Nagykapos

Ld. Nagykapos

Közigazgatás

Ld. Nagykapos

Népesség

Ld. Nagykapos

Történelem

Ld. Nagykapos

Mai jelentősége

Ld. Nagykapos

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPOS. Kis, és Nagy Kapos. Két magyar faluk Ungvár Várm. földes Urak a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Csicserhez nem meszsze, mellynek filiáji, földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök bőven, makkoltatások hasznos, a’ sertés hús itten igen oltsó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kapos (Nagy), Ungh v. magyar m. v., Kis-Kapos szomszédságában: 231 római, 30 g. kath., 814 ref., 34 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, sok urasági épülettel, számos nemes lakossal. Határa róna, s igen termékeny, szénája bőséggel; körülötte több apró tavak találtatnak, mellyek közt legnagyobb az Ortói. Makkos erdeje derék. F. u. a jászói prépostság.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ennek a vidéknek fő helye az egy községet tevő Kis- és Nagy-Kapos mezőváros az egészen hozzá épűlt Csepely faluval. A megyei életben Nagy-Kapos kiváló szerepet vitt, s egykor a megye karai és rendei legtöbbször itt tartották a tisztújító székeket és közgyűléseket. A vallási villongások idején nagy táborjárások színhelye volt Nagy-Kapos. Így 1684-ben Thököly Imre fejedelem jelenlétében volt itt közgyűlés és tisztújító szék. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykapos, v. Ung vm. (Vel'ké Kapušany, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm-ben. - Vsz. 1180: a leleszi prépostság birtoka. II. Endre kir. 1214-i birtokmegerősítő okl-ében is szerepel a helység neve. 1332-37: Copus, Kopus. 1400: Eghazus-Kapus, 1414: Kápolnás-Kapus. 1417: mezőváros. 1427: 80 porta Drugeth-birtok, 19 porta a leleszi konventé. 1480: országos vásárai is voltak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagykapos. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 4739 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2722.