Sikabony

Dunaszerdahely város településrésze a Kisalföldön, Csallóköz szívében, a Duna és a Kis-Duna közelében, a Pozsony-Komárom főút mentén, előbbitől 45, utóbbitól 55 km távolságra. Teljesen egybeépült Dunaszerdahellyel, annak nyugati városrésze.

Közigazgatás

1960 óta Dunaszerdahely településrésze és három kataszteri területének egyike (Nagyszombati kerület, Dunaszerdahelyi járás). 1920-ig Pozsony vármegye Alsó-Csallóközi járásához tartozó kisközség, majd 1960-ig Csehszlovákia (1938-1945 között újra Magyarország) Dunaszerdahelyi járásához tartozó község. Területe 17,35 km² (a város területének 55%-a), 1960 óta 5,41 km²-el növelték a városon belül a kataszteri területek határainak megváltoztatásával.

Népesség

2011-ben 1676 lakosa volt, ami a város teljes lakosságának 4,5 %-át teszi ki. A hozzá tartozó Csótfán 93-an élnek, Csótfapuszta viszont lakatlan. Lakossága Dunaszerdahelyhez csatolásakor színmagyar volt, és nagyrészt római katolikus vallású.

Történelem

Az Abony településnév már 1240-ben megjelenik okiratban, de ekkor még Csukárabonynak nevezik a későbbi Sikabonyt. Jelentősebb birtokosai a középkor folyamán a Pókatelekiek, a kora újkortól pedig nagyrészt a Pálffyak és a Batthyányiak birtokolták. A 19. században cementlapgyára volt, de 1901-ben leégett. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, majd az I. bécsi döntés 1938-ban visszajuttatta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1960-ban közigazgatásilag Dunaszerdahely városrészévé vált a község.

Mai jelentősége

Ld. Dunaszerdahely

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Sík Abony, magyar falu Poson Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez, mellynek filiája nem meszsze. Határja jó, réttye, legelője elég, fája mind a’ kétféle, eladásra jó módgya, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Abony (Sik), magyar falu, Pozson vgyében, Szerdahelyhez egy fertálynyira: 367 kath., 54 ref., 12 zsidó lak. F. u. többen

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sikabony, az Alsó-Csallóközben fekvő magyar kisközség, 123 házzal és 750, nagyobbrészt róm. kath. vallású lakossal. Ősi neve Csukárabony volt és előnevét a Csukár családtól vette. A XIII. században Abonychuka néven is említve találjuk. 1240-ben három Abony fordul elő Pozsony vár tartozékaként, később azután már Csukár-Kis- és Csukár-Nagy-Abony. 1306-ban egyik birtokosa Neeth fia, később a Pókatelekieket találjuk itt. 1380-ban I. Lajos király Pókateleki Miklós fia Jakabot és testvéreit iktattatja be 1549-ben Sikabonyi Hanga Gergelynek is van itt része. Későbbi birtokosai a Pálffyak, a Baltazziak és Batthyányiak és ma a gróf Pálffy szeniorátusnak, özv. Batthyány Józsefné grófnőnek és Vermes Péternek van itt nagyobb birtoka. A községben három régi nemesi kúria és úrilak van. Az egyik jelenleg Csatay Gyuláé, s ezt a Gálfyak építették. A másik Vermes Péteré és ezt a 60-as években Krascsenics Ferencz építtette. A haramdik Matis Kálmáné; ezt ifj. Matis Antal 1884-ben építtette. A mult század vége felé czementlap-gyár is volt a községben, mely azonban 1901-ben leégett. A községnek nincsen temploma. Ide tartoznak Csódfa, Sárkány, Topos és Rém puszták, melyek közül az utóbbi 1513-ban Reén néven az óbudai apáczák birtokaként 6 portával szerepel. A község postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.