenczrendiek kolostora, temploma és az ezekhez tartozó nagy kiterjedésű kert. A városháza, püspöki zárda, a tiszakerületi ág. hitv. evang. leányiskola modern épülete, a prémontreiek társháza, kertje és a kath. főgimnázium, majd az ág. hitv. evang. főgimnázium magyar motivumokban épült új és díszes hajléka következnek ezután. Ezeket mindjárt a róm. kath. és az állami népiskola épületei, majd a kir. járásbíróság részére emelt épület, nemkülönben a káptalani kanonoki lakások, valamint a takarékpénztár és a kerületi ág. hitv. ev. árvaház épületei követik nagyság és telekkiterjedés tekintetében. A magyar kir. államvasutak bánréve-dobsinai vonala érinti a várost, nem ugyan belső, de külső területén, a hol Berzéte felé, a Nyergeshegy alatt van az állomás egyszerű és a forgalomnak éppen nem megfelelő pályaháza. Újrozsnyó elnevezéssel, alig néhány hónap óta, megállóhelyet is kapott a város, mely a vasút és a csetneki közút metszésében, a Vágóhíd közelében van. A város épületei. A nagy állomástól kiindulva, a városba vezető út jobb oldalán, éppen az állomás épületével szemben, első sorban is a Szilvássy Nándor építész villaszerű épületét találjuk egy nagy kiterjedésű kertben és ezzel kapcsolatosan tágas területen az épitési vállalat ipartelepét. Innen a városba tovább haladva, a Drázus hídján át a Berzétei-utczába jutunk, a melynek baloldalán a Markó-féle bőr-gyárat látjuk. Régi gyár, melynek kitűnő készítményei országszerte ismeretesek. Tovább, ugyancsak baloldalon az ág. hitv. evang. árvaházat, majd a zsidó templomot találjuk. Az utczán végig haladva, annak a piaczra való torkolását megelőzőleg, az ág. hitv. evang. polgári leányiskola modern, szép épülete vonja magára figyelmünket s mikor ezt elhagytuk, az utcza jobb oldalán egy eredeti, régi, oldal-pillérekkel bíró érdekes emeletes épületen, a Nehrer-házon akad meg a szemünk. Ebben a házban volt Rákóczy szállása s ugyancsak e ház földszintjén állott Rákóczy pénzverő műhelye. Ez az épület főhomlokzatával már a piaczra néz. Itt a Rákóczy-tér hársfákkal körülültetett, csupa emeletes házakkal övezett nagy négyszögébe lépünk. Rövid déli sétáját, esti üdülését e tér hársai alatt keresi és találja fel a város közönsége és hallgatja a május 1-től június végéig hetenként kétszer esténként meg-megújuló térzenét. Nevét attól a történelmi eseménytől nyerte, hogy e téren lakott II. Rákóczy Ferencz, mikor Rozsnyón időzött. E tér közepén áll most a prémontreiek gondozása alatt álló katholikus diáktemplom, abban az eredeti alakjában, a mint az már 1659-ben - órával ellátott eredeti tetőzetű tornáczos tornyával, a mely azonban sokkal régibb keletű s a város tulajdona volt és ma is az - fennállott. Lippay György érsek a jezsuiták számára, a város költségén, büntetésül építtette. A torony erkélyéről, a melyet a túristák felkeresni soha el nem mulasztanak, gyönyörű kilátás nyílik a város egész területére, valamint annak messze környékére. A templom nyugati oldalán a Kis-sétetér van, mely hárs-, platán-, nyár- és más lombos fáktól dúsan borítva, óriási lugast alkot. A templom keleti oldalát s így a piacznak is ezt a részét, jól-rosszul összetákolt és a templomot ez oldalról teljesen elzáró áruló-bódék foglalják el. A diáktemplom északi homlokzatának baloldalán - a hol a bejárat van - emelkedik Szent János egyszerű kis kápolnája. A teret körüljárva, ennek keleti oldalán találjuk a város kétemeletes székházát, főhomlokzatán a kék mezőben, három aranyrózsával és a bányászok jelével ékesített czímerrel. A városháza a XVIII. század elején épült. Az első emelet utczai részében a kis tanácsterem, polgármesteri és főjegyzői hivatalos helyiségek vannak, míg udvari részében a polgári kaszinó helyiségei. A második emeletet a városi díszterem és mellékhelyiségei foglalják el. Ugyanezen az oldalon van a város egyik szállója és vendéglője, a Fekete Sas és tovább, a tér és a Betléri-út sarkán a plébánia régi épülete. Ezzel szemben, már nagyobbrészt ugyan a Betléri-utat szegélyezve, áll a ferenczrendiek nagy kolostora, a melyben a pátereken kívül a m. kir. bányabiztosság és a m. kir. adóhivatal, mint bérlők szintén otthont találnak. A kolostorral összenőve, de már teljesen a Rákóczy-tér délre néző oldalán, emelkedik a rend temploma és ennek közvetetlen közelében a rozsnyói takarékpénztár épülete, melynek első emeletén az úri kaszinó téli helyiségei és kertjében a kaszinó nyári helyiségei nyujtanak kellemes szórakozást. A térnek ugyanezen az oldalán és pedig főhomlokzatával annak mintegy harmadrészét elfoglalva, emelkedik a püspöki rezidenczia épülete. Ennek 124a piaczi bejárattól számított alsó része a jezsuiták székháza volt és 1666-ban, valamint a következő években épült fel; tőszomszédságában állott az a ház, melyben a XVII. század vége felé az esztergomi érsek rozsnyói tiszttartója lakott. E két ház egyöntetű kiépítéséből keletkezett a mai püspöki székház, melynek elegendő számú, szép és kényelmes helyiségei mellett, csinos házi kápolnája is van. Mint szögletépület, tűzfalas mellék-frontjával a Csucsomi Nagy-utczára néz, a hol e tűzfalas front végső szakaszát a Schopper püspöktől emelt szép könyvtárépület modern homlokzata váltja fel. A palota Rákóczy-térre néző homlokzatának az erkély fölött való, kissé kiugró részén e felirat olvasható: Mariae Theresiae Zelus Apostolicus Antistiti Rosnaviensi Hanc Aedem Posuit MDCC LXXVIII A székház főbejárásától kissé oldalvást, a Csucsomi-utcza felé a Szt.-Háromság szobra emelkedik. A tér nyugatra néző oldalán a püspöki leánynevelő zárdát találjuk, mely látogatott és jó hírnévnek örvendő elemi és polgári iskolákkal bír. Az épület homlokzatán aranyozott betűkkel a következő felírás díszeleg: Kollartsik J. püspök A kisdedeknek szentelé. 1866. Hagyjátok A Kisdedeket Hozzám Jönni, Mert Övék Az Isten Országa. Márk. X. 19. Meg kell még említenünk a Rákóczy-tér négy szögletében elhelyezett, terebélyes gesztenyefáktól árnyalt, hatalmas, öntöttvasból készült víztartó-medenczéket, az ú. n. kaszt-okat (a német Kasten-ből), a melyek a folytonos csorgásban lévő vízvezeték vizéből fognak fel annyit, hogy ipari, vagy szükség esetén tűzoltási czélra mindig telve, készen álljanak. Ilyen kaszt-ok a város minden nagyobb utczájában vannak és már a XVI. század első felében is kiterjedt vízvezetéknek a közkútjaiul tekintendők. E vízvezeték, a melyet most modern és minden lakásra kiterjedő vízvezetékkel óhajt a város kicserélni, századok óta a Rákos-hegy forrásaiból nyeri vizét. A Rákóczy-térről az evangélikus-udvaron át, az ú. n. Templomkerítésben találjuk az ág. hitv. evang. egyház hatalmas arányokban épült, torony nélkül álló templomát, a magyar ízlésben épült ág. hitv. evang. főgimnáziumot, melynek magyar motivumokkal ékesített főhomlokzata a Kossuth Lajos-utczára néz, és a tornacsarnokot. E főgimnázium épületén áthaladva, ezzel majdnem szemben áll az állami elemi népiskola épülete és a Jólészi-utcza elején a magyar siketnéma-ügy humanistájának, megteremtőjének, jólészi Cházár Andrásnak egykori háza. Kikanyarodván a Váraljai-utczába, nem messze a Kossuth Lajos-utczával való metszésétől jobbra, találjuk a m. kir. posta és távíró hivatalt. Innen a Drázus mentén haladva, a róm. kath. elemi népiskola hajléka ötlik szemünkbe vasrácscsal ellátott kertjével. Homlokzatán e felírással: A bölcsesség útját megmutatom. E népiskolát is Schopper püspök építtette. Az iskolától, szűk közön át, a Csucsomi Nagy-utczába térünk. Itt az emeletes városi épületben a kir. járásbíróság és telekkönyvi hatóság hivatalait, majd feljebb az utcza másik oldalán a járási szolgabíróságot találjuk. Visszatérve, az utcza házsorai között ismét a Rákóczy-térre jutunk, a hol a püspöki székház során jobbra kanyarodva, a Betléri-út felé tartunk. A ferenczrendiek kolostorán túl egy eredeti alacsony épület, a szegények alapítványi háza vonja magára figyelmünket. Falán, az ablakok között fekete alapon, aranyozott kivitelben az Andrássy grófok czímere díszeleg, a czímer alatt pedig e sorok olvashatók: Istennek dicsőségére felépítette ezen rosnai ispitált Krasznahorká- nak eörökös ura idősbik Andrássy György lett régi hiv szolgája tisztartója rozmáni industriája által. Innen, az utcza ugyanezen oldalán tovább, a városból kifelé haladva, az utcza utolsó házában, az ú. n. Krajczár-ban találjuk a ma már fölöslegessé vált járvány-kórházat, a melynek a helyére tervezik most a megdicsőült Andrássy Dénesné grófnő fejedelmi adományából alkotandó általános és városi jellegű Francziska-menedékházat. Ezzel szemben van a városi köztemető szépen gondozott kertje, a melyben sok neves halott a kegyelet szép emlékművével díszített sírjában aluszsza örök álmát. Itt nyugszik Czékus István volt tiszakerületi szuperintendens is. A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt czigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét. A temetőből visszatérve a városba, a püspöki székesegyházhoz jutunk. A XIII. század végén csúcsíves modorban épült. A husziták nagyon megrongálták. Ujjáépíttetett 1514-16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül az evangelikusok elfoglalták. A katholikusok csak 1670-ben kapták vissza. 1682-1687-ig Thököly alatt ismét a protestánsoké volt. Különálló tornya újabb építmény. 1777-ben a templomot újra díszítették, a Bakócz-kápolnát pedig átépítették. Legutóbb a székesegyház sekrestyéje alatt lévő sírboltot, a hová a rozsnyói püspököket - Schopperig - nyugalomra helyezték, Ivánkovits püspök renováltatta. A templom egyik mellékkápolnájában vannak elhelyezve szent Netus tetemei, a melyeket Kollartsik püspök idejében a püspökség a római pápától ajándékba kapott. A székesegyháztól a Tanoda-utczán végig menve, találjuk a jászóvári prémontrei kanonokrend társházát és a kath. főgimnáziumot, mely a jövő évben teljesen új és modern épületet kap. A főgimnázium előtt hosszában húzódó kertben áll Szabó Istvánnak, a nagynevű hellenistának Holló Barnabás alkotta szép mellszobra, mely ezúttal még egyetlen szobra a városnak. Rövid idő alatt a Rákóczy-teret is egy nagyobb méretű szobor fogja díszíteni és pedig a jótékonyságáról országszerte tisztelettel és hálával emlegetett főúri nagyasszonynak, Andrássy Dénes grófnénak a szobra. Majd ismét a hazafias lelkesedés Kossuthnak is rövid időn belül szobrot fog állítani Rozsnyón; ebben az ügyben is serényen folynak az előkészületek. A kath. főgimnáziummal szemben emelkedik a püspöki szeminárium hatalmas épülete, a melyben egyszersmind a gyermek-szeminárium is elhelyezést nyert. Innen, a Búza-piaczot érintve, a Csetneki-utczában emelkedő hatalmas és a város legimpozánsabb épületéhez, a Kósa-Schopper-féle nyilvános jellegű kórházhoz érkezünk. Két hatalmas szárnyra válik ez az épület-kolosszus, a melynek két részét középen a Jézus szent Szivéről nevezett, csúcsíves modorban épült, remek kápolna köti össze. A kápolna által két részre osztott hatalmas épület homlokzatán balra INFIRMIS, jobbra FIRMANDIS jeligék olvashatók. A kórházkápolna sírboltjában fekszik Schopper püspök. A városnak ezt a legimpozánsabb épületét elhagyva, a városi közönség kedvelt Nagy-Sétaterére jutunk, mely közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, helylyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját. A kőalapzaton elhelyezett és megkoszorúzott obeliszkszerű vasoszlop alsó részén e felírás olvasható: Dr. Kiss Antalnak E sétatér megalkotójának hálás emlékűl Rozsnyó és vidéke közönsége 1885. Az emlékoszlop alatt, a bástyaszerű terrasz lábánál van a városi villamos-telep. A telephez közel, a lövölde régi és elhagyatott kertjében van a teljesen új karba helyezett pompás Sajó-fürdő uszoda, mely részvénytársaságé. A Sajó-fürdő és uszoda társulat első alakuló gyűlését 1863 május 18-án dr. Kiss Antal elnöklete alatt tartotta. Részvénytársaság alakult, telket vásároltak s a Sajó-folyó malomárka mellett felépítették a fürdőt. 1883-ig Kiss dr. kezelte s az apródonként hozzávásárolt telkeken szép fenyvest s kertet teremtett. 1884-től Scheffer Gusztáv gondozza. 1899-ben más mederben, 2500 frt költséggel újra épült, a mit újabb alapítványok és új részvényesek belépése tett lehetővé. A jelenlegi medencze 25 méter hosszú s 12710 méter széles s van mellette 10 kabin és 2 nagy közös öltöző stb. Az uszodát környező kert kedves kirándulási helyül szolgál. Meg kell még emlékeznünk a városi vasas-gyógyfürdőről, mely a csucsomi völgyben kedves, szép helyen, fenyves és lombos erdőktől környezve, a Drázus kristálytiszta vízű patakjának két partján épült. E fürdőről, mely a város közönségének kora tavasztól késő őszig kedvelt kiránduló helye, más helyen bővebben írunk. Ha még felemlítjük a kalvariát, mely a Hármas-hegy alján, magosan a város fölött emelkedik, a honnan gyönyörű kilátás nyílik úgy a városra, mint a már ismertetett szép fekvésű lapályra és az azt környékező hegylánczokra - nemkülönben a Bányaoldalt és Szőlőmált, hol kellemes fekvésű gyümölcsösök és nyaralók vannak s a honnan szintén gyönyörű és hatásában egészen más kilátás nyílik a városra és vidékre, - valamint ha még megemlítjük a Rimamurány-Salgótarjáni Részvénytársaságnak a Bányaoldal alatt most épült új bányatelepét, mely közigazgatásilag is a városhoz tartozik, úgy teljes képét adtuk a város általános leírásának. Jellemzés. A mi Rozsnyó általános jellemzését illeti, arról elmondhatjuk, hogy mint közművelődési pont, már a benne feltalálható nagy intelligencziánál fogva is, a vármegyében elsőrendű helyet foglal el. Püspöki város, két főgimnáziummal, két polgári leányiskolával, két elemi iskolával és kisdedóvóintézettel, két árvaházzal, mesterinas iskolával, közművelődési, jótékonysági, társalgási és önképző egyesületekkel, tanári körrel, két ujsággal és egy szaklappal, királyi és közigazgatási hatóságokkal, bányabiztossággal, pénzintézetekkel és segítő egyesületekkel bíró város, mely falai között az egyház és iskola sok jelesét, a társadalom és hatóságok számos vezető férfiát bírja. Történeti áttekintés Rozsnyó legrégibb lakói bányászok voltak, a mit az ősrégi abbahagyott bányamenetek és hányások bizonyítanak. Némelyek szerint II. Endre telepítette ide a bányászokat, míg Bartholomaeidesz a rozsnyói bányászat korát sokkal régibbnek tarja. Tény, hogy a legrégibb írott nyomok a német bányászok letelepedéséről szólanak és e mellett bizonyít az is, hogy Rozsnyó hajdan teljesen német jellegű város volt. 1655-ben a németség már méltatlankodva vitatta, hogy Rozsnyón emberi emlékezet óta a németeké volt az elsőség s így nem értik, hogy immár a magyarok velük teljesen egyenlők akarnak lenni. A versengésre vonatkozólag 1669-ben egy esperességi jegyző latin rigmusokat írt a lap szélére, mely rigmusok a harcz elkeseredett voltáról tanúskodnak. Ezekből a versekből mint találó sorokat, a következőket közöljük: Hungaricaanatio Semper ernt odio Apud Roseavienses Teutones sse volentes Primum desiderantes Locum et obtinentes. Et facta inversio Atque permutatio Deus nos miseros Elevavit hungaros. A város első okleveles nyomát 1291-ben találjuk, a mikor neve abban az adománylevélben szerepel, melylyel III. Endre Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost, illetőleg e helyet, mert városi nevével csak I. Lajos alatt találkozunk, azután Demeter érseknek 1382-ből való oklevelében. 128Zsigmond király 1410-ben már a város szabadalmait újból megerősíti, azután 1496-ban II. Ulászló is. 1776-ban lett Rozsnyó püspöki város, a mikor Mária Terézia a rozsnyói püspökséget alapította. A huszita-betörés alatt Rozsnyót is elfoglalták, de Ulászló csapatai kiűzték a cseheket. Ám az e fölött való öröm nem tartott sokáig, mert a város végre is a csehek birtokába került, kik csak Mátyás hadai elől takarodtak ki a városból. A török világ alatt is sokat kellett szenvednie a városnak. A török hordák több ízben pusztították. Különösen mikor 1566-ban a császáriak Krasznahorkából menekülni voltak kénytelenek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurczolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat minduntalan háborgatva. A város nyugalmát ezután már csak a vallási villongások zavarták meg, melyek sok visszavonást okoztak. Az ide tartozó eseményekről azonban más helyen írunk. A város a Wesselényi-féle összeesküvés alatt több izben volt országos összejövetelek színhelye. 1646-ban hat felsőmagyarországi vármegye gyűlésezett itt. A Thököly-féle felkelés alatt is sokat kellett a városnak tűrnie, majd a felkelőktől, majd pedig a császáriaktól. 1706 november közepétől karácsonyig II. Rákóczy Ferencz időzött Rozsnyón, ez idő alatt itt több izben gyűlést tartott és innen intézte a felkelés ügyeit. A Rákóczy-féle felkelés után Viard császári vezér került Rozsnyóra. Ezután már a város nyugalmát ellenség nem zavarta, de annál nagyobb pusztítást okozott az 1710-iki dögvész, melynek májustól augusztusig 2025 emberélet esett áldozatul. Anyagiakban pedig óriási csapást mért a városra az a körülmény, hogy 1849-ben itt a legtovább volt a magyar pénz forgalomban, a minek az volt a következménye, hogy maga e város több mint félmilliót volt kénytelen beszolgáltatni. A letünt mult fényes napjaira emlékeztető városi czímer igazán szépen szimbolizálja Rozsnyó hajdan rózsáktól gazdag ligetes völgyét, érczekben dús hegyeit, virágot kedvelő népét és azt az isteni kegyelmet, melyben része volt és van ma is. Egy régi pecsét Sigillum oppidi montani Rosnobania körírással paizsot mutat, melyet kiterjesztett szárnyu angyal tart; a paizs alsó része liliomban végződik, melyből 3 rózsa emelkedik ki, úgy hogy a 3 virág a liliom fölé helyezett bányász-jelvény közé esik; a czímer jobb és baloldalán az 1610 évszámot találjuk. Közigazgatás. Most pedig nézzük át az ujjáalakulás korát, hogy azután a jelen idők közigazgatási szervezetéről szólhassunk. Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872-1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit. Stromp Ignácz dr. 1889-1892-ig ült a polgármesteri székben és az ő leköszönése után Sziklay Géza jelenlegi polgármester lett a város vezetője. A város ügyeit 26 virilis, 26 választott és 13, hivatalos állásánál fogva jogosultsággal bíró tagból álló képviselőtestület, a tanács és a tisztviselői kar, valamint a segédszemélyzet vezeti. A közigazgatással járó költségek fedezésére a városi ingatlan és ingó vagyonok és a 45%-os pótadóból befolyó jövedelmek szolgálnak. A város vagyona és pedig ingatlanokban (erdőség, földek, rétek, házak, vágóhíd, téglagyár, faraktár, legelő) 187,000 korona, ingókban (helypénzszedési jog, 41/2% adómentes kötvény, rozsnyói takarékpénztári részvények, magyar földhitelintézeti záloglevelek, hivatalok és gazdaságok berendezési és felszerelési tárgyai, értékei) 149,382 korona. Természetes, hogy eredményt csakis a buzgalommal és lelkiismeretességgel teljesített adminisztráczióval érhetnek el, a mi, ha az itt-ott, az anyagi viszonyok miatt tapasztalt hiányokat nem tekintjük, meg is van. A város közgyűléseiről vezetett jegyzőkönyvek sok küzdést, sok lelkesítő feljegyzést rejtő lapjain, a melyek a búvárkodó historikusnak is igen sok nagybecsű és érdekes adattal szolgálhatnak és a hajdani fény és nagyság mellett a mai szomorú állapotokat nagyon is sötét színben tűntetik fel, találjuk beírva azoknak a férfiaknak is a nevét, a kik a városért nemes és 129önzetlen munkát, áldozatot teljesítve, legjobb polgáraiként tűntek ki s a kiket ezért a város közönsége díszpolgáraivá választott meg. Kettőnek találjuk nevét följegyezve. Az egyik a nagy és nemes jótékonyságáról országszerte ismeretes bőkezű főúr: Andrássy Dénes gróf, a kit 1893 június hó 8-án választottak meg és Kubinyi Géza országgyűlési képviselő a másik, a ki agilitásával, a város iránt mindenkor tanúsított lelkes ragaszkodásával és a városért annyi esetben eredménynyel tett munkálkodásával érdemelte ki a város polgárainak legszebb elismerését, azt, hogy őt 1899 deczember hó 3-án nagy lelkesedéssel díszpolgárrá választották. Rozsnyó város jelenleg működő tisztikara a következőkből áll: Sziklay Géza polgármester született 1842-ben. Eperjesen tette le a bírói vizsgát és azután Budapesten joggyakornokoskodott. Itt kitünő sikerrel tette le a köz- és váltóügyvédi vizsgát és 21 évig Rozsnyón ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1891-ben Rozsnyó város polgármesterének választotta és azóta minden munkásságát a városnak szenteli. Mint gazda és botanikus a fásítást, parkirozást előszeretettel űzi és a város több közterét, valamint sétatereit befásította. A város ügyeit nagy buzgósággal és szorgalommal vezeti. Polgármesterségének ideje alatt számos hasznos intézkedés történt a város fejlesztése körül. * * * Polgármester: Sziklay Géza. Főjegyző: Szegheő Gusztáv. Aljegyző: Farkas József. Rendőrkapitány: Sulyán Sándor. Városi ügyész: Pósch József dr. Városi tiszti orvos: Pósch Dezső dr. Árvagyám: Gál Miksa. Árvaszéki ülnök: Szegheő Gusztáv, Kék József, Varga József. Iktató, kiadó: Farkas József. Állami anyakönyvvezető: a polgármester. Állami anyakönyvvezető-helyettes: a főjegyző. Adóügyi tanácsos: Radványi Ferencz. Gazdasági tanácsos: Vanszák János. Iparügyi tanácsos: Farkas József. Adótáros: Flütsch Kálmán. Adóellenőr: Galló Dániel. Mezei kapitány: Trieb Albert. Erdőbíró: Schmiedt János. Állatorvos: Morvay Dezső. Mértékhitelesítő: Radványi Ferencz. Végrehajtó: Knodt Dániel. Halottkém: Pósch Dezső dr. Közvágóhídi felügyelő: Morvay Dezső. Ezen kívül 2 írnok, 1 rendőr-őrmester, 5 rendőrbiztos, 1 gazdasági majoros, 3 gazdasági cseléd, 2 szolga, 3 éjjeli őr, 2 toronyőr, 3 erdővéd, 4 fizetéses tüzoltó és 2 mezei kerülő.

