Nyitranagykér

A község a Kisalföld északi peremén, a Nyitrai-hátság és az Alsó-Nyitramente kistájak találkozásánál fekszik, a Kis-Nyitra patak partján, Érsekújvártól 24 km-re északra, Nyitrától 17 km-re délre, Verebélytől 18 km-re délnyugatra. Elődközségei, Nyitranagykér és Nyitrakiskér teljesen egybeépültek. A községen áthalad a 64-es főút Érsekújvárt és Nyitrát összekötő szakasza, megállóhely a Nyitra-Érsekújvár vasútvonalon. Délről Komjáti, nyugatról Dögös, északnyugatról Tarány, északról Berencs, északkeletről Nagycétény, keletről pedig Nyitraszőlős községekkel határos. Keleti határának egy részét a Nyitra-folyó alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1942-ben alakult Nyitranagykér és Nyitrakiskér kisközségek egyesítésével. Elődközségei (Nagykér nagyközségként, Kiskér kisközségként) 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is az Ěrsekújvári járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. Bővebben

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, szigetszerűen szlováklakta települések közé ékelődve, a zoboraljai magyar nyelvsziget legdélebbi községe. Elődközségeinek 1910-ben 2188, 1921-ben 2390, 1939-ben pedig 2764, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. A község 1980-ban volt a legnépesebb, ekkor 3562 lakosa volt, azóta folyamatos a csökkenés, melynek mértéke 1991-2011 között 12,5 % volt. Bővebben

Történelem

Már a 11. században állt Szent Kelemen tiszteletére szentelt temploma, mely a tatárjárás idején pusztulhatott el. A települést 1113-ban Könyves Kálmán király oklevelében Keer néven említik először. 1156-ban Ker, 1222-ben Ker, 1269-ben Keer alakban említik az oklevelek. Neve a magyar Kér törzsnévből származik, amelynek szállásterülete lehetett. Első birtokosa a zobori bencés apátság volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint óvoda működik. Szőlőtermesztéséről és bortermeléséről ismert. Római katolikus temploma 13. századi alapokon épült 1734-ben. Szentháromságnak szentelt kápolnáját 1793-ban emelték barokk stílusban. Gazdag régészeti lelőhely, a faluban az 1956–57-ben végzett ásatások során 2. századi római őrállomás maradványait és egy 10–11. századi magyar köznépi temető 26 sírját tárták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Kér, vagy Apáti Kér, Nagy Kér. Két magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Komjáti, és Czétény között, Nyitra folyó vize mellett. Kis Kér, Nagy Kérnek filiája, a’ faluk együtt fekszenek; de határjaik külömbözők, ’s Kis Kért tsupán az Érsek’ Nemesei lakják, határbéli földgyeik jó termékenységűek, legelőjők, réttyeik jók, de fájok nints, szőlő hegyek is soványas.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis- és Nagy-Kér, Nyitra m. két egymás mellett lévő magyar helység, a Nyitra bal partján, Nyitrától délre 3 órányira. Az első számlál 354 kath., a második 1158 zsidó lak. Van kath. paroch. templom. Határok első osztálybeli, bővelkedik sikeres buzával, árpával, kölessel, kukoriczával, sat.; rétjei kétszer kaszálhatók, s nagy kiterjedésüek; szarvasmarhát sokat tartanak. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Kér, nyitramenti község 1699 magyar ajku lakossal. R. kath. temploma, melynek kegyura az esztergomi érsek, nagyon régi. 1768-ban restaurálták. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1860-ban épült. A község nagyobb részét 1883-ban tűzvész pusztította. Egy 1113-ból származó összeirás szerint e község nyitrai várbirtok volt. 1848 előtt az esztergomi érsek volt a község földesura. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykér, Nyitranagykér, v. Nyitra vm. (Vel'ké Kyr , Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szűz Mária tit-ra sztelték. 1671: alapították újra. Mai Szt Kereszt felmagasztalása-tp-át 1768: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m., szl. - Filiája 1917: Kiskés. - Lakói 1991: 2376 m. (69,11%), össz. 3438; 2001: 2051 m. (64,29%), össz. 3190. ** Némethy 1894:180. - Gerecze II:563. - Schem. Strig. 1917:85.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nyitranagykér. Már 1113-ban fennállt a község. Ekkor a nyitrai várhoz tartozott, számos más községgel együtt. Nagykér földesura régi időktől fogva az esztergomi érsekség, mely kegyúri fennhatóságot is gyakorolt az itteni kath. egyház felett. Igen regi 3 róm. kath. templom is, amelyet 1763-ban építettek újjá. 1883-ban nagy tűzvész pusztított a községben. A község területe 291 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2470. Nyitrakiskér. A község területe 295 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 294.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nyitranagykér kk. érsekújvári járás. 1113-ban nyitrai várbirtok. Területe: 3.869 kh. Lakosság: 2.475. Ebből magy.: 2.353, szlovák:89. Magy. beszél: 2.411. Vallás szerint: r. k. 2.341, ref. 1, ev. 1, izr. 132. Fb. I. 2, II. 7, III. 410. Népsűrűség: 111.2. Lakóház: 476. Községi bíró: Száraz Ferenc. R. k. népiskola. Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület, Kalot, Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Bővebben