SK
NZ
.....

Muzsla

Község

címer zászló
2934 100% magyar 1910
1427 74% magyar 2011
címer zászló
Hivatalos magyar megjelölés:
Muzsla
Hivatalos szlovák megnevezés:
Mužla
Településrészek:
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
nagyközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
Más földrajzi nevek:
Alájáró föld, (Búcsi-rét), Csenke, Csenkei-erdő, Erekközi-zsombék, Füzes, (Kengyelespuszta), Kismuzsla, Nagy é...
Koordináták:
47.79328156, 18.59758377
Terület:
51,96 km2
Rang:
község
Népesség:
1923
Tszf. magasság:
121 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
94352
Település kód:
503401
Szervezeti azonosító:
309125
Adóazonosító:
2021060558

Muzsla a Kisalföldön, a Duna bal partjának közelében, az Esztergomi Duna-völgy és a Garammenti-hátság (Bélai-dombok, Búcsi-teraszok) kistájak határán, Párkánytól 10 km-re nyugatra, Komáromtól 40 km-re keletre fekszik, a Muzslai-patak mellett. Határa délen a Dunáig terjed, északon benyúlik a Bélai-dombok közé, nyugaton a Csenkei-erdő legnagyobb része is Muzslához tartozik. Muzslát érinti a 63-as főút Komáromot Párkánnyal összekötő szakasza, valamint a Párkány-Érsekújvár közötti 509-es főút (ez utóbbi a falutól mintegy 2 km-re északra halad). Mellékutak kötik össze Bélával (6 km) és Bátorkeszivel (15 km). Vasúti megállóhely a határában haladó Pozsony-Budapest fővonalon. Nyugatról Karva, északnyugatról Búcs és Köbölkút, északról Sárkányfalva, Béla és Libád, északkeletről Kőhídgyarmat, keletről Ebed községekkel határos. Déli határát a Duna alkotja, a szemközti oldalon Lábatlannal és Nyergesújfaluval. Északi határának egy részét az 509-es út alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott (1909-ig járásszékhelyként), Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe az elmúlt évszázad során több alkalommal kisebb mértékben változott (1921: 51,15 km², 1939: 52,11 km², 2001: 51,96 km²).

Népesség

1910-ben 2942, 1921-ben 3088, 1939-ben pedig 3097, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Magyar lakosainak egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. 1939-1991 között népességének egyharmadát elveszítette (3097-ről 2070-rer csökkent), az 1991-2011 közötti időszakra (elsősorban a kilencvenes években) további 7,1 %-os csökkenés jellemző, ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 12,9 %-ról 19,8 %-ra nőtt, a lakosság csaknem háromnegyede (74,2 %) ma is magyar nemzetiségű és római katolikus (79,9 %) vallású. A roma etnikumhoz tartozók aránya 1,8 %. 2011-ben a község lakosságának 92,5 %-a (1779 fő) élt a központban, 7,5 %-a (144 fő) a három külterületi településrészen (Kismuzsla 88 fő, Csenke 51 fő, Szentgyörgyhalma 5 fő).