Magyar Katolikus Lexikon

Rozsnyó, Rozsnóbánya, Rosnavia, Rosnavien, Rosenau, v. Gömör-Kishont vm. (Rožňava, Szl.): 1. város a Magyar Királyságban 1919-38, 1945-92: Csehszlovákiában, 1993-: Szlovákiában. - 2. 1776. III. 13: a →rozsnyói püspökség székhelye. - 3. esperesség a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm-ben. Plébániái 1913: Barka, Csetnek, Dobsina, Hárskút, Krasznahorkaváralja, Nagyveszverés, Pelsőc. - 4. plébánia. III. András kir. 1291: Rosnoubana falut Lodomér esztergomi érs-nek adományozta. A plébtp. 1291-1304: épült, vsz. már akkor Nagyboldogasszony tiszt-ére. A tp. építésének befejezését korabeli pénzérmék (15 db ezüst dénár) keltezik, melyeket 1828: a kórusra vezető új ajtónyílás kibontásakor fedeztek föl. ~ a kk-ban kisebb megszakítást kivéve az esztergomi érs. birtoka, s mint olyan 1439-ig szinte zavartalanul fejlődött és városi jogokat szerzett. 1439: Brandysi Jiskra János huszita katonái elfoglalták a ~i várat, és hatalmas pusztítást vittek végbe. A plébtp. újjászületése a 15/16. sz. fordulóján következett be, amikor Bakócz Tamás lett az esztergomi érs., és röviddel kinevezése után hozzáfogott a ~i tp. átépítéséhez: késő gótikus boltozat, az É-i oldalon „Bakócz-kpna” (melynek reneszánsz kapuzatát az érs. kedvelt kőfaragója, Dubrovniki Vince készítette el) és késő gótikus szentségház készült (Petrus de Coloa nevű mester alkotása). 1513: festette L. A. mester a tp. egyik szárnyasoltárából fennmaradt Szt Anna harmadmagával táblaképet. A tp. számára dolg. a híres fafaragó és oltárépítő, →Lőcsei Pál is, de egyetlen alkotása sem maradt fenn. - A reformáció eszméit vsz. a Szepességből 1529: ~ra érkező Fischer András prédikátor hozta be, aki ném. származású lévén hamar a maga oldalára állította a ném. többségű lakosságot. Igaz, már 1523: egy forrás arról számol be, hogy Péter ~i pap elhanyagolja az egyh. szokásokat, de ez arra a ~n sajátos szokásra is vonatkozhat, hogy a korábbi időszakban a plnosok bányavállalkozásokat is folytattak, csakúgy, mint a város bírája és tanácsosai. Amikor 1540: Fischert a szomszédos Krasznahorka ura, Bebek Ferenc elfogatta és kegyetlenül meggyilkoltatta, már szinte az egész város a reformáció eszméit vallotta. A tp. kk. falképeit eltakarták, s a tp-ot a a többségi németség és az akkor még kisebbségben lévő magyarság felosztotta egymás között és mindkét csoport saját prédikátort tartott. Amikor Pálfalvay János 1636: egyházlátogatásra érkezett ~ra, siralmas állapotban találta a kat. vall. ügyeit. - A rekatolizációt Lippay György érs. indította el. 1656: ~ba küldte helynökét, Holgy Gáspárt és kíséretében jezsuitákat (pl. Martonfalvy Ignácot). Fogadtatásuk addig volt békés, míg a polgárok abban a hitben éltek, hogy a helytartó az érs. gazd. ügyeinek intézése céljából jött. Mikor kiderült, hogy elsődleges küldetésük a kat. vallásgyakorlat visszaállítása, a ~iak elkergették őket. A ~i polgárok oly messzire merészkedtek, hogy ármányos módon meghiúsították az érs. ~i látogatását is, mire az érs. a város földesuraként tp-építésre kötelezte ~ népét a jezsuiták számára. Az építkezés 1658: meg is kezdődött, de a ~i prot-ok nem nagy kedvvel dolgoztak a jezsuiták tp-án, aminek következtében annak boltozata még a nyár folyamán be is omlott. Lippay haragjában a tp-építéshez mellett a jezsuita rház megépítésének feladatát is a városra terhelte. Az 1659-60: elkészült tp-ot, mely a tér közepén, a kk. városháza helyén (lehet, hogy lényegében annak romjaiból), az őrtorony lábainál áll, Xavéri Szt Ferenc tiszt-ére sztelték. 1660: Lippay jezsuita rházat is alapított ~n, mely a jezsuiták isk-jával az érs. ~i helytartójának háza szomszédságában állt a mai ppi palota helyén. Ekkortól vált ált. gyakorlattá, hogy a rfőnök egyben ~ plnosa is volt. Ezzel azonban a vall. villongások még nem zárultak le. ~ lakossága - olykor →nemesi fölkelés segítségével - néhányszor még kiűzte a jezsuitákat, akik hosszabb-rövidebb idő elteltével mindig visszatértek és ittlétüket tudatosan éreztették az ev. lakossággal. A 16. sz. derekától működő és nagy hírre szert tévő prot. isk. mellé felsorakozott a jezsuiták isk-ja, melyben jelentős tudós egyháziak tanítottak. Végleges megegyezésre a két vall. hívei között csupán 1709: került sor. - Plébánosai: 1523: Péter, 1548: Polycarp János, 1562: Graecus Mátyás, 1597-1615: Labossa Péter; 1672-78: Szantosi András; 17. sz: Mercatoris Mátyás; 1714: Szilágy István, 1717: Zorkóczy Ádám, 1720-30: Szabó Ferenc, 1744: Farkas Antal, Fodor János, 1753: Joób Gábor, 1811: Danis János, 1813: Vitéz András, 1817: Hegyessy Pál, 1820 Kvacskay Lajos, Szokol János, 1827: Szcitovszky János, 1828: Szokol János, 1840: Markovics József, Mattyasovszky István, 1843: Szentmiklóssy Lajos, 1849: Grosz Antal, 1850: Markovics Márton, 1861-65: Sztrakay János. - Anyakönyvei 1632-től. Kegyura 1291-: az esztergomi érs., 1776-: a mpp. - Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl., ném. - Filiái 1917: Berzéte, Berzétekőrös, Csucsom, Rekenyeújfalu, Rozsnyórudna, Sajóháza. - 5. jezsuita rendház, koll. és tp. 1659: →Lippay György telepítette meg a jezsuitákat a városban. 1682-87: kiűzték őket. A prot-ok által elkezdett tp-ot vették át, mellette rházat és gimn-ot építettek. 1773 u. a gimn-ot ferencesek, világi papok, majd a jászói prem-ek vették át (→Rozsnyói Premontrei Gimnázium), a rházból a ppség székhelye lett. - Házfőnökök: 1665: Viszocsáni Ferenc, 1714: Szilágyi István, 1717: Kobacsics János, Zarkóczy Ádám, 1732: Bakay Gábor, Szabó Ferenc, 1735: Berzeviczy János. - 6. Szt Anna ferences konvent és tp. A Pecz János által adományozott házba 1732. X. 20: költöztek be a szalvatoriánusok. 1791: a konvent, 1835: a tp. készült el. 1900: a kapisztránusoké lett. 1920: CS-hoz került. 1924-38, 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov-hoz tartozott. - Lakói 1940: 4622 r.k., 63 g.k., 6 g.kel., 1123 ev., 616 ref., 388 izr., 2 unit., 3 bapt., 9 egyéb vall., össz. 6832. - A r.k. polg isk-t 1890: alapították. 1942/43: 4 + 4 o-ban 12 tanár 139 fiút és 210 leányt okt. 1945: CS magyar iskoláival együtt megszüntették. - Kat. sajtója: 1834-39: Rozsnyói Egyh. Töredékek, 1898-1944: Sajó-Vidék, 1901-05: Értesítő Mo. Kat. Papsága Részére, 1924-35: Litterae Circulares ad venerabilis clerum dioecesis Rosnaviensis, 1928-44: Krisztus Királysága, 1929: Kath. Tanügyek, 1929-38: Tanügyek, 1933-44: Ifjúságunk, 1933: Kat. Ifjú, 1936: A Magyar Kat. Tanács Időszaki Közleményei, 1944: A Rozsnyói Egyhm. „Actio Catholica”-jának Értes. **-Vadkerti István / Fridrich II:226. (Szt Mihály főangyal rezidencia) - M. Sion 1865:599. (Tergalecz Lipót: A ~ i pléb. tört.) - Rupp II:115. - Némethy 1894:400. - Gerecze II:333. - Schem. Ros. 1913:19. - Velics II:120. - Polg. isk. 1942/43:343. - Schem. Slov. 1948:41. - Györffy II:478. - Mészáros 1988:244.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mi, bennszülött rozsnyóiak, büszkén emlegetjük, hogy Petőfi szeme is megakadt rajtunk s mikor a szép Haza beutazása közben Rozsnyót megpillantotta, úgy hatott reá, mint „krajcár a koldus kalapjában”. Azután mindjárt buzgón megmagyarázzuk, hogy ez a hasonlat nem valami szegényes jelenséget akar érzékeltetni, hanem azt, hogy Rozsnyó egy völgykatlan fenekén pihen, magas hegykoszorútól körülvéve. De még milyen csodálatos hegykoszorú! Északi fele csupa érc, déli fele csupa mész. És — ha Wells csodálatos időgépére ülve, beállítanánk annak kristálycsapjait a történelem előtti időkre, Rozsnyó helyén tágas, hömpölygő beltengert csodálnánk, melynek kifutó hullámai a mai hegyek peremét nyaldossák. S mert ez a tenger börtönnek érezte a hegyek szorítását s kiutat keresett belőle, csak természetes, hogy a puha mészkőzetet kezdte ki, televájta odvakkal, barlangokkal, titokzatos földalatti járatokkal s amint megszületett évezredek előtt a kecső-aggteleki barlangcsoda, ugyanolyan barlangrendszer húzódhatott valaha ott, ahol most a Sajó habjai sietnek Dél felé, Gömör kitáruló szépséges síkjára. De a tenger itt rohant le, a mai Sajó-mederben, leszaggatta a barlangtetőzeteket s azok végítéleti dübörgéssel roskadtak alá, a völgybe. A nap besütött oda, ahol ezelőtt csak örök sötétség honolt, ma pedig már nyomát sem találjuk a tünt időknek, csak a kövületekben, a félig kristály-, félig csontleletekben olvassa a tudós e tájkép csodálatos múltját. Ha csakugyan felülhetnénk Wells időgépére, talán igazolhatnók a történészeket, akik szerint már a kotinok és kvádok bányásztak a mai Rozsnyó helyén. Közelebbi és bizonyíthatóbb részlet, hogy alemann származású felnémet bányászok a XII. században telepedhettek le a ma ,,Klepus”-nak nevezett városrészen s onnan eresztették neki csákányaikat, kezdetleges szerszámaikat a diluviális rétegnek s aláfurkálták azt olyan alaposan, hogy mi, ma élő rozsnyóiak is elmesélhetjük közvetlen tapasztalásból, hogyan nyilt meg egyszer a Fő-tér a terhes szekérbe fogott lovak alatt, hogyan süllyedtek a remegő, rémülten nyerítő állatok egyre mélyebbre, míg az istrángon, gyeplőszáron fennakadtak s nagy üggyel-bajjal húzták ki őket a — beszakadt tárnanyílásból. A református templom alapjainak ásásakor is találtak egy felhagyott tárnát, pincegádorokban is vannak elfalazott régi tárnák, gyerekkori emlékeink is tele vannak bányarémek, manók és aranykincsek legendáival, melyek mind a mai Rozsnyó alatti tárnákból születtek. A főtéri Rákóczi-kamaraház pincéjéből állítólag egy ilyen elhagyott tárnán át ki lehetett jutni valahová a messzi Sajóvölgybe, ami tehát a város körülzárása esetén rejtek-kijáratot jelentett. És ha valaki felmegy a város fölötti Kálváriahegyre, onnan már szemléletesen feltűnik, hogy a Fő-tér és a Klepus felé eső rész egy külön kis fenntérségen fekszik, melynek hirtelen letörései vannak a Sajóvölgy felé. Hiteles nyomok mutatnak arra, hogy ez a fenntérség aleman bányászok hordalékából származott s ezt, meg a számtalan tárnajáratot tekintve, méltán mondhatjuk, hogy Rozsnyó, a bányaváros, valaha maga is bányákra épült. A belterület ércének kimerülése után a Rákoshegy oldalában kondultak meg a csákányok s ma is sok beroskadt bányaszáda, turlás, salakdomb és vascsapadékos forrás mutat a régi küzdelmekre, melyeket a szorgos kezek az érckincsek elnyerésért folytattak. Akkor épült a „Pallag”, a felső város, „Felső hadnagyság”, amint múzeumi irataink is említik. Igazi rozsnyói ugyan ezt „Pallag”-nak mondja, különösen ott fenn a Rákos meredekje alatt, ahol valamikor a felvégi temető is volt s amelyen nemrég ingyentelkeket adott a város szegényeinek s alapásás közben halommal kerültek elő a régi csontok, azok a bányász-szerszámokat forgató csontok, melyek valaha megostromolták a Rákost a legendás aranyért is. Mert egy szép, aranyködös meséből bontakozik ki Rozsnyó első képe. Sosem elég a történelem, a nép mindig fiatal szíve mesét is óhajt s teremt magának. A mi mesénk pásztorfiúról szól, aki egy elveszett kolomp keresése közben elfáradt, álomba merül s álmában tündérré vált kedvesétől kapott titokzatos utasításokat, hogyan lehet mérhetetlenül gazdaggá. A tündér szava igazául háromágú aranyrózsát is adott a pásztornak s ez, felébredve, valóban megtalálta a hármas aranyrózsát s álma helyén, a mai Rozsnyó közepén bányászni kezdve, töméntelen érckincset talált s csakugyan meg is gazdagodott. Bizonyos, hogy a jó vasérc és — a felső Rozsnyói völgyben némi arany is — jómódot teremtett az ősi Rozsnyón. A Sajóba beágazó Drázus, a Rozsnyói völgy patakja, szorgalmasan hajtotta az érczúzókat, kallókat, derítőket, a pörkölök fujtatóit. A város épült, szépült, templomai emelkedtek, főtéren a „Ringbürgerek” módos házai, a kivezető utcákat erős, ágyúkkal, fegyveresekkel megrakott s ostrombíró kapuk zárták. A mai Székesegyház mögött — a város legmagasabb pontján — állt valamikor a vár, melynek csak utolsó romfalát láttuk már, most élő nemzedék s múzeumunk őriz egy kis sugárágyú-golyót, mely ebből a falból pergett ki. Ebbe a várba fészkelték be magukat Giskra csehei, akik már akkor is szerettek Rozsnyón tanyázni, de Mátyás hadai kisöpörték őket, akárcsak most, Hadúr segedelmével a szegedi Fehér Lovas hős honvédjei! Hadban, vészben, szenvedésben volt elég része Rozsnyónak! Őrtornya, melyet a Nagyságos Fejedelemről Rákóczi-őrtoronynak nevezünk s mely a felszabadulás óta közismert lett az egész Hazában gyönyörű erkélyével s a magyar címert hordozó homlokfalával — sok veszedelmet látott közelíteni a békés város felé. Most is hord kőbordái között egy török ágyúgolyót, melyet oda befalazva hagyott az emlékeztető kegyelet. Ugy hordja ezt az öreg torony, mint egy „signum laudis”-t. De azért a legbüszkébb, szomorúan és meghatottan büszke a hősi emlékműre, mely szintén déli falában van s rajta döbbenetesen sok rozsnyói hősi halott neve ragyog arany betűkkel. 1643-tól 1654-ig épült nagynehezen az őrtorony, a belefalazott városcímer kőbe vésett felirata szerint, a sok háborús zűrzavar miatt. Törökdúlás, cseh rablók garázdálkodása, császári ármádiák harácsolása, kuruc-labanc hadiszerencse forgandósága, vallásháborúk, negyvennyolcas idők viharai, világháborús szenvedések, vörös világ, cseh megszállás — mindenből kijutott Rozsnyónak, ami nem is tűnik fel, ha meggondoljuk, hogy csak egy ma élő, javakorú polgárnak micsoda élményei lehetnek! A város nyakán maradt félmillió értékű Kossuth-bankóból még ma is van emlékben minden régi rozsnyói családnál. Véráldozaton kívül ezzel fizettünk rá 48-ra. A világháborút csodálatosan meghirdető európajáró ciklon fekete förgeteggel csapott rá Rozsnyóra, kidöntötte Rozsnyófördő hatalmas égerfáit, világgá kergette vendégeit s a fürdő soha többé ki nem heverte ezt a vihart, azóta is lézeng s most várja feltámadását. Gesztenyenagyságú hadizsemlyék pihennek a városi múzeum háborús vitrinjében s a mai nemzedék csodálkozva érdeklődik, mi lehet az a furcsa kis valami a kenyér-, zsír-, cukor- és egyéb jegyek mellett. 1919-es szükségpénzek szép békés szomszédságban megférnek az 1849-es elődeikkel, ugyanazon üvegfedél alatt. Mint összecsikart, öreg film pereg előttünk az a szomorú ősz, mikor egypár szekérderékkal Kassa felől bekocogtak az első cseh légionáriusok, csúcsos süvegekkel, valamiféle sastollakkal, tapogatták az aléltan fekvő város üterét: bír-e, akar-e valamit, ellenállni, cselekedni, harcolni, vagy kényrekedvre ki van szolgáltatva? És először hallottuk a furcsa, utálatos szót: Rozsnyava! S egyszer csak törött karral földre zuhant a Kossuth-szobrunk és nem lehetett már érte bosszút állnunk. Rörtönbe került az egész város és a börtönőrünk egy új állam lett, mely hazugságokból született. Majd forró, piros szelek támadtak Dél felől. Mi álmodó lelkek még mindig hittük, hogy a fehér és zöld sem hiányozhatik a piros mellől. És nagyon rokonszenvesnek találtuk a srapnelljeik búgását, mert a csehek futottak előlük s kíváncsiságunkban egy ugyancsak katonaviselt bajtársammal majdnem a Kálvária-hegy oldalában haltunk „hősi halált”, mert a Rozsnyót keletről oldalozó vörös előőrsök megfigyelőknek véltek minket. Igaz, megfigyeltünk, de a csehek zalánfutását élveztük örömmel. A Fő-tér ódon tetői úgy csörögtek a srapnellek alatt, mintha acéldiókat hintegetett volna rájuk valami hatalmas ököl. Valaki pokoli fogfájása miatt ezidőn ment fogorvosához s a Váraljai kapunál meg kellett állnia, mert akkor csörömpölt ki rajta teljes vágtában az utolsó maradványa annak a cseh ütegnek, melyet a vörösök egy telitalálattal szétlőttek. A fogfájóst majd legázolták a megvadultan száguldó lovak. Akkor még ilyen volt a háború. És megjöttek a vörösök. Andrássy Franciska grófnő hófehér márványszobra, az őrtorony alatt, ekkor látta először fehér orcája előtt gyülekezni a vörös népet, mely azután a cseh világban is mindég ott gyűlésezett az áldott Jótevő szobra előtt, örök fájdalmára talán még a hideg kőnek is, mely nem tudott megmozdulni, hogy lesöpörje, agyonsújtsa őket. Akkoriban a vörös ütegek napokon át lőtték a csehek veszverési állásait. Az üteg a rimamurányi pörkölő mögött volt s reggel már barátságos ágyúdörgésre ébredtünk, aztán illett kimenni az üteghez, megnézni, hogyan dolgoznak a tüzérek s meghallgatni, hogyan süvölt a lövedék, mikor belefúrja magát a kék júniusi égbe s nem sokkal utána látszik a robbanó fehőcske is a Szulova táján, ahol Andrássy Géza remek vadászkastélya állt, néhai nagy medvevadászatok színhelye, Henrik porosz herceg és fejedelmi vadászok szállása. De rövid volt a vörös pünkösd és jött a megtorlás, melynek megint csak Rozsnyó itta meg a levét. Ántánt erősítéssel, méteres szuronyokkal, vad dühhel jöttek vissza csehek, a menekülő vörösök gépfegyvermuniciója úgy égett a Főtéren, a nyári pompában díszlő gesztenyefák alatt, mintha kukoricát pattogtatnának s az a kedves, öreg gesztenyefa is hadirokkant lett, ő is kapott a munícióra öntött benzinből, féloldala kiégett, nemrég pusztult el egészen, mint nagy idők tanuja . . . Aznap este pedig kopaszra kifosztott lakásunk mutatta a módot, hogy az új hódítók uralmukat bevezették. Azután — először úgy élt Rozsnyó népe, mint akit fejbesújtottak. Összetört lélekkel kezdtünk eszmélni, kezdtük komolyan venni a szörnyű csapást, mely eleinte annyira hihetetlen volt, hogy csak valami rossz álomnak véltük. És talán a kiszámíthatatlan isteni bölcsesség akarta úgy, hogy ekkor jöttek egyre-másra nagy irodalmi centenáriumaink, elsőnek a Petőfi-centenárium, amelynek soha nem feledhető megünneplése friss pezsgésbe hozta Rozsnyó magyarságának vérét, fáklyát gyújtott az elnyomatás sötétjében s megmutatta az irányt, merre kell haladnunk, hogy megőrizzük legdrágább értékeinket s rajta át magyar jövőnket! Ezután már öntudatos utakat jártunk, színműpályázataink, eredeti népszínműbemutatóink voltak, fehér cenzurás hasábokkal is megtanultunk mindent megírni, börtön, házkutatás, rendtörvény sem tört meg s mikor a cseh jubileum évében hörögve üvöltött fel az új, tökéletes légvédelmi sziréna a városháza ormán, már mintha a republika halálhörgése lett volna. Éjjelenként vakfeketébe borult az ősi bányaváros. Utcáink szakadatlanul dübörögtek az ide-oda rángatott cseh katonai egységek alatt s ha akkor nem nyílt meg a föld, nem szakadtak be ismét a dohos, régi tárnák, a bányákra épült város ölén, ez bizonnyal azért volt, mert a Gondviselés már tudta, hogy a történelmi vihar s örök igazságtétel úgyis nyomtalanul elnyeli ezt a hazug ármádiát! És megértük 1938 november 8-ikát, mikor Horthy-bakák kemény bakkancsai alatt dobbant meg a Rákóczi-tér földje, magyar zászlódíszbe borult minden ház, fel az utolsó, hegyrekúszó vityillóig s estére nemzeti színben égett, izzott a szent címer az őrtorony mellén! Ha tudnának könnyezni, mosolyogni ezek a sokszázados falak, úgy azon az estén könnyezve mosolyogtak volna. De — lehet, új legenda kél. Ugy rémlik, a hősök emlékművén minden gránitba vésett név után könnycseppeket láttam. Talán őszi zúzmara olvadt fel az örömtiizek melegénél, vagy mi más volt, ki tudja? . . . Most mintha útja itthon volnánk. Mintha más volna a levegő is, meg a felhők néma vitorlázása a szabad égen. Most már jókedvvel, megkönnyebbült derűvel tudunk emlékezni városunk életére, mosolyogtató epizódjaira, kedves alakjaira. Mintha ma lett volna, mikor még alabárdos éjjeli őrök rótták a görbe utcákat s gyújtogatták a petróleum-lámpákat. Azoknak a szelíd fénye valahogy jobban illett barokk-emlékeink méla szépségéhez. A Nagyságos Fejedelem Kamaraházán, — melyben pénzverdéje is volt s ahol az ónodi országgyűlés előkészítő értekezleteit tartotta, — sem feszült még az ívfényt tartó dróthuzal. A közvilágításhoz szükséges petróleum kannáit a Városháza földszintjén tartották, egy vaspántokból összetákolt, lakattal lezárt ajtó mögött, egy süket kamrában. Ha az éjjeli őrök elkésett korhelyt, vagy garázda verekedőket csíptek fülön, jobb híjján ide zárták be s még nemrégen is fogalom volt Rozsnyón a ,,petlóriomos”, kéményseprő helyett ezzel fenyegették a rosszgyereket, ha nem fogadott szót. Az is a csendes békevilág mulatságos emléke, mikor a torony erkélyéről minden éjjeli negyedórán zengő ,,Dicsértessék”-et kellett kiáltania az őrnek, megmondván: hány „fertályt” ütött tizenegyre, meg tizenkettőre. Alulról pedig a későn hazajárók felkiáltoztak s igyekeztek zavarba hozni az álmos öreget, akinek egy rémületes hárpia felesége volt. Nem mese, magam hallottam, mikor egy éjjel éktelen csetepaté zaja harsogott a toronyőr szobájából. Lent a szolgálatos csendőr megsokalta a lármát s mikor a toronyőr kijött az erkélyre negyedórát kiáltani, felszólt hozzá: — „Mi van odafenn? Nem tudnak békén lenni?” Mire a toronyőr keseredett hangon felelte: — „Csendőr úr, tessen már felgyünni, nem bírok ezzel az asszonnyal! .. Hihetetlen számokat kellen felsorolnom, ha el akarnám mondani, hogy valaha micsoda traktamentumokat csaptak egyes céhek, különösen a Csizmadia Céh, melynek igen nagy becsülete volt a régi Rozsnyón. Ne feledjük: egykor külön városrész volt a tímároké, cserzővargáké, s messze földön jó hírneve volt a rozsnyói bőrnek. Ezt dolgozták fel a csizmadiák. Az egyik utód a méla visszaemlékezés fájó borongásával mesélt a „Nagy Szála” díszítésről, a töméntelen pecsenyékről és borokról, melyek egy ilyen díszlakomán eltűntek az éhes és szomjas gégéken. Az egyetlen fennmaradt emlék a fali gyertyatartók néhány példánya a Múzeumban... A Céh első pecsétje 1620-ból való, s mint ilyen, korelnök az összes többi céhpecsétek között. Szűrcsapók, kalaposok, mézeskalácsosok, kékfestők, kardcsiszárok, puskamívesek, asztalosok, kerékgyártók, szíjgyártók, rézművesek dolgoztak céhekbe tömörülve s remekelve a maguk szakmájában. Császári aláírásos, függő pecsétes céhlevelek mesélnek szép rendtartásukról, érdekes előírásaikról. Az sem humor nélküli eset, hogy az egyik ősi céh éppen tavaly, 1938-ban jubilálni akart. Több, mint 300 éves. Kikérték a céh jegyzőkönyvét, pecsétjét s minden iratait a Múzeumból. a jubileum előkészítéséhez. De — sehogyan sem tudtam kivenni belőlük: mit s milyen alkalommal akarnak jubilálni. A felelet az volt, hogy ezt majd később állapítják meg, csak adjam ki a kért dolgokat. Kiadtam, de megjegyeztem, hogy ha minden józan indokolható évforduló nélkül, éppen akkor akarnak jubilálni, erős lesz a gyanú, hogy talán a húszéves republikát jubilálják? Ez láthatóan szöget ütött híveim fejébe, de azért elvittek mindent. Harmadnap szép csendben haza is szállították — egy inasgyerek hozta — és nem jubiláltak .. . Sokan még kedves olvasóim közül is emlékezni fognak például az érdekes rozsnyói esetre, mikor néhai Andrássy Géza gróf, akkori képviselőnk ellen a váraljai Andrássy-uradalom kormányzójának a fia, Hodinka Tivadar lépett fel ellenjelöltként. Nagy tusa volt, de a végkimenetel percig sem volt kétséges. Hodinka elbukott és családját tönkretette. Andrássy Géza gróf akkoriban gyakran bennjárt Rozsnyón, autóval, ami nagy újság volt! Mégsem rémítette meg a város egyik híres verekedőjét, a Herkules-erejű Kosiust. Egy ízben vasrudat dobott az autó elé, hogy felborítsa. A gróf maga vezetett, nem történt semmi baj, lefékezett, kiszállt a kocsiból s jobbjával vállonragadta Kosiust, baljával meg a cimboráját s a két embert úgy egymáshoz veregett, mint két rossz fabábut. Mert Kosius ide, Herkules oda, de néhai Géza grófnak is volt egy kis ereje, amint arra kortársai jól emlékeznek . .. Ha azután szelídebb héroszok emlékét idézzük, feltűnik Jókai, a nagy mesélő, amint Betlérből Kraszna-Horkára jár a grófi hintón, mikor a „Lőcsei fehér asszony” anyagát kutatta a vár levéltárában. Az öreg Falvi bácsi, Rozsnyó egyik jellegzetes alakja, a régi Kármán-féle papírkereskedés néhai tulajdonosa, hajnali koránkelő ember volt, olyankor söprögette boltja lépcsőit s hosszú évekig rajongva mesélte, hányszor látta Jókait harmatos kora reggel átkocsizni a Főtéren, Váralja felé ... Azután látjuk Mikulik Józsefet, a tudós történetírót, amint a Városháza sötét, hideg levéltárában mérhetetlen türelemmel készíti exceptáit s gyűjti a „Magyar kisvárosi élet” anyagát. Vagy — ha még jobban visszanézünk, — látjuk a Pákh-család örömét az Evangélikus Egyház főtéri házában, mikor a kis Albert megszületik, a kis Albert, aki a hősi korszakban a pesti „Tizek” lelke volt s a Vasárnapi Újságot alapította. Még erősebb visszalépés: és látjuk Jólészi Cházár Andrást, amint a Jólészi-utca sarkán álló házának pusztulását nézi s keserű szavakra fakad a sorscsapás miatt, melyet egy különös csoda zúdított reá: a Pozsálló csodája, azé a Pozsállóé, mely Kárpátalja visszafoglalása előtt a megnagyobbodott Haza legmagasabb hegycsúcsa volt. Ez a hegy harminc-egynehány éves időközökben felnyílik s olyan árvizet zúdít alá Rozsnyóra, melynek kártevéseit krónikáink sokszorosan feljegyezték. A titok nyitja máig is rejtély, valami földalatti vízrendszernek kell lennie, mely 30 éves időközökben túltelik s fölöslegét lezúdítja a völgybe. Egyébként Rozsnyó ősi bányavárosi jellegét ma a Rimamurány telepe őrzi, modern áthangszerelésben. Maga a város kimondott iskolaváros volt a békeidőben, iskolái, hivatalai, a tanári karok és hivatali testületek szabták meg társadalmi összetételét is. Iparos- és kereskedőtársadalma ugyancsak nagy múltú s ez a különböző intézményekben, alakulatokban is kifejezésre jut. Van egy száznyolcéves kaszinónk, több mint százéves kereskedelmi társulatunk, 90 éven felüli Nőegyletünk, a többiekről nem is szólva. A Délről Északra áttett határok Rozsnyótól nagy vidéket vágtak el s ennek hiányát sok tekintetben érzi. Egyben nagy fölényhez jutottunk: a visszacsatolás által turisztikai s idegenforgalmi lehetőségekben, de csak rövid időre, mert a Kárpátorosz föld hazatérése ebből is lefarag most valamit. Ez a veszteség is eltörpül azonban a hazatérés öröme mellett s ha Rozsnyó hivatottsága szerint bekapcsolódik a megnagyobbodott Haza vérkeringésébe, okvetlenül megtalálja a módját, hogy a maga jobb jövőjét is kiépítse az új keretben. A mint a város múzeuma mutatja: multunk magyar. Ha német bányászok voltak is őseink, de azokat alaposan áthonosítottuk! A cseh népszámlálás 1930-ban már csak 3211 magyart mutatott ki közel hétezerből, de hogy milyen eszközökkel dolgoztak, jól tudjuk. Mielőtt idejöttek volna, Rozsnyónak 90 százalékos magyar lakossága volt. Nem lehet azonban tudni, vájjon a stuttgarti Deutsches Institut „Sippenkunde

