SK
NZ
.....

Kéménd

Község

címer zászló
1806 100% magyar 1910
1179 77% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Kéménd
Hivatalos szlovák megnevezés:
Kamenín
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
Más földrajzi nevek:
Alsó-rétek, Baglyas teteje, Bencehegy, Csegze, (Kéméndi puszta), Kövecseshegy, Közép v. Patacsi dűlő, Pincesor...
Koordináták:
47.88792419, 18.64512825
Terület:
28,04 km2
Rang:
község
Népesség:
1523
Tszf. magasság:
125 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
94357
Település kód:
503240
Szervezeti azonosító:
308960
Adóazonosító:
2021074011

A község a Kisalföld peremén, az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partján fekszik, határa a túlpartra, az Ipolymenti-hátság erdős dombvidékére is kiterjed, itt található legmagasabb pontja is (290 m). Párkánytól 13 km-re északnyugatra, Zselíztől 18 km-re délre, a Párkány-Léva vasútvonal (megállóhely), valamint a Párkányt Garamkövesddel összekötő 76-os főút mentén fekszik. Mellékút köti össze Szőgyénnel (15 km) és a Garam bal partján haladó Garamkövesd-Kétfegyvernek úttal. Nyugatról Bart, délről Libád, Kőhídgyarmat és Kicsind, északról Bény és Garampáld, keletről pedig Szalka községekkel határos. Garampálddal és Szalkával közös határa Esztergom és Hont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (26,04 km²) 1921-1939 között 2 hektárral csökkent a szomszédos Bény javára.

Népesség

1910-ben 1812, 1921-ben 1927, 1939-ben pedig 1934, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népessége csaknem egyötödét elveszítette, 1991-2011 között kismértékű (3,3 %-os) népességcsökkenés figyelhető meg. A lakosság túlnyomó többsége (77,4 %) magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (80,9 %), a szlovákok aránya 2001-2011 között 7,6 %-ról 16,4 %-ra nőtt. A lakosság 8,5 %-a a roma etnikumhoz tartozik.

