Lelesz

A község a Bodrogköz szlovákiai részének északi részén, a Ticce-patak jobb partján fekszik, Királyhelmectől 7 km-re északkeletre, Nagykapostól 12 km-re délre. Érinti a Királyhelmecet Nagykapossal összekötő 555-ös út, mellékutak kötik össze Bollyal (7 km) és Bacskával (4,5 km). Határa sík, részben mezőgazdaságilag művelt terület, jelentős a rétek és legelők részaránya is. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1941-ben Leleszhez csatolták Kaponya községet. Bővebben

Népesség

Lelesznek 1910-ben 1821 (Kaponyával együtt 1985), 1921-ben 1672 (1842), 1938-ban pedig 2005 (2190), csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-1921 között népességének egyötödét elveszítette (2075 főről 1672-re csökkent). 1991-2011 között lakosságszáma 6,6 %-al csökkent (1908 főről 1782-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, de folyamatosan csökken a magyar (1991-2011 között 91,8 %-ról 75,2 %-ra) és növekszik a szlovák nemzetiségűek részaránya (7,3 %-ról 15,7 %-ra). Bővebben

Történelem

A település neve a 12. század végén bukkan fel először. 1220-ban "Lelez," 1252-ben "Leles," 1274-ben "Lelez" néven szerepel az írott forrásokban. A leleszi apátságot 1180-ban alapította a váci püspök, erődítései a 16. században épültek. 1213-ban az itteni templomban helyezte el II. Endre király a meggyilkolt Gertrúd királyné jobb kezét, amellyel gyilkosai ellen védekezett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. A 12. század végén alapított premontrei prépostság gótikus rendháza a 14. század első felében épült. A 16-17. században erődítménnyé alakították, mai barokk formáját a 18. században nyerte el. A közelmúltig levéltárnak adott otthont. A kolostor déli szárnyához csatlakozik az 1315-1366 között épült, gótikus-barokk stílusú római katolikus templom. Református temploma klasszicista stílusban épült a 19. század első felében. Értékes műemléke a Ticce egykori medre felett átívelő középkori kőhíd.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LELESZ. Mező Város Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, ’s másfélék. Levéltárja nevezetesíti melly az előtt a’ Premontsrans Atyáknak Vár formára épült két emeletű gyönyörű Klastromjokban tartatott, de nagy emlékezetű II. József Tsászár által Eger Városába tétetődött, és némelly jeles Férfiaknak temető helye, fekszik Latorcza vize mellett, Ung Vármegyének szélénél, agyagos, és homokos határja két nyomásbéli, jól termő, rétje apró szénát terem, erdeje makk termő, igen nagy, ’s szép tölgyesekből álló. KAPONYA. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lelesz, magyar m. v. Zemplén vmegyében, Ungvárhoz 4 1/2 mfdnyire: 1156 római, 150 g. kath., 196 ref. lak. Van egy régi prépostsága, nevezetes hiteles levéltárral; derék szentegyháza, mellyben sok jeles férfiak vannak eltemetve; 1050 hold termékeny szántófölde, melly részint agyagos, részint homokos; szép tölgyes erdeje. F. u. a praemonstratensisek leleszi prépostsága. Kaponya, magyar falu, Zemplén vmegyében, Bottyánhoz 1/2 órányira: 169 római, 42 g. kath., 4 evang., 53 ref., 76 zsidó lak. Szántófölde 275 hold. F. u. Szerdahelyi, Durcsák. Ut. p. Ujhely.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Bodrogköz éjszaki részén van Lelesz mezőváros a prémontreiek monostorával és apátságával, melyet a XII. század végén Boleszló váczi püspök alapított. A magas halmon fekvő templom eredetileg csúcsíves volt, de későbbi átalakítás kivetkőztette régi alakjából. A szép ódon monostor, melynek második emelete később épűlt, nemcsak legrégibb apátságaink egyike, hanem nevezetes azért is, mert hiteles helyeink közé tartozott és levéltára sok becses oklevelet, történelmi kincset rejt magában. Ma a prémontreiek egyik nagyobb uradalmának fő helye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lelesz, a Latorcza folyó mellett fekvő kisközség 327 házzal és 1921, kizárólag magyar, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Históriai multban gazdag, régi egyházi vagyon ez a község és a hozzátartozó falvak. A leleszi prépostságot II. Béla idejében alapította Boleszló váczi püspök, a ki a prépostságnak hatalmas birtokokat ajándékozott Zemplén és Szabolcs vármegyékbe. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Lelesz, v. Zemplén vm. (Leles, Szl.): 1. plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1142 k. alapították. Tp-át Szt Kereszt tit-ra sztelték, a mait 1356: építették. Anyakönyvei 1851-től. Kegyura 1880: a prép. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiája 1917: Bodrogmező. - Plébánosai: 1783: Pálfy László, 1822: Verbőczy István, 1864: Száraz Mihály, 1865: Argalács Márk, 1879: Soltész Bálint, 1887: Lencsés János, 1898: Vajó József, 1900: Heffler Konrád. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lelesz. Zemplén vármegye és a Bodrogköz egyik legősibb települése. Első írott nyomát 1132-ből találjuk, mikor is II. Béla király Boleszláv nevű keresztfiának hatalmas birtokot adományoz a Felvidéken. Boleszláv, vagy másként Boleszló, váci püspök korában, 1180-ban alapította a leleszi premontrei prépostságot s a prépostságnak nagykiterjedésű birtokot adományozott, többek között Királyhelmec, Nagykapus, Pólyán, Chernő, Kiskapus, Sislóc, Lakarth, Tresk, Viszoha, Szalóka, Vajdácska, Kanyár községeket. Bővebben