Hidaskürt

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Vízközben, a Dudvág partján fekszik, Galántától 8 km-re délnyugatra, Diószegtől 8 km-re délkeletre. Egybeépült a szomszédos Vízkelettel. Áthalad rajta a Galántát Dunaszerdahellyel (22 km) összekötő 507-es út, mellékutak kötik össze Diószeggel és Nagyfödémessel (15 km). Északnyugatról Vízkelet, északról Galánta, keletről Felsőszeli, délről Pozsonyvezekény, délnyugatról pedig Feketenyék községekkel határos. Délnyugati határát a Feketevíz alkotja. Exklávéként hozzá tartozik a Kis-Duna mentén Sorjákos, melyet nyugatról Vízkelet szigeti katasztere, délről Diósförgepatony és Nagyabony, keletről Tallós, északról pedig Feketenyék határol.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). A község két, össze nem függő kataszteri területre oszlik: Hidaskürt (17,68 km²) és Sorjákos (7,48 km²). 1949 után területe 6,9 %-al nőtt (23,54 km²-ről 25,16 km²), egyrészt Alsórétpuszta Felsőszelihez csatolásával (1,38 km²), másrészt Diósförgepatony Kis-Dunától északra fekvő határrészének Hidaskürthöz csatolásával (3,07 km²) 1960-ban.

Népesség

1910-ben 1559, 1939-ben 1781, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború után lakosságának egyötödét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákokat telepítettek, így nemzetiségi szempontból vegyes lakosságúvá vált. Az 1940-1991 közötti fél évszázadra a népesség enyhe csökkenése, az 1991-2011 közötti időszakra a stagnálás a jellemző, ugyanakkor a szlovák nemzetiségűek aránya csaknem megduplázódott (9,4 %-ról 17,7 %-ra) a túlnyomórészt magyar nemzetiségű községben. A romák aránya a községben 7,9 %. Lakosságának túlnyomó többsége (86,8 %) római katolikus vallású. 1939-ben 41 izraelita vallású lakosa volt a községnek, akiket 1944-ben koncentrációs táborba hurcoltak.

Történelem

A magyar Kürt törzsnévből származik a neve, de első ismert említése az Árpád-kor végéről ered. A 13. század végén az egyúttal jobbágyi köteléke alól felszabadított Miklós pozsonyi várjobbágy kapta V. Istvántól a falut, később Csák Máté birtokához tartozott. Idővel Nagykürt és Kiskürt részekre tagolódott a falu. Mindkét részen több nemesi család osztozott, úgy mint a Mérey, Serédy, Keresztes, Báthori, Levánszky és Dobrovszky családok. A később a semptei uradalomhoz tartozó falut a 17. századtól az Esterházyak birtokolták. 1763-ban földrengés volt, amely megrongálta az Esterházy Károly gróf, egri püspök által négy évvel korábban újjáépíttetett templomot is. iskoláját 1774-ben említik először. 1817-től a tallósi uradalom része volt. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és a 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia kapta meg. A szocializmus idején központi község volt a Vörös Csillag EFSz révén.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik, a Középfokú Magán Szaktanintézet 1990-ben az akkori Csehszlovákia első magán szakmunkásképző iskolájaként jött létre. Nemesi kúriája a 17. század elején épült reneszánsz stílusban, gótikus alapokon álló barokk római katolikus (Szt. Kereszt felmagasztalása) templomát Esterházy Károly egri püspök építtette 1763-ban, a barokk kálvária szoborcsoportot 1760-ban, a klasszicista Szentháromság-oszlopot 1817-ben állították. Doboskúton 10–11. századi köznépi temetőt tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HÍDAS KÜRT. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Viszkelettől 1/4 órányira, Dudvág vize mellett, főldes Ura G. Eszterházy Uraság, két nyomásra vannak szántó földgyei osztva, réttye, legelője, és fája van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hidas-Kürth, Pozsony m. magyar falu, a Dudvágh vizénél, Diószegtől délre 1 1/2 mfldnyire. Lakja 1132 kath. Van egy kath. paroch. temploma, tágas termékeny határa, szép erdeje, sok rétje. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Cseklész.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hidaskürt, a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Körjegyzőségi székhely, 242 házzal és 1671, róm. kath. vallású lakossal. E község neve 1271-ben Kwrt, a mikor V. István király, Miklós pozsonyi várjobbágyot a jobbágyi kötelék alól felmenti és a falut neki adományozza. Későbbi ura trencséni Csák Máté volt. Idővel Nagykürt és Kiskürt falvakra szakadt, de volt külön Kürt és Németkürt falu is, mind a három a Mátyusföldön. Nagykürt és Kiskürt az 1553-iki portális összeírásban Mérey Mihály, Serédy Gáspár és Keresztes Lukács birtokaként szerepel, Kürt pedig Báthori Andrásé és a borostyánkői uraké. Majd a Levánszky és a Dobrovszky családot is itt találjuk, később meg az Esterházyakat és most Esterházy Miklós grófnak van itt nagyobb birtoka. Katholikus templomát 1759-ben Esterházy Károly gróf, egri püspök újjáépíttette. 1763-ban földrengés volt a községben, mely a templomot is megrongálta, de a püspök ismét helyreállíttatta. Az egyház birtokában 1729-ből való aranyozott ezüstből készült, érdekes szentségmutató van, melyet Budai Mihály és neje Kása Judit ajándékozott az egyháznak. A község postája és távírója Diószeg, vasúti állomása pedig Galánta. Hidaskürthöz tartozik Alsórét és Sorjákos puszta is.