Történelem

A falu első írásos említése 1183-ből származik "Camend" néven. 1217-ben a Hont-Pázmány nembeli Amadé volt a birtokosa. 1543-ban Esztergom eleste után a vidéket elfoglalták a törökök. 1595-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. 1683-ban a korábban a töröknek behódolt falut a párkányi csata után győztes lengyelek teljesen elpusztították. 1696-ban mint lakatlan helyet említik, 1699-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. 1705 augusztusában a kurucok ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A 18. században a falu fejlődésnek indult, 1755-ben már állt az új templom is. Iskolája 1732-ben nyílott. 1787-ben 151 házában 884 lakos élt. 1828-ban 173 háza volt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1849. április 20-án itt ugrasztotta meg egy magyar sereg Wyss vezérőrnagy császári seregét. 1885-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-Léva vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1945 februárjában a Garam-menti páncéloscsata során a község súlyos károkat szenvedett. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 120 magyar családot erőszakkal Csehországba kényszermunkára deportáltak. Határának déli részén 1953-ban 22 ha-on természetvédelmi területet hoztak létre (Kéméndi sósok). Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatfalvak egyike, a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1969-ben itt rendezték meg az V. Nyári Ifjúsági Találkozót.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, szőlőtermesztéséről híres községben magyar tannyelvű alapiskola (Petőfi Sándor Alapiskola) és óvoda működik. Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma a 18. század közepén épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÉMÉND. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize partyán, mellyen szép hídgya van, Párkányhoz mint egy más fél mértföldnyire, postája is vagyon, határbéli földgye jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, szőlleji jó borokat teremnek; el adásra alkalmatos módgyok van, közel a’ Dunán, ’s Esztergomban, réttyeinek, és legelőjének egy részét Garam vize néha meg szokta önteni.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kéménd, Esztergom, most Komárom vmegyében, régi magyar falu, a Garan jobb partján, Esztergomtól északra 2 mfd., a lévai és nyitrai országutban: 961 kath. lak. s egy jól dotált plébaniával. Határja egészen róna s első osztálybeli: van jó fekete földje, rétje, legelője bora, fája. Hajdan a Hunt Pazman fam. öröksége volt, de 1392-ben Ugrinus gróf az esztergomi érseknek kénytelenitetett általengedni, mivel testvérjei nagy pusztitást követének el az érseki jószágokban. Az itten volt postahivatal eltöröltetett, de ujra felállitatott. F. u. az esztergomi érsek. A lakosok birnak 1449 1/2 hold első, 724 h. második osztályu szántóföldet, 464 1/2 hold rétet, 983 1/2 kapa szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kéménd, nagyközség, a Garam mentén, 380 házzal és 1907 magyar ajkú, róm. kath. vallású lakossal. Határa 4876 kat. hold. Már a rómaiak idejében lakott hely volt, a kiknek emlékét egy kerek váracs őrzi. Szent István király a Hunt-Pázmán nemzetség őseinek, alkalmasint Bénynek adta e területet. De az esztergomi káptalannak is volt itt birtoka, melyből egy ekealját 1183-ban eladott Farkas comesnek. 1217-ben a Hunt-Pázmán nembeli Amadé, mielőtt a szentföldi hadjáratra indúlt volna, itteni birtokát a bényi monostornak adományozta. Később, 1273-ban, ugyanebből a nemzetségből származott István mester, itteni földjeit szintén a bényi monostornak hagyományozta. 1292-ben a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fia, Ugron comes birtokrészét az esztergomi érseknek volt kénytelen átengedni, kárpótlásul ama károkért, a melyeket a IV. László halálát követő belzavarok alatt az érsek jószágainak okozott. 1295-ben Márton alországbíró fenti okból Ugron testvéreit, Istvánt, Lampertet és Lászlót is kéméndi birtokaik elvesztésére ítélte. Ekkor a helységnek már plébániája is volt. A XIV. század első éveiben Trencséni Csák Máté tisztje, Vörös Bede hatalmasul elfoglalta az érsek többi községeivel együtt, melyeket az érsek csak 1312-ben nyert vissza. Telegdi Csanád érseksége (1330-1349) alatt a pusztítás nyomai eltüntek. 1346-ban Telegdi Csanád érsek Miklós fia Miklóssal és társaival perelvén, az érsek kéméndi birtokát meghatárolták. 1382 előtt Demeter bíboros-érsek a Garam folyón Kéménd melletti malmának felét az esztergomi Szent-György templomnak adományozta, de később visszavette, midőn azonban a káptalan arra figyelmeztette, hogy e malom emberemlékezet óta a szentgyörgyi prépost tulajdona, 1382 nov. 26-án elrendelte a malom visszaadását. A XVI. században is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá, később a hódoltsági területhez tartozott. 1556-ban 5, 1593-ban 7, 1609-ben 4, 1647-ben 7 portája volt. Az 1696. évi összeírási szerint a gyakori katonai beszállásolások következtében elpusztult. Határát az érsekség egyéb jószágairól érkező települők használták. Plébániáját 1713-ban állították vissza. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 30 egész telkes jobbágy és 35 zsellér lakta. 1755-ben már 791 katholikus lakosa volt. Templomát gróf Esterházy Imre herczegprímás kezdte építtetni, de csak utóda, gróf Csáky Miklós fejezte be. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott; napjainkban ugyancsak övé a határ. 1849 április 20-án Gáspár András vitéz huszártábornok itt fényes győzelmet aratott Wyss császári tábornok 2500 lovasból álló dandára felett, mely Esztergomból Wohlgemuth császári tábornok segítségére sietett. A községben máig fennmaradtak az avar sánczok. Találtak itt különféle kőedényeket, nyilat, sarkantyút és egyéb tárgyakat, a melyek esztergomi magánkutatók tulajdonába kerültek. A lakosság róm. kath. olvasókört és hitelszövetkezetet tart fönn. Határában van a Kéméndi puszta. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben van.

