Előpatony

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Lég központjától 3 km-re keletre, Lögérpatony tőszomszédságában található. Egybeépült Lögérpatonnyal. 800 méteres elágazás köti össze az 572-es (Dunaszerdahely-Pozsony) főúttal.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Lég egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, annak megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1951-ben, Sárrét önállósulásával területének (1939-ben még 8,56 km²) több mint a felét elveszítette. Jelenlegi területe 3,73 km², Lég község teljes területének 14,7 %-a.

Népesség

1939-ben még 294, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-re népessége ennek egyharmadára csökkent, 95-en éltek itt, a község összlakosságának 3,8 %-a. Előpatony Lég legkisebb népességű településrésze.

Történelem

Nevével először egy 1435-ben kelt oklevélben találkozunk Elewpathon alakban. További megjelenési formái: 1773-ban Elő-Patony, 1927-ben Predná Potôň, 1948-ban Masníkovo. 1489-ben részben az éberhardi uradalomé, részben a Szentgyörgyi és Bazini gróf a földesura. Az 1553. évi portális összeírásban Leeghy István 7, Mérey Mihály és a Sárkány család 2-2, Bakits Péter és Tóth Tamás 1-1 portával van bejegyezve. 1608-ban Léghi István fia, Simon itteni birtokrészét nejének, Zsófiának adományozta, 1802-ben Szüllő Zsigmond itteni birtokát elzálogosította Gálfi Péternek. A 19. században és a 20. század elején a Petőcz, a Várady, a Benyovszky és a Bacsák családok voltak a birtokosai. 1828-ban 30 házában 225 lakos élt. 1960-ban Lég községhez csatolták.

Mai jelentősége

Ld. Lég

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Elő Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Légnek szomszédságában, mellynek filiája, határja két fordúlóra van osztva, ’s jól termő, legelője hasznos, réttyei jók, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Elő), magyar falu, Poson vgyében, N.-Légh mellett: 197 kath., 14 ref., 7 zsidó lak. Peteőcz Antalnő csinos lakházával, termékeny szántóföldekkel. F. u. Peteőcz, Benyovszky, Bacsák nemzetségek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Előpatony, magyar kisközség a Felső-Csallóközben, 38 házzal és 285, róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagylég. E község mai nevén csak 1498 és 1510 között van először említve, mint a Bazini és Szentgyörgyi Péter birtoka és Éberhard várának tartozéka. Az 1553-iki portális összeírásban hét birtokosa szerepel, a kik közül Bakith Péternek 1, Mérey Mihálynak 2, Leeghy Istvánnak 7, Literáti Ferencznek 1, Tóth Tamásnak és a Sárkány családnak 2 portája fizet adót. 1608-ban Léghi István fia Simon, itteni birtokrészét nejének, Zsófiának adományozta. 1802-ben Szüllő Zsigmond itteni birtokát elzálogosítja Gálfi Péternek. A mult század elején a Petőcz, Várady, a Benyovszky és a Bacsák család voltak a birtokosai és ma is Benyovszky Lajosnak, Bacsák Pálnak, Zsigmondnak s Istvánnak és Petőcz Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Ide tartozik Sárrét puszta. A községnek nincsen temploma.