Nagylég

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 14 km-re északnyugatra, Somorjától 13 km-re északkeletre, Pozsonytól 36 km-re délkeletre fekszik az 572-es út mentén. Teljesen egybeépült Kisléggel, vele együtt alkotja a község központi részét.

Közigazgatás

1940-ig önálló község, azóta Lég egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, annak megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Területe jelenleg 11,23 km² (a községterület 44,2 %-a) 1951-ben területének 1/3-át (korábban 16,95 km²) az újonnan alakult Vittény és Sárrét községekhez csatolták.

Népesség

1939-ben 651, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-re népessége háromnegyedével nőtt, 1087-en éltek itt, a község összlakosságának 43,1 %-a. Nagylég a legnépesebb a község településrészei közül.

Történelem

Lég falut Pozsony várának tartozékaként 1239-ben Legu alakban említik először. 1250-ben Leeg, 1269-ben Leg alakban szerepel az írott forrásokban. 1328-ban Leeg alakban említi oklevél, ekkor már állt a falu régi temploma. 1396-ban Leeg alias Legendorf, 1398-ban Naglegh, 1476-ban Legnicz néven szerepel. 1553-ban a Sárkány és Zomor családok rendelkeznek itt öt, illetve három portával. A 17. század végén a Szüllő család a legnagyobb birtokos a községben. A 19. század elején Benyovszky Lajos grófnak, valamint Petőcz és a Bacsák családnak voltak itt nagyobb birtokai. 1828-ban Nagylég 84 házában 608 lakos élt. 1910-ben 554, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1940-ben Kislég és Szász községekkel Lég néven egyesítették.

Mai jelentősége

A község központi része, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda, valamint a Benyovszky-kastély és park.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Lég. Két magyar falu Posony Várm. földes Ura több Uraságok, lakosaik katolikusok, Kis Lég, Nagy Légnek filiája, fekszenek egy más mellett, Nagy Pkának szomszédságában, szántó fölekből, legelőkből, rétekből veszik jövedelmeiket, tsekélyebb határja van Kis Légnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Légh (Nagy), magyar falu, Pozson vmegyében, mindjárt Kis-Légh mellett: 578 kath., 6 evang., 14 zsidó lak., kath. paroch. templommal, s a földes-uraságok csinos lakházaival, és kényeivel. Határja ennek is termékeny és tágas, ugy hogy a kis Dunáig kinyulik. Legelője, rétjei bőven lennének, de száraz természetüek, azért kevés de jó szénát adnak; a juhtenyésztés nagy divatban van. Fája igen szüken, s csak a kis Duna mentiben. F. u. Benyovszky Péter kapitány, Peteőcz, Bacsák, s m. t. famil. Lakosai közt számos czigányok találtatnak, kik főképen muzsikálásból élnek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagylég, a pozsony-komáromi helyi érdekű vasútvonal mentén fekszik. Kisközség 77 házzal és 523 róm. kath. vallású magyar lakossal. E községet 1239-ben említik először az egykorú iratok. A pozsonyi vár tartozéka volt és lakosai később nemesi előjogokat élveztek. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5, Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. 1694-ben Szüllő Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. A Szüllő család még a XIX. század elején is birtokos itt; ekkor ugyanis Szüllő Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. Ma Benyovszky Lajosnak és Petőcz Gábornak van itt nagyobb birtoka, de a mult század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. A plébánia alapítása 1328-ig vezethető vissza; mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le, de az építkezést csak halála után fejezték be. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták, mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka, utána pedig Sellyey Miklósé, a mult század elején Benyovszky Péteré. Ide tartoznak még Alsótőse, Felsőtőse és Nagyhegy tanyák, Elina, Gálház és Hétmány csőszház. Dűlő nevei közül az Igriczés, a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentőséggel látszanak bírni. Van itt posta, távíró és vasúti állomás.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagylég, v. Pozsony vm. (Velľký Lég, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1328: már létezett. Tp-ának tit-át 1390: Szt Özsébre változtatták. Nagy paka filiájából 1809: alapították újra. Mai Árpádházi Szt Erzsébet-tp-át 1731: építették. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Előpatony, Kislég, Szász. Közig-ilag Léghez csatolták. - Lakói 1940: 1689 r.k., 14 ev., 17 ref., 12 izr., össz. 1732. ** Némethy 1894:183. - Pozsony vm. 1895:94. - Gerecze II:662. (tp. 1679) - Schem. Strig. 1917:156.