Lég

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől 14 km-re északnyugatra, Somorjától 13 km-re északkeletre, Pozsonytól 36 km-re délkeletre fekszik. Léget érinti a Dunaszerdahelyt Pozsonnyal összekötő 572-es országút, mellékutak kötik össze Sárosfával (5 km), Nagypakával (5 km), Olgyával (5 km) és Illésházával (10 km). Nyugatról Olgya és Béke, délnyugatról Nagypaka és Macháza, délről Sárosfa és Gelle, keletről Lögérpatony, északról pedig Sárrét, Vittény, Illésháza és Csenke községekkel határos. A község területén keresztülhalad a Komárom-Pozsony vasútvonal, vasúti megállóhelye Kolónia településrészen van, a község központjától 2,5 km-re délre.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Kislég, Nagylég és Szász községek egyesítésével, majd 1960-ban Előpatonyt is hozzá csatolták, így alakult ki mai területe. 1920 előtt valamennyi elődközsége Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1920-1960 között Csehszlovákia Somorjai járásához tartoztak, majd 1960-tól immár az egyesült Lég község a kibővített Dunaszerdahelyi járás része lett. Bővebben

Népesség

1921-ben elődközségeiben összesen 1623-an éltek, 1939-ben már 1837-en. Az azóta eltelt 70 évben tovább növekedett népessége, 1991-2011 között 18 %-kal, ennek nagyobb része azonban a kilencvenes évekre esett, az ezredforduló után lassult a növekedés. A korábban csaknem teljesen magyarlakta falvakba 1926-ban telepítettek ide először szlovákokat (Nagylég-Kondorospuszta), majd a második világháború utáni belső telepítésekkel folytatódott az etnikai szerkezet megváltoztatása, a rendszerváltáskor már a lakosság 1/5-ét szlovákok alkották. Bővebben

Történelem

A település nevével írott forrásban először Miklós ispán aludvarbíró 1239. március 6-án kiadott oklevelében találkozunk. A falura vonatkozólag további adatot IV. Béla király 1269-ben keltezett oklevelében találunk, viszont igazán figyelemreméltó adatokat első ízben IV. (Kun) László 1287. március 2-i oklevele nyújt számunkra. Kisléget külön egy 1311. Bővebben

Mai jelentősége

A község magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával, szociális és beteggondozó központtal rendelkezik. Az 1930-ban emelt historizáló stílusú Benyovszky-kastélyban 1956-tól a pozsonypüspöki kórház kihelyezett részlege működött, 1991-től az egészségügyi minisztérium üdülési központja lett. A kastélyhoz tartozó park védett természeti emlék. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Lég. Két magyar falu Posony Várm. földes Ura több Uraságok, lakosaik katolikusok, Kis Lég, Nagy Légnek filiája, fekszenek egy más mellett, Nagy Pkának szomszédságában, szántó fölekből, legelőkből, rétekből veszik jövedelmeiket, tsekélyebb határja van Kis Légnek. SZÁSZ. Nemes Magyar falu Pozsony Várm. földes Urai Benefai Bacsák, és több Uraságok, lakosai katolikusok, régi kastély formára épűltt lakó háza van itten Bacsák Uraságnak; fekszik n. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Légh (Kis), magyar falu, Poson vmegyében, a pesti országutban, Posontól 4 órányira: 288 kath., 3 ref., 4 zsidó lak. Határa a legtermékenyebbnek tartatik. Egyébiránt rétje kevés; erdeje sincs. F. u. a Kisléghy fam. Ut. posta Somorja. Légh (Nagy), magyar falu, Pozson vmegyében, mindjárt Kis-Légh mellett: 578 kath., 6 evang., 14 zsidó lak., kath. paroch. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagylég, a pozsony-komáromi helyi érdekű vasútvonal mentén fekszik. Kisközség 77 házzal és 523 róm. kath. vallású magyar lakossal. E községet 1239-ben említik először az egykorú iratok. A pozsonyi vár tartozéka volt és lakosai később nemesi előjogokat élveztek. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5, Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. 1694-ben Szüllő Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagylég, v. Pozsony vm. (Veľký Lég, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1328: már létezett. Tp-ának tit-át 1390: Szt Özsébre változtatták. Nagy paka filiájából 1809: alapították újra. Mai Árpádházi Szt Erzsébet-tp-át 1731: építették. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Előpatony, Kislég, Szász. Közig-ilag Léghez csatolták. - Lakói 1940: 1689 r.k., 14 ev., 17 ref., 12 izr., össz. 1732. ** Némethy 1894:183. - Pozsony vm. 1895:94. - Gerecze II:662. (tp. 1679) - Schem. Strig. 1917:156.

B Benyovszky Rudolf G Gyökeres György K Krocsány Dezső P Petőcz György - Presinszky Lajos R Reichentál Ferenc - Rimanóczi Géza S Szitási Ferenc Ü Ürge Mária