Nagycétény

A község a Kisalföld északi peremén, az Alsó-Nyitramente kistájon, a Nyitra jobb partján fekszik, Nyitrától 15 km-re délkeletre, Nagysuránytól 20 km-re északra, Verebélytől 11 km-re délnyugatra. Keresztülhalad rajta a Nyitra bal partja mentén haladó, Nyitrát Zsitvafödémessel (15 km) összekötő mellékút, szintén mellékút köti össze Nemespannon (3 km) keresztül Verebéllyel. Nyugatról Berencs, északnyugatról Nyitracsehi és Kiscétény, északról Lapásgyarmat, keletről Nemespann, délről Nyitraszőlős, délnyugatról pedig Nagykér községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területƒű) Nyitrai járáshoz. Bár az első bécsi döntés Szlovákiának ítélte, határkorrekció révén 1939. március 15-én Magyarországhoz került és tartozott 1945-ig (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

A magyar többségét ma is őrző község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a zoboralji magyar nyelvsziget déli részén. 1910-ben 1686, 1921-ben 1664, 1939-ben pedig 1952, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 14,7 % volt. 1991-2011 között népessége 12,8 %-al csökkent (1841-ről 1604-re), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (14,5 %-ról 29,5 %-ra), de a lakosság több mint kétharmadát (69,1 %) ma is a magyar nemzetiségűek alkotják. A lakosság túlnyomó többsége (94,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település első írásos említése 1239-ben történik, Cheten alakban. Később az esztergomi érsek birtokaként ismert, plébániát a 14. század első harmadában összeírt pápai tizedjegyzékben említik. A 15. században előbb Luxemburgi Zsigmond több más faluval együtt lefoglalta, majd újra az esztergomi érseké lett. 1477-ben Cétényi Jakab érseki nemest és Cétényi Ulrik bírót említik itt. Bővebben

Mai jelentősége

A község szőlőtermesztéséről és boráról híres évszázadok óta, borászati üzem is található itt. Nagycétényben magyar tannyelvű alapiskola (mely Zoboralja legnagyobb magyar alapiskolája) és szlovák óvoda működik. Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1307-ben épült gótikus stílusban, mai alakját 1776-ban nyerte el. A Szent Orbán-kápolna késő barokk stílusban épült 1766-ban. Kadarka néven férfi- és Kútyika néven női éneklőcsoport is működik itt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Czétény, Nagy Czétén. Két egymáshoz közel lévő faluk Nyitra Vármegyében, birtokos Ura az Esztergomi Érsekség, fekszenek Báb Családhoz közel, Czétény folyó vize mellett, a’ mellynek ki áradásától gyakran kárt vallanak, réttyei igen jók, a’ Czétényi borok leg nagyobb ditséretet érdemelnek ennek a’ környéknek borai között. Meg van benne a’ jó bornak mind a’ három tulajdonsága: t. i. jó szinű, jó illatú, jó izű kivált ha ó, és régi. Határjok meglehetős termékenységű, fájok mind a’ kétféle lévén, a’ második Osztályba tétettek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis- és Nagy-Czétény, két egymáshoz közel lévő magyar helység, Nyitra vmegyében, Nyitrától délkeletre 1 3/4 órányira. Az első 254 kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 856 kath., 12 zsidó. – Határa mindkettőnek róna, és igen termékeny, rétei igen tágasak s kövérek; erdeje nincs; legelője elég. A Czétény pataka két malmot hajt. F. u. az esztergomi érsek.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

...jó asztali borok a zobori, a czetényi, a csornoki fehér borok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Czétény. Nagy-Czétény, Kis-Czéténytől délre fekvő nagy magyar község, 1587 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. A község 1894-ben teljesen leégett. Kath. temploma és plébániája igen régi. Gróf Révay Antal püspök, esztergomi kanonok jelenlétében, Konkoly László czetényi plébános alatt 1755. év augusztus 9-én történt canonica visitatióban feljegyezve olvasható, hogy: a czétényi templom Domonkos esztergomi érsek alatt 1307. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagycétény, v. Nyitra vm. (Vel'ky Cetin, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyházmegyében. Plébániái 1917: Felsőszőlős, Nagyemőke, Nagyhind, Nagylapás, Özdöge, Szentmihályúr, Vajk. - 2. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át Ker. Szt János tit-ra sztelték. Mai Sarlós Boldogasszony-tp-át 1776: építették. Anyakönyvei 1692-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagycélény. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Primásmajor. A község területe 2931 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1952.