Történelem

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, valamint a zselizi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő. A község környékén két kisebb méretű ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. 1156-ban Mosula néven említik először, neve a szláv "Mužilo" személynévből származhat. A Csenke major területén, a Duna partján egykor földvár állt, amelynek nyomai 1720 körül még jól látszottak. 1325-ben Musla-i Jakab fogott bíraként szerepelt. A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említi először a pápai tizedjegyzék, de valószínűleg ennél sokkal régebbi. 1337-ben már Kismuzslát is megemlítik, melynek Szent István tiszteletére szentelt temploma volt. Mindkét Muzsla ekkor az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben 4 adózó portája volt a községnek. 1570-ben az esztergomi szandzsák török adóösszeírásában Nagymuzsla 60 házzal szerepel, míg Kismuzsla ekkor már lakatlan. 1594-ben 4 és fél portája volt. 1622-ben ismét két faluként említik Alsó- és Felsőmuzsla néven, ekkor 7 portája volt. 1647-ben a porták száma 9 volt. 1856-ban Endrődy János kántortanító és Tillmann Mihály plébános fáradozásainak köszönhetően a község kéttantermes új iskolát és tanítói lakást is épített. A ma is álló iskolaépület 1916-ban épült. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-ig annak székhelye volt. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1945 után Muzslát is sújtotta a magyar lakosság kitelepítése a lakosságcsere során.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről ismert községeben magyar tanítási nyelvű alapiskola (Endrődy János Alapiskola) és óvoda működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1817-ben épült klasszicista stílusban. A közeli Csenkei-erdő és Csenkei-erdősztyepp melegkedvelő sztyeppi növényzetét 1951-ben, ill. 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Határában számos régészeti lelőhely található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Muzsla. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőleje számos, el adásra jó módgya a’ Dunán, és Esztergomban, réttyét, és legelőének egy részét néha a’ Duna meg őnti.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Muzsla, magyar falu, Esztergom, az uj r. sz. Komárom vgyében, Esztergomhoz nyugotra 1 órányira, 2000 kath. lak., paroch. templommal, gyógyszertárral, tisztiházzal. Róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1919 hold első, 958 3/4 hold második osztálybeli szántóföldet, 371 h. rétet, 1401 2/3 kapa szőlőt; van igen jó legelője és erdeje is. Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Muzsla, dunamenti magyar nagyközség, a párkányi járásban. Házainak száma 580, lakosságáé 3200, a kik csekély kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 8888 kat. hold. Első ízben 1156-ban szerepel, mely évben Martyrius (Mártély) esztergomi érsek e helység tizedét átengedi az esztergomi káptalannak. A XIII. század közepén bizonyos Jakab és Zup voltak itt birtokosok, a kik 4 ekényi földjüket 1255-ben István esztergomi kereskedőnek adták el. 1257-ben Benedek esztergomi érsek szerzett itt birtokokat a fenti Zuptól, valamint rokonaitól, Sándortól, Jakabról, Ambrustól és Benétől. Az érsek birtokait a IV. László halálát követő belzavarok alatt gyakori pusztításoknak voltak kitéve. 1295-ben a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fia, László az érsek jobbágyainak barmait is elhajtotta. 1233-ban már fennállott a plébániája, melyet 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék is felemlít. A XV. században az egész helység az esztergomi érsek birtoka volt. 1489-ben 11 hajó szénát szolgáltatott Budára és Esztergomba az érseki gazdaságok istállóinak. Az 1532-1647. évi adóösszeírások is az érsek birtokának mondják. 1550-ben 4, 1593-ban, mikor a hódoltsághoz tartozott, 4 1/2, 1647-ben 9 portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint az érseknek öt negyedtelkes és ugyanannyi nyolczadtelkes jobbágya volt itt, de a falu lakosai a régi faluhelyről a hidegkúti völgybe költöztek. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1236 lakosa volt. E jegyzőkönyv már megemlékezik iskolájáról is. Templomát, melyet 1817 szept. 8-án szenteltek fel, gróf Esterházy Imre herczegprímás kezdte építtetni. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alatt állott. Hozzátartozik Csenke puszta, melyet Szent István király a Huntpázmán nemzetség egyik ősének adományozott. Utóda a XII. század első felében a nemzetség itteni birtokát a bozóki prépostságnak adományozta. II. Endre király 1223-ban Nagymartoni Simonnal adományozott itt birtokokat. IV. Béla 1243 előtt a csenkei földet tartozékaival együtt nagymartoni Simontól elvevén, azt Techa zsidónak adományozta, de 1243-ban ismét Nagymartoni Simon birtoka. IV. László király 1277-ben megerősítette Simon fiait Csenke birtokában. Simon dédunokái azonban, a kik elpazarolták az ősi vagyont, 1353-ban az Osli nembeli Kanizsaiaknak adták zálogba az ekkor már lakatlan Csenkét. Később a király birtokába kerűlt. 1388-ban Zsigmond király Csenkét több más birtokokkal egyetemben Kanizsai érseknek adományozta. Azóta Csenke állandóan az esztergomi érsek birtoka. A községben levő Úrkutja hagyomány szerint még Szent István korából való. 1898-ban a dunai védtöltés készítése alkalmával arany-kehely került elő a földből, melyet állítólag az ízsai templomból sodort oda az árvíz. A mintegy 268 éves kehely a Nemzeti Múzeum birtokába jutott. Találtak még 1624-iki, török időkből való ezüstpénzeket is. 1862-ben nagyobb tűzvész volt itt, mely a templomot és községházát elhamvasztotta. 1876-ban árvíz pusztított. Jelenlegi birtokosai az esztergomi érsekség és Luczenbacher Pál, a kinek mezőgazdasági szeszgyára is van itt. A községben járásbíróság és főszolgabírói hivatal van. A lakosság temetkezési és önkéntes tűzoltó-egyletet, továbbá fogyasztási és hitelszövetkezetet tart fenn. Határában vannak az Alsócsenke, Csenke, Kengyeles, Kismuzsla, Papmajor és Szentgyörgyhalma tanyák. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben van.