Arany A. László - Ambrus Tünde - Badin Ádám - Batizfalvy István - Batizfalvy Sámuel - Batta István - Bocsárszki Pál - Cházár András - Czinka Panna - Erdélyi Géza - Fabó Tibor - Fehérváry István - Gömöry Dávid - Groh István - Hollók Imre - Jaszlinszky András - Juhász Ilona, L. - Juhász Mihály Medárd - Káposztás Pál - Kardos István - Kiss Antal - Kósa Károly - Kovács Gyula - Krausz Zoltán - Labancz István - Magda Pál - Magyar Ferenc - Máltás Hugó - Marikovszky Gusztáv - Marikovszky György - Marikovszky Márton - Mariska Vilmos - Markó Árpád - Matusik András - Mázik István - Mikulik József - Nátafalussy Kornél Ferenc - Oravecz Imre - Paecken Keresztély - Pákh Albert - Pekár Imre - Polónyi Károly - Privitzky Gyula - Spangár András - Stöhr Antal Szilárd - Stollmann András - Sulán Béla - Sulán Elemér - Sunyovszky Szilvia - Szabó Ottó - Szanyi Mária - Szentpétery Ádám - Tichy Gyula - Tichy Kálmán - Tököly Gábor - Török Csaba - Vass Imre - Zabka Márton - Zoltán Béla -

Spangár András

Jezsuita szerzetes, tanár, egyházi író. Légrádon született 1678-ben. 1694-ben lett a Jézus Társaság tagja. Többek között Rozsnyón működött tanárként, illetve rendfőnökként. Több latin nyelven írt munkája mellett elsősorban két „kiegészítése” volt fontos: 1638-ban Kassán jelent meg Pethő Gergely eredetileg 1660-ban kinyomtatott Magyar Krónikájának újabb fejezetekkel megtoldott változata. A másik munka Szentiványi Márton és Czvittinger Dávid betűrendes írói életrajzgyűjteményének saját kutatásokon alapuló bővítése.
1678
Légrád - megszületett
1744. 3. 14.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Gömöry Dávid

orvos, természetbúvár. Jénában szerzett orvosdoktori oklevelet, majd visszatért szülővárosába, de 1734-ben végül Győrben telepedett le és városi orvos lett. Foglalkozott matematikával, fizikával és alkímiával is. Maria Terézia 1741-ben nemesi rangra emelte. Érdekelte a fertőző betegségek, különösen a kolera elleni védekezés lehetősége. Számos latin nyelvű értekezés szerzője. A magyar orvosi irodalom úttörői között tartják számon. Győrben hunyt el 1795-ben.
1708. 5. 5.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Czinka Panna

cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Már 9 éves korában több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Később nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált magyar cigányzenekart. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Végakaratának megfelelően férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben a gömöri temetőben. Nagyváradon hunyt el 1772-ben.
1711
Sajógömör - megszületett
Rozsnyó - tanult
névjegyzék

Jaszlinszky András

<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman", serif;">jezsuita pap, egyetemi tanár, rozsnyói kanonok</span><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif"><o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">Számos műve közül talán a legfontosabb a Nagyszombatban és Bécsben 1754–1764 között kiadott többkötetes Institutiones Logicae et Metaphisicae. Fizikai és földrajzi témájú művet is írt. A fizikáról írt egyetemi tankönyve, amely korszerűen foglalja össze a 18. sz. közepének ismereteit, hazai viszonylatban az első ilyen munkák egyike volt. Jelentős vizsgálatokat folytatott a biológia területén is.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"> </p><p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman",serif">1733. október 14-én Trencsénben lett a Jézus Társaság tagja. 1735-ben Gyöngyösön grammatikát tanított. 1736–1739-ben a Nagyszombati Egyetemen bölcsészetet, logikát, fizikát, metafizikát tanult. Egyik mestere Kéri Borgia Ferenc (1702–1768) csillagász, matematikus volt. 1739-től néhány évig Szakolcán, Egerben tanított, majd visszakerült Nagyszombatba, ahol elvégezte a négyéves teológiai kart is. 1745–1747-ben Besztercebányán és Nagyváradon tanított, majd ismét Nagyszombatba került, ahol 1748–1749-ben az egyetem etikai tanszékén oktatott. A jezsuita rend megbízásából 1750-ben a bécsi egyetemen logikát adott elő, de hamarosan ismét a nagyszombati, egyetemen logikát, fizikát és matematikát tanított. 1757-ben a teológiai kar egyháztörténeti tanárává nevezték ki és ettől kezdve bölcseletet és teológiát oktatott. 1771-ben lett a Nagyszombati Egyetem rektora, ezt a tisztségét azonban csak 1773-ig tölthette be, miután a jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa feloszlatta. Jaszlinszky később Rozsnyón lett kanonok és a városban hunyt el.<o:p></o:p></span></p>
1715. 9. 1.
Abaújszina - megszületett
1739 - 1743
Szakolca - tanított
1741 - 1745
Nagyszombat - tanult
1745 - 1747
Besztercebánya - tanított
1783. 1. 1.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Marikovszky Márton

orvos, szakíró. Az orvostudományt Wittenbergben, Halléban és Erlangenben hallgatta, ahol 1756-ban avatták orvosdoktorrá. Rozsnyón kezdett praktizálni, később Forgách Pál váci püspök háziorvosa lett, majd Zemplén vármegye főorvosa. 1768-tól előbb Szerém, majd Szatmár vármegye főorvosa volt. Szép eredményeket ért el a közegészségügy rendezése terén és a járványos betegségek megelőzésében. Foglalkozott a gyógyvizek hatásvizsgálatával és elemzésével is. Pesten hunyt el 1772-ben.
1728. 10. 17.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Paecken Keresztély

orvos, szakíró. (Pekken) Orvosi tanulmányait 1748–1752 között Wittenbergben, Halléban és Jénában végezte. Orvosi praxisát Rozsnyón kezdte, de 1755-ben nagybátyja meghívására Oroszországba ment, ahol a szentpétervári katonai kórház főorvosa lett. Részt vett a katonaorvosok képzésében is, elsősorban anatómiát és sebészeti gyakorlatot oktatott. 1770-ben ő szervezte meg Szmolenszkben a pestisjárvány elleni küzdelmet. Éveken át munkálkodott az első oroszországi gyógyszerlexikon összeállításán. Szentpéterváron hunyt el 1779-ben.
1730. 12. 12.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Cházár András

a váci siketnéma intézet alapításának kezdeményezője, ügyvéd. Tanulmányai során megfordult Dobsinán, Eperjesen, Késmárkon, Pozsonyban és Győrben. Egy rövid hazai kitérő után Pestre költözött, majd Rozsnyón dolgozott ügyvédként. Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett, ám erről a tisztségéről lemondott, amikor II. József rendeletileg meghagyta, hogy a kereseteket német nyelven kell benyújtaniuk. Az uralkodó ellen a megyei közgyűlésben is felszólalt. 1790-ben javasolta az általános és kötelező alapiskoláztatást és a vakok, testi fogyatékkal élők felkarolását. 1799-ben ő volt a váci siketnéma intézet első tervezője és kezdeményezője, e célra 50 ezer forintot gyűjtött, ám terve csak 1802-ben valósult meg – nélküle. Ezek után magángazdaságába vonult vissza, ahol meghonosította ott a burgonyatermesztést.
1745. 6. 5.
Jólész - megszületett
Dobsina - tanult
Eperjes - tanult
Késmárk - tanult
Rozsnyó - élt
1816. 1. 28.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Magda Pál