Magyar Katolikus Lexikon

Hidaskürt, v. Pozsony vm. (Mostova, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szeredi esp. ker-ében. - 1775: alapították. Tp-át 1759: Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték. A vízkeleti pléb-t 1775: telepítették ~re. Kegyura 1880: Esterházy Antal gr. Anyakönyvei 1688-tól. Anyanyelve m. - Filiái 1917: Feketnyék, Vízkelet. - Lakói 1910: 1452 r.k., 16 ev., 2 ref., 89 izr., össz. 1559; 1940: 1643 r.k., 8 ev., 1 ref., 46 izr., össz. 1698; 1970: össz. 1738, 86,8%-a m.; 1991: össz. 1606, m. 1443 (89,85%); 2001: össz. 1600, m. 1409 (88,06%). ** Némethy 1894:106. - Gerecze II:657. - Schem. Strig. 1917:201. - Radocsay 1954:146.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hidaskürt. Okleveles első említését 1271-ből találjuk Kwrt alakban, amikor is V. István Miklós pozsonyi várjobbágynak adományozza, majd Csák Máté kezére került. Későbbi birtokos itt a Mérey-, Serédy-, Keresztes-, Levánszky- és Dobrovszky-család, újabb időkben az Esterházy grófok. Kath. temploma 1759-ben épült és az 1763. évi földrengés után újjáépítették. Hozzátartozik Alsóréti puszta. Sorjákospuszta, Telepesházak. Határában a csehek cseh-morvákat telepítettek. A község területe 4091 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1781. Magyar lakossága keményen ellenállott a cseh elnyomásnak.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Hidaskürt kk., galántai járás. Kwrt néven első említése 1271-ből ismeretes, amikor V. István, Miklós pozsonyi vár jobbágynak adományozta. Később Csák Máté birtoka. A portális összeíráskor itt vannak a Mérey, Serédy, Keresztes, Levánszky és Dobrovodszky családok. Később az Esterházyak tulajdona. Kat. temploma 1759-ben épült. Az 1763-ik évben földrengés pusztított a községben. Területe: 4.091 k. h. Lakosság: 1.781. Ebből m.: 1.758, szl.: 20, n.: 2, magy. beszél: 1.770. Vallás szerint: r. k. 1.721, réf.: 4, ev.: 15, izr.: 41. Lakóház: 283. Népsűrűség; 75.7. Földbirtok: 1.3,11.17,111. 115.Községi bíró: Benkó József. R. k. elemi iskola. Kat. Legényegylet. Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet. Műmalom. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, vasút á. Galánta, postahivatal és távíróhivatal h.