Kaponya

A település a Bodrogköz északi részén, a Leleszt Bacskával összekötő út mentén fekszik, Lelesz központjától 2 km-re keletre.

Közigazgatás

1941-ig önálló község, azóta Lelesz két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Királyhelmeci járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1941-ben Leleszhez csatolták. Területe 6,32 km², a község területének 18,8 %-át alkotja. Bővebben

Népesség

1910-ben 164, 1921-ben 170, 1938-ban pedig 185, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 58,2 %-a volt római katolikus, 24,1 %-a görög katolikus, 14,1 %-a pedig református vallású. 2011-ben 126 állandó lakosa volt, itt élt Lelesz lakosságának 7,1 %-a.

Történelem

1287-ben említik először, Deregnyei Jakab birtokaként. Neve szláv eredetű. Az 1332 és 1337 között készült pápai tizedjegyzék szerint a Kaponyás családé, a 14. században még a leleszi apátság mellett a Radvánczi és Horkai családok a főbb birtokosai. A 16. században a Homonnai, a Reethy és Horváth családok mellett több kisebb birtokosa volt. A 17. században a Sennyei, a Nagytárkányi, az Orosz és Dombay családok, később többek között a Dőry és Tornai családok a birtokosok. Bővebben

Mai jelentősége

A településrésznek temploma nincs, csak római katolikus haranglába, a mellette álló vaskeresztet 1909-ben emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPONYA. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Szerdahélyi, Durcsák Uraságok, lakosai katolikusok, földgyei két nyomásbéli, eggyike homokos, a’ másika agyagos és jól termő, réttyei jók, ’s apró szénát teremnek bővségesen, erdője tölgyes, jó makk termű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kaponya, magyar falu, Zemplén vmegyében, Bottyánhoz 1/2 órányira: 169 római, 42 g. kath., 4 evang., 53 ref., 76 zsidó lak. Szántófölde 275 hold. F. u. Szerdahelyi, Durcsák. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kaponya, Ung vármegye határán fekszik. Magyar kisközség 179 róm. kath. vallású lakossal; házainak száma 28. Postája és távírója Lelesz, vasúti állomása Perbenyik. Első írott nyomát már 1287-ben találjuk, a mikor a Deregnyei Jakab birtoka. 1332-37 között belekerült a pápai tizedszedők jegyzékébe is. 1343-ban Kapuna Márton fia a leleszi prépostsággal egy birtokrész miatt pereskedik. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kaponya. Okleveles irott nyomára elsőnek 1287-ből bukkanunk s ez időben a Deregnyei-nemzetség birtokolja. 1343-ban a Kapuna-család a földesura s kétségtelen, hogy nevét e családtól vette. A XV. század közepén birtokos itt még a leleszi konvent, a Radvánczy- és a Horkai-család, a XVI.—XX. században pedig a Homonnaiak, Reetbayak, Szerdahelyiek, Szirmayak, ek, Helmeczyek, Tárkányiak, Dombayak, Szerdahelyiek, Szormayak, Geöczék és a Berczik-család a birtokosa. Hozzátartozik Kaponyaerdő. A község területe 1027 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 185.