Ekecs

A község a Kisalföldön, az Alsó-Csallóközben fekszik, Nagymegyertől 5 km-re északkeletre, Komáromtól 34 km-re északnyugatra, Gútától 21 km-re délnyugatra. Ekecs és Apácaszakállas, a két elődközség mára teljesen egybeépült. Az 561-es főút áthalad a községen és Nagymegyer, valamint Galánta (39 km) felé teremt összeköttetést. Gúta és Alistál (9 km) felé mellékutak vezetnek. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vasútvonalon. Délnyugatról Nagymegyer, nyugatról Alistál, északnyugatról Nyárasd, északkeletről Gúta, keletről Lakszakállas és Szilas községekkel határos. Északnyugati határát Komárom és Pozsony vármegyék történelmi határa, az Úti-csatorna (Határmenti-csatorna) alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához tartozó község. 1976-ban alakult Ekecs és Apácaszakállas községek egyesítésével. Elődközségei nagyközségként 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1920-1949 között a Komáromi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoztak. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). A község 2 kataszteri területre és 3 településrészre (Apácaszakállas, Ekecs, Béle) oszlik. Kataszteri területei: Ekecs (37,42 km²) és Apácaszakállas (26,01 km²). A Dunaszerdahelyi járás legnagyobb területű községe.

Népesség

A két elődközségnek 1939-ben 3510 lakosa volt. Népességszáma a 20. század második felében viszonylag stabil maradt, 3500-4000 között ingadozott, a maximumot 1970-ben érte el (3995 fő). Bős után a járás második legnépesebb községe. Az 1990-es évekre még enyhe népességgyarapodás a jellemző, 2001-2011 között már 3,4%-os fogyás figyelhető meg. A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya bár növekszik, még mindig alacsonynak számít (7,5 %), bár a községbe (Aszódpusztára és Túzokpusztára) már a két világháború közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során is költöztek szlovák telepesek. A községben roma kisebbség is él (5,4 %). A lakosság 56,7 %-a római katolikus, 30 %-a református vallású, Ekecs katolikus, Apácaszakállas református többségű.

