Gúta

Város a Kisalföldön, Csallóköz északkeleti szegletében, a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál, Komáromtól 23 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 19 km-re délnyugatra. Területe az Alsó-Csallóköz és az Alsó-Vágmente kistájak között oszlik meg. Határa két helyen is túlnyúlik Csallóközön, az északi rész a Kis-Duna bal partján, a keleti pedig a Vág bal partján fekszik. Bővebben

Közigazgatás

Jelenleg a Nyitrai kerülethez és a Komáromi járáshoz tartozik, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve mindvégig a Komáromi járáshoz tartozott. A magyar közigazgatásban nagyközségnek számított. 1967. október 17-én nyilvánították várossá. Területe 1954-ben 9 %-ával csökkent (addig 117,41 km² volt), amikor Ifjúságfalva önállóvá vált. Az 1948-ban megalkotott Kolárovo szlovák elnevezés visszaállítását 2012-ben nem sikerült népszavazáson elérni.

Népesség

Korábban színmagyar mezőváros volt, de szlovák lakossága a lakosságcsere (az akkori lakosság 1/5-ét telepítettek Magyarországra), a későbbi betelepedés és az asszimiláció miatt mára elérte a 20%-ot. Magyar lakossága ezzel párhuzamosan, csak a rendszerváltás óta csaknem ezer fővel csökkent. A település népessége a régmúlt időkben és ma is csaknem színtisztán római katolikus. Bővebben

Történelem

Az Árpád-korban valószínűleg Tisza-melléki jászokkal telepítették be a község területét, mindvégig az Esztergomi érsekség birtoka volt. Mostani helye már a harmadik az idők folyamán; a Vág bal partján Nagygúta dűlő, illetve városrész, valamint a ma már Naszvadhoz tartozó Ógúta puszta őrzi a korábbi faluhelyek emlékét. A hagyomány a 14. századra teszi a gútai földvár (Békevár) felépítését, amely a török kor háborúi során, immár barokk erődítéssel tett szert valódi jelentőségre. Bővebben

Mai jelentősége

Két magyar alapiskolája, egy szakközépiskolája, valamint magyar egyházi alapiskolája és gimnáziuma van, továbbá művészeti alapiskola és egy szlovák alapiskola is működik itt. A szocializmus éveiben szőnyeggyártás folyt itt a régi halászhálógyár kibővítésével, továbbá itt gyártották a rendkívül elterjedt Babetta mopedeket. Manapság az autókábel-gyártás a legjelentősebb helyi ipari tevékenység, számottevő a malomipar (itt működik az ország legnagyobb malma).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GUTA. Magyar Mező Város Komárom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Vág, és Duna vizének öszve fólyásánál. Nádgya, és legelője elég, réttyei meglehetősek, eladásra jó alkalmatosága, mivel duna vize határját keresztűl follya, gyűmöltsös hertyei jók, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gutta, magyar mv., Komárom vmegyében, lapályos rónaságon, a Pozsonynál kiszakadó s Csallóközt képező kis Duna partján, melly épen a város alatt a Vágh vizével egyesül, Érsekujvárhoz 2, Komáromhoz 4 mfldnyi távolságra. Hatása kiterjed 26,000 holdra, melynek fele rétség, fele pedig gyümölcsös kertekből, füzeserdőkből, legelőből és kevés szántóföldből áll. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Gúta mezőváros a Vág és a Kis-Duna összefolyásánál. Lakosainak száma 7.088. Határa mintegy 26 ezer holdnyi legelő, füzes, gyümölcsös és kevés szántóföld. Vizenyős, egészségtelen helyen fekszik s az árvizektől igen sokat szenved. Roppant sok, de nem igen jó minőségű szénát s kiváló gyümölcsöt termeszt. Baromtenyésztése igen kiterjedt. Országszerte kapósak az itt készített kerítő-hálók. Nagybirtokos itt az esztergomi érsek, a volt földesúr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gúta, magyar nagyközség, a Kisduna és a Vág összefolyásánál, 1200 házzal és 7723 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távbeszélője és távírója helyben van, legközelebbi vasúti állomásai pedig Ekecs, Érsekújvár, vagy Komárom. Mind lélekszám, mind pedig terület tekintetében a vármegye legnagyobb községe. Határa 22.000 hold termékeny rónaság, mely azonban alacsony fekvése következtében a vizektől sokat szenved. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Gúta, v. Komárom vm. (Kolárovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1268: Guta. Tp-át 1327 e. Nagyboldogasszony tit. sztelték, a mait 1724: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyakönyvei 1715-től. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1910: 8623 r.k., 1 g.k., 1 g.kel., 5 ev., 52 ref., 230 izr., össz. 8913; 1940: 11.006 r.k., 2 g.k., 1 g.kel., 12 ev., 93 ref., 372 izr., 8 egyéb vall., össz. Bővebben

B Bajcsi Lajos - Bándy György D Dobi Géza A Angyal Béla B Bastrnák Ferenc - Borka Géza G Gőgh Kálmán H Hadály Károly P Palkovich Viktor - Perger Lajos S Szabó G. László