Magyar Katolikus Lexikon

Kéménd, v. Esztergom vm. (Kamenín, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1295: már létezett. A török után 1713: alapították újra. Tp-át Mennybemenetel tit-ra szent. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Bény. - Plébánosai: 1332: Salamon, 1630: Bátorkeszi Gáspár lic., 1647: Szögyényi Ferenc, 1676: Ádámi Péter, 1678: Androsovics Mihály, 1678: Boros Lőrinc, 1690: Kovács András lic., 1698: Némethy János, Palkovics Ferenc, 1731: Rudinszky Pál, 1736: Pétsy Ferenc, 1741: Kürthy Pál, 1764: Kálmány István, 1778: Horváth Antal, 1784: Nagy István, 1790: Csáky László gr., Kovács András, 1806: Szkaliczky András, 1817: Kulifay István, 1820: Markovics Károly, 1829: Somogyi Ferenc, 1832: Fába Tivadar, 1857: Crettier Ferenc, 1871: Mórász Antal, 1904: Pelczer Lipót. - Lakói 1840: 911 r.k., 7 izr., 131 egyéb vall., össz. 1049; 1940: 1813 r.k., 1 g.k., 7 ev., 25 ref., 44 izr., össz. 1890; 1910: 1778 r.k., 1 ev., 19 ref., 14 izr., össz. 1812; 1970: 1684 (93,8%) m.; 1991: össz. 1575, m. 1427 (90,60%); 2001: össz. 1529, m. 1374 (89,86%). ** Némethy 1894:126. - Schem. Strig. 1917:12.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kéménd. Marcus Aurelius római császár alatt már római erősség állott helyén. A honfoglalás után Szent István Hunt fia Bénynek adományozta, de birtokot nyert itt az esztergomi káptalan is. A Hont—Pázmán-nembeli Amadé 1217-ben a maga részét a bényi premontrei apátságnak ajándékozta és hasonlóképen cselekedett az ugyanazon nembeli István is 1273ban a maga birtokrészével. 1311-ben Csák Máté hadai elfoglalták és az esztergomi érsekség csak 1320-ban szerezte vissza s azóta is az érsekség uradalmához tartozott. Határában a szabadságharcban honvédeink fényes győzelmet arattak az osztrákon. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik: Kéméndipuszta. A község területe 4873 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1934.

Bartusz György - Bartusz Gyula - Bertók Imre - Dudich Sándor - Dudich Sándor László - Hégliné Bertók Marianna - Várkonyi Hildebrand Dezső - Zsákovics László -

Várkonyi Hildebrand Dezső

bencés tanár, filozófus, pszichológus. A nyitrai érettségi után tanulmányait a pannonhalmi apátság Tanárképző Főiskoláján végezte. 1913-ban doktori címet szerzett, ezután magántanár lett a pécsi egyetemen. Ösztöndíjasként a párizsi Sorbonne Egyetemen volt tanulmányúton. 1929-1940 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai-lélektani Intézetét vezette, több tanéven át dékán is volt. Ezt követően a kolozsvári egyetem Lélektani Intézetét irányította. 1945-ben költözött Budapestre, két évvel később kilépett a bencésektől és családot alapított. Nyugdíjazásáig a fővárosban volt egyetemi tanár. Budapesten hunyt el 1971. 5. 20-án. F. m.: A tudati adottság filozófiája, Aquinoi Szent Tamás filozófiája, A lélektan mai állása, A gyermek testi es lelki fejlődése, A lelki elet zavarai.
1888. 8. 3.
Kéménd - megszületett
Nyitra - tanult
névjegyzék

Dudich Sándor

Néptanító, amatőr régész. 1926-ban a kassai Felső Gépipari Iskolában érettségizett. 1932-ben a pozsonyi Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1926–1930-ban Farnadon, 1930–1945-ben Kéménden, 1947–1950 Poľný Klasovban, 1950–1976-ben Zselízen tanított. A Zselíz környéki táj régészeti emlékeinek népszerűsítője. 1958-ban a Példás tanító kitüntetéssel jutalmazták.
1906.5.28.
Kéménd - megszületett
1926-1930
Farnad - tanított
1930-1945
Kéménd - tanított
1950-1976
Zselíz - tanított
1976.2.11.
Zselíz - elhunyt
névjegyzék