Magyar Katolikus Lexikon

Muzsla, v. Esztergom vm. (Mužla, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1730 k. építették. Anyakönyvei 1711-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Béla. - Lakói 1940: 2965 r.k., 1 g.k., 9 ev., 30 ref., 20 izr., 1 egyéb vall., össz. 3026; 1991: össz. 2070, m. 1755 (84,78%); 2001: össz. 1937, m. 1640 (84,67%). ** Némethy 1894:167. - Schem. Strig. 1917:13.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Muzsla. Létezésének írott nyomát elsőnek 1156-ban találjuk, mely esztendőben Martyrius esztergomi érsek a muzslai tizedet az esztergomi káptalannak adományozza. 1250 körül Jakab és Zup a birtokosa. 1257-ben Zup a maga földjét eladja Benedek esztergomi érseknek. A Hunt—Pázmán nembeliek az érseki uradalmat többször kifosztották. Hogy az érsekség uradalmát képezi a község, annak írott bizonyítékai maradtak fenn az 1532, 1550, 1593, 1647, 1696 évekből. Ösi plébániája 1233-ban már fennállott s iskoláját 1755-ből említik. A hozzátartozó Csenke pusztát Szent István a Hunt —Pázmán nemzetségnek adományozta. IV. Béla 1213-ban Techa nevű zsidónak juttatta, de még ez évben visszakerült előző birtokosa, Simon nemes tulajdonába. Ez időben önálló község. Zsigmond király 1388-ban Kanizsai érseknek ajándékozta s meg is maradt az érsekség birtokában egészen napjainkig. Az itt levő Urkutja a szájhagyomány szerint még Szent István idejéből származik. Hozzátartozik még Csenecei erdészlak, Kengyeles, Kismuzsla, Kismuzslai-telep, Gátőrház, Muzslai szőllőhegy, Papmajor, Szentgyörgyhalma. A község területe 9054 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3097. Sokat szenvedett Prága elnyomása alatt.

