Dunaszerdahely

A város a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz kistájon, a Csallóköz földrajzi középpontjában fekszik, a Pozsony-Komárom főút mentén, előbbitől 47, utóbbitól 53 km távolságra. 31,45 km²-es területe hosszan elnyúlik északkeleti irányban és egészen a Kis-Dunáig terjed. Délnyugatról Nagyabony és Egyházkarcsa, délről Nyékvárkony, délkeletről Pódatejed és Hegyéte, keletről Kisudvarnok és Nagyudvarnok, északkeletről Pozsonyeperjes és nagyon rövid szakaszon Dunatőkés, északról Tallós, nyugatról pedig Nemeshodos községekkel határos. Bővebben

Közigazgatás

Dunaszerdahely 1960 óta város, a Dunaszerdahelyi járás (1996 óta a Nagyszombati kerületben) központja. Dunaszerdahely és elődje Szerdahely 1886-ig mezővárosi rangot viselt és Pozsony vármegye Alsó-Csallóközi, majd később Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. Szerdahelyt a vele egybeépült Újfalu, Nemesszeg, Előtejed községekkel (melyekhez tartoztak Pókatelek és Kistejed) 1854-ben egyesítették. Bővebben

Népesség

A II. világháború végéig magyarok és magyarul beszélő zsidók alkották a lakosságát, utána viszont a lakosságcserével, a deportálásokkal, a reszlovakizációval, valamint a szervezett és a természetes asszimilációval sikerült növelni a szlovákok arányát. A lakosság csaknem felét alkotó zsidóságot a holokauszt során csaknem teljesen elpusztították. Az asszimiláció különösen felgyorsult 1990 óta, ami miatt folyamatosan csökken a magyarok aránya, és növekszik a szlovákoké. Bővebben

Történelem

A folyóvizekkel valaha sűrűn szabdalt Csallóköz központi részén, az egykori árvizektől viszonylag védett helyen fekszik. A bronzkorból, a római korból és a 9. századból kerültek elő raktár-, illetve temetkezési leletek, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. Szerdahely első írásos említése 1255-ből származik Syridahel alakban, a pozsonyi káptalan IV. Bővebben

Mai jelentősége

A város kiterjedt élelmiszeriparral rendelkezett az 1990-es évek közepéig, ám a gazdaságszerkezet kapitalista átalakulása nyomán válságba került termelőegységek tönkrementek, vagy magánkézbe kerülve, eladták, felszámolták őket. Manapság a gépipar, a villamossági ipar, az építőipar és a logisztikai tevékenység mellett a hévízfürdőre alapozó idegenforgalom számít jelentősnek, továbbá Dunaszerdahely a felvidéki magyarság legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZERDAHELY. Magyar Mezőváros Pozsony Várm., földes Ura Gr. Pálfy Uraság, a’ Fő Ispánysághoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Nemesszegnek, Pókateleknek, és Sz. Újfalunak szomszédságjokban, mellyekkel öszve kaptsoltatott; határja 2 nyomásra van osztva, ’s leginkább rozsot terem, középszerűen káposztát, és kukoritzát, erdője, ’s legelője nintsen; piatza helyben, holott a’ kereskedés virágzik; sok zsidók is lakják, héti, és országos vásárjai is vagynak. PÓKATELEK, és Szerdahely Újfalu. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szerdahely, magyar mv., Poson vmegyében, a pesti országutban, Posontól 5 1/2, Komáromtól 7 mfld. távolságra. Áll ezen város 3 részből, u. m. tulajdonképen való Szerdahely városából, továbbá Nemesszegh és Ujfalu nemes helységekből. Kövezetlen utczái nem igen rendesek, de benne sok szép kastélyokat, s más többnyire téglából épült, sindely-cseréppel fedett magán épületeket láthatni. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Duna-Szerdahely 4.453 magyar lakosú nevezetes forgalmi góczpont. Van takarékpénztára és mezőgazdasági hitelszövetkezete. Nevezetes mint gyapjútermelő telep; a mosott gyapjú innen német, olasz, orosz piaczokra kerűl.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunaszerdahely, az alsócsallóközi járásban, a pozsony-komáromi helyi érdekű vasút mentén fekszik. Magyar nagyközség, 515 házzal és 4851, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Ősrégi telep, mely már a rómaiak korában is fennállott. Hajdan erőssége is volt és a pozsonyi várbirtokok közé tartozott. Régente mint város négy részből állott, ú. m. Szerdahely, Nemesszeg, Ujfalu és Előtejed negyedekből. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Dunaszerdahely, v. Komárom vm. (Dunajská Streda, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi egyhm-ben. Plébániái 1917: Albár, Alistal, Alsónyárasd, Baka, Balony, Bős, Dercsika, Egyházgelle, Egyházkarcsa, Felbár, Kürt, Nemesabony, Szentmihályfa, Várkony, Vásárút. - 2. plébánia. 1256: Syridahely. Tp-át 1329 e. Szt György, a mait Nagyboldogassz. tiszt. sztelték. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dunaszerdahely. Már a bronzkorban megült hely. A népvándorlás századai is sok emléket hagytak határában. A honfoglaló magyarság erős földvárat talált itt és így a település folyamatosságát a magyar történelem során is biztosította. Sokáig nemesi község, de részben egyházi birtok is. A termékeny határ bőségesen ellensúlyozta a község történelmi és természeti sorscsapásait. Bővebben

B Bereck József C Csaplár Benedek - Csepi Zsuzsanna - Csermely Gyula A Almási Róbert B Baranyay József - Bíró Szabolcs - Bödők Zsigmond F Fazekas József G Gyurcsó István K Kaprálik Zsuzsanna M Marczell Béla - Marczell Mihály - Morvay László N Németh Ilona P Pókateleki Kondé Miklós - Pőthe István R Resely Mihály S Schiller Zsigmond - Steiner Herman - Szladits (Szladics) Károly T Talamon Alfonz - Tok Béla V Vámbéry Ármin