Bertók Imre

Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatója, 1965–1968-ban kerületi, 1968–1970-ben minisztériumi tanfelügyelő Pozsonyban. 1970–1971-ben ugyanitt a Kerületi Pedagógiai Intézet, 1972–1986 között, nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar részlegének vezetője volt. Szakpublikációi a csehszlovákiai magyar sajtóban láttak napvilágot, több középiskolai tankönyvet és tanári kézikönyvet írt. Főként az irodalomoktatás módszertanával, összehasonlító nyelvészettel és fordításelmélettel foglalkozott.
1922.8.30.
Kéménd - megszületett
névjegyzék

Bartusz Gyula

<i>Építészmérnök, szakfordító</i>. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese; 1981–1991: a párkányi papírgyár irányítástechnikai főosztályvezetője; 1991–1992: a párkányi Kerületi Hivatal régiófejlesztési osztályvezetője; 1992–2003: a Déli Régió Ipartestületének titkára. Számos tankönyvet fordított magyar nyelvre.
1930.3.23.
Kéménd - megszületett
2003.12.7.
Párkány - elhunyt
névjegyzék

Bartusz György

Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. 2004-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A képzőművészet szinte minden hagyományos és modern területén kipróbálta magát (szobrászat, festészet, grafika, illusztráció, arculattervezés, akciófestészet, akcióművészet, fényművészet, számítógépes grafika, video). Egyik fő szervezője volt a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű által megrendezett Nemzetközi Vasszimpóziumoknak (ez időből valók monumentális fémplasztikái). A normalizáció éveiben is az alternatív művészet egyik fő képviselője, magánakciókon vett részt, egyéni kiállításai voltak Csehországban, Lengyelországban, Mo.-on. Nemzetközileg elismert művész. 2003-ban a Szlovák Kormány Ezüst Plakettjével tüntették ki, 2004-ben megkapta a Munkácsy Mihály-díjat.
1933.10.23.
Kéménd - megszületett
névjegyzék

Dudich Sándor László

biológus, egyetemi tanár. A pozsonyi Comenius Egyetem elvégzése után a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán az állattan, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán az általános biológiai oktatója volt. 1973–1985-ben a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Biológiai Intézetének munkatársaként dolgozott, majd a zólyomi Erdőökológiai Intézethez került. 1993-tol a Zólyomi Műszaki Egyetem tanára. Öt szakmonográfia szerzője, illetve társszerzője, publikációi az állattan és az ökológia tárgykörét dolgozzák fel.
1942. 10. 15.
Kéménd - megszületett
Nyitra - tanított
Zólyom - kutatott
névjegyzék

Hégliné Bertók Marianna

Óvónő, tánccsoportvezető, koreográfus. A losonci óvónőképző Pedagógiai Szakközépiskolában éretségizett (1968). Óvodaigazgató Kiskeszin, Barton, Párkányban. 1982-től a párkányi Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttes alapítója, művészeti vezetője, koreográfusa, amellyel többször nyert első díjat a különböző szlovákiai, ill. magyarországi, valamint nemzetközi fesztiválokon. Jelentősebb koreográfiáit Kéménd gyerekjáték-, tánc- és népszokáshagyományaiból készítette.
1949.2.4.
Kéménd - megszületett
névjegyzék

Zsákovics László

Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt a köbölkúti alapiskolában (1975−76), módszertani előadó a Komáromi Járási Úttörő Központban (1977−1978). 1978-tól a Komáromi Művészeti Alapiskola zenetanára (zeneelmélet−gitár), igazgatóhelyettese (1994−1996). 1980-tól Komáromi Jókai Színház korrepetítora, házi zeneszerzője, aktív zenésze, zenei rendezője (1994−1996). A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagja (1975−1984). A Sziget-Csoport zenésztársulat alapítója (1982). 1999-ben megalapította a ZstudyR didaktikus hangstúdiót (producer, zenei vezető, hangmérnök, zeneszerző, aktív zenész). 2009 februárjában elindított egy 8 részes, zenés talkshow sorozatot Nyelv/Csapások címmel.
1952.4.12.
Kéménd - megszületett
névjegyzék
Névelőfordulások
1183
Camend
1773
Keménd,
1786
Keménd,
1808
Kéménd, Kamendín,
1863
Kéménd,
1920
Kamendín, Kéménd,
1938
Kéménd,
1945
Kamendín, Kéménd,
1948
Kamenín
1994
Kéménd

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Kéménd (Kamenín) 641
Telefon: 0367596169

Honlap: kamenin.ocu.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Grman Jozef (független)

Képviselő-testület:
Tóth Ladislav (Független)
Tóth Štefan (Független)
Szűcs Imrich (Független)
Tungli Pavol (Független)
Krecsmer Imrich (Független)
Neznánsky Ladislav (SMK-MKP)
Dávid Tibor (SMK-MKP)
Független 71% Független 5 képviselö SMK-MKP 29% SMK-MKP 2 képviselö 7 képviselö
Alsó-Garammente és Déli-Dunamente kistérségi településtársulás

Kultúrház

Római Katolikus Plébániahivatal

Kéménd 249

Kéménd Posta

Kamenín 635

Petőfi Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskola

Kéménd 494

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Kéménd 641

Anyakönyvi Hivatal

Kéménd 641

Kéménd község

Kéménd 641

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
romák
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 1577
magyarok 1523 97%
szlovákok 5 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 47 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1812
magyarok 1806 100%
szlovákok 3 0%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 3 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1927
magyarok 1878 97%
szlovákok 18 1%
romák 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 31 2%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1575
magyarok 1427 91%
szlovákok 122 8%
romák 1 0%
csehek 16 1%
németek 0 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 8 1%
összlétszám 1529
magyarok 1374 90%
szlovákok 116 8%
romák 16 1%
csehek 19 1%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 4 0%
összlétszám 1523
magyarok 1179 77%
szlovákok 250 16%
romák 29 2%
csehek 13 1%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 1 0%
ismeretlen 51 3%
  • 8,5 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 1252
Választási részvétel: 61.42 %
Kiadott boríték: 769
Bedobott boríték: 769

Polgármester

Érvényes szavazólap: 742
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Grman Jozef 485 65.36 % Független
Stellár Ladislav 257 34.64 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Neznánsky Tamás 374 Független
Bartiová Eva 372 SMK-MKP
Székelyiová Andrea 340 Független
Tarr Baltazár 324 Független
Szűcs Imrich 323 Független
Csiba Tibor 315 Független
Hüvös Erika 275 Független

Képviselők

2014
Független 71.43% Független 5 képviselö SMK-MKP 28.57% SMK-MKP 2 képviselö 7 képviselö
2018
Független 85.71% Független 6 képviselö SMK-MKP 14.29% SMK-MKP 1 képviselö 7 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 1262
Választási részvétel: 26.55 %
Kiadott boríték: 335
Bedobott boríték: 335
Választásra jogosult: 1262
Választási részvétel: 19.18 %
Kiadott boríték: 242
Bedobott boríték: 241
Választásra jogosult: 1 264
Választási részvétel: 17,95 %
Kiadott boríték: 227
Bedobott boríték: 227

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 326
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 218
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 276 84.66 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 23 7.06 % SMER - SD
Peter Oremus 10 3.07 % Független
Regan Belovič 7 2.15 % 7 STATOČNÝCH
Viliam Mokraň 4 1.23 % KĽS
Robert Dick 3 0.92 % MS
Stanislav Kováč 3 0.92 % DÚ, Zmena zdola
Milan Belica 8 3.32% SMER - SD
Iván Farkas 149 68.35 % SMK-MKP
Milan Belica 40 18.35 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
László Hajdu 10 4.59 % MKDA
Milan Uhrík 8 3.67 % ĽSNS
Ján Greššo 5 2.29 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Renáta Kolenčíková 3 1.38 % Független
Peter Oremus 2 0.92 % Független
Ján Marko 1 0.46 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 333
Érvényes szavazólap: 220
Érvényes szavazólap: 6808
# Név Szavazat Százalék Párt
Alexander Hubač 219 65.77% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS
László Szigeti 189 56.76% SMK-MKP
Iván Farkas 182 54.65% SMK-MKP
Eva Čákvári 136 40.84% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Andrea Vitkóová 111 33.33% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Imrich Hugyivár 92 27.63% SMK-MKP
Ondrej Beňuš 13 3.90% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 151 68.64% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 136 61.82% SMK-MKP
László Szigeti 132 60.00% SMK-MKP
Rita Pásztorová 79 35.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Andrea Vitkóová 52 23.64% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Elzer 31 14.09% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Jácint Kecskeméti 16 7.27% MKDA-MKDSZ
Július Mazán 13 5.91% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Peter Brlai 9 4.09% ĽS Naše Slovensko
Iván Farkas 4653 0.00% SMK-MKP
László Szigeti 4418 0.00% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 3655 0.00% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1992 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Eva Čákvári 1885 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Alexander Hubač 1805 0.00% MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS, NOVA
Ondrej Beňuš 564 0.00% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 4267 62.68% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 3755 55.16% SMK-MKP
László Szigeti 3721 54.66% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1829 26.87% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 1628 23.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 1365 20.05% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 722 10.61% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 459 6.74% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 389 5.71% ĽS Naše Slovensko