Pató Pál

Magyar alszolgabíró, községi jegyző. Petőfi Sándor 1847-es költeményét róla írta.
1795.6.7.
Muzsla - megszületett
1855.4.28.
Magyarszőgyén - elhunyt

Nagy Márton

bölcseleti doktor, piarista szerzetes, tanár. A bölcseletet Győrött és Egerben végezte, 1824-ben a piarista rend tagja lett. Nyitrán és Szentgyörgyön teológiát hallgatott, 1829 szeptemberében pappá szentelték. Kalocsán, Szegeden, majd Pesten tanított. 1836–1840-ben a bécsi Theresianumban nevelő, illetve a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1845–1847-ben Tatán gimnáziumi igazgató. 1848-tól Szegeden a gimnázium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. Ezt követően a pesti piarista rendház főnöke volt. Négykötetes enciklopédiája az ifjúsági ismeretterjesztés első jelentősebb magyar nyelvű műve. Ő adott először magyar nyelven átfogó áttekintést az egyetemes neveléstörténetről. F. m.: A gyermek fokozatos fejlődése, 1868; Gyakorlati neveléstan története, 1868.
1804. 10. 6.
Muzsla - megszületett
Nyitra - tanult
1873. 4. 5.
Szentgyörgy - elhunyt

Mészáros Imre

esztergomi kanonok, egyháztörténész. A bölcseletet és a teológiát Nagyszombatban végezte. 1834-ben pappá szentelték, Lekéren lett káplán, ezután Nyitranagykéren, majd Barton és rövid ideig Kilitiben szolgált. 1836-tól 1845-ig az esztergomi líceum tanára. 1847-ben érseki irodaigazgató, 1848-tól vadkerti esperesplébános. 1864-ben esztergomi kanonok és a bécsi Pazmanaeum igazgatója lett. Művei főleg vallási tárgyúak, írt iskolai tankönyveket, lefordította Manzoni A jegyesek c. művet, a Népnevelési Közlemények hat füzetét szerkesztette. Bécsben hunyt el 1865. 9. 26-án. F. m.: Szavalástan, A religio történetének rövid vázlata…, Seneca bölcsészetéről.
1811. 5. 23.
Muzsla - megszületett
Nagyszombat - tanult
Lekér - egyházi szolgálatot végzett
Nyitranagykér - egyházi szolgálatot végzett
Bart - egyházi szolgálatot végzett

Pathó Károly

Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt.
1919.10.19.
Muzsla - megszületett
2006.2.16.
Párkány - elhunyt
Névelőfordulások
1156
Mosula
1325
Musla
1786
Muschla,
1808
Musla,
1863
Muzsla,
1927
Mužla, Muzsla,
1938
Muzsla,
1945
Mužla, Muzsla,
1948
Mužla
1994
Muzsla

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Muzsla (Mužla) 711
Telefon: 0367583102
Fax: 0367532011

Honlap: muzla.sk/

Hivatali órák:

Polgármester:
Farkas Iván (SMK-MKP)

Képviselő-testület:
Petrík Tomáš (Független)
Borvák Imrich (Független)
Maričeková Beáta (SMK-MKP)
Csányiová Alžbeta (SMK-MKP)
Becse Jozef (SMK-MKP)
Mészáros Béla (SMK-MKP)
Árendás Zsolt (SMK-MKP)
Remesová Mária (SMK-MKP)
Vágvölgyi Zoltán (SMK-MKP)
Független 22% Független 2 képviselö SMK-MKP 78% SMK-MKP 7 képviselö 9 képviselö
Római Katolikus Plébániahivatal

Muzsla 361

Muzsla Posta

Muzsla 711

Endrődy János Magyar Tannyelvű Alapiskola

Muzsla 491

Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda

Muzsla 690

Anyakönyvi Hivatal

Muzsla 711

Muzsla község

Muzsla 711

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
Nemzet Százalék
összlétszám 2526
magyarok 2434 96%
szlovákok 13 1%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 6 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 73 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2942
magyarok 2934 100%
szlovákok 3 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 3 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3088
magyarok 2999 97%
szlovákok 64 2%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 23 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 2070
magyarok 1755 85%
szlovákok 267 13%
romák 31 1%
ukránok 0 0%
csehek 14 1%
németek 1 0%
lengyelek 2 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1937
magyarok 1640 85%
szlovákok 268 14%
romák 8 0%
ukránok 0 0%
csehek 16 1%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 5 0%
összlétszám 1923
magyarok 1427 74%
szlovákok 380 20%
romák 8 0%
ukránok 1 0%
csehek 9 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 4 0%
ismeretlen 94 5%
összlétszám 3088
magyarok 2999 97%
szlovákok 64 2%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 23 1%
ismeretlen 0 0%
  • 1,8 %%
    Romák aránya (Roma Atlasz 2013)






Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 1648
Választási részvétel: 63.35 %
Kiadott boríték: 1044
Bedobott boríték: 1044

Polgármester

Érvényes szavazólap: 1027
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Farkas Iván 716 69.72 % SMK-MKP
Zalaba Zsófia 311 30.28 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Maričeková Beáta 555 SMK-MKP
Petrík Tomáš 550 Független
Csányiová Alžbeta 546 SMK-MKP
Becse Jozef 505 SMK-MKP
Mészáros Béla 468 SMK-MKP
Borvák Imrich 439 Független
Árendás Zsolt 432 SMK-MKP
Remesová Mária 417 SMK-MKP
Vágvölgyi Zoltán 375 SMK-MKP
Ármai Adrián 349 Független
Drapák Károly 347 MKDA-MKDSZ
Zalaba Zsófia 332 Független
Szórád Juraj 312 MKDA-MKDSZ
Radošicky Gabriel 281 SMK-MKP
Szabóová Monika 253 Független
Lencse Iveta 240 MOST - HÍD
Szilva Zoltán 240 Független
Pathó Ladislav 234 Független
Szalai Zoltán 227 MKDA-MKDSZ
Balog Norbert 216 SMK-MKP
Sámson Roman 190 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)
Veréb Barbara 175 Független
Hornyák Zoltán 172 Független
Fraňo Gabriel 71 Független
Scholtz Peter 65 SaS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO)

Képviselők

2014
SMK-MKP 55.56% SMK-MKP 5 képviselö Független 44.44% Független 4 képviselö 9 képviselö
2018
SMK-MKP 77.78% SMK-MKP 7 képviselö Független 22.22% Független 2 képviselö 9 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 1683
Választási részvétel: 24.18 %
Kiadott boríték: 407
Bedobott boríték: 407
Választásra jogosult: 1685
Választási részvétel: 19.76 %
Kiadott boríték: 333
Bedobott boríték: 333
Választásra jogosult: 1 667
Választási részvétel: 37,67 %
Kiadott boríték: 628
Bedobott boríték: 627

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 386
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 604
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 345 89.38 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 25 6.48 % SMER - SD
Regan Belovič 8 2.07 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 5 1.30 % DÚ, Zmena zdola
Peter Oremus 2 0.52 % Független
Robert Dick 1 0.26 % MS
Viliam Mokraň 0 0.00 % KĽS
Milan Belica 11 3.33% SMER - SD
Iván Farkas 472 78.15 % SMK-MKP
Milan Belica 69 11.42 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Peter Oremus 24 3.97 % Független
Ján Greššo 14 2.32 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
László Hajdu 12 1.99 % MKDA
Milan Uhrík 6 0.99 % ĽSNS
Renáta Kolenčíková 6 0.99 % Független
Ján Marko 1 0.17 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 402
Érvényes szavazólap: 614
Érvényes szavazólap: 6808
# Név Szavazat Százalék Párt
Iván Farkas 365 90.80% SMK-MKP
László Szigeti 296 73.63% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 265 65.92% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 74 18.41% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Eva Čákvári 55 13.68% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Alexander Hubač 53 13.18% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS
Ondrej Beňuš 16 3.98% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 479 78.01% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 362 58.96% SMK-MKP
László Szigeti 360 58.63% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 146 23.78% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 109 17.75% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 69 11.24% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 41 6.68% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 37 6.03% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 21 3.42% ĽS Naše Slovensko
Iván Farkas 4653 0.00% SMK-MKP
László Szigeti 4418 0.00% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 3655 0.00% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1992 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Eva Čákvári 1885 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Alexander Hubač 1805 0.00% MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS, NOVA
Ondrej Beňuš 564 0.00% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 4267 62.68% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 3755 55.16% SMK-MKP
László Szigeti 3721 54.66% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1829 26.87% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 1628 23.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 1365 20.05% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 722 10.61% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 459 6.74% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 389 5.71% ĽS Naše Slovensko