statisztikus, geográfus, tanár, az MTA levelező tagja. Teológiát végzett a jénai egyetemen, majd 1825-től a sárospataki kollégiumban tanított. 1830-tól a szarvasi gimnázium tanára volt. Egyik elindítója volt a magyar nyelvű statisztikai országleírásoknak. Az MTA 1834-ban levelező taggá választotta. Több értekezése jelent meg a Felsőmagyarországi Minervában. Sárospatakon hunyt el 1841-ben.
1770. 6. 29.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Marikovszky György

orvos, szakíró. A bécsi egyetem orvosi karán 1797-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Ezután visszatért szülővárosába, ahol gyakorló orvosként kezdte meg működését. Sikeresen felvette a küzdelmet a vérhas és más fertőző járványok ellen. 1814-ben egy német nyelvű összefoglalást jelentetett meg Lőcsén, Gömör megye ásványvizeinek fizikai és analitikai vizsgálatáról.
1771. 10. 24.
Rozsnyó - megszületett
1832. 12. 23.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Zabka Márton

rozsnyói kanonok. Elemi és gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén, a bölcseletet és teológiát Nagyszombatban végezte. Papi állomáshelyei: Polomka, Rimaszombat, Szentendre, Szilas. Tornai kerületi alesperes is volt. 1842-ben kanonok és szemináriumi igazgató lett Rozsnyón.
1785. 11.11.
Rozsnyó - megszületett
Rimaszombat - egyházi szolgálatot végzett
Szilas - egyházi szolgálatot végzett
1864. 3. 31.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Matusik András

paptanár, nyelvész. Nagyrőcén volt káplán, majd a rozsnyói papi szeminárium és gimnázium tanára lett, ahol a nyelvészet mellett természettant is oktatott. Kísérletet tett egy univerzális, a világ minden nyelvére érvényes abc és helyesírás kidolgozására, amely Rozsnyón jelent meg 1837-ben.
1787. 3. 24.
Jaszenica - megszületett
Nagyrőce - egyházi szolgálatot végzett
1839. 2. 22.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Vass Imre

mérnök, barlangász, földmérő. A pesti Institutum Geometricumban 1818-ban szerzett mérnöki oklevelet. Kezdetben uradalmi mérnök, majd Borsod vármegye hites földmérője. Az aggteleki Baradla-barlangban addig ismeretlen, több mint 15 km hosszúságú járatokat fedezett fel és részletes térképet készített róluk. Jósvafőn az egyik barlangot róla nevezték el, Aggteleken egy utca viseli a nevét. Sárospatakon hunyt el 1863-ban.
1795. 6. 4.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Kósa Károly

orvos, szakíró, mecénás. A pesti egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1826-tól Lajcsák Ferenc rozsnyói püspök személyes orvosa volt, majd Gömör vármegye főorvosi tisztét is betöltötte. A járványos betegségek elleni küzdelem egyik élharcosa volt, a keleti marhavész oltással történő megelőzésének fontosságát hirdette. 24 ezer ezüstforintos alapítványt tett egy Rozsnyón felépítendő árvaház és kórház javára. Ez utóbbi csak 40 évvel a halála után, 1887-ben nyílt meg (Kósa–Schopper Kórház).
1796. 1. 30.
Komárom - megszületett
1847. 12. 16.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Hollók Imre

paptanár, egyháztörténész, lapszerkesztő. Rozsnyón végezte el a papi szemináriumot. 1819-ben szentelték pappá, 1826-ban doktorrá avatták. 1823-tól a rozsnyói székesegyház káplánja és a püspöki líceum hittan- és magyartanára volt. 1845–1855 között a rozsnyói papnevelő intézet igazgatói tisztét is ellátta. Egyháztörténeti cikkeit a Rozsnyói Egyházi Töredékek c. lapban publikálta, amelynek szerkesztője is volt. Mintegy 1000 kötettel gyarapította a rozsnyói kat. főgimnázium könyvtárát.
1796. 11. 5/7.
Rozsnyó - megszületett
1871. 3. 18.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Marikovszky Gusztáv

orvos, szakíró. A bécsi egyetemen orvostudományt, szülészetet és sebészetet hallgatott. 1829-ben avatták orvosdoktorrá és 1830-tól szülővárosában folytatott orvosi tevékenységet. A rozsnyói osztrák katonai kórház orvosaként tevékenykedett, 1857-től Andrássy Gyula gróf háziorvosa, később Coburg herceg balogvári uradalmának orvosa volt. 1886-ban a Gömör megyei Orvosi és Gyógyszerész Egylet elnöke lett.
1806. 3. 23.
Rozsnyó - megszületett
1892. 6. 8.
Rimaszombat - elhunyt
névjegyzék

Kiss Antal

Orvos, természettudós, szakíró. Sátoraljaújhelyen született 1813-ban. A bécsi egyetemen1838-ban szerzett orvosi oklevelet, majd a pesti egyetemen 1840-ben doktorált. Rozsnyón telepedett le és itt működött egészen haláláig. Nevéhez számos rozsnyói létesítmény alapítása fűződik. 1855-ben elindította a városban a meteorológiai megfigyeléseket és az állomásnak 1860-ig ő volt a vezetője. Kezdeményezte a városi uszoda megépítését és a Nagysétatér kialakítását. Rozsnyó környékén ásványvízelemzéseket végzett, leírta Dobsina ásványtani és földtani viszonyait, foglalkozott Gömör-Kishont vármegye néprajzával, megírta két jeles rozsnyói orvos: Marikovszky György és Kósa Károly életrajzát.
1813
Sátoraljaújhely - megszületett
1840
Rozsnyó - élt
1883. 12. 30.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Juhász Mihály Medárd

premontrei szerzetes, tanár, egyházi író. Az esztergomi gimnázium elvégzése után a jászói premontrei rend tagja lett. Tanított Lőcsén, Rozsnyón, Debrődön plébánosként szolgált. 1862-től a kassai gimnázium tanára, 1868-tól igazgatója volt. Elsősorban a Rozsnyói Főgimnázium Értesítőjében jelentek meg tanulmányai, ezen kívül alkalmi verseket és megemlékezéseket írt. A magyar nemzeti irodalom története iskolai használatra címmel tankönyvet is kiadott.
1820. 5. 20.
Bajna - megszületett
Lőcse - tanított
Rozsnyó - tanított
Debrőd - egyházi szolgálatot végzett
1891. 7. 5.
Lelesz - elhunyt
névjegyzék

Pákh Albert

ügyvéd, az MTA levelező tagja. A bölcseletet és a teológiát Sopronban hallgatta, ahol a magyar társaság titkára, és közlönyének, a Szünóráknak szerkesztője volt. A jogi iskolát Debrecenben végezte; a két utóbbi helyen Petőfivel szoros baráti viszonyba került. Debrecenben írta első humorisztikus zsánerképét az Életképekbe (1844. Egy estve a debreczeni színházban, Kaján Ábel álnév alatt), amely friss humorával feltűnést keltett. 1854-ben megalapította a Vasárnapi Ujságot, amelyet 12 évig szerkesztett. Pesten hunyt el 1867-ben.
1823. 3. 11.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Batizfalvy István

<p><i>tanár, egyháztörténész, szerkesztő</i>. Tanulmányait Osgyánban, Rozsnyón, Késmárkon, Szarvason végül Sárospatakon végezte. Főhadnagyként harcolt az 1848/49-es magyar szabadságharcban. Tanári pályára lépett, Rozsnyón, majd Budapesten oktatott – itt hunyt el 1899-ben. Pedagógiai műveket és tankönyveket írt. F. m.: Történeti életrajzok, Magyar királyok és vezérek arcképcsarnoka, A magyarországi protestáns egyház története.</p>
1824. 10. 26.
Rimaszombat - megszületett
Osgyán - tanult
Rozsnyó - tanult
Késmárk - tanult
Rozsnyó - tanított
névjegyzék

Batizfalvy Sámuel

<p><i>orvos, a magyarországi ortopédia egyik elindítója</i>. Tanulmányait Osgyánban, Rozsnyón és Lőcsén végezte. Főhadnagyként harcolt az 1848/49-es szabadságharcban. Ezt követően Pestre ment, ahol sebésztudori és szülészmesteri oklevelet szerzett. A magyar ortopédia megalapítója, a gyógytorna magyarországi kezdeményezője volt, sebészeti és ortopédiai magángyógyintézetet nyitott, melyet később az első budapesti vízgyógyintézettel bővített. Budapesten hunyt el 1904-ben. F.m.: Növénytan, vagy a növénygyűjtésnek és növényszárításnak egyszerű módja, Házi gyógytestgyakorlat, Gyakorlati testegyenészet.</p>
1826. 8. 26.
Rimaszombat - megszületett
Osgyán - tanult
Rozsnyó - tanult
Lőcse - tanult
névjegyzék

Máltás Hugó

építész. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Bécsben Eduard van der Nüll és August von Siccardsburg műtermében dolgozott. Az 1850-es évektől kezdve Pesten működött. Budapesten hunyt el 1922-ben. Fm.: bérházak - Bajcsy-Zsilinszky út 22., Fő u. 3., József nádor tér 5., Kerepesi úti temető neoreneszánsz halottasháza.
1829. 5. 6.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Pekár Imre

gépészmérnök, feltaláló, szakíró. Karlsruhéban szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1864-től 1875-ig a debreceni István-gőzmalom igazgatója es a debreceni Gazdasági Akadémia tanára volt. 1878-ban a párizsi világkiállítás zsűrijének egyik tagja. 1880–1881-ben az USA-ban tanulmányozta a gabonakereskedelem, a malomipar és a közraktárügy helyzetét. Részt vett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is. Tagja volt az 1900. évi párizsi világkiállítás rendező bizottságának. Kidolgozta a lisztvizsgálat egyszerű módszerét, amely róla elnevezve „pekározás” néven nemzetközileg is elterjedt. Az MTA 1921-ben tiszteletbeli taggá választotta. Budapesten hunyt el 1923-ban.
1838. 12. 8.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Stöhr Antal Szilárd

Tanár, egyházi író, történész.<p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="text-indent: 21.3pt;">Rozsnyón végezte középiskolai tanulmányait a premontrei gimnáziumban (1858), Jászón teológiát hallgatott és belépett a premontrei kanonokrendbe, a tanári vizsgát Pesten tette le.</span><br><span style="text-indent: 21.3pt;">1861–1865-ben Nagyváradon, 1865–1898 között a kassai főgimnáziumban természettant és mennyiségtant tanított, 1892-től mint igazgató. 1875–1898 között a kassai királyi jogakadémián is előadott bölcseleti enciklopédiát. 1898-tól haláláig a kassai királyi konviktus igazgatója volt.</span><br><span style="text-indent: 21.3pt;">A Felső-magyarországi Múzeum egyik alapítója, 1872–1892 között titkára, majd 1900-ig elnöke volt. Az intézmény számára gyűjtést is szervezett (34 000 forint gyűlt össze). A Kazinczy Kör alapító–elnöke volt.</span><br><span style="text-indent: 21.3pt;">Egyházi, pedagógiai és művelődéstörténeti tanulmányokat, nekrológokat írt. Tehetséges zenész volt, fiatalabb korában a kassai dóm zenekarának csellósa volt.</span><br><b style="text-indent: 21.3pt;"><span style="font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman",serif">Főbb művei:</span></b><span style="text-indent: 21.3pt; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman", serif;"> <i>Művészeti ipar</i>, 1888.</span><br></p><p> </p>
1841. 1. 31.
Beje - megszületett
1850 - 1858
Rozsnyó - tanult Premontrei gimnázium
névjegyzék

Nátafalussy Kornél Ferenc

premontrei kanonok, tanár, iskolatörténész, szakíró. Iskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Ungváron végezte, 1862-től már premontrei szerzetesként volt Kassán történelem–földrajz szakos tanár. A rozsnyói katolikus főgimnáziumban, melynek igazgatója volt, görög nyelvet, történelmet és földrajzot tanított. Ezt követően visszatért Kassára, majd nagyváradi kanonokká nevezték ki. 1898-ban királyi tanácsosi címet kapott. Munkatársa volt az Egyetemes Magyar Enciklopédiának, VII.–XII. köteteibe 217 cikket írt elsősorban az irodalom, a földrajz és a történelem tárgyköréből. Nagyváradon hunyt el 1907-ben.
1841. 11. 17.
Lelesz - megszületett
Eperjes - tanult
Rozsnyó - tanított
névjegyzék

Mariska Vilmos

jogász, közgazdász, egyetemi tanár. Eredetileg zongoraművésznek készült, de abbahagyva zenei tanulmányait, jogot végzett a pesti egyetemen. 1865-ben doktori címet szerzett. 1868-tól 1891-ig rövid győri megszakítással a kassai jogakadémia tanára. 1891-ben a budapesti egyetem rendes tanára lett. Rendszeresen publikált. A Pallas Nagy Lexikona államgazdaságtani és magyar pénzügyjogi szócikkeit ő írta. Kassán hunyt el 1912-ben.
1844. 10. 24.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Polónyi Károly

tanár, földrajzi és helytörténeti szakíró. Bölcsészetet és teológiát Eperjesen hallgatott. 1871-től 1900-ig a rozsnyói ev. gimnáziumban természettant, magyart és német nyelvet tanított. 1876–1888 között a rozsnyói meteorológiai állomást is vezette. 1891-ben Rozsnyó klimatikus gyógyhely címmel egy könyvet is megjelentetett. Budapesten hunyt el 1916-ban.
1846. 12. 16.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Mikulik József

ügyvéd, levéltáros, történész. Az eperjesi jogi akadémián szerzett ügyvédi képesítést. Dobsinán megbízták a városi levéltár kezelésével és beválasztották a városi tanácsba is. 1882-ben Rozsnyóra költözött és történelmi kutatásait Rozsnyó múltjára összpontosította. Igen termékeny és sok témával foglalkozó szerző volt. F. m.: Magyar kisvárosi élet (Rozsnyó története 1526–1715 között), A gömöri ág. Hitv. Ev. Esperesség története 1520–1740.
1852. 1. 24/26.
Dobsina - megszületett
1886. 1. 14.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Groh István

Művészettörténész, iparművész, restaurátor, tanár. Nagybereznán született 1867-ben. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. 1896-ig a rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett, eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok faliképeinek feltárásával is foglalkozott. 1896-tól 1926-ig a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára, 1917–1926 között igazgatója volt. 1901-ben tanítványaival restaurálta az eperjesi Rákóczi-ház sgraffito díszítését és elkészítette a lőcsei reneszánsz kori Thurzó-ház restaurálási tervét. Regényeket is írt és szerteágazó publicisztikai tevékenységet is folytatott. Budapesten hunyt el 1936-ban. F. m.: Gömör megye középkori falképei, Magyar stílusú rajzminták, Gömör megyei csipkék és hímzések.
1867
Nagyberezna - megszületett
1888
Rozsnyó - élt
1936
Budapest - elhunyt
névjegyzék

Zoltán Béla

gyógyszerész, szakíró. Oklevelet a budapesti egyetemen szerzett, majd a budapesti Magyar Király gyógyszertárban gyógyszerész. 1898-tol a budapesti Szűz Mária Isten Anyja gyógyszertárat vezette, amelyet a fővaros egyik legnagyobb patikájává fejlesztett. A Budapesti Gyógyszerész Testület alelnöke, majd elnöke volt. Több jelentős gyógyszerkészítmény fűződik nevéhez. Budapesten hunyt el 1933-ban.
1868. 12. 30.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Tichy Gyula

festőművész, grafikus. A rozsnyói gimnázium elvégzése után előbb gépészmérnöknek tanult, majd művészeti tanulmányokat folytatott. Mestere volt Székely Bertalan, Gyulay László és Hollósy Simon – tanult Budapesten, Münchenben, Nagybányán, Velencében. 1904-től tanári állást vállalt, 1909-től a rozsnyói gimnázium oktatója volt. Emellett szimbolikus és mélylélektani prózaírók műveit illusztrálta, de önálló albuma is jelent meg. Feleden népművészeti gyűjtést végzett. Később íróként is kipróbálta magát: Mars rabjai címmel tudományos-fantasztikus regényt írt, emlékeit pedig az Önéletrajzi Szótárban foglalta össze. Rozsnyón hunyt el 1920-ban.
1879. 8. 28.
Rimaszombat - megszületett
Feled - kutatott
1909-től
Rozsnyó - tanított
névjegyzék

Markó Árpád

hadtörténész, az MTA levelező tagja. 1906-ban a bécsújhelyi katonai akadémián tisztté avatták. Harcolt az I. vh.-ban is. 1921-ben a budapesti Hadtörténeti Levéltárba helyezték, ahonnan 1940-ben a régi levéltári osztály vezetőjeként (1938-tól ezredesi rangban) vonult nyugalomba. 1927-től adta közre a XVII–XIX. sz. hadtörténeti kérdéseivel foglalkozó dolgozatait. Zrínyi Miklós életével és tevékenységével, valamint a Rákóczi-szabadságharc számos kérdésével foglalkozó publikációi maradandó értékűek. Összeállította az MTA katonatagjainak életrajzát és tudományos munkásságát. Budapesten hunyt el 1966-ban.
1885. 10. 12.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Privitzky Gyula

pap, lapszerkesztő. Rozsnyón volt plébános, kanonok, pápai prelátus és gimnáziumi tanár. Alapító szerkesztője az 1928–1944 között Rozsnyón megjelent Krisztus Királysága c. hitbuzgalmi lapnak. A csehszlovák hatalom ki akarta telepíteni Magyarországra, de erre hosszan tartó kórházi kezelése miatt végül nem került sor. Fm. Két világ örvényei (Olvasmányok és beszédek a katolikus élet korszerű kérdéseiről.). 1967-ben hunyt el Rozsnyón.
1886. 8. 29.
Losonc - megszületett
Rozsnyó - egyházi szolgálatot végzett
1967
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Tichy Kálmán

író, festő, muzeológus, néprajzkutató. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1923–1927-ben a Sajó Vidék szerkesztője, majd a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. 1927-ben jelent meg A négy évszak c. önálló kötete, saját illusztrációival. 1930-ban a Rozsnyói Városi Múzeum vezetője. Néprajzi kutatással és gyűjtéssel is foglalkozott. Tervezetet dolgozott ki a gömöri műemlékek, népi kultúra és népművészet megmentésére. Az egykori Rozsnyóról készült művészi fényképei, rajzai és festményei dokumentumértékűek. Főleg szecessziós jellegű grafikai munkái jelentősek. Novellákat, kisregényeket, irodalomkritikákat is írt. Budapesten hunyt el 1968-ban.
1888. 10. 31.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Káposztás Pál

bányamérnök, feltaláló, egyetemi oktató. 1920-ban a soproni bányászati főiskolán nyert oklevelet. 1927-ben a budapesti tudományegyetemen földtanból doktorált. A budapesti vízművek újpesti Duna alatti alagútépítésének volt szakértője. 1949–1950-ben a Szénbányászati Kutató Laboratórium osztályvezetője, majd a Földalatti Vasúttervező Vállalat irányító tervezőmérnöke. 1946–1952 között a egyetemi előadó volt. Több tanulmánya jelent meg a bányageológia és a bányászati mélyépítés köréből bel- és külföldi szaklapokban. Budapesten hunyt el 1957-ben.
1893. 6. 29.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Oravecz Imre

festő. Magánúton tanult festészetet Kassán Csordák Lajosnál és Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott, témáit elsősorban a paraszti életből merítette, kiállítása volt Budapesten is.
1894. 12. 15.
Enyicke - megszületett
Nagyida - élt
1971. 12. 22.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Kovács Gyula

pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. Előbb Rozsnyón és környékén pap, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületet. Éveken át szerkesztette a Sajó Vidék és az Ifjúságunk c. lapot, publikált az Új Emberbe. A második vh. alatt segítette a rászorulókat és a kitelepítetteket. Később vallási nézetei miatt meghurcolták, bebörtönözték. Fm. Mégsem lett belőlem tekintetes asszony, SOS. Lelki olvasmányok katolikus hívők számára.
1897. 2. 27.
Rozsnyó - megszületett
Tornagörgő - egyházi szolgálatot végzett
1980. 12. 22.
Tornagörgő - elhunyt
névjegyzék

Fehérváry István

újságíró, író. Verseket, elbeszéléseket, riportokat közölt a Sajó-Vidék, a Gömör és a Prágai Magyar Hírlap c. újságokban. A Trianon utáni jogfosztottság idején feltehetően Magyarországra települt. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető.
1909.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Arany A. László

<p><i>Nyelvész, tanár, néprajzkutató</i>. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója mellett működő magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1943–1946 között az SZTA kutatója. Jozef Orlovskýval közösen megírta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát (Gramatika jazyka slovenského, 1946). 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták, és a jáchymovi munkatáborba nyolc évi kényszermunkára ítélték. 1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1955 és 1958 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója, 1958-tól pozsonyi munkahelyeken egy ideig fizikai munkás, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra. Utolsó éveiben ismét nyelvészeti kutatásokat folytatott. Érintőlegesen a szlovákiai magyarok néprajzával is foglalkozott. 1942–43-ban több száz szociofotót készített Zoborvidék falvairól. </p>
1909.9.19.
Betlér - megszületett
1940-1943
Kolon - kutatott
1955-1958
Rozsnyó 1955 és 1958 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója.
1967.10.13.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Magyar Ferenc

