Lelesz

Ld. Lelesz

Közigazgatás

Ld. Lelesz

Népesség

Ld. Lelesz

Történelem

Ld. Lelesz

Mai jelentősége

Ld. Lelesz

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LELESZ. Mező Város Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, ’s másfélék. Levéltárja nevezetesíti melly az előtt a’ Premontsrans Atyáknak Vár formára épült két emeletű gyönyörű Klastromjokban tartatott, de nagy emlékezetű II. József Tsászár által Eger Városába tétetődött, és némelly jeles Férfiaknak temető helye, fekszik Latorcza vize mellett, Ung Vármegyének szélénél, agyagos, és homokos határja két nyomásbéli, jól termő, rétje apró szénát terem, erdeje makk termő, igen nagy, ’s szép tölgyesekből álló.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lelesz, magyar m. v. Zemplén vmegyében, Ungvárhoz 4 1/2 mfdnyire: 1156 római, 150 g. kath., 196 ref. lak. Van egy régi prépostsága, nevezetes hiteles levéltárral; derék szentegyháza, mellyben sok jeles férfiak vannak eltemetve; 1050 hold termékeny szántófölde, melly részint agyagos, részint homokos; szép tölgyes erdeje. F. u. a praemonstratensisek leleszi prépostsága.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Bodrogköz éjszaki részén van Lelesz mezőváros a prémontreiek monostorával és apátságával, melyet a XII. század végén Boleszló váczi püspök alapított. A magas halmon fekvő templom eredetileg csúcsíves volt, de későbbi átalakítás kivetkőztette régi alakjából. A szép ódon monostor, melynek második emelete később épűlt, nemcsak legrégibb apátságaink egyike, hanem nevezetes azért is, mert hiteles helyeink közé tartozott és levéltára sok becses oklevelet, történelmi kincset rejt magában. Ma a prémontreiek egyik nagyobb uradalmának fő helye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lelesz, a Latorcza folyó mellett fekvő kisközség 327 házzal és 1921, kizárólag magyar, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Históriai multban gazdag, régi egyházi vagyon ez a község és a hozzátartozó falvak. A leleszi prépostságot II. Béla idejében alapította Boleszló váczi püspök, a ki a prépostságnak hatalmas birtokokat ajándékozott Zemplén és Szabolcs vármegyékbe. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Lelesz, v. Zemplén vm. (Leles, Szl.): 1. plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1142 k. alapították. Tp-át Szt Kereszt tit-ra sztelték, a mait 1356: építették. Anyakönyvei 1851-től. Kegyura 1880: a prép. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiája 1917: Bodrogmező. - Plébánosai: 1783: Pálfy László, 1822: Verbőczy István, 1864: Száraz Mihály, 1865: Argalács Márk, 1879: Soltész Bálint, 1887: Lencsés János, 1898: Vajó József, 1900: Heffler Konrád. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lelesz. Zemplén vármegye és a Bodrogköz egyik legősibb települése. Első írott nyomát 1132-ből találjuk, mikor is II. Béla király Boleszláv nevű keresztfiának hatalmas birtokot adományoz a Felvidéken. Boleszláv, vagy másként Boleszló, váci püspök korában, 1180-ban alapította a leleszi premontrei prépostságot s a prépostságnak nagykiterjedésű birtokot adományozott, többek között Királyhelmec, Nagykapus, Pólyán, Chernő, Kiskapus, Sislóc, Lakarth, Tresk, Viszoha, Szalóka, Vajdácska, Kanyár községeket. Bővebben