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Párkány 732 40.02 %
Muzsla 146 7.98 %
Köbölkút 86 4.70 %
Bény 81 4.43 %
Szőgyén 75 4.10 %
Nána 72 3.94 %
Garamkövesd 70 3.83 %
Kőhídgyarmat 65 3.55 %
Kéménd 52 2.84 %
Ebed 49 2.68 %
Kicsind 46 2.52 %
Csúz 44 2.41 %
Kisgyarmat 40 2.19 %
Bajta 37 2.02 %
Helemba 33 1.80 %
Szalka 33 1.80 %
Kürt 28 1.53 %
Kisújfalu 21 1.15 %
Bart 21 1.15 %
Béla 19 1.04 %
Für 16 0.87 %
Libád 15 0.82 %
Leléd 15 0.82 %
Ipolykiskeszi 14 0.77 %
Garampáld 12 0.66 %
Sárkányfalva 7 0.38 %
Párkány 890 20.86 %
Muzsla 479 11.23 %
Köbölkút 377 8.84 %
Kürt 297 6.96 %
Szőgyén 287 6.73 %
Kisújfalu 210 4.92 %
Bény 181 4.24 %
Szalka 178 4.17 %
Kéménd 151 3.54 %
Nána 127 2.98 %
Kőhídgyarmat 121 2.84 %
Garamkövesd 104 2.44 %
Helemba 93 2.18 %
Ebed 82 1.92 %
Für 82 1.92 %
Bart 71 1.66 %
Kisgyarmat 65 1.52 %
Csúz 64 1.50 %
Béla 61 1.43 %
Garampáld 55 1.29 %
Leléd 53 1.24 %
Sárkányfalva 53 1.24 %
Bajta 52 1.22 %
Kicsind 48 1.12 %
Ipolykiskeszi 44 1.03 %
Libád 42 0.98 %
Párkány 134 29.19 %
Muzsla 37 8.06 %
Szőgyén 27 5.88 %
Kürt 26 5.66 %
Köbölkút 24 5.23 %
Kicsind 22 4.79 %
Kőhídgyarmat 22 4.79 %
Bény 17 3.70 %
Kisújfalu 16 3.49 %
Kéménd 16 3.49 %
Szalka 13 2.83 %
Ebed 13 2.83 %
Für 12 2.61 %
Nána 12 2.61 %
Bart 10 2.18 %
Garamkövesd 10 2.18 %
Csúz 9 1.96 %
Kisgyarmat 8 1.74 %
Helemba 7 1.53 %
Ipolykiskeszi 7 1.53 %
Leléd 5 1.09 %
Béla 4 0.87 %
Libád 4 0.87 %
Sárkányfalva 2 0.44 %
Bajta 1 0.22 %
Garampáld 1 0.22 %
Párkány 409 29.96 %
Garamkövesd 217 15.90 %
Muzsla 69 5.05 %
Szőgyén 65 4.76 %
Kicsind 51 3.74 %
Köbölkút 45 3.30 %
Bény 43 3.15 %
Nána 43 3.15 %
Ebed 38 2.78 %
Bajta 37 2.71 %
Kőhídgyarmat 34 2.49 %
Kéménd 31 2.27 %
Bart 29 2.12 %
Csúz 29 2.12 %
Szalka 29 2.12 %
Kürt 28 2.05 %
Kisgyarmat 28 2.05 %
Helemba 23 1.68 %
Leléd 22 1.61 %
Ipolykiskeszi 18 1.32 %
Für 16 1.17 %
Béla 14 1.03 %
Garampáld 13 0.95 %
Libád 13 0.95 %
Sárkányfalva 11 0.81 %
Kisújfalu 10 0.73 %
Párkány 358 49.58 %