újságíró, szerkesztő. A pozsonyi Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett, részt vett a Károly Egyetem újságírói kurzusán. 1937-ben Rozsnyóra költözött, hogy a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) szervezésében segítsen, közben az itt nyomott kassai Új Élet szerkesztője. 1938-ban a SZKIE beolvadt a KALOT-ba, melynek sajtótitkára lett Budapesten. 1940-41-ben megszervezte a csíksomlyói KALOT-népfőiskolát. 1947-ben műsorszolgáltató részleget alapított az Új Embernél, majd riporterként a vidéket járta. 1983-tól az AC lapjainak (Magyar Kurír, Teológia, Vigília) is felelős kiadója. Több kitüntetés is kapott. Solymáron hunyt el 2000-ben.
1916. 1. 11.
Ipolygalsa - megszületett
Rozsnyó - élt
névjegyzék

Sulán Béla

nyelvész, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Prágában és Budapesten végezte. A MNM, majd a Kelet-európai Tudományos Intézet munkatársa volt. 1950-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója, a budapesti és a debreceni egyetem megbízott előadója. 1951-ben az MTA I. Osztályának szaktitkára, 1952-től 1958-ig az Oktatásügyi Minisztériumban az egyetemi, illetve a felsőoktatási főosztály vezetője. 1958-tol 1963-ig a debreceni egyetem Szláv Filológiai Intézetének tanára, egyúttal 1959-től 1963-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora. 1966-tól az OSZK tudományos főmunkatársa volt. Elsősorban grammatikai, magyar dialektológiai és különféle elvi, módszertani kérdések foglalkoztatták. Szótörténeti-etimológiai kutatásaival a magyar–szláv nyelvi kapcsolatoknak felderítéséhez járult hozzá. Budapesten hunyt el 1968-ban.
1916. 4. 21.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Sulán Elemér

mérnök, egyetemi tanár. A kassai Agrártudományi és Erdészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1952-től a zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskolán oktatott, 1970–1987 között az egyetem Bútor és Vegyesipari Tanszékének vezetője volt. Vendégtanárként oktatott a soproni egyetemen. Tudományos kutatói tevékenységének és szakirodalmi munkásságának középpontjában a bútorok, az épületasztalos és egyéb faipari termékek szerkezettana, fejlesztése, gyártástechnológiája állt.
1922. 11. 3.
Rozsnyó - megszületett
2006.
Zólyom - elhunyt
névjegyzék

Labancz István

barlangkutató, szakíró, múzeumigazgató. Tíz évig különböző iskolákban tanított, majd 1958-tól 1987-ig a rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója volt. Már pedagógusként aktív barlangkutató volt, emellett helytörténettel foglalkozott. F. m.: A betleri kastély és park, Gömör szépségei, Rozsnyó – természeti és történelmi látnivalók, Berzéte – a falu 750 éves története.
1923. 12. 19.
Szilice - megszületett
1958-1987
Rozsnyó A Bányászati Múzeum igazgatója.
2006. 5. 25.
Berzéte - elhunyt
névjegyzék

Krausz Zoltán

Budapesten született 1923. 5. 23-án. Tanulmányait Rozsnyón kezdte, majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán szerzett rendezői oklevelet. Egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása ellen. A finnugor hanti és manysi népek életét tervezte filmben megörökíteni 1949-ben, amikor útközben letartóztatták és a Mindszenty József hercegprímással tartott kapcsolat vádjával a jáchymovi uránbányába kényszermunkára ítélték. 1955-ben szabadult. Ezután a komáromi Magyar Területi Színházban helyezkedett el, de mivel a politikai rendőrség rendszeresen megfigyelte, távoznia kellett innen. Rozsnyóra költözött, ahol rendező, fűtő, fényképész, vendéglátói alkalmazott, közművelő, bányász és éjjeliőr is volt. 1990. szept. 12-én több társával együtt rehabilitálták.
1923. 5. 23.
Budapest - megszületett
1941
Rozsnyó - élt
1993. 10. 1.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Batta István

bányamérnök, muzeológus, helytörténész. Az ő kezdeményezésére kezdték mérni a radioaktív radon gáz koncentrációját a bányajáratokban. 1982-ben készült Rozsnyó és környéke bányászattörténete a kezdetektől 1945-ig c. tanulmánya.
1924. 8. 27.
Feled - megszületett
2011. 7. 28.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Stollmann András

zoológus, ornitológus, muzeológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1957-ben biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tol a zsolnai Vágvölgyi Múzeum zoológusaként dolgozott. 1972-ben a Comenius Egyetemen zoológiából doktorált. 1974-től 1994-ig a Szlovák Tudományos Akadémia óhegyi Kutató Állomásának munkatársa volt. Elsősorban apró emlősökkel, parazitológiával és madarak megfigyelésével foglalkozik. A Komaromi járásban több természetvédelmi terület kialakítását kezdeményezte. Számos kiadvány szerkesztésében és összeállításában közreműködött.
1932. 9. 19.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Kardos István

szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végzett magyar–történelem szakon. 1962-től nyolc évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. Az elsők között végzett szociológiai felmérést a felvidéki magyar értelmiségiek, pedagógusok és főiskolai hallgatók körében. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, így más munkakörökben dolgozott, volt raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott. 1990-es rehabilitálása után négy évig, nyugdíjazásáig ismét főiskolai tanár Nyitrán.
1934. 8. 5.
Szádalmás - megszületett
Nyitra - tanított
1999. 4. 5.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Erdélyi Géza

<p>református lelkész, tanár, építészettörténész.</p><p><span style="font-family: " times="" new="" roman",="" serif;="" font-size:="" 12pt;"="">Édesapja is lelkész volt, fia végül a teológusi pályát választotta, noha ígéretes versenysportkarrier is várta.</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1954-ben a komáromi gimnáziumban érettségizett. 1954–1959 között Prágában, a Károly Egyetemen teológiát tanult. A diploma megszerzését követően 1960-ban Rimaszombatba került, ahol a Zsinati Elnökség sajtótitkára lett, közben segédlelkészként különböző gömöri gyülekezetekben (Szalóc, Vígtelke, Hanva, Runya, Lénártfalva, Csíz) szolgált.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1971–1985 között Rozsnyón működött és ebben az időben a betléri és a krasznahorkaváralja<u>i</u> Andrássy könyvtárat is rendezte és közreműködött a kastélymúzeum idegenforgalmának fellendítésében.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen építészettörténeti oklevelet szerzett és Gömör építészeti emlékeinek kutatásaival is foglalkozott. 1988-ban megszerezte a teológia doktora címet. 1994-től a komáromi Calvin János Teológia, majd 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karának a tanára. 1996-ban lett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Ezt a tisztséget 2009-ig töltötte be. Barátja és komáromi iskolatársa, <u>Koncsol László</u> írta róla:<u> </u><i>Emberpróbáló munka volt egy szétzilált, tönkretett egyházkerületet újjáépíteni, gyülekezeti birtokokat visszaperelni, épületeket, templomokat is visszacsikarni, renoválni, iskolákat, menházakat alapítani, a révkomáromi teológiát is beleértve, kapcsolatokat ápolni az öt kontinens református egyházaival; pénzt szerezni a magyarországi és nyugati protestáns segélyszervezetektől mindenre, ami Egyházunk számára halaszthatatlanul szükséges, és utazni, utazni, utazni éjjel és nappal hetven fölött is fáradhatatlanul. Lelkipásztorokat nevelni nagy számban az üres parókiákra, új egyházalkotmányt és új egyházi törvények sokaságát alkotni meg a Zsinattal egyházi parlamentünk elnökeként.<o:p></o:p></i></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">1996-ban jelent meg legfontosabb tudományos munkája, a <i>Gömör vármegye klasszicista építészete</i>, amelyet 2006-ban ismét kiadtak.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">2001–2008 között a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke volt.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:21.3pt"><span style="font-size:12.0pt; font-family:" times="" new="" roman",serif"="">2014-ben jelent meg <i>Hűség</i> c. önéletrajzi kötete.<o:p></o:p></span></p>
1937. 4. 2.
Abara - megszületett
Szalóc - egyházi szolgálatot végzett
Rozsnyó - egyházi szolgálatot végzett
Hanva - egyházi szolgálatot végzett
Rimaszombat - egyházi szolgálatot végzett
Komárom - tanított
1971-1985
Krasznahorkaváralja - kutatott Az Andrássy könyvtár köteteit rendezte.
névjegyzék

Bocsárszki Pál

színész, tanár. Tanító volt Füleken, Rozsnyón, Tornalján, Szádalmáson. Gyermekkorától foglalkozott amatőr színjátszással, a komáromi Jókai Napokon megnyerte a legjobb férfi alakítás díját. Rozsnyón a Járási Művelődési Központban a műkedvelő színpadok módszertani felügyelője volt. 1990-ben került a Kassai Thália Színházhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig (2001) tevékenykedett.
1942. 3. 20.
Boly - megszületett
Fülek - tanított
Rozsnyó - tanított
Tornalja - tanított
Szádalmás - tanított
névjegyzék

Szanyi Mária

tanár, néprajzkutató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett matematika–fizika szakos diplomát. Nagytárkányban kezdett tanítani, majd elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát. Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum, később pedig a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. Éveken át vezette a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Pedagógiai Munkacsoportját, 1990–1992 között néprajzi szemináriumot vezetett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. 1989-től ismét tanított, Nagymácsédon, Hidaskürtön, végül Galántán. Nyaranta rendszeresen szervez gyermekeknek néprajzi táborokat, valamint főszervezője a Kincskereső honismereti diákversenynek.
1945. 9. 22.
Jánok - megszületett
Nyitra - tanult
Nagytárkány - tanított
Rozsnyó - kutatott A Bányászati Múzeum munkatársa.
Galánta - kutatott A Honismereti Múzeum munkatársa.
Nagymácséd - tanított
Hidaskürt - tanított
Nyitra - tanított
névjegyzék

Sunyovszky Szilvia

Jászai Mari-díjas színésznő. A pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után előbb Pozsonyban, majd a kassai Thália Színházban dolgozott. 1971–1991 között a Madách Színház színésznője volt. Ezt követően négy évig volt igazgatója a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetnek, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa.
1948. 2. 2.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Tököly Gábor

régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. A budapesti ELTE BTK-n 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1977-ben a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa lett. Az 1985-től a rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatal dolgozója, 1992-től igazgatója volt. 2002-től az Andrássy-kastélyban dolgozott. Elsősorban Gömör műemlékeivel, népi építészetével, kézművességének tárgyi emlékeivel, Rozsnyó jeles személyiségeivel foglalkozott. F. m.: Ki kicsoda Rozsnyón, Rozsnyó könyve, Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben I-II.
1952. 4. 3.
Rozsnyó - megszületett
2006. 4. 12.
Rozsnyó - elhunyt
névjegyzék

Szentpétery Ádám

festő, egyetemi oktató, restaurátor. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végzett. Kassán tanított (Iparművészeti Szakközépiskola, Műszaki Egyetem), 1984-óta rendszeresen kiállít. a hallgatója. Festészetére a geometrikus formanyelv jellemző. Restaurátori munkái: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma, a jászói Premontrei Apátság könyvtárának freskói.
1956. 2. 24.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Mázik István

népművelő, rendező. Tanulmányait Füleken, Rozsnyón, Pozsonyban végezte. A Matesz Kassai Thália Színpadának színészeként helyezkedett el, majd a Füleki Városi Művelődési Ház népművelője, igazgatója lett. 1979-ben alapítja meg a Zsákszínházat, melyben több mint harminc színpadi művet rendezett (a legtöbben szerepelt is). Novellákat, verseket ír. Fm.: Vallatom magam.
1957. 9. 23.
Fülek - megszületett
Fülek - tanult
Rozsnyó - tanult
névjegyzék

Török Csaba

matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. Moszkvában és Pozsonyban tanult. 1984-től 2007-ig a kassai Műszaki Egyetem Matematikai Tanszékén oktatott, de a kassai egyetemen is tartott előadásokat. Kutatási területe a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elmélete, a sztochasztikus differenciálegyenletek, a multivariáns statisztikai és numerikus módszerek kutatása, az adatok approximációja és kiegyenlítése. Publikációi, néhány társszerzővel írt egyetemi jegyzete és tankönyve jelentek meg.
1958. 2. 27.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Juhász Ilona, L.

néprajzkutató. A debreceni egyetemen végzett. Dolgozott a pelsőci könyvtárban, az érsekújvári Honismereti Múzeumban, a Duna Menti Múzeum alkalmazottja. 1997-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának munkatársa. Szerkesztetője a Hírharang néprajzi tájékoztató füzeteknek, magyar néprajzi bibliográfiáit 1995-től eddig hét kötetben adta ki. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok problémaköreire összpontosul.
1960. 3. 18.
Rozsnyó - megszületett
Pelsőc A könyvtár munkatársa.
Érsekújvár - kutatott A Honismereti Múzeum néprajzosa.
Komárom A Duna Menti Múzeum alkalmazottja.
Keszegfalva - élt
Rozsnyórudna - élt
névjegyzék

Fabó Tibor

színész, színházigazgató. Színészként tagja volt a komáromi Magyar Területi Színház, a kassai Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház társulatának. A Komáromi Jókai Színháznak művészeti vezetője, majd 1996–1999 között igazgatója is volt. 2001-től itt játszik.
1964. 5. 8.
Rozsnyó - megszületett
Komárom
Komáromi Jókai Színháznak művészeti vezetője, majd 1996–1999 között igazgatója volt.
névjegyzék

Szabó Ottó

festő, grafikus, tanár. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Szepsiben helyezkedett el tanárként. Gyermek- és ifjúsági alkotótáborok vezetője, könyveket is illusztrál. Grafikáit a sűrű vonalhálóból kibontakozó alakok jellemzik, fő témája a 20. századi ember belső vívódása, valamint a társadalom és az egyén, a férfi és a nő egymáshoz való viszonya.
1965. 3. 29.
Rozsnyó - megszületett
Szepsi - tanított
névjegyzék

Badin Ádám

<p><i>mesemondó, rendező, bábjátékos</i>. 1993-tól a Kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója, 1997-ben Rozsnyón alapított Meseszínházat, 2003-tól a Kassai Bábszínház rendezője. A Palóc Mesemondó mozgalom egyik megálmodója és szakmai gondozója.</p>
1965. 4. 10.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék

Ambrus Tünde

gyógyszerész, gyógyszerészet-történész. A Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetemen végzett, 2010-től a pozsonyi Comenius Egyetemen óraadó tanár. Kutatási területe az egyházi alapítású régi gyógyszertárak és a gyógyszerészképzés története. Több szakmai és tudományos társaság tagja.
1984. 7. 22.
Rozsnyó - megszületett
névjegyzék
Névelőfordulások
1291
Rosnoubana
1320
Rosnobana
1323
Rosnobana
1391
Rosnowbanya
1525
Rosnauia
1773
Rosnyó, Rossenau, Rossnawa,
1786
Rosenau, Rožnawa, Rosnavia, Rozsnyo- -Bánya, Rózsabánya,
1808
Rosnavia, Rozsnobánya, Rosenau, Rožňawa,
1863
Rosnyó,
1882
Rozsnyó,
1920
Rožňava,
1927
Rožňava, Rozsnyó,
1938
Rozsnyó,
1945
Rožňava, Rozsnyó,
1948
Rožňava
1994
Rozsnyó

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Šafárik utca (Šafárikova) 29
Telefon: 0587323215

Honlap: roznava.sk/p...acie/

Hivatali órák:

Polgármester:
Domik Michal (Független)

Képviselő-testület:
Drengubiak Michal (Független)
Ocelník Roman (Független)
Pollák Filip (Független)
Dávid Ladislav (Független)
Breuer Zoltán (Független)
Domik Michal (Független)
Kemény Dionýz (Független)
Balázs Juraj (Független)
Demény Miroslav (Független)
Beke Zoltán (Független)
Lach Ján (Független)
Burdiga Pavol (MOST - HÍD)
Bischof Matúš (OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ)
Kováč Karol (OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ)
Mihók Eduard (OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ)
Kuhn Ivan (OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ)
Kelecsényi Attila (SMK-MKP)
Független 65% Független 11 képviselö 6% MOST - HÍD 1 képviselö OKS, SaS... 24% OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ 4 képviselö 6% SMK-MKP 1 képviselö 17 képviselö
Szabadidőközpont

Hronec akadémikus utca 100/9A

Idegenforgalmi információs központ

Šafárik utca 29

Felső-gömöri városok és községek regionális társulása

Šafárik utca 29

Rozsnyó 1 Posta

Šafárik utca 62

Rozsnyó 3 Posta

Kárpátalja utca 19

SUBSIDIUM - Szakosított intézmény - szociális otthon

Betléri utca 18

Jasanima - szociális otthon

Ispotály utca 7

Rozsnyói Bányászati Múzeum

Šafárik utca 31

Gömöri Művelődési Központ

Betléri utca 8

Pavol Dobšinský Gömöri K˜önyvtár

Hársfa utca 3

Actores Városi Színház

Šafárik utca 20

Rozsnyói Rendőrörs

Tavasz utca 25

Pedagógiai-pszichológiai tanácsadói és prevenciós központ

Šafárik utca 104

Művészeti Alapiskola

Norma 2

Közös igazgatású iskola - Alapiskola

J.A. Komenský utca 5

Magyar Tannyelvű Református Egyházi Alapiskola

Űrhajós utca 2

Nepomuki Szent János Katolikus Egyházi Alapiskola

Kósa-Schopper utca 22

Szlovák Tanyelvű Alapiskola (Úttörők utcája)

Úttörők utcája 1

Juro Hronec Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Kárpátalja utca 12

Szlovák Tannyelvű Alapiskola (Arany utca)

Arany utca 2

Közös igazgatású bentlakásos iskola

Zöld fa utca 8

P. J. Šafárik Gimnázium

Hronc akadémikus utca 1

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Róth Ernő utca 4

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda (Róth utca)

Róth Ernő utca 518/4

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda (Rövid utca)

Rövid utca 1825/28

Szlovák Nevelés Nyelvű Óvoda (Kijevi utca)

Kijevi utca 2020/14

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda (Úttörők utcája)

Úttörő utca 639/18

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda (Vajanský utca)

Vajanský utca 370/6

Szlovák Nevelési Nyelvű Evangélikus Óvoda

Zöld fa utca 14

Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda (Csetneki utca)

Csetneki utca 337/9/A

Kereskedelmi Akadémia

Hronc akadémikus utca 8

Műszaki Szakközépiskola

Hviezdoslav utca 5

Közös Igazgatású Iskola - Szakközépiskola

J.A. Komenský utca 5

Egészségügyi Középiskola

Május 1. tér 1

Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola

Rozsnyóbánya 211

Járási bíróság

Május 1. tér 3

Rozsnyói Regionális Közegészségügyi Hivatal

Ispotály utca 3

Regionális Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet

Dél utca 43

Munka-, szociális és családügyi hivatal

Šafárik utca 112

Anyakönyvi Hivatal

Šafárik utca 29

Rozsnyói Járási Ügyészség

Május 1. tér 1

Rozsnyói Járási Hivatal

Ispotály utca 3

Adóhivatal rozsnyói kirendeltsége

Zöld fa utca 1822/10

Rozsnyó város

Šafárik utca 29

Városüzemeltető vállalat

Csetneki utca 21

Rozsnyói Járási Rendőrkapitányság

Janko Kráľ utca 1

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
ruszinok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 489
magyarok 373 76%
szlovákok 69 14%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 18 4%
lengyelek 0 0%
egyéb 29 6%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 7119
magyarok 6234 88%
szlovákok 570 8%
ruszinok 3 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 177 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 135 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 6937
magyarok 5356 77%
szlovákok 1163 17%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 150 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 268 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 18647
magyarok 5825 31%
szlovákok 12272 66%
ruszinok 4 0%
romák 296 2%
ukránok 21 0%
csehek 138 1%
németek 9 0%
lengyelek 9 0%
egyéb 19 0%
ismeretlen 54 0%
összlétszám 19261
magyarok 5162 27%
szlovákok 13342 69%
ruszinok 6 0%
romák 306 2%
ukránok 25 0%
csehek 133 1%
németek 12 0%
lengyelek 12 0%
egyéb 4 0%
ismeretlen 259 1%
összlétszám 19706
magyarok 3909 20%
szlovákok 11816 60%
ruszinok 18 0%
romák 470 2%
ukránok 24 0%
csehek 79 0%
németek 14 0%
lengyelek 10 0%
egyéb 65 0%
ismeretlen 3301 17%
összlétszám 489
magyarok 373 76%
szlovákok 69 14%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 18 4%
lengyelek 0 0%
egyéb 29 6%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 554
magyarok 348 63%
szlovákok 164 30%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 18 3%
lengyelek 0 0%
egyéb 24 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 618
magyarok 460 74%
szlovákok 142 23%
ruszinok 0 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 14 2%
ismeretlen 0 0%
  • 13,4 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 15071
Választási részvétel: 36.68 %
Kiadott boríték: 5528
Bedobott boríték: 5521

