Bart

A község a Kisalföldön, a Garammenti-hátság és az Alsó-Garam-mente közötti enyhén dombos vidéken fekszik, Párkánytól 20 km-re északnyugatra. A Szőgyént (8 km) Kéménddel (7 km) összekötő országút halad keresztül a községen. Nyugatról Szőgyén, délről rövid szakaszon Sárkányfalva és Libád, keletről Kéménd és Bény, északról pedig Érsekkéty községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (20,53 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

1910-ben 1168, 1921-ben 1323, 1939-ben pedig 1278, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-2011 között lakosságszáma felére csökkent. 1970-ben még 1158 lakosa volt, 1970-1991 között 31,3 %-al csökkent a lakosságszám, majd 1991-2011 között újabb 22,3 %-al. A szlovákok aránya 1991-2011 között 3,9 %-ról 8,7 %-ra nőtt, de így is az egyik legalacsonyabb a járásban, a lakosság túlnyomó többsége (82,8 %) magyar nemzetiségű. A romák aránya 8,6 %, a lakosság 88,8 %-a római katolikus vallású.

Történelem

Már a honfoglalás idejében lakott település, amely a 13. században Szölödi Péter fia, Hont birtoka. A 13. század utolsó harmadában IV. László király a Hontpázmány nembeli András főispának, illetve testvérének, Gergely esztergomi prépostnak ajándékozza. Ekkor már bizonyosan létezik plébániája. A török időkben elhagyatottá vált, elpusztult plébániája is, melyet csak 1718-ban állították vissza, iskolája 1701-től ismert. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második világháborúban elpusztult barokk stílusú templom helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik Bars Vármegyének szélén, Libadfalva, és Gylva pusztával határoztatva, lakosai katolikusok, Szentegyházát Eszterházy Imre Hertzegsége építtette, e’ helységnek akkori földes Ura, most az Esztergomi Érsekségnek birtokában vagyon. A’ szerentsétlen idők kivetkeztették előbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli földgye jó, legelője elég, szőlői saványú bort termők, eladásra a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bart, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vármegyében, ut. p. Kéméndhez északnyugotra 1 óra. Határa róna és dombos, termékeny fekete föld; a lakosok birnak 1479 hold első, 740 hold második osztálybeli szántóföldet, 78 1/2 hold rétet, 406 kapa szőlőt; erdeje nincs. Lakja 936 katholikus paroch. templommal. – Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bart (Bárt), magyar nagyközség, a párkányi járásban. Van benne 262 ház, 9118 lakossal, a kik, 25 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. Határa 3568 kat. hold. Első ízben 1223-ban fordul elő, mikor a barti lakosok és az esztergomi káptalan között birtokper eldöntést nyert. Egy későbbi (a XIII. század végéről kelt) oklevélben is említtetik, mely szerint Szölödi Péter fia, Hant, Szelezsényt eladja az esztergomi káptalannak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Bart, v. Esztergom vm. (Bruty, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1223: Buruth. Tp-át 1397 e. a Szt Kereszt felmagasztalása tiszt. sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. Nagyölved filiájából 1718: alapították újra. - Plébánosai: Bobrovnitzky Menyhért, 1723: Jámbor János, 1725: Matusek János, 1728: Buday György, 1734: Ducsányi Miklós, 1741: Gormány János, 1747: Devecsery József, 1784: Kralik Mátyás, 1802: Stitzay János, 1829: Rakovszky Alajos, 1837: Mészáros János, 1877: Zsigmond Imre, 1900 k. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bart. Az Árpádházi királyok alatt már benépesült. A XIII. században Szölödi Péter fia, Hunt birtoka. 1272-ben IV. László király a Hunt—Pázmán-nembeli András főispánnak és testvérének, Gergely esztergomi prépostnak ajándékozza. Ez időben már fennáll katolikus plébániája. A XV. században az esztergomi érsekség tulajdonában találjuk s ilyenként szerepelt egészen az 1918. Bővebben