Köbölkút 52 7.20 %
Muzsla 41 5.68 %
Szőgyén 40 5.54 %
Kőhídgyarmat 31 4.29 %
Csúz 30 4.16 %
Garamkövesd 26 3.60 %
Kürt 20 2.77 %
Nána 17 2.35 %
Kéménd 13 1.80 %
Libád 11 1.52 %
Ebed 11 1.52 %
Bény 9 1.25 %
Kisújfalu 8 1.11 %
Szalka 8 1.11 %
Béla 7 0.97 %
Bart 7 0.97 %
Helemba 7 0.97 %
Ipolykiskeszi 6 0.83 %
Für 5 0.69 %
Kisgyarmat 4 0.55 %
Bajta 3 0.42 %
Kicsind 3 0.42 %
Sárkányfalva 2 0.28 %
Leléd 2 0.28 %
Garampáld 1 0.14 %
Párkány 852 22.90 %
Muzsla 360 9.67 %
Köbölkút 326 8.76 %
Kürt 264 7.09 %
Szőgyén 224 6.02 %
Kisújfalu 204 5.48 %
Bény 182 4.89 %
Szalka 170 4.57 %
Kéménd 132 3.55 %
Kőhídgyarmat 100 2.69 %
Nána 100 2.69 %
Garamkövesd 84 2.26 %
Ebed 81 2.18 %
Helemba 72 1.93 %
Für 69 1.85 %
Csúz 67 1.80 %
Bart 66 1.77 %
Bajta 50 1.34 %
Kisgyarmat 50 1.34 %
Béla 47 1.26 %
Sárkányfalva 44 1.18 %
Leléd 42 1.13 %
Ipolykiskeszi 36 0.97 %
Garampáld 35 0.94 %
Kicsind 35 0.94 %
Libád 29 0.78 %
Párkány 121 31.11 %
Csúz 40 10.28 %
Köbölkút 33 8.48 %
Kürt 26 6.68 %
Szőgyén 25 6.43 %
Muzsla 21 5.40 %
Bény 18 4.63 %
Nána 13 3.34 %
Für 11 2.83 %
Ipolykiskeszi 11 2.83 %
Kéménd 9 2.31 %
Kőhídgyarmat 8 2.06 %
Garamkövesd 6 1.54 %
Leléd 6 1.54 %
Helemba 5 1.29 %
Kisújfalu 5 1.29 %
Kicsind 5 1.29 %
Bajta 4 1.03 %
Sárkányfalva 4 1.03 %
Kisgyarmat 4 1.03 %
Bart 3 0.77 %
Ebed 3 0.77 %
Béla 3 0.77 %
Garampáld 2 0.51 %
Libád 2 0.51 %
Szalka 1 0.26 %
Párkány 436 26.78 %
Kicsind 129 7.92 %
Garamkövesd 111 6.82 %
Muzsla 109 6.70 %
Kéménd 79 4.85 %
Szőgyén 65 3.99 %
Köbölkút 63 3.87 %
Ebed 62 3.81 %
Bény 62 3.81 %
Kisgyarmat 61 3.75 %
Kőhídgyarmat 56 3.44 %
Nána 43 2.64 %
Helemba 41 2.52 %
Szalka 39 2.40 %
Bajta 38 2.33 %
Garampáld 33 2.03 %
Kürt 33 2.03 %
Csúz 29 1.78 %
Leléd 29 1.78 %
Bart 18 1.11 %
Kisújfalu 18 1.11 %
Ipolykiskeszi 17 1.04 %
Libád 17 1.04 %
Für 16 0.98 %
Sárkányfalva 13 0.80 %
Béla 11 0.68 %
Párkány 691 18.40 %
Köbölkút 484 12.89 %
Muzsla 362 9.64 %
Kürt 279 7.43 %
Szőgyén 266 7.08 %
Kisújfalu 221 5.89 %