Polgármester

Érvényes szavazólap: 5463
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Domik Michal 1796 32.88 % Független
Burdiga Pavol 1396 25.55 % MOST - HÍD
Lach Ján 1125 20.59 % Független
Bischof Matúš 821 15.03 % OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Barkai Július 213 3.90 % SME RODINA - Boris Kollár, KDH
Takáč Ľubomír 112 2.05 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Domik Michal 1126 Független
Lach Ján 1099 Független
Kuhn Ivan 607 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Beke Zoltán 591 Független
Demény Miroslav 568 Független
Balázs Juraj 509 Független
Kelecsényi Attila 498 SMK-MKP
Kemény Dionýz 489 Független
Drengubiak Michal 441 Független
Bolaček Ondrej 433 Független
Kossuth Ľudovít 422 Független
Takáč Ľubomír 419 Független
Görgei Arpád 411 SMK-MKP
Benik Róbert 409 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Focko František 398 Független
Barkai Július 388 SME RODINA - Boris Kollár
Horňák Pavol 376 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Hefler Belo 364 Független
Tóth Lucia 359 Független
Mandelík Miroslav 358 SMER-SD
Ružik Andrej 345 Független
Capák Milan 322 SME RODINA - Boris Kollár
Marko Peter 310 Független
Krajňák Marek 300 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Kardoš František 276 Független
Záhn Gejza 271 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Šalamon Zoltán 246 Független
Farkas Bene Zoltán 239 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Várady Zoltán 238 SMK-MKP
Katrenics Peter 231 Független
Kereškényiová Erika 231 NÁRODNÁ KOALÍCIA
Keszi Ján 231 SME RODINA - Boris Kollár
Adam Michal 197 SME RODINA - Boris Kollár
Bernáthová Mária 171 KSS
György Ladislav 111 SME RODINA - Boris Kollár
Landori Emil 71 KSS
Breuer Zoltán 990 Független
Bischof Matúš 977 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Kováč Karol 832 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Dávid Ladislav 809 Független
Mihók Eduard 715 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Burdiga Pavol 682 MOST - HÍD
Pollák Filip 653 Független
Ocelník Roman 630 Független
Lada Matej 629 Független
Džačár Peter 522 Független
Végső Viktor 464 SMK-MKP
Laco Árpád 455 SMK-MKP
Šeďová Monika 449 MOST - HÍD
Mikolaj Martin 443 Független
Szabad Peter 357 Független
Ocelníková Erika 333 Független
Simon Csaba 331 SMK-MKP
Droždiak Tomáš 325 OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ
Gordon László 323 SMK-MKP
Kavečanky Arpád 313 SMER-SD
Štefan Ján 311 SMER-SD
Prcúch Stanislav 292 Független
Vojta Ján 290 Független
Stankovič Ján 280 Független
Lipták Igor 267 SME RODINA - Boris Kollár
Briestenský Štefan 265 Független
Palme Ariana 259 ĽS Naše Slovensko
Hlavács Ladislav 249 SME RODINA - Boris Kollár
Juhász Ladislav 247 ĽS Naše Slovensko
Hudáková Beáta 170 KDH
Tóthová Rozália 156 MOST - HÍD
Boholy Martin 107 MOST - HÍD
Pózman Ondrej 71 KSS

Képviselők

2014
MOST - HÍD 15.38% MOST - HÍD 2 képviselö OKS 15.38% OKS 2 képviselö Független 46.15% Független 6 képviselö 7.69% SMK-MKP 1 képviselö 7.69% KSS 1 képviselö 7.69% TIP 1 képviselö 13 képviselö
2018
Független 64.71% Független 11 képviselö OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ 23.53% OKS, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, SPOLU, Zmena zdola, DÚ 4 képviselö 5.88% SMK-MKP 1 képviselö 5.88% MOST - HÍD 1 képviselö 17 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 15228
Választási részvétel: 13.30 %
Kiadott boríték: 2026
Bedobott boríték: 2025
Választásra jogosult: 15324
Választási részvétel: 7.99 %
Kiadott boríték: 1224
Bedobott boríték: 1224
Választásra jogosult: 15 121
Választási részvétel: 22,72 %
Kiadott boríték: 3 436
Bedobott boríték: 3 433

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 1858
1.forduló
Érvényes szavazólap: 99818
Érvényes szavazólap: 3 230
Érvényes szavazólap: 157651
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Zdenko Trebuľa 719 38.70 % SMER - SD, MOST - HÍD, SMK-MKP
Ivan Kuhn 497 26.75 % OKS
Rudolf Bauer 330 17.76 % KDS
Dominika Palaščáková 80 4.31 % NOVA
Marek Ďurán 68 3.66 % ĽS Naše Slovensko
Rastislav Masnyk 50 2.69 % SDKÚ - DS, SaS
Lukáš Sisák 37 1.99 % KSS
Vladimír Gürtler 33 1.78 % 7 STATOČNÝCH
Jozef Holečko 24 1.29 % Független
Jaroslav Džunko 20 1.08 % Független
Zdenko Trebuľa 572 47.43% SMER - SD, SMK-MKP, MOST - HÍD
Richard Raši 1 327 41.08 % Smer-SD, SMK-MKP, SZS, SaNK
Rastislav Trnka 859 26.59 % OĽaNO, SaS, KDH, NOVA, Šanca
Karol Pataky 560 17.34 % MOST - HÍD, SKOK
Štefan Surmánek 175 5.42 % ĽSNS
Róbert Bačinský 99 3.07 % Független
Jarmila Tkáčová 99 3.07 % SNS
Jozef Červeňák 26 0.80 % RIS
Lukáš Sisák 21 0.65 % KSS
Jaroslav Džunko 17 0.53 % Független
Jozef Bobík 15 0.46 % Független
Oliver Petrík 9 0.28 % JĽSS
Vladislav Stanko 9 0.28 % Független
Adam Šepetka 8 0.25 % NAJ
Ján Struk 5 0.15 % SMS
Rudolf Botka 1 0.03 % NP
Zdenko Trebuľa 48487 48.58 % SMER - SD, MOST - HÍD, SMK-MKP
Rudolf Bauer 24487 24.53 % KDS
Dominika Palaščáková 5957 5.97 % NOVA
Rastislav Masnyk 5482 5.49 % SDKÚ - DS, SaS
Vladimír Gürtler 2933 2.94 % 7 STATOČNÝCH
Marek Ďurán 2923 2.93 % ĽS Naše Slovensko
Jaroslav Džunko 2608 2.61 % Független
Jozef Holečko 2508 2.51 % Független
Lukáš Sisák 2453 2.46 % KSS
Ivan Kuhn 1980 1.98 % OKS
Rudolf Bauer 35339 46.93% KDS
Rastislav Trnka 59599 37.80 % OĽaNO, SaS, KDH, NOVA, Šanca
Richard Raši 58724 37.25 % Smer-SD, SMK-MKP, SZS, SaNK
Karol Pataky 14843 9.42 % MOST - HÍD, SKOK
Štefan Surmánek 7375 4.68 % ĽSNS
Róbert Bačinský 4903 3.11 % Független
Jarmila Tkáčová 3638 2.31 % SNS
Oliver Petrík 1730 1.10 % JĽSS
Jozef Bobík 1222 0.78 % Független
Lukáš Sisák 1169 0.74 % KSS
Jozef Červeňák 1049 0.67 % RIS
Jaroslav Džunko 1021 0.65 % Független
Vladislav Stanko 753 0.48 % Független
Adam Šepetka 655 0.42 % NAJ
Rudolf Botka 564 0.36 % NP
Ján Struk 406 0.26 % SMS

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 1962
Érvényes szavazólap: 3 377
Érvényes szavazólap: 11402
# Név Szavazat Százalék Párt
Pavol Burdiga 792 40.37% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, KDH
Ivan Kuhn 542 27.62% OKS
Ján Lach 462 23.55% MOST - HÍD, KDH, SDKÚ - DS
Juraj Nagy 453 23.09% Független
Matúš Bischof 354 18.04% OKS
Ján Szöllös 348 17.74% SMK-MKP
Ján Babič 346 17.64% SMER - SD
Peter Bollo 343 17.48% MOST - HÍD, KDH, SDKÚ - DS
Karol Horník 293 14.93% SMER - SD
Štefan Bašták 257 13.10% SMER - SD
Ferenc Porubán 237 12.08% SMK-MKP
Tibor Takáč 236 12.03% OKS
Beáta Bekeová 186 9.48% SMK-MKP
Jozef Kováč 168 8.56% SaS
Izabella Hurajtová 159 8.10% NOVA
Miloš Gallo-Barnák 143 7.29% SDKÚ - DS, KDH, MOST - HÍD
Július Kerekes 138 7.03% Független
Gejza Milko 136 6.93% SMER - SD
Peter Pamula 132 6.73% SNS
Štefan Szaniszló 126 6.42% ĽS Naše Slovensko
Milan Mlynár 120 6.12% SNS
Ján Frák 104 5.30% Független
Božena Czmórová 99 5.05% KDH, MOST - HÍD, SDKÚ - DS
Jozef Kušnier 97 4.94% ĽS Naše Slovensko
Jozef Šebalj 94 4.79% DS
Milan Fafrák 81 4.13% KSS
Ľuboš Gál 71 3.62% 7 STATOČNÝCH
Jana Gallová 71 3.62% ÚSVIT
Janka Vavreková 67 3.41% KSS
Jaroslav Kočiš 67 3.41% KSS
Juraj Bernár 66 3.36% KSS
Zlatica Bachňáková 59 3.01% KSS
Eduard Mako 53 2.70% SRÚS
Ľudovít Gunár 38 1.94% SRÚS
Stanislav Kučerák 24 1.22% SRÚS
Attila Anna 1 050 31.09% Független
Pavol Burdiga 967 28.63% MOST - HÍD
Juraj Nagy 890 26.35% Független
Matúš Bischof 620 18.36% OKS
Karol Kováč 586 17.35% OKS
Ivan Kuhn 568 16.82% OKS
Matej Lada 494 14.63% ŠKV
Monika Šeďová 484 14.33% MOST - HÍD
Dušan Pollák 452 13.38% ŠKV
Juraj Balázs 430 12.73% Független
Monika Repaszká 429 12.70% ŠKV
Peter Bollo 385 11.40% MOST - HÍD
Erika Ocelníková 350 10.36% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, NOVA
Karol Horník 339 10.04% SMER-SD
Štefan Bašták 337 9.98% SMER-SD
Ján Babič 328 9.71% SMER-SD
Július Barkai 325 9.62% SME RODINA - Boris Kollár
Róbert Hanuštiak 289 8.56% Független
Dušan Žiak 272 8.05% ĽS Naše Slovensko
Beáta Beke 251 7.43% SMK-MKP
Hildegarda Támárová 248 7.34% MOST - HÍD
Ladislav Juhász 246 7.28% ĽS Naše Slovensko
Róbert Bezek 237 7.02% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, KDH, SaS
Ariana Palme 227 6.72% ĽS Naše Slovensko
Michal Terrai 202 5.98% Független
Ferenc Porubán 198 5.86% SMK-MKP
Jozef Kušnier 196 5.80% ĽS Naše Slovensko
Zoltán Várady 188 5.57% SMK-MKP
Peter Pamula 184 5.45% SNS
Tibor Balázs 178 5.27% MOST - HÍD
Miloš Gallo 166 4.92% ŠANCA
Gejza Záhn 154 4.56% KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Martin Gallo 152 4.50% NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH
Viliam Hlaváč 133 3.94% ŠKV
Eva Mihóková 123 3.64% NÁRODNÁ KOALÍCIA
Jarmila Breznenová 88 2.61% NÁRODNÁ KOALÍCIA
Jaroslav Kočiš 82 2.43% KSS
Juraj Bernár 81 2.40% KSS
Mária Bernáthová 61 1.81% KSS
Helena Laliková 47 1.39% KSS
Jozef Červeňák 30 0.89% RIS
Ján Babič 2301 0.00% SMER - SD
Pavol Burdiga 2164 0.00% SDKÚ - DS, KDH, MOST - HÍD
Juraj Nagy 1904 0.00% Független
Štefan Bašták 1811 0.00% SMER - SD
Karol Horník 1533 0.00% SMER - SD
Peter Bollo 1457 0.00% SDKÚ - DS, KDH, MOST - HÍD
Ján Szöllös 1395 0.00% SMK-MKP
Gejza Milko 1292 0.00% SMER - SD
Ferenc Porubán 1191 0.00% SMK-MKP
Beáta Bekeová 1170 0.00% SMK-MKP
Ján Lach 980 0.00% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, KDH
Milan Mlynár 922 0.00% SNS
Július Kerekes 909 0.00% Független
Ivan Kuhn 842 0.00% OKS
Peter Pamula 812 0.00% SNS
Miloš Gallo-Barnák 772 0.00% SDKÚ - DS, KDH, MOST - HÍD
Matúš Bischof 643 0.00% OKS
Štefan Szaniszló 607 0.00% ĽS Naše Slovensko
Jozef Kušnier 607 0.00% ĽS Naše Slovensko
Ľudovít Gunár 556 0.00% SRÚS
Jana Gallová 489 0.00% ÚSVIT
Eduard Mako 488 0.00% SRÚS
Ľuboš Gál 464 0.00% 7 STATOČNÝCH
Tibor Takáč 459 0.00% OKS
Ján Frák 454 0.00% Független
Milan Fafrák 441 0.00% KSS
Izabella Hurajtová 420 0.00% NOVA
Jozef Kováč 401 0.00% NOVA
Božena Czmórová 353 0.00% KDH, SDKÚ - DS, MOST - HÍD
Juraj Bernár 349 0.00% KSS
Janka Vavreková 344 0.00% KSS
Stanislav Kučerák 316 0.00% SRÚS
Zlatica Bachňáková 296 0.00% KSS
Jaroslav Kočiš 280 0.00% KSS
Jozef Šebalj 150 0.00% DS
Attila Anna 3118 27.35% Független
Juraj Nagy 2752 24.14% Független
Pavol Burdiga 2340 20.52% MOST - HÍD
Štefan Bašták 1886 16.54% SMER-SD
Karol Horník 1733 15.20% SMER-SD
Beáta Beke 1702 14.93% SMK-MKP
Ján Babič 1609 14.11% SMER-SD
Peter Bollo 1544 13.54% MOST - HÍD
Dušan Pollák 1257 11.02% ŠKV
Ferenc Porubán 1254 11.00% SMK-MKP
Monika Šeďová 1249 10.95% MOST - HÍD
Michal Terrai 1215 10.66% Független
Július Barkai 1179 10.34% SME RODINA - Boris Kollár
Matúš Bischof 1047 9.18% OKS
Juraj Balázs 1038 9.10% Független
Peter Pamula 1017 8.92% SNS
Monika Repaszká 1016 8.91% ŠKV
Zoltán Várady 990 8.68% SMK-MKP
Tibor Balázs 953 8.36% MOST - HÍD
Matej Lada 932 8.17% ŠKV
Erika Ocelníková 911 7.99% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH, NOVA
Karol Kováč 857 7.52% OKS
Eva Mihóková 845 7.41% NÁRODNÁ KOALÍCIA
Ivan Kuhn 826 7.24% OKS
Jozef Kušnier 778 6.82% ĽS Naše Slovensko
Dušan Žiak 774 6.79% ĽS Naše Slovensko
Ladislav Juhász 774 6.79% ĽS Naše Slovensko
Martin Gallo 720 6.31% NOVA, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS, KDH
Róbert Bezek 694 6.09% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA, KDH, SaS
Hildegarda Támárová 666 5.84% MOST - HÍD
Ariana Palme 663 5.81% ĽS Naše Slovensko
Miloš Gallo 583 5.11% ŠANCA
Róbert Hanuštiak 553 4.85% Független
Jarmila Breznenová 507 4.45% NÁRODNÁ KOALÍCIA
Viliam Hlaváč 395 3.46% ŠKV
Gejza Záhn 307 2.69% KDH, SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), NOVA
Jaroslav Kočiš 297 2.60% KSS
Juraj Bernár 288 2.53% KSS
Jozef Červeňák 218 1.91% RIS
Mária Bernáthová 213 1.87% KSS
Helena Laliková 188 1.65% KSS

