Felsőszeli

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső-déli részén, a Szeli-Dudvág mindkét partján, a Vízköz és az Alsó-Vágmente kistájak határán fekszik, Galántától 9 km-re délre. Területén keresztülhalad a Galántát Nagymegyerrel összekötő 561-es főút, mellékutak kötik össze Tallóssal (7 km) és Deákin (7,5 km) keresztül Vágsellyével (11 km). Északról Taksonyfalva, északnyugatról Hidaskürt, délkeletről Pozsonyvezekény, délről Tallós, keletről Alsószeli, északkeletről pedig Deáki községekkel határos. Délnyugati határának egy részét a Megyer-patak, déli határát pedig a Feketevíz alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). A község területe 34,84 km², 1910-1939-ben 39,60 km² volt. 1949 után a korábban Felsőszelihez tartozó Szigetmajort Alsószelihez csatolták (6,34 km²), ugyanakkor 1,58 km²-es területet (Alsórétmajor) Hidaskürttől Felsőszelihez csatoltak, így alakult ki mai területe.

Népesség

1910-1939 között a község népessége egyötödével nőtt (3477 főről 4145-re). A második világháború utáni kitelepítésekig és lakosságcseréig a községet csaknem kizárólag magyarok lakták, ekkor lakosságának egyharmadát áttelepítették Magyarországra. Az 1939-1991 közötti fél évszázadban népességének egynegyedét elveszítette, 1991-re lakossága 3089-re csökkent. Bővebben

Történelem

A késő kőkori-korai rézkori lengyeli kultúra régészeti nyomait találták meg itt. Első okleveles említése azt rögzíti, hogy II. Géza király a nyitrai Szent Emmerám egyháznak adományozta, piaci vámjával, halászaival és halászati hozamával együtt. A 14. századtól a Szeli család volt a földesura, a kora újkortól pedig gyors egymásutánban, illetve párhuzamosan a Csorba, az Illésházy, Sághy és a Báthory családok rendelkeztek itt jelentősebb birtokokkal. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar (Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és szlovák alapiskola működik. A falu mellett termálfürdő üzemel. Szent Lőrincnek szentelt katolikus temploma egy régebbi templom alapjain 1775-ben barokk-klasszicista, evangélikus temploma a korábbi, 1785. évi templom átépítésével 1856–61 között klasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szeli (Felső), magyar falu, Poson vármegyében, az előbbeni falutól egy kis óra járásnyira. Ugyancsak a Dudvágh mellett: 850 kath., 1100 evang., 30 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, és evang. anyaszentegyháza. Határa igen termékeny; legelője, rétje bőséggel. F. u. gróf Eszterházy József, de bir benne szép inscriptionalis jószágot Benyovszky Péter kapitány is.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szeli szintén említtetik már a XII. században.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőszeli, a mátyusföldi síkságon fekvő magyar nagyközség, 530 házzal és 3215 lakossal, a kik közül 1649 ág. h. ev., 1371 róm. kath., 19 ev. ref., a többi izraelita. E község ősidők óta megült hely, mert határában pogánykori leletekre bukkannak. Első okleveles nyomát 1158-ban találjuk, a mikor II. Géza király egy harmadát a nyitrai Szent Emmerám egyháznak adományozza, piaczi vámjával, halászaival és halászatával együtt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőszeli, v. Pozsony vm. (Horné Saliby, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. vágsellyei esp. ker-ében. - Tp-át 1271 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1678: alapították újra. Mai Szt Lőrinc tp-át 1775: építették. Kegyura 1880: Esterházy József gr. Anyanyelve m. - Lakói 1940: 1850 r.k., 1 g.k., 1 g.kel., 1894 ev., 25 ref., 1 unit., 178 izr., össz. 3950; 1991: össz. 3089, m. 2137 (69,18%); 2001: össz. 3134, m. 2100 (67,01%). ** Némethy 1894:89. - Pozsony vm. 1895:64. - Schem. Strig. 1917:114. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőszeli. Már az őskorban lakott hely, amit bizonyítanak a határában feltárt pogánykori leletek. írott nyoma elsőnek 1158-ból bukkan fel. Ez időben II. Géza király adományozása folytán birtokba iktatják itt a nyitrai Szent Emmerám egyházat. II. Endre 1217-ből fennmaradt egy diplomája Zele néven írja, majd 1271-ben Seele alakban szerepel V. István oklevelében, míg az egyházi feljegyzések Sili néven említik. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Felsöszeli nk. galántai járás. írott emlékeit már 1158-ból ismerjük. A feljegyzésekben Zele néven szerepel 1217-ben, majd Seele 1271-ben. Az egyházi feljegyzések Sili néven említik. Ezen időben a Szeli család birtoka. Későbbi földesurai a Csorba, Illyésházy, Saághy családok, majd Báthory András és az Esterházy grófok. Ösi kath. temploma elenyészett,, második templomot 1524-ben építették, de ezt is lebontva, mai templomát 1775-ben szentelték