Nagykapos

Ld. Nagykapos

Közigazgatás

Ld. Nagykapos

Népesség

Ld. Nagykapos

Történelem

Ld. Nagykapos

Mai jelentősége

Ld. Nagykapos

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPOS. Kis, és Nagy Kapos. Két magyar faluk Ungvár Várm. földes Urak a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Csicserhez nem meszsze, mellynek filiáji, földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök bőven, makkoltatások hasznos, a’ sertés hús itten igen oltsó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kapos (Nagy), Ungh v. magyar m. v., Kis-Kapos szomszédságában: 231 római, 30 g. kath., 814 ref., 34 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, sok urasági épülettel, számos nemes lakossal. Határa róna, s igen termékeny, szénája bőséggel; körülötte több apró tavak találtatnak, mellyek közt legnagyobb az Ortói. Makkos erdeje derék. F. u. a jászói prépostság.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ennek a vidéknek fő helye az egy községet tevő Kis- és Nagy-Kapos mezőváros az egészen hozzá épűlt Csepely faluval. A megyei életben Nagy-Kapos kiváló szerepet vitt, s egykor a megye karai és rendei legtöbbször itt tartották a tisztújító székeket és közgyűléseket. A vallási villongások idején nagy táborjárások színhelye volt Nagy-Kapos. Így 1684-ben Thököly Imre fejedelem jelenlétében volt itt közgyűlés és tisztújító szék. Nagy-Kapossal kapcsolatos nevezetes mozzanat az is, hogy Thököly Imre, midőn Zrinyi Ilonával, I. Rákóczy Ferencz hős lelkű özvegyével egybekelendő volt és Budáról Munkácsra útazott, Nagy-Kaposon fogadta azt a fényes násznépet, melylyel jegyese, Zrinyi Ilona, magával víve kis fiát, II. Rákóczy Ferenczet is, Munkácsról elébe ment. Nagy-Kapos ma járási székhely. Itt született Erdélyi János jeles költőnk, kinek emlékét a nagy-kaposi református templom falába illesztett fölíratos kőtáblával örökítették meg. A leleszi premontrei prépostságnak Kis-Kaposon szép mintagazdasága van.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykapos, v. Ung vm. (Vel'ké Kapušany, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm-ben. - Vsz. 1180: a leleszi prépostság birtoka. II. Endre kir. 1214-i birtokmegerősítő okl-ében is szerepel a helység neve. 1332-37: Copus, Kopus. 1400: Eghazus-Kapus, 1414: Kápolnás-Kapus. 1417: mezőváros. 1427: 80 porta Drugeth-birtok, 19 porta a leleszi konventé. 1480: országos vásárai is voltak. 1493: isk-t nyitottak. 1530 k. a Homonnay testvérek Losonczy Antallal együtt elfoglalták a várost, és tp-át minden egyh. felszereléstől megfosztották. Ferdinánd kir. ebben az ügyben Seredy Gáspárt bízta meg, hogy a leleszi konventnek visszaadja ~t. A 16. sz. elején vm. székhely törvénykezési házzal. 1550: Nagh-Kapos a leleszi préposté 20, 1555: 15, 1556: 10 portával. 1562: Vékey Ferenc foglalta el rend birtokát. 1567: 4 egész, 14 feles jobbágyporta és 12 zsellércsalád a népessége. 1600: 66 házzal adóztak. 1567: Vékey Ferenc Swendy Lázárnak zálogosította el, utóbb a kir. váltotta vissza és a leleszi konventnek adta. II. József cs. a kir. kamarának adta. - 1815: Zazius András prép. Szt Júdás és Simon-tp-ot építtetett, ~ Csicser filiájából a leleszi prép. által ellátott pléb. lett. Harangjait 99 és 5 cm átm. 1923: Egri Ferenc öntötte Kisgejőcön. - Plébánosai premontreiek: 1815-től Klosznek Ambrus, Kovács Imre, Tresh Ferenc, Dudics Benedek, Zavadszky József, Hollósi Boldizsár, Szepessy Miksa, Neviczky János, Káda Ernő, Madarassy Lipó, Szepessy Géza, Polányi Endre; 1900-tól Tóth Lőrinc, Mécs László, Stefancsik Konrád, Lukovics Gellért, Szabadka Medárd, Majtényi Dezső, Borbély Béla, Kocska Antal, Józsa László, Kocska Antal, Majancsik Ferenc, Józsicsko Béla, Gábor Bertalan. - Lakói 1869: össz. 1155; 1900: össz. 1523; 1920: 2148; 1940: 2613 m., 6 ném., 52 szl., 47 rutén, 4 egyéb anyanyelvű; 1091 r.k., 370 g.k., 782 ref., 8 ev., 470 izr., 1 egyéb vall., össz. 2722; 1991: 4200 r.k., 888 g.k., 141 g.kel., 412 ev., 1576 ref., 647 hitetlen, 134 egyéb vall., 1432 közömbös, össz. 9430, ebből 6007 m. (63,8%); 2001: 5561 m. (56,98%), össz. 9760. Merli Rudolf Schem. Cass. 2000:60. (lakói 2000: 4200 r.k., össz. 9430) - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykapos. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 4739 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2722.