Szalka 171 4.55 %
Bény 151 4.02 %
Kéménd 136 3.62 %
Nána 106 2.82 %
Kőhídgyarmat 90 2.40 %
Für 86 2.29 %
Ebed 76 2.02 %
Helemba 67 1.78 %
Bart 64 1.70 %
Csúz 63 1.68 %
Sárkányfalva 58 1.54 %
Kisgyarmat 57 1.52 %
Béla 51 1.36 %
Ipolykiskeszi 49 1.30 %
Bajta 49 1.30 %
Garampáld 42 1.12 %
Leléd 38 1.01 %
Garamkövesd 38 1.01 %
Kicsind 33 0.88 %
Libád 27 0.72 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
1033 71.24%
VPN
243 16.76%
KSČ
99 6.83%
SZ
21 1.45%
SPV
18 1.24%
KDH
8 0.55%
DÚRS
7 0.48%
SSL
6 0.41%
Egyéb
15 1.03%
Érvényes szavazatok 1450
Együttélés-MKDM
674 56.21%
Magyar Polgári Párt
381 31.78%
SDĽ
43 3.59%
SDSS
24 2.00%
HZDS
23 1.92%
ODÚ
10 0.83%
SNS
7 0.58%
SZ
7 0.58%
KSS
7 0.58%
SKDH
5 0.42%
DS-ODS
5 0.42%
Egyéb
13 1.08%
Érvényes szavazatok 1199
MK
976 86.60%
SP-VOĽBA
52 4.61%
HZDS-RSS
26 2.31%
HZPCS
16 1.42%
KSS
13 1.15%
12 1.06%
ZRS
7 0.62%
SPK
6 0.53%
SNS
5 0.44%
Egyéb
14 1.24%
Érvényes szavazatok 1127
MKP
1082 83.68%
SDK
101 7.81%
HZDS
30 2.32%
SDĽ
28 2.17%
SOP
21 1.62%
KSS
12 0.93%
MLHZP
7 0.54%
Egyéb
12 0.93%
Érvényes szavazatok 1293
MKP
939 91.17%
SDKU
19 1.84%
SMER
16 1.55%
ANO
9 0.87%
HZDS
8 0.78%
HZD
7 0.68%
SZS
6 0.58%
KSS
5 0.49%
NOSNP
5 0.49%
Egyéb
16 1.55%
Érvényes szavazatok 1030
MKP
896 94.02%
SDKU DS
16 1.68%
SMER
16 1.68%
ĽS HZDS
7 0.73%
KDH
5 0.52%
Egyéb
13 1.36%
Érvényes szavazatok 953
MKP
548 57.20%
Most-Híd
298 31.11%
SDKU DS
32 3.34%
SaS
23 2.40%
SMER
19 1.98%
KDH
10 1.04%
EDS
8 0.84%
ĽS HZDS
5 0.52%
AZEN
5 0.52%
SDĽ
4 0.42%
Egyéb
6 0.63%
Érvényes szavazatok 958
MKP
526 59.17%
Most-Híd
277 31.16%
SMER SD
41 4.61%
SaS
9 1.01%
OĽaNO
8 0.90%
KDH
5 0.56%
SNS
4 0.45%
Egyéb
19 2.14%
Érvényes szavazatok 889
MKP
574 66.13%
Most-Híd
156 17.97%
SMER SD
38 4.38%
OĽANO-NOVA
19 2.19%
SME RODINA
15 1.73%
MKDA-MKDSZ
15 1.73%
SaS
13 1.50%
SNS
8 0.92%
#SIEŤ
8 0.92%
LSNS
6 0.69%
TIP
6 0.69%
Egyéb
10 1.15%
Érvényes szavazatok 868
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések