Érsekújvár

Érsekújvár a Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a történelmi Nyitra megye déli peremén, a Nyitra-folyó mentén fekszik, melyet az itt kialakított Nyitra-csatorna kapcsol a Vág folyóhoz. Fontos forgalmi csomópont, vasúti pályaudvarral (Pozsony-Budapest vasúti fővonal 1850 óta, Érsekújvár-Komárom vasútvonal 1910 óta, Érsekújvár-Nyitra vasútvonal 1900 óta), a 64-es (Komárom-Nyitra) és a 75-ös (Vágsellye-Sáró) országos főutak találkozásánál, Komáromtól 30 km-re északra, Nyitrától 40 km-re délre, Vágsellyétől 34 km-re délkeletre, Gútától 20 km-re keletre. Bővebben

Közigazgatás

Város és járásszékhely, a Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozik. 1691-ben kapott mezővárosi rangot, 1920-ig Nyitra vármegyéhez tartozott törvényhatósági jogú városként (1876-tól), 1908-tól az Érsekújvári járás székhelye. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járás székhelye. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ebben az időszakban is járásszékhely és egyben Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelye volt, 1939. július 15-én megyei várossá nyilvánították. Területe az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (72,50 km²-ről 72,57 km²-re).

Népesség

A város lakosságszáma a vasút megépítése után, a 19. század második felében megduplázódott (1851-ben 6936, 1910-ben 16 228 lakosa volt). A 20. század első felében 20 ezer fő körül mozgott a népességszám, 1940-ben elérte a 23 306 főt, majd a háborús pusztítás következtében 1945-ben 13 400-ra esett, 1950-ben újra elérte a 20 ezret. A háború utáni újjáépítés, a város központi szerepkörének megerősítése és a szocialista iparosítás gyors népességnövekedést hozott magával (elsősorban az 1970-80-as években). Bővebben

Történelem

Miután Esztergomot a törökök elfoglalták, Várdai Pál esztergomi érsek saját birtokain 1545-1546-ban erődöt építtetett. Az elsőként épült palánkvárat 1573-1580 között korszerű reneszánsz erőddé alakították, melyet Ottavio és Giulio Baldigara olasz építészek terveztek. A vár alaprajza alkotja a mai belvárost, derékszögű utcarendszerrel és téglalap alakú főtérrel. Bővebben

Mai jelentősége

Legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és élelmiszeripar. 1982-ben létesített új Egyetemi Kórháza révén országos jelentőségű egészségügyi központ. A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. Magyar gimnáziuma (Pázmány Péter Gimnázium) 2004-ben önállósult újra. Számos oktatási intézménye közül magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola), szlovák–magyar tanítási nyelvű építészeti és egészségügyi középiskolája, valamint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola és a Kereskedelmi Akadémia a jelentősebbek. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJVÁR. Érsek Újvár, Nájhájzel, Nove Zámki. Elegyes lakosú Mezőváros, ’s hajdan nevezetes erősségű Vár vala Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsek, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik az Ország útban, Nyitra vize nedvesíti, ugyan Nyitrához 4 1/2, Komáromhoz pedig két jó mértföldnyire, Bajcshoz 3/4 órányira. Hajdani viszontagságait, ’s tíz ostromoltatásait lásd Bél Mátyásnál 562in Notitia Hung. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Érsekujvár, (Neuhäusel), élénk város, Alsó-Nyitra vgyének legalsó déli csucsában, a Nyitra vize mellett, lapályos rónaságon, mind Nyitrától, mind Komáromtól 5 mfd. távolságra, saját postahivatallal és váltással Perbete és F. Játó közt, a bécs-pesti vasutvonalban. Házai jól épültek, a köztök sok derék épület látható. Népessége 6936 lélek, kik csaknem mind r. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Majdnem a megye déli határán áll Érsek-Újvár, hajdan erős és fontos vár. Eredetileg a Nyitra partjától távolabb feküdt, a Nyitra vize fölhasználásával nagy árasztó művekkel és árkokkal bírt, s azokban rejlett a vár ereje. A vár tíz ostromot állott ki. Bocskay és Bethlen elfoglalta, s midőn Boucquoi vissza akarta foglalni, a vár alatt elesett. 1663-ban a török vette be, miután az őrség Forgách Ádám parancsnok ellen föllázadt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Érsekujvár rendezett tanácsu város. Népességére nézve Nyitravármegye második városa, a vármegye déli csúcsán, a Nyitra folyó kanyarulatában, torkolatának közelében fekszik. Határába már beszögellik Komárom vármegye földje, melylyel három oldalról szomszédos. Nyugotról kis darabon Tót-Megyer, éjszakon Bánkeszi határával érintkezik. Érsekujvár a Nyitra völgyének kulcsa, nagy, termékeny síkság középpontja. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Érsekújvár, Neuhäusel, Novum Castellum (Nové Zámky, Szl.): 1. vár. Várdai Pál esztergomi érs. az érsekség birtokainak védelmére kezdte építtetni 1543: Esztergom török kézre kerülése után a Nyitra folyó bal partján egy döngölt falú, 4 bástyás várat. 1545: Novum Castellum, 1571: Uyuar. Ez a vár az árvízek miatt tönkrement. A folyó jobb partján 1580: készült el Ottavio Baldigara ol. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Érsekújvár a 16. és 17. században, de még a 18. század elején is katonai erődítmény volt, kétszer alapították: 1545-ben és 1580-ban. Mind a két esetben az esztergomi érseket illette az alapítás érdeme; ők emelték a török támadások idején az érsekújvári erősséget, később is ők teremtettek az erődítményből mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel foglalkozó szabados várost. Bővebben

A Agócs Gergely B Bajcsi Lajos - Bauer Ferenc - Bauer Győző - Bencze Lajos C Conlegner Károly - Csicsatka Antal A Angyel Miklós B Bábi Tibor - Bernolák, Anton - Boda Domokos E Esterházy Miklós F Fábián János - Feichtinger János - Forbáth Imre G Gaál Ida - Galántai Balogh János - Gudmon Ilona J Jócsik Lajos - Juhász Ilona, L. K Kaprinai István - Kassák Lajos - Kubovics Imre - Kukán Ferenc L Lacza Tihamér - Liszka József M Majzon László - Molnár László N Nyürő Zsigmond O Ottava Ignác Ö Ölvedi János P Palotás László - Pray György S Sajó Péter - Schneider Miklós - Sidó Zoltán - Smidt Lajos - Strba Sándor T Thain János - Tirinda Péter - Turczel Lajos V Vadkerty Katalin - Viszolajszky Károly - Vörös Péter Z Zoltvány Irén Lajos