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Rozsnyó 227 10.72 %
Krasznahorkaváralja 33 1.56 %
Csetnek 31 1.46 %
Dobsina 30 1.42 %
Nagyveszverés 30 1.42 %
Nagyszabos 27 1.27 %
Betlér 19 0.90 %
Alsósajó 18 0.85 %
Pelsőc 15 0.71 %
Rekenyeújfalu 13 0.61 %
Oláhpatak 13 0.61 %
Andrási 13 0.61 %
Rozsnyórudna 13 0.61 %
Henckó 11 0.52 %
Jólész 11 0.52 %
Kisfeketepatak 11 0.52 %
Berzéte 11 0.52 %
Dernő 8 0.38 %
Sebespatak 8 0.38 %
Gócs 8 0.38 %
Kisszabos 8 0.38 %
Szabados 8 0.38 %
Csucsom 7 0.33 %
Özörény 6 0.28 %
Martonháza 6 0.28 %
Körtvélyes 6 0.28 %
Berzétekőrös 5 0.24 %
Rozsfalva 4 0.19 %
Lucska 4 0.19 %
Szádalmás 4 0.19 %
Barka 4 0.19 %
Hámosfalva 4 0.19 %
Gömörpanyit 4 0.19 %
Gacsalk 3 0.14 %
Kecső 3 0.14 %
Restér 3 0.14 %
Lekenye 3 0.14 %
Pétermány 3 0.14 %
Kisgencs 3 0.14 %
Szalóc 2 0.09 %
Hárskút 2 0.09 %
Gecelfalva 2 0.09 %
Tornagörgő 2 0.09 %
Gömörhosszúszó 2 0.09 %
Imrikfalva 2 0.09 %
Szilice 2 0.09 %
Szádvárborsa 2 0.09 %
Kiskovácsvágása 1 0.05 %
Pelsőcardó 1 0.05 %
Páskaháza 1 0.05 %
Beretke 1 0.05 %
Annafalva 1 0.05 %
Felsősajó 1 0.05 %
Sajóréde 1 0.05 %
Jablonca 1 0.05 %
Várhosszúrét 1 0.05 %
Melléte 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Kuntapolca 0 0.00 %
Csoltó 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Rozsnyó 1 050 42.02 %
Krasznahorkaváralja 210 8.40 %
Hárskút 174 6.96 %
Várhosszúrét 170 6.80 %
Szádalmás 78 3.12 %
Tornagörgő 75 3.00 %
Dernő 73 2.92 %
Barka 72 2.88 %
Pelsőc 65 2.60 %
Berzéte 62 2.48 %
Nagyveszverés 60 2.40 %
Jólész 58 2.32 %
Betlér 53 2.12 %
Szilice 50 2.00 %
Körtvélyes 46 1.84 %
Csetnek 45 1.80 %
Oláhpatak 45 1.80 %
Özörény 42 1.68 %
Dobsina 41 1.64 %
Andrási 40 1.60 %
Nagyszabos 39 1.56 %
Rekenyeújfalu 35 1.40 %
Gömörhosszúszó 35 1.40 %
Berzétekőrös 32 1.28 %
Jablonca 27 1.08 %
Lekenye 27 1.08 %
Lucska 26 1.04 %
Rozsnyórudna 24 0.96 %
Kiskovácsvágása 24 0.96 %
Csucsom 24 0.96 %
Szalóc 24 0.96 %
Gócs 23 0.92 %
Alsósajó 22 0.88 %
Sebespatak 21 0.84 %
Kecső 19 0.76 %
Kuntapolca 14 0.56 %
Szabados 14 0.56 %
Gömörpanyit 14 0.56 %
Felsősajó 13 0.52 %
Henckó 12 0.48 %
Kisfeketepatak 12 0.48 %
Kisgencs 10 0.40 %
Beretke 10 0.40 %
Sajóréde 10 0.40 %
Gecelfalva 9 0.36 %
Restér 9 0.36 %
Melléte 9 0.36 %
Rozsfalva 8 0.32 %
Hámosfalva 8 0.32 %
Csoltó 8 0.32 %
Pelsőcardó 7 0.28 %
Páskaháza 7 0.28 %
Martonháza 7 0.28 %
Szádvárborsa 6 0.24 %
Imrikfalva 6 0.24 %
Kisszabos 5 0.20 %
Márkuska 4 0.16 %
Annafalva 3 0.12 %
Gacsalk 1 0.04 %
Pétermány 1 0.04 %
Berdárka 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Rozsnyó 251 29.88 %
Lekenye 103 12.26 %
Tornagörgő 100 11.90 %
Pelsőc 88 10.48 %
Gömörhosszúszó 87 10.36 %
Özörény 72 8.57 %
Beretke 72 8.57 %
Körtvélyes 69 8.21 %
Szilice 67 7.98 %
Várhosszúrét 62 7.38 %
Berzéte 58 6.90 %
Szalóc 58 6.90 %
Szádalmás 52 6.19 %
Krasznahorkaváralja 44 5.24 %
Barka 44 5.24 %
Jablonca 42 5.00 %
Kecső 42 5.00 %
Berzétekőrös 42 5.00 %
Jólész 38 4.52 %
Szádvárborsa 34 4.05 %
Kuntapolca 32 3.81 %
Gömörpanyit 30 3.57 %
Melléte 29 3.45 %
Csucsom 27 3.21 %
Csoltó 24 2.86 %
Hárskút 23 2.74 %
Dernő 20 2.38 %
Lucska 17 2.02 %
Pelsőcardó 15 1.79 %
Páskaháza 12 1.43 %
Kiskovácsvágása 12 1.43 %
Rozsnyórudna 8 0.95 %
Csetnek 4 0.48 %
Sebespatak 4 0.48 %
Nagyszabos 2 0.24 %
Pétermány 2 0.24 %
Gócs 2 0.24 %
Nagyveszverés 2 0.24 %
Szabados 1 0.12 %
Alsósajó 1 0.12 %
Annafalva 1 0.12 %
Henckó 1 0.12 %
Betlér 1 0.12 %
Dobsina 1 0.12 %
Gacsalk 1 0.12 %
Márkuska 1 0.12 %
Sajóréde 1 0.12 %
Rozsfalva 1 0.12 %
Hámosfalva 1 0.12 %
Felsősajó 1 0.12 %
Restér 0 0.00 %
Andrási 0 0.00 %
Martonháza 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Kisfeketepatak 0 0.00 %
Rekenyeújfalu 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Imrikfalva 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Oláhpatak 0 0.00 %
Kisgencs 0 0.00 %
Rozsnyó 452 37.92 %
Felsősajó 92 7.72 %
Sajóréde 72 6.04 %
Nagyveszverés 64 5.37 %
Oláhpatak 61 5.12 %
Dobsina 60 5.03 %
Betlér 32 2.68 %
Gócs 32 2.68 %
Nagyszabos 27 2.27 %
Rozsnyórudna 27 2.27 %
Sebespatak 23 1.93 %
Andrási 21 1.76 %
Pelsőc 19 1.59 %
Alsósajó 18 1.51 %
Várhosszúrét 16 1.34 %
Kisfeketepatak 14 1.17 %
Berzéte 13 1.09 %
Szádalmás 13 1.09 %
Csetnek 12 1.01 %
Csucsom 12 1.01 %
Rekenyeújfalu 12 1.01 %
Krasznahorkaváralja 11 0.92 %
Kisgencs 11 0.92 %
Jólész 11 0.92 %
Dernő 11 0.92 %
Gömörhosszúszó 10 0.84 %
Restér 7 0.59 %
Szalóc 7 0.59 %
Hámosfalva 7 0.59 %
Özörény 6 0.50 %
Martonháza 6 0.50 %
Gacsalk 6 0.50 %
Kuntapolca 6 0.50 %
Berzétekőrös 6 0.50 %
Hárskút 6 0.50 %
Henckó 5 0.42 %
Imrikfalva 5 0.42 %
Szilice 5 0.42 %
Barka 4 0.34 %
Pelsőcardó 3 0.25 %
Lekenye 3 0.25 %
Szabados 3 0.25 %
Csoltó 3 0.25 %
Lucska 3 0.25 %
Márkuska 2 0.17 %
Körtvélyes 2 0.17 %
Sztracena 2 0.17 %
Rozsfalva 2 0.17 %
Gecelfalva 2 0.17 %
Beretke 2 0.17 %
Pétermány 2 0.17 %
Gömörpanyit 1 0.08 %
Szádvárborsa 1 0.08 %
Tornagörgő 1 0.08 %
Annafalva 1 0.08 %
Kecső 1 0.08 %
Páskaháza 1 0.08 %
Berdárka 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Rozsnyó 272 24.20 %
Csetnek 43 3.83 %
Dobsina 41 3.65 %
Nagyveszverés 38 3.38 %
Krasznahorkaváralja 30 2.67 %
Betlér 27 2.40 %
Nagyszabos 25 2.22 %
Pelsőc 20 1.78 %
Oláhpatak 20 1.78 %
Alsósajó 20 1.78 %
Andrási 19 1.69 %
Rekenyeújfalu 18 1.60 %
Henckó 17 1.51 %
Rozsnyórudna 11 0.98 %
Sebespatak 10 0.89 %
Restér 10 0.89 %
Berzéte 9 0.80 %
Gócs 9 0.80 %
Jólész 8 0.71 %
Özörény 7 0.62 %
Szabados 7 0.62 %
Gacsalk 7 0.62 %
Kisgencs 7 0.62 %
Kisfeketepatak 6 0.53 %
Sajóréde 6 0.53 %
Szilice 5 0.44 %
Dernő 5 0.44 %
Csucsom 5 0.44 %
Imrikfalva 5 0.44 %
Szádalmás 5 0.44 %
Hámosfalva 4 0.36 %
Felsősajó 4 0.36 %
Lekenye 4 0.36 %
Kisszabos 4 0.36 %
Martonháza 4 0.36 %
Körtvélyes 4 0.36 %
Annafalva 3 0.27 %
Lucska 3 0.27 %
Barka 3 0.27 %
Szádvárborsa 3 0.27 %
Tornagörgő 3 0.27 %
Gömörhosszúszó 2 0.18 %
Pétermány 2 0.18 %
Gecelfalva 2 0.18 %
Kecső 2 0.18 %
Rozsfalva 2 0.18 %
Beretke 2 0.18 %
Gömörpanyit 2 0.18 %
Pelsőcardó 1 0.09 %
Kiskovácsvágása 1 0.09 %
Berzétekőrös 1 0.09 %
Páskaháza 1 0.09 %
Csoltó 1 0.09 %
Hárskút 1 0.09 %
Jablonca 1 0.09 %
Szalóc 1 0.09 %
Várhosszúrét 1 0.09 %
Márkuska 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Kuntapolca 0 0.00 %
Rozsnyó 350 18.30 %
Dobsina 38 1.99 %
Nagyveszverés 33 1.73 %
Pelsőc 32 1.67 %
Krasznahorkaváralja 31 1.62 %
Nagyszabos 26 1.36 %
Rozsnyórudna 19 0.99 %
Szalóc 19 0.99 %
Andrási 19 0.99 %
Szádalmás 17 0.89 %
Berzéte 17 0.89 %
Oláhpatak 17 0.89 %
Csetnek 17 0.89 %
Gömörpanyit 15 0.78 %
Szabados 15 0.78 %
Sebespatak 14 0.73 %
Betlér 14 0.73 %
Kisgencs 13 0.68 %
Körtvélyes 13 0.68 %
Alsósajó 13 0.68 %
Jólész 12 0.63 %
Hárskút 9 0.47 %
Szádvárborsa 9 0.47 %
Várhosszúrét 8 0.42 %
Kuntapolca 8 0.42 %
Gócs 8 0.42 %
Imrikfalva 7 0.37 %
Felsősajó 7 0.37 %
Beretke 7 0.37 %
Csucsom 7 0.37 %
Restér 7 0.37 %
Henckó 7 0.37 %
Rozsfalva 7 0.37 %
Rekenyeújfalu 7 0.37 %
Özörény 7 0.37 %
Dernő 6 0.31 %
Sajóréde 6 0.31 %
Tornagörgő 5 0.26 %
Martonháza 5 0.26 %
Kisfeketepatak 5 0.26 %
Pelsőcardó 4 0.21 %
Sztracena 4 0.21 %
Gömörhosszúszó 3 0.16 %
Berzétekőrös 3 0.16 %
Gacsalk 2 0.10 %
Lekenye 2 0.10 %
Barka 2 0.10 %
Szilice 2 0.10 %
Lucska 2 0.10 %
Csoltó 2 0.10 %
Kiskovácsvágása 2 0.10 %
Gecelfalva 1 0.05 %
Márkuska 1 0.05 %
Kecső 1 0.05 %
Melléte 1 0.05 %
Páskaháza 1 0.05 %
Hámosfalva 1 0.05 %
Pétermány 1 0.05 %
Berdárka 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Annafalva 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Dobsina 273 17.81 %
Rozsnyó 123 8.02 %
Sajóréde 84 5.48 %
Felsősajó 52 3.39 %
Oláhpatak 46 3.00 %
Andrási 32 2.09 %
Márkuska 22 1.44 %
Gócs 17 1.11 %
Nagyveszverés 17 1.11 %
Csetnek 16 1.04 %
Nagyszabos 15 0.98 %
Imrikfalva 15 0.98 %
Betlér 13 0.85 %
Sztracena 9 0.59 %
Szádalmás 8 0.52 %
Kisfeketepatak 8 0.52 %
Pelsőc 7 0.46 %
Alsósajó 7 0.46 %
Henckó 7 0.46 %
Szabados 7 0.46 %
Rekenyeújfalu 6 0.39 %
Várhosszúrét 6 0.39 %
Sebespatak 5 0.33 %
Gecelfalva 5 0.33 %
Martonháza 4 0.26 %
Özörény 3 0.20 %
Berzétekőrös 3 0.20 %
Kuntapolca 3 0.20 %
Krasznahorkaváralja 3 0.20 %
Berdárka 2 0.13 %
Barka 2 0.13 %
Gömörpanyit 2 0.13 %
Jólész 2 0.13 %
Restér 2 0.13 %
Csucsom 2 0.13 %
Rozsnyórudna 2 0.13 %
Gacsalk 1 0.07 %
Körtvélyes 1 0.07 %
Páskaháza 1 0.07 %
Pétermány 1 0.07 %
Lekenye 1 0.07 %
Tornagörgő 1 0.07 %
Hámosfalva 1 0.07 %
Melléte 1 0.07 %
Annafalva 1 0.07 %
Szilice 1 0.07 %
Szádvárborsa 1 0.07 %
Szalóc 1 0.07 %
Kisszabos 1 0.07 %
Berzéte 1 0.07 %
Rozsfalva 1 0.07 %
Dernő 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Pelsőcardó 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Kisgencs 0 0.00 %
Csoltó 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Beretke 0 0.00 %
Hárskút 0 0.00 %
Gömörhosszúszó 0 0.00 %
Rozsnyó 198 46.48 %
Tornagörgő 123 28.87 %
Szádalmás 73 17.14 %
Körtvélyes 65 15.26 %
Beretke 55 12.91 %
Jablonca 52 12.21 %
Lekenye 50 11.74 %
Pelsőc 48 11.27 %
Várhosszúrét 46 10.80 %
Berzéte 46 10.80 %
Barka 42 9.86 %
Szalóc 39 9.15 %
Krasznahorkaváralja 37 8.69 %
Szilice 34 7.98 %
Berzétekőrös 28 6.57 %
Kecső 28 6.57 %
Gömörhosszúszó 25 5.87 %
Gömörpanyit 24 5.63 %
Hárskút 23 5.40 %
Csucsom 23 5.40 %
Kuntapolca 23 5.40 %
Szádvárborsa 21 4.93 %
Özörény 19 4.46 %
Dernő 19 4.46 %
Páskaháza 18 4.23 %
Jólész 16 3.76 %
Lucska 15 3.52 %
Melléte 14 3.29 %
Kiskovácsvágása 11 2.58 %
Csoltó 9 2.11 %
Rozsnyórudna 6 1.41 %
Pelsőcardó 4 0.94 %
Sajóréde 3 0.70 %
Nagyveszverés 3 0.70 %
Oláhpatak 2 0.47 %
Dobsina 2 0.47 %
Betlér 2 0.47 %
Nagyszabos 2 0.47 %
Sebespatak 1 0.23 %
Andrási 1 0.23 %
Rozsfalva 1 0.23 %
Restér 1 0.23 %
Henckó 1 0.23 %
Csetnek 1 0.23 %
Kisfeketepatak 0 0.00 %
Rekenyeújfalu 0 0.00 %
Kisgencs 0 0.00 %
Martonháza 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Hámosfalva 0 0.00 %
Alsósajó 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Annafalva 0 0.00 %
Gócs 0 0.00 %
Gacsalk 0 0.00 %
Imrikfalva 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Szabados 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Felsősajó 0 0.00 %
Rozsnyó 154 51.51 %
Pelsőc 14 4.68 %
Dobsina 11 3.68 %
Nagyveszverés 8 2.68 %
Várhosszúrét 7 2.34 %
Rozsnyórudna 7 2.34 %
Betlér 7 2.34 %
Rekenyeújfalu 6 2.01 %
Szádalmás 6 2.01 %
Hárskút 5 1.67 %
Krasznahorkaváralja 5 1.67 %
Tornagörgő 5 1.67 %
Beretke 4 1.34 %
Özörény 4 1.34 %
Imrikfalva 4 1.34 %
Gömörhosszúszó 4 1.34 %
Jólész 3 1.00 %
Szilice 3 1.00 %
Henckó 3 1.00 %
Nagyszabos 3 1.00 %
Körtvélyes 3 1.00 %
Oláhpatak 3 1.00 %
Szabados 3 1.00 %
Dernő 3 1.00 %
Lekenye 3 1.00 %
Andrási 3 1.00 %
Csoltó 3 1.00 %
Gócs 3 1.00 %
Pelsőcardó 2 0.67 %
Kuntapolca 2 0.67 %
Kiskovácsvágása 2 0.67 %
Barka 2 0.67 %
Sebespatak 2 0.67 %
Csucsom 2 0.67 %
Felsősajó 1 0.33 %
Páskaháza 1 0.33 %
Kisfeketepatak 1 0.33 %
Kecső 1 0.33 %
Rozsfalva 1 0.33 %
Kisgencs 1 0.33 %
Szádvárborsa 1 0.33 %
Csetnek 1 0.33 %
Berzéte 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Sajóréde 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Berzétekőrös 0 0.00 %
Hámosfalva 0 0.00 %
Alsósajó 0 0.00 %
Annafalva 0 0.00 %
Gacsalk 0 0.00 %
Martonháza 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Szalóc 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Gömörpanyit 0 0.00 %
Restér 0 0.00 %
Rozsnyó 47 9.49 %
Nagyszabos 25 5.05 %
Restér 19 3.84 %
Dobsina 10 2.02 %
Martonháza 7 1.41 %
Szádalmás 5 1.01 %
Andrási 5 1.01 %
Krasznahorkaváralja 5 1.01 %
Berzéte 4 0.81 %
Barka 4 0.81 %
Alsósajó 4 0.81 %
Kuntapolca 4 0.81 %
Nagyveszverés 4 0.81 %
Szabados 3 0.61 %
Szalóc 3 0.61 %
Özörény 2 0.40 %
Gömörpanyit 2 0.40 %
Szilice 2 0.40 %
Páskaháza 2 0.40 %
Felsősajó 2 0.40 %
Oláhpatak 2 0.40 %
Csoltó 2 0.40 %
Hámosfalva 2 0.40 %
Tornagörgő 2 0.40 %
Csetnek 2 0.40 %
Gömörhosszúszó 2 0.40 %
Pelsőc 2 0.40 %
Kisfeketepatak 2 0.40 %
Sajóréde 1 0.20 %
Rekenyeújfalu 1 0.20 %
Henckó 1 0.20 %
Annafalva 1 0.20 %
Gócs 1 0.20 %
Dernő 1 0.20 %
Hárskút 1 0.20 %
Rozsfalva 1 0.20 %
Imrikfalva 1 0.20 %
Sebespatak 1 0.20 %
Rozsnyórudna 1 0.20 %
Lekenye 1 0.20 %
Betlér 1 0.20 %
Körtvélyes 0 0.00 %
Gacsalk 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Berzétekőrös 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Kisgencs 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Csucsom 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Beretke 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Jólész 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Pelsőcardó 0 0.00 %
Várhosszúrét 0 0.00 %
Rozsnyó 248 36.31 %
Özörény 51 7.47 %
Krasznahorkaváralja 37 5.42 %
Pelsőc 30 4.39 %
Gömörpanyit 27 3.95 %
Szalóc 26 3.81 %
Hárskút 24 3.51 %
Dernő 18 2.64 %
Tornagörgő 17 2.49 %
Rozsnyórudna 17 2.49 %
Szádalmás 13 1.90 %
Csucsom 12 1.76 %
Gömörhosszúszó 11 1.61 %
Kecső 10 1.46 %
Gócs 9 1.32 %
Körtvélyes 9 1.32 %
Melléte 8 1.17 %
Nagyveszverés 7 1.02 %
Berzétekőrös 7 1.02 %
Szilice 6 0.88 %
Berzéte 6 0.88 %
Kisgencs 5 0.73 %
Betlér 5 0.73 %
Barka 5 0.73 %
Csetnek 5 0.73 %
Jólész 4 0.59 %
Jablonca 4 0.59 %
Várhosszúrét 4 0.59 %
Andrási 3 0.44 %
Rozsfalva 3 0.44 %
Lucska 3 0.44 %
Szabados 3 0.44 %
Dobsina 3 0.44 %
Páskaháza 3 0.44 %
Pelsőcardó 3 0.44 %
Sebespatak 2 0.29 %
Kuntapolca 2 0.29 %
Martonháza 2 0.29 %
Lekenye 2 0.29 %
Beretke 2 0.29 %
Csoltó 2 0.29 %
Hámosfalva 1 0.15 %
Alsósajó 1 0.15 %
Gacsalk 1 0.15 %
Szádvárborsa 1 0.15 %
Rekenyeújfalu 1 0.15 %
Nagyszabos 1 0.15 %
Henckó 1 0.15 %
Oláhpatak 1 0.15 %
Kisfeketepatak 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Imrikfalva 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Annafalva 0 0.00 %
Felsősajó 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Sajóréde 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Restér 0 0.00 %
Rozsnyó 568 38.64 %
Krasznahorkaváralja 33 2.24 %
Betlér 24 1.63 %
Csetnek 17 1.16 %
Nagyveszverés 16 1.09 %
Andrási 14 0.95 %
Dobsina 13 0.88 %
Dernő 10 0.68 %
Pelsőc 9 0.61 %
Berzéte 8 0.54 %
Csucsom 7 0.48 %
Rekenyeújfalu 7 0.48 %
Rozsnyórudna 7 0.48 %
Nagyszabos 7 0.48 %
Jólész 7 0.48 %
Martonháza 5 0.34 %
Gömörpanyit 5 0.34 %
Várhosszúrét 5 0.34 %
Szabados 5 0.34 %
Tornagörgő 4 0.27 %
Barka 4 0.27 %
Sajóréde 4 0.27 %
Özörény 4 0.27 %
Gócs 3 0.20 %
Jablonca 3 0.20 %
Szádalmás 3 0.20 %
Melléte 3 0.20 %
Sebespatak 2 0.14 %
Körtvélyes 2 0.14 %
Gecelfalva 2 0.14 %
Kiskovácsvágása 2 0.14 %
Kisgencs 2 0.14 %
Páskaháza 2 0.14 %
Berzétekőrös 2 0.14 %
