Nagyfödémes

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, a Vízközben fekszik, Galántától 15 km-re nyugatra, Szenctől 18 km-re keletre. Áthalad rajta a Diószeget (8 km) Jókával (6,5 km) összekötő 510-es út, mellékutak kötik össze Hidaskürttel (15 km) és Nagyborsával (8 km). Nyugatról Dunajánosháza és Jóka, délről Sárrét, északról Pusztafödémes, északkeletről Diószeg, keletről Vízkelet, Nemeskosút és Feketenyék községekkel határos. Északi határát a Feketevíz, déli határát a Kis-Duna alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960 után újra a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. Bővebben

Népesség

Nagyfödémes a Mátyusföld legnépesebb községe, a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 2709, 1921-ben 3005, 1939-ben 3507, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-ben 53 izraelita vallású lakosa is volt. Az 1945 utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egynegyedét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek és a község vegyes lakosságúvá vált. Bővebben

Történelem

A pozsonyi királyi várbirtokok közé tartozott, valószínűleg királyi méhészek lakták, mivel a födém méhkaptárt jelentett a régi magyarban. Szomszédságában feküdt a török időkben elpusztásodott Lencsehely, illetve a végleg elpusztult Tevel falu. A Mátyás király halála utáni trónviszályok során I. Miksa császár seregei kétszer is feldúlták Nagyfödémest. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák nyelvű óvoda és alapiskola működik. Rendszeres rendezvénye a Mátyusföldi Fesztivál. Reneszánsz-barokk stílusú, Szent Mihálynak szentelt katolikus temploma 1594–1670 között, a Kálvária-hegyen álló Fájdalmas Szűzanya-kápolna 1756-ban, evangélikus temploma 1958-ban épült. 1991-ben megnyílt tájháza a régi népi építkezést mutatja be.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Födémes. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puszta Födémestöl egy mértföldnyire. Határja gazdag, réttye, legelője jó, fája elég, vagyonnyainak eladására jó módgya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Födémes (Nagy), népes magyar falu, Pozsony vmegyében, a kis Dunán tul, Diószeghez 1 mfd. távolságra. Számlál 1624 kath., 5 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésü, de részint homokos, azonban jó rozst, buzát, dinnyét terem; legelője tágas; erdeje szép, s vadakkal bővölködik. F. u. a Pálffy nemzetség seniorátusa, de benne Lacsny ur is szép inscriptionalis jószágot bir.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyfödémes, nagyközség 343 házzal és 2706 róm. kath. vallású magyar lakossal. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. A pápai tizedszedők jegyzékében Fedemus alakban szerepel. 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitány az ura. 1490 és 1505 között I. Miksa császár seregei pusztitották. 1515 június 18-án Bakay Bessenyei Gergely és Ilona itteni birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól; ez időben Németfedmées néven említik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyfödémes, v. Pozsony vm. (Vel'ké Úl'any, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szempci esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1670: építették. Anyakönyvei 1696-tól. Kegyura 1880: a Pálffy gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 3445 r.k., 3 g.k., 4 ev., 10 ref., 53 izr., össz. 3515; 1991: össz. 4149, m. 3088 (74,43%); 2001: össz. 4180, m. 2971 (71,08%). ** Némethy 1894:177. - Pozsony vm. 1895:93. (a mai tp. 1619: épült) - Gerecze II:662. - Schem. Strig. 1917:197. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyfödémes. Az Árpádok alatt a pozsonyi vár tartozéka. Egyházi feljegyzésekben Fedemus alakban szerepel. A XV. század közepén Temeskőzi Bálint pozsonyi várkapitány bírja. I. Miksa német hadai többször megsanyargatták. A XVI. század elején Németfedemes alakban írják. A török alatt jórészt elpusztult. Az 1553. évi adóösszeírók a király jószágai sorában említik, de pár év multán már Németfödemes alias Ofödemes alakban a Vass- és Földes-család birtokolja. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nagyfödémes nk. galántai járás. Hajdan Fedemas néven szerepeL 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitány az ura, 1490—1505 között I. Miksa császár seregei pusztították. A török 1541-ben dúlta fel a község házait. Egykor Csorba, Bakay, Bessenyei, Vass és Földes családok birtoka, később Pálffyaké. 1862-ben árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban kolera pusztított a községben. Bővebben