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Párkány 732 40.02 %
Muzsla 146 7.98 %
Köbölkút 86 4.70 %
Bény 81 4.43 %
Szőgyén 75 4.10 %
Nána 72 3.94 %
Garamkövesd 70 3.83 %
Kőhídgyarmat 65 3.55 %
Kéménd 52 2.84 %
Ebed 49 2.68 %
Kicsind 46 2.52 %
Csúz 44 2.41 %
Kisgyarmat 40 2.19 %
Bajta 37 2.02 %
Helemba 33 1.80 %
Szalka 33 1.80 %
Kürt 28 1.53 %
Kisújfalu 21 1.15 %
Bart 21 1.15 %
Béla 19 1.04 %
Für 16 0.87 %
Libád 15 0.82 %
Leléd 15 0.82 %
Ipolykiskeszi 14 0.77 %
Garampáld 12 0.66 %
Sárkányfalva 7 0.38 %
Párkány 890 20.86 %
Muzsla 479 11.23 %
Köbölkút 377 8.84 %
Kürt 297 6.96 %
Szőgyén 287 6.73 %
Kisújfalu 210 4.92 %
Bény 181 4.24 %
Szalka 178 4.17 %
Kéménd 151 3.54 %
Nána 127 2.98 %
Kőhídgyarmat 121 2.84 %
Garamkövesd 104 2.44 %
Helemba 93 2.18 %
Ebed 82 1.92 %
Für 82 1.92 %
Bart 71 1.66 %
Kisgyarmat 65 1.52 %
Csúz 64 1.50 %
Béla 61 1.43 %
Garampáld 55 1.29 %
Leléd 53 1.24 %
Sárkányfalva 53 1.24 %
Bajta 52 1.22 %
Kicsind 48 1.12 %
Ipolykiskeszi 44 1.03 %
Libád 42 0.98 %
Párkány 134 29.19 %
Muzsla 37 8.06 %
Szőgyén 27 5.88 %
Kürt 26 5.66 %
Köbölkút 24 5.23 %
Kicsind 22 4.79 %
Kőhídgyarmat 22 4.79 %
Bény 17 3.70 %
Kisújfalu 16 3.49 %
Kéménd 16 3.49 %
Szalka 13 2.83 %
Ebed 13 2.83 %
Für 12 2.61 %
Nána 12 2.61 %
Bart 10 2.18 %
Garamkövesd 10 2.18 %
Csúz 9 1.96 %
Kisgyarmat 8 1.74 %
Helemba 7 1.53 %
Ipolykiskeszi 7 1.53 %
Leléd 5 1.09 %
Béla 4 0.87 %
Libád 4 0.87 %
Sárkányfalva 2 0.44 %
Bajta 1 0.22 %
Garampáld 1 0.22 %
Párkány 409 29.96 %
Garamkövesd 217 15.90 %
Muzsla 69 5.05 %
Szőgyén 65 4.76 %
Kicsind 51 3.74 %
Köbölkút 45 3.30 %
Bény 43 3.15 %
Nána 43 3.15 %
Ebed 38 2.78 %
Bajta 37 2.71 %
Kőhídgyarmat 34 2.49 %
Kéménd 31 2.27 %
Bart 29 2.12 %
Csúz 29 2.12 %
Szalka 29 2.12 %
Kürt 28 2.05 %
Kisgyarmat 28 2.05 %
Helemba 23 1.68 %
Leléd 22 1.61 %
Ipolykiskeszi 18 1.32 %
Für 16 1.17 %
Béla 14 1.03 %
Garampáld 13 0.95 %
Libád 13 0.95 %
Sárkányfalva 11 0.81 %
Kisújfalu 10 0.73 %
Párkány 358 49.58 %
Köbölkút 52 7.20 %
Muzsla 41 5.68 %
Szőgyén 40 5.54 %
Kőhídgyarmat 31 4.29 %
Csúz 30 4.16 %
Garamkövesd 26 3.60 %
Kürt 20 2.77 %
Nána 17 2.35 %
Kéménd 13 1.80 %
Libád 11 1.52 %
Ebed 11 1.52 %
Bény 9 1.25 %
Kisújfalu 8 1.11 %
Szalka 8 1.11 %
Béla 7 0.97 %
Bart 7 0.97 %
Helemba 7 0.97 %
Ipolykiskeszi 6 0.83 %
Für 5 0.69 %
Kisgyarmat 4 0.55 %
Bajta 3 0.42 %
Kicsind 3 0.42 %
Sárkányfalva 2 0.28 %
Leléd 2 0.28 %
Garampáld 1 0.14 %
Párkány 852 22.90 %
Muzsla 360 9.67 %
Köbölkút 326 8.76 %
Kürt 264 7.09 %
Szőgyén 224 6.02 %
Kisújfalu 204 5.48 %
Bény 182 4.89 %
Szalka 170 4.57 %
Kéménd 132 3.55 %
Kőhídgyarmat 100 2.69 %
Nána 100 2.69 %
Garamkövesd 84 2.26 %
Ebed 81 2.18 %
Helemba 72 1.93 %
Für 69 1.85 %
Csúz 67 1.80 %
Bart 66 1.77 %
Bajta 50 1.34 %
Kisgyarmat 50 1.34 %
Béla 47 1.26 %
Sárkányfalva 44 1.18 %
Leléd 42 1.13 %
Ipolykiskeszi 36 0.97 %
Garampáld 35 0.94 %
Kicsind 35 0.94 %
Libád 29 0.78 %
Párkány 121 31.11 %