Kuntapolca 2 0.14 %
Csoltó 2 0.14 %
Felsősajó 2 0.14 %
Márkuska 2 0.14 %
Kecső 1 0.07 %
Imrikfalva 1 0.07 %
Annafalva 1 0.07 %
Oláhpatak 1 0.07 %
Pelsőcardó 1 0.07 %
Szalóc 1 0.07 %
Gacsalk 1 0.07 %
Berdárka 1 0.07 %
Rozsfalva 1 0.07 %
Henckó 0 0.00 %
Kisfeketepatak 0 0.00 %
Hámosfalva 0 0.00 %
Alsósajó 0 0.00 %
Beretke 0 0.00 %
Szilice 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Restér 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Lekenye 0 0.00 %
Gömörhosszúszó 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Hárskút 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Andrási 108 21.30 %
Rozsnyó 88 17.36 %
Restér 25 4.93 %
Sebespatak 21 4.14 %
Nagyveszverés 20 3.94 %
Rozsnyórudna 19 3.75 %
Sajóréde 17 3.35 %
Rekenyeújfalu 17 3.35 %
Szabados 14 2.76 %
Nagyszabos 12 2.37 %
Kisgencs 10 1.97 %
Gócs 10 1.97 %
Martonháza 9 1.78 %
Csetnek 9 1.78 %
Dobsina 9 1.78 %
Rozsfalva 8 1.58 %
Oláhpatak 8 1.58 %
Betlér 7 1.38 %
Pelsőc 6 1.18 %
Pétermány 6 1.18 %
Gecelfalva 6 1.18 %
Kisszabos 5 0.99 %
Pelsőcardó 5 0.99 %
Krasznahorkaváralja 5 0.99 %
Henckó 5 0.99 %
Alsósajó 5 0.99 %
Kisfeketepatak 4 0.79 %
Tornagörgő 4 0.79 %
Imrikfalva 3 0.59 %
Lekenye 3 0.59 %
Dernő 3 0.59 %
Felsősajó 3 0.59 %
Jólész 3 0.59 %
Berzétekőrös 3 0.59 %
Gömörpanyit 3 0.59 %
Várhosszúrét 2 0.39 %
Berdárka 2 0.39 %
Páskaháza 2 0.39 %
Körtvélyes 2 0.39 %
Özörény 2 0.39 %
Hámosfalva 2 0.39 %
Csucsom 2 0.39 %
Márkuska 1 0.20 %
Szádalmás 1 0.20 %
Barka 1 0.20 %
Annafalva 1 0.20 %
Szádvárborsa 1 0.20 %
Hárskút 1 0.20 %
Szilice 1 0.20 %
Beretke 1 0.20 %
Berzéte 1 0.20 %
Csoltó 1 0.20 %
Lucska 0 0.00 %
Gacsalk 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Szalóc 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Kuntapolca 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Gömörhosszúszó 0 0.00 %
Rozsnyó 82 6.20 %
Krasznahorkaváralja 16 1.21 %
Berzéte 13 0.98 %
Dobsina 13 0.98 %
Nagyveszverés 13 0.98 %
Pelsőc 9 0.68 %
Nagyszabos 9 0.68 %
Oláhpatak 8 0.61 %
Martonháza 8 0.61 %
Csetnek 8 0.61 %
Restér 7 0.53 %
Andrási 7 0.53 %
Rekenyeújfalu 6 0.45 %
Rozsnyórudna 5 0.38 %
Henckó 5 0.38 %
Felsősajó 5 0.38 %
Gömörpanyit 4 0.30 %
Várhosszúrét 4 0.30 %
Özörény 4 0.30 %
Tornagörgő 4 0.30 %
Gömörhosszúszó 3 0.23 %
Annafalva 3 0.23 %
Szádalmás 3 0.23 %
Betlér 3 0.23 %
Kisfeketepatak 3 0.23 %
Szalóc 3 0.23 %
Gócs 3 0.23 %
Berzétekőrös 3 0.23 %
Hámosfalva 3 0.23 %
Sajóréde 3 0.23 %
Beretke 3 0.23 %
Szabados 3 0.23 %
Imrikfalva 2 0.15 %
Lekenye 2 0.15 %
Kuntapolca 2 0.15 %
Szilice 2 0.15 %
Barka 2 0.15 %
Márkuska 2 0.15 %
Sebespatak 2 0.15 %
Körtvélyes 2 0.15 %
Csucsom 2 0.15 %
Dernő 2 0.15 %
Pelsőcardó 2 0.15 %
Kiskovácsvágása 2 0.15 %
Alsósajó 2 0.15 %
Csoltó 2 0.15 %
Lucska 1 0.08 %
Kecső 1 0.08 %
Kisgencs 1 0.08 %
Gacsalk 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Hárskút 0 0.00 %
Páskaháza 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Rozsfalva 0 0.00 %
Jólész 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Rozsnyó 196 49.87 %
Nagyszabos 72 18.32 %
Nagyveszverés 41 10.43 %
Dobsina 39 9.92 %
Csetnek 34 8.65 %
Betlér 34 8.65 %
Henckó 31 7.89 %
Oláhpatak 28 7.12 %
Krasznahorkaváralja 27 6.87 %
Szabados 26 6.62 %
Andrási 20 5.09 %
Rekenyeújfalu 17 4.33 %
Alsósajó 16 4.07 %
Pelsőc 15 3.82 %
Restér 13 3.31 %
Gecelfalva 10 2.54 %
Rozsfalva 10 2.54 %
Jólész 9 2.29 %
Kisgencs 8 2.04 %
Martonháza 7 1.78 %
Gócs 7 1.78 %
Rozsnyórudna 7 1.78 %
Berzéte 6 1.53 %
Csucsom 6 1.53 %
Hámosfalva 6 1.53 %
Dernő 6 1.53 %
Sajóréde 5 1.27 %
Felsősajó 5 1.27 %
Özörény 5 1.27 %
Hárskút 5 1.27 %
Várhosszúrét 5 1.27 %
Sebespatak 4 1.02 %
Berzétekőrös 4 1.02 %
Kisfeketepatak 4 1.02 %
Gömörpanyit 4 1.02 %
Kisszabos 4 1.02 %
Gacsalk 4 1.02 %
Annafalva 4 1.02 %
Pétermány 3 0.76 %
Kecső 3 0.76 %
Márkuska 3 0.76 %
Lekenye 3 0.76 %
Jablonca 3 0.76 %
Barka 2 0.51 %
Gömörhosszúszó 2 0.51 %
Lucska 2 0.51 %
Kuntapolca 2 0.51 %
Imrikfalva 2 0.51 %
Csoltó 2 0.51 %
Szádvárborsa 2 0.51 %
Beretke 1 0.25 %
Szilice 1 0.25 %
Tornagörgő 1 0.25 %
Szádalmás 1 0.25 %
Pelsőcardó 1 0.25 %
Szalóc 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Páskaháza 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Körtvélyes 0 0.00 %
Nagyszabos 41 6.72 %
Rozsnyó 30 4.92 %
Krasznahorkaváralja 18 2.95 %
Dobsina 13 2.13 %
Restér 12 1.97 %
Nagyveszverés 9 1.48 %
Sebespatak 8 1.31 %
Csetnek 8 1.31 %
Martonháza 7 1.15 %
Alsósajó 7 1.15 %
Szabados 6 0.98 %
Rozsfalva 5 0.82 %
Berzéte 5 0.82 %
Páskaháza 4 0.66 %
Özörény 4 0.66 %
Pelsőc 4 0.66 %
Kuntapolca 3 0.49 %
Gócs 3 0.49 %
Csoltó 3 0.49 %
Kisfeketepatak 3 0.49 %
Annafalva 2 0.33 %
Beretke 2 0.33 %
Felsősajó 2 0.33 %
Tornagörgő 2 0.33 %
Andrási 2 0.33 %
Rekenyeújfalu 2 0.33 %
Sajóréde 1 0.16 %
Imrikfalva 1 0.16 %
Kisgencs 1 0.16 %
Márkuska 1 0.16 %
Gömörpanyit 1 0.16 %
Csucsom 1 0.16 %
Körtvélyes 1 0.16 %
Barka 1 0.16 %
Szilice 1 0.16 %
Szalóc 1 0.16 %
Betlér 1 0.16 %
Pelsőcardó 1 0.16 %
Sztracena 1 0.16 %
Gacsalk 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Dernő 0 0.00 %
Gömörhosszúszó 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Jólész 0 0.00 %
Szádalmás 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Berzétekőrös 0 0.00 %
Hámosfalva 0 0.00 %
Lekenye 0 0.00 %
Rozsnyórudna 0 0.00 %
Henckó 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Jablonca 0 0.00 %
Hárskút 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Oláhpatak 0 0.00 %
Várhosszúrét 0 0.00 %
Rozsnyó 430 47.88 %
Krasznahorkaváralja 63 7.02 %
Hárskút 62 6.90 %
Várhosszúrét 52 5.79 %
Csetnek 23 2.56 %
Berzéte 22 2.45 %
Pelsőc 22 2.45 %
Sebespatak 20 2.23 %
Kisgencs 20 2.23 %
Jólész 19 2.12 %
Szádalmás 16 1.78 %
Dernő 15 1.67 %
Nagyveszverés 14 1.56 %
Csucsom 14 1.56 %
Özörény 13 1.45 %
Tornagörgő 13 1.45 %
Oláhpatak 12 1.34 %
Barka 11 1.22 %
Rozsnyórudna 11 1.22 %
Nagyszabos 10 1.11 %
Sajóréde 10 1.11 %
Szalóc 9 1.00 %
Betlér 9 1.00 %
Dobsina 9 1.00 %
Andrási 9 1.00 %
Szilice 8 0.89 %
Kuntapolca 8 0.89 %
Pétermány 6 0.67 %
Beretke 6 0.67 %
Annafalva 6 0.67 %
Restér 5 0.56 %
Körtvélyes 5 0.56 %
Rekenyeújfalu 5 0.56 %
Gömörhosszúszó 5 0.56 %
Gecelfalva 5 0.56 %
Gömörpanyit 5 0.56 %
Lucska 5 0.56 %
Alsósajó 5 0.56 %
Martonháza 4 0.45 %
Kecső 4 0.45 %
Berzétekőrös 4 0.45 %
Szabados 4 0.45 %
Rozsfalva 4 0.45 %
Kiskovácsvágása 4 0.45 %
Csoltó 3 0.33 %
Gócs 3 0.33 %
Kisfeketepatak 3 0.33 %
Henckó 3 0.33 %
Melléte 3 0.33 %
Hámosfalva 3 0.33 %
Márkuska 2 0.22 %
Felsősajó 2 0.22 %
Sztracena 2 0.22 %
Szádvárborsa 2 0.22 %
Jablonca 2 0.22 %
Berdárka 1 0.11 %
Lekenye 1 0.11 %
Páskaháza 1 0.11 %
Pelsőcardó 1 0.11 %
Gacsalk 0 0.00 %
Imrikfalva 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Rozsnyó 81 23.34 %
Andrási 40 11.53 %
Krasznahorkaváralja 16 4.61 %
Alsósajó 12 3.46 %
Csetnek 12 3.46 %
Kisfeketepatak 11 3.17 %
Nagyszabos 11 3.17 %
Dobsina 9 2.59 %
Sebespatak 8 2.31 %
Rekenyeújfalu 8 2.31 %
Restér 7 2.02 %
Pelsőc 5 1.44 %
Berzéte 5 1.44 %
Rozsfalva 5 1.44 %
Oláhpatak 4 1.15 %
Sajóréde 4 1.15 %
Felsősajó 4 1.15 %
Nagyveszverés 4 1.15 %
Gömörpanyit 3 0.86 %
Özörény 3 0.86 %
Barka 3 0.86 %
Szabados 3 0.86 %
Imrikfalva 3 0.86 %
Várhosszúrét 2 0.58 %
Annafalva 2 0.58 %
Jólész 2 0.58 %
Márkuska 2 0.58 %
Csoltó 2 0.58 %
Henckó 1 0.29 %
Szalóc 1 0.29 %
Kiskovácsvágása 1 0.29 %
Pelsőcardó 1 0.29 %
Jablonca 1 0.29 %
Tornagörgő 1 0.29 %
Kuntapolca 1 0.29 %
Hárskút 1 0.29 %
Beretke 1 0.29 %
Betlér 1 0.29 %
Melléte 1 0.29 %
Lekenye 1 0.29 %
Gócs 1 0.29 %
Gacsalk 1 0.29 %
Kisszabos 1 0.29 %
Csucsom 1 0.29 %
Martonháza 1 0.29 %
Pétermány 0 0.00 %
Gömörhosszúszó 0 0.00 %
Lucska 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Hámosfalva 0 0.00 %
Berzétekőrös 0 0.00 %
Rozsnyórudna 0 0.00 %
Szilice 0 0.00 %
Páskaháza 0 0.00 %
Dernő 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Szádalmás 0 0.00 %
Körtvélyes 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Kisgencs 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Rozsnyó 890 66.12 %
Várhosszúrét 223 16.57 %
Krasznahorkaváralja 199 14.78 %
Hárskút 113 8.40 %
Jólész 92 6.84 %
Berzéte 88 6.54 %
Szádalmás 82 6.09 %
Tornagörgő 76 5.65 %
Berzétekőrös 69 5.13 %
Jablonca 65 4.83 %
Szilice 58 4.31 %
Csucsom 54 4.01 %
Gömörhosszúszó 53 3.94 %
Pelsőc 51 3.79 %
Dernő 46 3.42 %
Rozsnyórudna 45 3.34 %
Szalóc 39 2.90 %
Özörény 36 2.67 %
Körtvélyes 35 2.60 %
Barka 32 2.38 %
Kuntapolca 27 2.01 %
Csetnek 25 1.86 %
Sebespatak 25 1.86 %
Nagyveszverés 24 1.78 %
Lekenye 22 1.63 %
Betlér 20 1.49 %
Kecső 19 1.41 %
Andrási 19 1.41 %
Rekenyeújfalu 19 1.41 %
Szádvárborsa 16 1.19 %
Melléte 16 1.19 %
Csoltó 16 1.19 %
Dobsina 16 1.19 %
Martonháza 14 1.04 %
Kiskovácsvágása 11 0.82 %
Beretke 11 0.82 %
Oláhpatak 10 0.74 %
Lucska 10 0.74 %
Kisgencs 9 0.67 %
Alsósajó 9 0.67 %
Páskaháza 9 0.67 %
Szabados 9 0.67 %
Pelsőcardó 7 0.52 %
Gömörpanyit 7 0.52 %
Gócs 6 0.45 %
Felsősajó 5 0.37 %
Sajóréde 5 0.37 %
Nagyszabos 4 0.30 %
Henckó 3 0.22 %
Gacsalk 3 0.22 %
Imrikfalva 3 0.22 %
Sztracena 2 0.15 %
Hámosfalva 1 0.07 %
Rozsfalva 1 0.07 %
Restér 1 0.07 %
Berdárka 1 0.07 %
Annafalva 1 0.07 %
Kisszabos 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Kisfeketepatak 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Rozsnyó 328 18.67 %
Nagyszabos 150 8.54 %
Alsósajó 87 4.95 %
Dobsina 64 3.64 %
Csetnek 62 3.53 %
Sebespatak 56 3.19 %
Szalóc 52 2.96 %
Oláhpatak 52 2.96 %
Nagyveszverés 50 2.85 %
Krasznahorkaváralja 42 2.39 %
Pelsőc 42 2.39 %
Rekenyeújfalu 35 1.99 %
Rozsfalva 32 1.82 %
Gömörpanyit 32 1.82 %
Restér 30 1.71 %
Kuntapolca 26 1.48 %
Sajóréde 26 1.48 %
Szabados 26 1.48 %
Kisfeketepatak 25 1.42 %
Özörény 23 1.31 %
Betlér 22 1.25 %
Jablonca 22 1.25 %
Tornagörgő 19 1.08 %
Martonháza 18 1.02 %
Rozsnyórudna 17 0.97 %
Szádvárborsa 16 0.91 %
Szilice 15 0.85 %
Berzéte 15 0.85 %
Imrikfalva 14 0.80 %
Gecelfalva 12 0.68 %
Szádalmás 12 0.68 %
Páskaháza 11 0.63 %
Gömörhosszúszó 11 0.63 %
Kisgencs 11 0.63 %
Kecső 11 0.63 %
Felsősajó 10 0.57 %
Várhosszúrét 9 0.51 %
Henckó 9 0.51 %
Csoltó 8 0.46 %
Hárskút 8 0.46 %
Csucsom 8 0.46 %
Andrási 8 0.46 %
Hámosfalva 8 0.46 %
Körtvélyes 8 0.46 %
Gócs 7 0.40 %
Márkuska 7 0.40 %
Gacsalk 6 0.34 %
Pelsőcardó 6 0.34 %
Berzétekőrös 6 0.34 %
Beretke 6 0.34 %
Barka 6 0.34 %
Jólész 4 0.23 %
Annafalva 3 0.17 %
Lekenye 3 0.17 %
Lucska 2 0.11 %
Sztracena 2 0.11 %
Kisszabos 2 0.11 %
Kiskovácsvágása 2 0.11 %
Pétermány 2 0.11 %
Berdárka 1 0.06 %
Dernő 1 0.06 %
Melléte 1 0.06 %
Rozsnyó 325 38.06 %
Pelsőc 138 16.16 %
Várhosszúrét 65 7.61 %
Rozsnyórudna 38 4.45 %
Jablonca 33 3.86 %
Krasznahorkaváralja 32 3.75 %
Körtvélyes 31 3.63 %
Kecső 26 3.04 %
Berzéte 25 2.93 %
Dobsina 24 2.81 %
Nagyveszverés 24 2.81 %
Tornagörgő 21 2.46 %
Rekenyeújfalu 19 2.22 %
Betlér 18 2.11 %
Szilice 17 1.99 %
Hárskút 17 1.99 %
Kuntapolca 17 1.99 %
Szalóc 17 1.99 %
Gömörhosszúszó 16 1.87 %
Henckó 15 1.76 %
Barka 14 1.64 %
Sebespatak 13 1.52 %
Szabados 13 1.52 %
Csoltó 13 1.52 %
Nagyszabos 13 1.52 %
Csetnek 13 1.52 %
Dernő 12 1.41 %
Jólész 11 1.29 %
Özörény 10 1.17 %
Andrási 10 1.17 %
Gömörpanyit 10 1.17 %
Berzétekőrös 9 1.05 %
Alsósajó 9 1.05 %
Melléte 8 0.94 %
Oláhpatak 8 0.94 %
Szádalmás 8 0.94 %
Pelsőcardó 7 0.82 %
Kisgencs 7 0.82 %
Beretke 6 0.70 %
Restér 6 0.70 %
Csucsom 5 0.59 %
Gócs 5 0.59 %
Szádvárborsa 5 0.59 %
Gacsalk 4 0.47 %
Felsősajó 4 0.47 %
Imrikfalva 4 0.47 %
Sajóréde 4 0.47 %
Lucska 4 0.47 %
Hámosfalva 3 0.35 %
Páskaháza 3 0.35 %
Martonháza 3 0.35 %
Lekenye 3 0.35 %
Kiskovácsvágása 3 0.35 %
Kisfeketepatak 3 0.35 %
Rozsfalva 2 0.23 %
Pétermány 2 0.23 %
Annafalva 2 0.23 %
Gecelfalva 1 0.12 %
Kisszabos 1 0.12 %
Sztracena 0 0.00 %
Márkuska 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Dobsina 358 65.69 %
Rozsnyó 339 62.20 %
Nagyszabos 128 23.49 %
Oláhpatak 118 21.65 %
Alsósajó 96 17.61 %
Nagyveszverés 83 15.23 %
Sajóréde 68 12.48 %
Betlér 62 11.38 %
Felsősajó 56 10.28 %
Imrikfalva 44 8.07 %
Csetnek 43 7.89 %
Gócs 37 6.79 %
Sztracena 29 5.32 %
Kisfeketepatak 28 5.14 %
Henckó 25 4.59 %
Rekenyeújfalu 19 3.49 %
Pelsőc 17 3.12 %
Restér 15 2.75 %
Sebespatak 15 2.75 %
Gecelfalva 13 2.39 %
Berzéte 13 2.39 %
Andrási 12 2.20 %
Szabados 11 2.02 %
Martonháza 11 2.02 %
Rozsnyórudna 10 1.83 %
Gacsalk 9 1.65 %
Kisgencs 7 1.28 %
Krasznahorkaváralja 7 1.28 %
Szádalmás 6 1.10 %
Rozsfalva 5 0.92 %
Várhosszúrét 5 0.92 %
Gömörpanyit 5 0.92 %
Márkuska 4 0.73 %
Csucsom 4 0.73 %
Pétermány 3 0.55 %
Körtvélyes 3 0.55 %
Annafalva 3 0.55 %
Kuntapolca 2 0.37 %
Tornagörgő 2 0.37 %
Berzétekőrös 2 0.37 %
Csoltó 2 0.37 %
Hámosfalva 2 0.37 %
Özörény 2 0.37 %
Beretke 1 0.18 %
Jablonca 1 0.18 %
Pelsőcardó 1 0.18 %
Barka 1 0.18 %
Berdárka 1 0.18 %
Lucska 1 0.18 %
Gömörhosszúszó 1 0.18 %
Kisszabos 1 0.18 %
Dernő 1 0.18 %
Hárskút 1 0.18 %
Szilice 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Jólész 0 0.00 %
Szalóc 0 0.00 %
Páskaháza 0 0.00 %
Lekenye 0 0.00 %
Kecső 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Rozsnyó 586 68.38 %
Betlér 17 1.98 %
Sebespatak 16 1.87 %
Rozsnyórudna 15 1.75 %
Csetnek 14 1.63 %
Andrási 14 1.63 %
Krasznahorkaváralja 13 1.52 %
Nagyveszverés 13 1.52 %
Dobsina 12 1.40 %
Várhosszúrét 11 1.28 %
Jólész 10 1.17 %
Pelsőc 9 1.05 %
Alsósajó 9 1.05 %
Berzéte 7 0.82 %
Nagyszabos 7 0.82 %
Dernő 7 0.82 %
Szilice 7 0.82 %
Sajóréde 6 0.70 %
Özörény 6 0.70 %
Kuntapolca 6 0.70 %
Martonháza 5 0.58 %
Rekenyeújfalu 5 0.58 %
Gömörpanyit 5 0.58 %
Tornagörgő 5 0.58 %
Csucsom 4 0.47 %
Szalóc 4 0.47 %
Gócs 4 0.47 %
Kisgencs 3 0.35 %
Hárskút 3 0.35 %
Szabados 3 0.35 %
Szádalmás 3 0.35 %
Barka 3 0.35 %
Lekenye 3 0.35 %
Lucska 3 0.35 %
Gömörhosszúszó 2 0.23 %
Pelsőcardó 2 0.23 %
Oláhpatak 2 0.23 %
Márkuska 2 0.23 %
Annafalva 1 0.12 %
Henckó 1 0.12 %
Jablonca 1 0.12 %
Berzétekőrös 1 0.12 %
Imrikfalva 1 0.12 %
Hámosfalva 1 0.12 %
Kecső 1 0.12 %
Kisfeketepatak 1 0.12 %
Csoltó 1 0.12 %
Rozsfalva 1 0.12 %
Felsősajó 1 0.12 %
Restér 0 0.00 %
Páskaháza 0 0.00 %
Berdárka 0 0.00 %
Melléte 0 0.00 %
Szádvárborsa 0 0.00 %
Beretke 0 0.00 %
Pétermány 0 0.00 %
Kisszabos 0 0.00 %
Gecelfalva 0 0.00 %
Körtvélyes 0 0.00 %
Sztracena 0 0.00 %
Gacsalk 0 0.00 %
Kiskovácsvágása 0 0.00 %
Rozsnyó 246 49.00 %
Dobsina 43 8.57 %
Krasznahorkaváralja 31 6.18 %
Nagyveszverés 31 6.18 %
Csetnek 30 5.98 %
Nagyszabos 24 4.78 %
Pelsőc 24 4.78 %
Rozsnyórudna 21 4.18 %
Andrási 21 4.18 %