Ungcsepely

Nagykapos belterületének keleti részét alkotja. Az egykori Ungcsepely község már a 20. század elejére teljesen egybeépült a tőle nyugatra fekvő Nagykapossal és Kiskapossal.

Közigazgatás

1914-ig önálló (Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozó) község, ekkor Nagykaposhoz csatolták. 3,87 km²-es területét (1910) beolvaszották Nagykapos kataszterébe.

Népesség

1880-ban 298, 1910-ben pedig 456, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt.

Történelem

Csepelyről az első írásos emlék 1214-ből való, Csepely (Chepel) néven. Csepely (Ungcsepely) családi birtokként jött létre, első tulajdonosa a Mokcsayak voltak. A családi birtokot fokozatosan felosztották, és kisnemesek tulajdonába került. A Drugeth nemzetség szerzett nagyobb birtokrészt, szép kastélyt építettek, amit a 20. század elején lebontottak. Református község volt, első temploma fából épült. A 18. század végén kőtemplom állt itt, 1869-ben tornyot is kapott. Miután 1944-ben bombatalálat érte, lebontották. A község 1907-ben az Ungcsepely hivatalos nevet kapta, 1914-ben pedig Nagykaposhoz csatolták.

Mai jelentősége

Ld. Nagykapos

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSEPELY. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik nem meszsze Latortza vizétöl, Kaposhoz 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csepely, magyar falu, Ungh vgyében, N.-Kaposhoz 1/4 órányira: 57 r., 19 g. kath., 238 ref., 43 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. F. u. többen.