Csúz 40 10.28 %
Köbölkút 33 8.48 %
Kürt 26 6.68 %
Szőgyén 25 6.43 %
Muzsla 21 5.40 %
Bény 18 4.63 %
Nána 13 3.34 %
Für 11 2.83 %
Ipolykiskeszi 11 2.83 %
Kéménd 9 2.31 %
Kőhídgyarmat 8 2.06 %
Garamkövesd 6 1.54 %
Leléd 6 1.54 %
Helemba 5 1.29 %
Kisújfalu 5 1.29 %
Kicsind 5 1.29 %
Bajta 4 1.03 %
Sárkányfalva 4 1.03 %
Kisgyarmat 4 1.03 %
Bart 3 0.77 %
Ebed 3 0.77 %
Béla 3 0.77 %
Garampáld 2 0.51 %
Libád 2 0.51 %
Szalka 1 0.26 %
Párkány 436 26.78 %
Kicsind 129 7.92 %
Garamkövesd 111 6.82 %
Muzsla 109 6.70 %
Kéménd 79 4.85 %
Szőgyén 65 3.99 %
Köbölkút 63 3.87 %
Ebed 62 3.81 %
Bény 62 3.81 %
Kisgyarmat 61 3.75 %
Kőhídgyarmat 56 3.44 %
Nána 43 2.64 %
Helemba 41 2.52 %
Szalka 39 2.40 %
Bajta 38 2.33 %
Garampáld 33 2.03 %
Kürt 33 2.03 %
Csúz 29 1.78 %
Leléd 29 1.78 %
Bart 18 1.11 %
Kisújfalu 18 1.11 %
Ipolykiskeszi 17 1.04 %
Libád 17 1.04 %
Für 16 0.98 %
Sárkányfalva 13 0.80 %
Béla 11 0.68 %
Párkány 691 18.40 %
Köbölkút 484 12.89 %
Muzsla 362 9.64 %
Kürt 279 7.43 %
Szőgyén 266 7.08 %
Kisújfalu 221 5.89 %
Szalka 171 4.55 %
Bény 151 4.02 %
Kéménd 136 3.62 %
Nána 106 2.82 %
Kőhídgyarmat 90 2.40 %
Für 86 2.29 %
Ebed 76 2.02 %
Helemba 67 1.78 %
Bart 64 1.70 %
Csúz 63 1.68 %
Sárkányfalva 58 1.54 %
Kisgyarmat 57 1.52 %
Béla 51 1.36 %
Ipolykiskeszi 49 1.30 %
Bajta 49 1.30 %
Garampáld 42 1.12 %
Leléd 38 1.01 %
Garamkövesd 38 1.01 %
Kicsind 33 0.88 %
Libád 27 0.72 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
800 76.26%
VPN
134 12.77%
KSČ
50 4.77%
SPV
32 3.05%
SZ
8 0.76%
DÚRS
6 0.57%
KDH
5 0.48%
Egyéb
14 1.33%
Érvényes szavazatok 1049
Együttélés-MKDM
534 54.55%
Magyar Polgári Párt
360 36.77%
SDĽ
17 1.74%
SDSS
13 1.33%
ODÚ
10 1.02%
ROI
9 0.92%
DS-ODS
9 0.92%
SNS
5 0.51%
KDH
4 0.41%
SPI
4 0.41%
Egyéb
14 1.43%
Érvényes szavazatok 979
MK
878 92.32%
SP-VOĽBA
23 2.42%
HZPCS
11 1.16%
KSS
9 0.95%
9 0.95%
KDH
5 0.53%
ROISR
5 0.53%
ZRS
4 0.42%
HZDS-RSS
4 0.42%
Egyéb
3 0.32%
Érvényes szavazatok 951
MKP
888 87.23%
SDK
67 6.58%
SDĽ
27 2.65%
MLHZP
8 0.79%
SOP
8 0.79%
HZDS
7 0.69%
Egyéb
13 1.28%
Érvényes szavazatok 1018
MKP
722 87.83%
ROISR
21 2.55%
SDKU
20 2.43%
SZS
16 1.95%
ANO
6 0.73%
ROMA
5 0.61%
NOSNP
5 0.61%
KSS
4 0.49%
SMER
4 0.49%
HZDS
4 0.49%
Egyéb
15 1.82%
Érvényes szavazatok 822
MKP
667 93.81%
ĽS HZDS
8 1.13%
SDKU DS
6 0.84%
SMER
6 0.84%
LB
5 0.70%
KDH
3 0.42%
SNS
3 0.42%
Misia 21
3 0.42%
Egyéb
10 1.41%
Érvényes szavazatok 711
MKP
397 51.63%
Most-Híd
284 36.93%
SDKU DS
39 5.07%
SaS
17 2.21%
SMER
10 1.30%
SDĽ
6 0.78%
EDS
6 0.78%
Egyéb
10 1.30%
Érvényes szavazatok 769
MKP
369 54.59%
Most-Híd
259 38.31%
SMER SD
24 3.55%
SNS
10 1.48%
Egyéb
14 2.07%
Érvényes szavazatok 676
MKP
246 47.95%
Most-Híd
196 38.21%
SMER SD
19 3.70%
OĽANO-NOVA
12 2.34%
#SIEŤ
11 2.14%
SME RODINA
7 1.36%
SNS
5 0.97%
LSNS
4 0.78%
MKDA-MKDSZ
4 0.78%
TIP
3 0.58%
Egyéb
6 1.17%
Érvényes szavazatok 513
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések