Udvardi járás
Ógyallai járás
Komárom központjától 4,5 km-re északkeletre, a 64-es út mellett, egyben a Komárom-Érsekújvár vasútvonal mellett (teherpályaudvar) fekszik.
Közigazgatás
1945 után csatolták Komáromhoz, korábban Szentpéterhez tartozott.
Népesség
Részletes adatok nincsenek, 2007-ben 416 lakosa volt.
Történelem
A 19. század végén (a harmadik katonai felmérés térképén még nem szerepel) létesült Várföld-puszta területén (a korábban a Vág-Duna közelében álló Felső-Várfölde puszta azóta elpusztult. Helyén állt a középkorban Várjobbágykeszi falu, melyet Mátyás király 1489-ben Komáromnak adományozott, majd később a Zichyeké lett. 1910, a vasút megépülése után nőtt meg jelentősége a teherpályaudvar kiépítésével.
Mai jelentősége
Külterületi lakóterület, főként családi házas beépítéssel.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Szentpéterről: Ide tartoznak Erdői, Lapos és Várföld puszták, Becsalicsárda és az urasági major. Várföld puszta helyén állott, Ipolyi Arnold és Pesty Frigyes tudósok állítása szerint, a hajdani Várkeszi falu, mely 1243-ban már előfordul, a mikor IV. Béla király Kesew komáromi várföldét Simon és Bertrand spanyol comeseknek adományozza. 1260-70 körül Kesceu alakban van említve. 1355-ben Faber Péter a birtokosa és ekkor Varjobbaghkezeu, vagyis Várjobbágykeszi néven említtetik. 1460-ban még mindig e néven szerepel és a komáromi vár tartozéka. 1489-ben Mátyás király Várkeszi falut Komárom városának adományozza. Csere útján azután később ez is a Zichyeké lett.