Történelem

A komáromi vár tartozékaként említik 1268-ban, de 1349-ben már az esztergomi érsekségnek is volt benne része. Az ekecsiek jelentős kiváltságokat élveztek, csak halbeszolgáltatással és eszközkészítéssel tartoztak a komáromi várnak. 1460-ban a nyúlszigeti klarissza apácák is birtokosai voltak, és 1576-ban az addigra a törökvész elől Nagyszombatba menekült apácák az ekecsiekkel pereskedtek a Szárcsaölve és Foló nevű vizek fölött. Később a Zichyeké lett, de a falu nemes lakosai, akiket I. Ferdinánd 1550-ben megerősített kiváltságaikban, nem akarták fizetni az úrbért, és elköltöztek. A Zichyek tót lakosságot telepítettek ide, akik a kora újkor folyamán teljesen elmagyarosodtak. Ekecs 1822-ben majdnem teljesen leégett, lakosait ideiglenesen az apácaszakállasiak fogadták be. Kiváló termőföldjén búzát, árpát, zabot, kukoricát, lent és krumplit termesztettek, a 19. században, a Zichy uradalom nevezetes volt birkatenyészetéről. A község lakói mindemellett, elsősorban dunai és kis-dunai halászatból éltek. A község határában 1848-ban a császáriak és a magyarok között ütközet volt. Tűzvész is gyakran pusztította a községet. A 20. század elején a Kálnoky család csicsói uradalmához tartozott. Lakosai hitelszövetkezetet tartottak fenn, és már ekkor volt postája, távíró- és vasútállomása. Régóta hozzá tartozik Túzokpuszta, valamint az 1947 óta külön településrészt alkotó Bélepuszta, és Ekecs határában feküdt hajdan Bolár elpusztult falu is, mely 1268-ban még említve van, de azután nyoma vész. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban. Ezután a csehszlovák földreform keretében szlovák kolonista családokkal telepítették be a tanyavilágot, akik kiterjedt birtokokat kaptak itt a magyaroktól beállamosított földekből. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Ekecset Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. Az etnikai szerkezet a háború utáni kitelepítések és magyarüldözések ellenére sem módosult számottevően. 1976-ban egyesítették Ekecset Apácaszakállassal, és mára a két falu csaknem egybeépült. A szocializmus alatt a mezőgazdaság volt a húzóágazat. A község 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és két óvoda, valamint szellemi sérülteknek fenntartott alapiskola és szakmunkásképző működik. A kultúrházban könyvtár működik. Az apácaszakállasi kastélyban mentálisan sérült gyerekek szociális otthonát létesítették 1953-ban. Az ekecsi Szent Vendel r.k. templom 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban, az ekecsi református templom 1820-ban, az apácaszakállasi pedig 1784-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EKECS. Magyar, és tót falu Komárom Vármegyében, földes Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Megyer; és Csicsó mellett, 1787dik nyertek Lelki Tanítót, nádassa, ’s legelője elég, réttye saját hasznára meglehetős, eladásra jó alkalmatossága, ’s ambár a’ víz néha járja határját, mindazáltal jó tulajdonságai szerént, első Osztálybéli. SZAKÁLLOS. Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ekecs, magyar falu, Komárom vmgyében, a Csallóközben, a pozsoni országutban, Komáromhoz 3 3/4 mfdnyire. Határos Bélle pozsonmegyei pusztával s Nyárasddal, lábbal a kis Dunára dül. Kiterjedése 7034 5/8 h., mellyből 65 1/8 h. beltelek, 2274 hold szántó, 1909 h. kaszálló, 1 4/8 h. erdő, 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség, 2463 6/8 hold legelő, 70 1/8 h. haszonvehetlen. E területből a volt jobbágyság 106 4/8 telek után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 hold kaszállót. Földje porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rétje első osztálybeli. Buza, árpa, zab, tengeri, burgonya és len leginkább vettetik. A lakosok a szarvasmarha- és lótenyésztést nagy kiterjedésben üzik; az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r. kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját anyatemplommal birnak. Hajdan a komáromi vár uradalmához tartozott, s most birja gr. Zichy István. Apácza-Szakálas, magyar falu, Komárom vmegyében, a Csalóközben, Komáromhoz 4 mfd., a posoni országut mellett. Nevét hajdani birtokosától a posoni sz. Klára szűzektől vette. Határa 4839 8/16 hold, u. m. 1324 hold szántóföld, 1564 h. kaszálló, 1791 hold legelő, 100 h. mocsár, 59 hold beltelek. Ebből urbéri szántóföld 341, rét 291, legelő 378 hold. Az Öllös nemes család curiája 230 hold, a többi gr. Eszterházy Vinczenő birtoka, kinek itt szép gazdasága van. Földje igen jó, tisztabuzát, kukoriczát, burgonyát, czukorrépát gazdagon terem. Vize a Folyó, melly hallal bővelkedik, s vizét télen és tavaszszal a posonmegyei fakadás és forrásos helyekről veszi, s a komáromi Csalóközt e folyóéren önti el az árviz. Az uraságnak van gulyája és 3000 nemes birkája. Lakja 560 reform., 139 kath., 20 zsidó. Ref. anyatemplom, urasági tisztlak, magtár, s egy olajütő, melly 2000 for. jövedelmet hajt az uraságnak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ekecs, magyar nagyközség a csallóközi síkságon. Házainak száma 240, lakosaié 1485. Vallásuk róm. kath., ref. és ág. ev., azonban a róm. katholikusok vannak közöttük a legtöbben, s nemcsak nekik, hanem a reformátusoknak is van itt templomuk, mely 1822-ben épült, a katholikus templomot pedig 1789-ben építették. E község 1268-ban a komáromi vár tartozéka volt, de 1349-ben (possessio Eketh) az esztergomi érsekségnek is volt benne része. 1422-ben már a mai alakjában csendül meg a neve, az akkori írásmód szerint Ekech alakban. 1460-ban a nyulszigeti apáczák is birtokosai és 1576-ban az apáczák az ekecsiekkel némely részek hovatartozandósága fölött perlekednek. Később a Zichyeké lett, de a nemes lakosok az urbért nem akarván elvállalni, elhagyták a községet, minek következtében a Zichyek tótokat telepítették ide, kiknek utódai azonban ma már teljesen magyarok. Most a csicsói uradalomhoz tartozik, melynek birtokosa ifj. gróf Kálnoky Hugó. A község határában 1848-ban a császáriak és a magyarok között ütközet volt. Tűzvész is gyakran pusztította a községet. Az utolsó nagyobb tűzeset 1904-ben volt. Lakosai hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört alakítottak. Van postája, távíró- és vasúti állomása. Ide tartoznak Aszód, Búcsuházi és Túzok puszták. Aszód puszta 1268-ban Ozu néven már szerepel. 1460-ban vámos hely és neve Alsó-Azolcznak hangzik. 1595-ben komáromi várbirtok és már mai nevét viseli. Később szintén a Zichyek lettek az urai. Ekecs határában feküdt hajdan Bolár elpusztult falu is, mely 1268-ban még említve van, de azután nyoma vész. Apáczaszakállas, magyar nagyközség, a csallóközi síkságon fekszik. Első okleveles említésével már 1221-ben találkozunk. 1267-ben Zalánk-Szakállas néven, komáromi várbirtok volt, melyet Erzsébet királyné a nyulszigeti apáczáknak adományoz. Ez időtájt két villa Zakalus van, az előbbin kívül a mai Bálványszakállas. Volt még harmadik ilyen nevű község is, Egyházas jelzővel, mely a mai Túriszakállasnak felel meg. Apáczaszakállas az 1268-iki oklevélben villa superior Zakalus, vagyis Felsőszakállas alakban van említve, IV. Lászlónak egyik oklevélben pedig Zalonta-Zakalos néven fordul elő. 1347-ben már vámos hely. Ezidőtájt Danch fiai tartanak igényt némely részeire. 1553-ban Felpéczy Ferencz és Szentpétery János a birtokosai. Nagyobb része később az Esterházyak kezére került és a mult század első felében, az Esterházyakon kívül, még a Végh és az Ollós családok és birtokosai voltak. Most Lóránt Leónak van itt nagyobb birtoka és újabban épített kényelmes, szép kastélya. A községbeli református templom 1770 körül épült. Ide tartoznak Nagyszeg puszta, Bibiczvár, Gólyás és Nyestek majorok. A hajóútháti dűlő onnan vette nevét, hogy mielőtt a védtöltéseket emelték volna, áradások alkalmával arrafelé jártak hajón a községbeliek. E község szomszédságában feküdt hajdan Berény elpusztult falu, mely 1268-ban Beryn alakban van említve. Ugyancsak itt volt valahol az 1249-ben említett Istál, vagy Staul helység is. Apáczaszakállas házainak száma 173, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosaié pedig 974. Postája, távírója és vasúti állomása Ekecs.

Magyar Katolikus Lexikon

Ekecs, v. Komárom vm. (Okoč, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. komáromi esp. ker-ében. - 1268: Ekech. 1810: alapították. Tp-át 1789: Szt Vendel tiszt. sztelték. Kegyura 1880: gr. Waldstein-Wartenberg János. - Filiái 1917: Alsógellér, Apácaszakállas, Felsőgellér, Lakszakállas, Szilas, Turiszakállas. - Lakói 1840: 459 r.k., 370 ref., 6 izr., össz. 835; 1910: 948 r.k., 1 ág. ev., 549 ref., 46 izr., össz. 1544; 1940: 1413 r.k., 3 ev., 610 ref., 8 izr., össz. 2034, 1970: össz. 2673, 94,2%-a m.; 1991: össz. 3597, m. 3452 (95,97%); 2001: össz. 3804, m. 3520 (92,53%). ** Némethy 1894:81. - Gerecze II:446. - Schem. Strig. 1917:75.