Zselíz

Ld. Zselíz

Közigazgatás

Ld. Zselíz

Népesség

Ld. Zselíz

Történelem

Ld. Zselíz

Mai jelentősége

Ld. Zselíz

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSELÉZ. Zselíz, Zselczov. Magyar falu Bars Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Garam Mikoláé; Szentegyháza jeles, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zseliz, Bars vm. magyar falu a Garan jobb partján a Léváról Esztergomba vivő országutban, 812 kath., 17 evang., 359 ref. lak. Van itt egy kath. anya, s ref. filial szentegyház; csinos urasági kastély és kert. vendégfogadó, vizimalmok. Róna határa gazdag termékenységü, rétje, legelője bőven levén, a jobbágy sok szarvasmarhát, az uraság pedig gyönyörü merino nyájakat tart. F. u. gr. Eszterházy Jánosné, s feje egy jövedelmes uradalomnak. Postahivatal helyben.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Oroszkáról éjszakra Zselíz nagyközség fekszik. Fő nevezetessége a csúcsíves templom, melyet Rózsa József plebános az általa gyűjtött alamizsnapénzből és saját vagyonából az 1885–88. években stylszerűleg helyreállíttatott. A szentély apsisa a nyolczszög három oldalából van alakítva; éjszaki oldalán nincsenek ablakok; van faragott szentségháza, négy fali képe, melynek egyike Anjou-korbeli olasz munka. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zseliz, a lévai járás alsó részében fekvő magyar kisközség, 2367 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. E község a pápai tizedszedők jegyzékében Ziliz alakban van felemlítve. 1345-ig koronabirtok volt, a mikor Nagy Lajostól csere útján a Becsei család birtokába került és Becsei Imre és fiai Töttös és Vesszős bírták. Ebbe a családba házasodott a Dessewffy, azután az Eszterházy család és ezen a réven került a birtok az Eszterházyak kezébe. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Zseliz, Zeliz, v. Bars vm. (Želiezovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. – 1274: Selyz. 1332: már pléb. Tp-át id. Szt Jakab apostol tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1730: alapították újra. Kegyura 1880: Breunner Ágost gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. – Lakói 1940: 2195 r.k., 2 g.k., 7 g.kel., 22 ev., 743 ref., 142 izr., 1 egyéb vall., össz. 3112; 1991: össz. 8373, m. 4482 (53,53%); 2001: össz. 7522, m. 3855 (51,25%). – Filiája 1917: Ágó. ** Némethy 1894:322. – Gerecze II:164. – Schem. Strig. 1917:62. – Györffy I:488. – Divald 1999:144.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zseliz. Első írásalakjában Ziliz néven szerepel. A XIV. század közepéig a koronabirtokok között tartják nyilván, majd csere útján a Becsei-család lesz a földesura. A családba házasodott Dessewffyek és Eszterházyak révén előbb az Eszterházy-, majd a Szakmáry- és gróf Amadé-családok birtokába kerül a községhatár. Később ismét Eszterházyak a földesurai, hogy végül a gróf Breunner-család kezébe kerüljön a termékeny uradalom. Bővebben