Szered

Szered a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, Semptével szemben, 128 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Galántától 12 km-re északra, Nagyszombattól 16 km-re délkeletre, Nyitrától 36 km-re nyugatra, Galgóctól 21 km-re délre, Vágsellyétől 21 km-re északnyugatra. Évszázadok óta fontos kereskedelmi központ, a Vág egyik fontos átkelőhelyénél. Határa sík (124-130 méteres magasságban fekszik), mintegy felerészt mezőgazdaságilag művelt terület (2010-ben a szántóföldek aránya 54,3 %, az erdőé 3,8 % volt), a beépített területek mintegy egyharmadát foglalják el. Erdőterületeit részben a Vág mentén húzódó ártéri erdők, részben a nagymácsédi határ közelében található Kis-erdő alkotják. A három, Szeredhez csatolt egykori község közül Alsó- és Középcsöpöny mára egybeolvadt a várossal (annak északi részét alkotják), a ma is különálló Felsőcsöpöny a városközponttól 4 km-re északra, az újvároskai vasút mellett található. Külterületi lakott helyei közül Hercegudvarpuszta (Nový Dvor) a városközponttól 3 km-re, Kiserdőpuszta pedig 5,5 km-re nyugatra található. A Szeredtől 2,5 km-re délkeletre fekvő Alsószerdahely csaknem teljesen egybeépült a várossal. Délkeletről Alsószerdahely, délnyugatról Nagymácséd, nyugatról Kisgeszt, Majtény és Farkashida, északnyugatról Vágkeresztúr, északról Súr, keletről pedig Szentharaszt és Sempte községekkel határos. Nagymácséddal és Farkashidával közös határának egy részét a Dernye-ér, Kisgesztével közös határát a Sárd-ér, Semptéével közös határátnak egy részét pedig a Vág alkotja. Keleti határa 1920-ig Pozsony és Nyitra vármegye határát alkotta, Nagymácséddal közös határa pedig 1939-45 között alkotott államhatárt Szlovákia és Magyarország között. Szered fontos közlekedési csomópont: az R1-es gyorsforgalmi út Nagyszombattal és Nyitrával, a 62-es főút Diószegen (12 km) keresztül Szenccel (30 km), valamint Sopornyával (8 km), a 35-ös főút Galántával, a Vág bal partján vezető 1320-as út Újvároskával (19 km), az 1332-es út pedig Kiserdőpusztával köti össze. Vasútállomása a Galántát Újvároskával összekötő fővonalon található, vasúti összeköttetéssel rendelkezik Nagyszombat felé is.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó város. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Nagyszombati járásához (1870 előtt a Külső- /Galántai/ járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). 1949-ben az újonnan létrehozott Szeredi járás székhelye lett. 1960-ban városi címet kapott, egyben a Szeredi járás megszüntetésével a Galántai járáshoz csatolták. 1944-ben hozzácsatolták Alsó- és Középcsöpöny, 1964-ben pedig Felsőcsöpöny községet, területét ezzel 62,7 %-kal megnövelve (18,72 km²-ről 30,45 km²-re). 1971-1990 között hozzá tartozott Alsószerdahely. Négy kataszteri területre oszlik, a városhoz csatolásuk után Alsó-, Közép- és Felsőcsöpöny korábbi teljes külterületét Szered kataszteréhez (28,75 km², a város területének 94,4 %-a) csatolták, mai kataszteri területük csak a településmagra korlátozódik: Alsócsöpöny – 84 hektár, Középcsöpöny – 50 hektár, Felsőcsöpöny – 37 hektár.

Népesség

Szeredet 2011-ben 16 235 fő lakta, melynek túlnyomó többsége (90,9 %) szlovák nemzetiségű volt, a magyar nemzetiségűek aránya mindössze 1,9 % (309 fő) volt. A 17. században még főként magyar lakosságú mezőváros a 18.-19. század során szlovák többségű lett. 1880-ban a népesség egytizedét, 1910-ben több mint egyharmadát, 1921-ben már csak 13,1 %-át alkották a magyar nemzetiségűek, 1930-ra pedig ez az arányszám 3,8 %-ra esett vissza (702 főről 209-re). A magyar lakosság arányának 20. század eleji megugrása nagyrészt az 1880-ban még a német anyanyelvűek közé sorolt zsidóság asszimilálódására vezethető vissza. A városnak a holokauszt előtt népes zsidó lakossága volt, 1880-ban népességének egynegyede, 1921-ben 15,6 %-a, 1940-ben 13,3 %-a volt izraelita vallású. 2011-ben a népesség 64,5 %-a (1921-ben még 82,1 %-a) volt római katolikus vallású, a felekezeten kívüliek aránya 20,6 % volt. A roma etnikumhoz a népesség 1,7 %-a tartozik (2013), akik nagyrészt elkülönülve, a cukorgyár melletti telepen élnek. A város népessége a 20. század első felében csak lassan növekedett (18 %-os lakosságszámgyarapodás 1880-1940 között, 5000 főről 5899-re). A 20. század második felében a szocialista iparosítás és viharos urbanizáció eredményeként gyorsan nőtt a lakosság száma; 1940-1970 között csaknem megduplázódott, majd 1970-1991 között további 45,8 %-os növekedés figyelhető meg (11 392 főről 16 612-re). Az 1990-es években még kismértékű növekedés, 2001-2011 között azonban már 6,7 %-os népességfogyás (17 406 főről 16 235-re) figyelhető meg és ez a folyamat 2011-2016 között is folytatódott (a népesség 2016-ra 15 814-re esett vissza). A város jelenleg két településrészre oszlik: Szeredre és Felsőcsöpönyre. 2011-ben az összlakosság 2,4 %-a (397 fő) élt Felsőcsöpöny településrészen, 0,6 %-a (99 fő) pedig a Szeredhez sorolt Hercegudvarpuszta külterületi lakott részen.

Történelem

Határában rendkívül gazdag, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori temetőt tártak fel. Szered a Vág gázlójánál, a folyó egykori szigetén a 10. században épült Sempte vára mellett, kereskedelmi központként alakult ki. A vár a folyó medrének megváltozása miatt később a Vág jobb partjára került át. A Mátyusföld legészakabbi részén létrejött települést 1313-ban említik először írásos források „Zereth” alakban. Első lakói a semptei vízivár őrzésével megbízott katonák és családtagjaik voltak. A Pozsony és Nyitra vármegye határánál épült mezővároson haladt át a Budáról Prágába vezető kereskedelmi útvonal és ide érkeztek a tutajon leúsztatott fa- és sószállítmányok is. Híresek voltak állat- és gabonavásárai is. Mint piachelyet 1362-ben; Vág-hídját pedig 1409-ben említik először írásos források. 1426-tól, bár akkori privilégiumát nem ismerjük, egészen a dualizmusig mezővárosként szerepel az oklevelekben. 1433-ban Boroviki Blasko huszita seregei itt győzték le Zsigmond király seregeit. 1461-től saját pecsétjét használta. A 15. század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. 1523-ban lakói (Sempte, Cseklész, Szenc és Felsőszeli lakóival együtt) vámmentességet kaptak az uralkodótól. 1553-ban 34 portája szerepelt az összeírásban. Lakói 1561 után evangélikus hitre tértek. A vár északi lábánál kialakult, Nyitra vármegyéhez tartozó Szeredújvárost különálló településként 1598-ban említik először. 1642-ben Szered mint „oppidium nobilitas”, vagyis nemesi mezőváros szerepelt. Az ellenreformáció során a 17. század közepén a város lakosai rekatolizáltak, az egyházközséget 1647-ben alapították újjá. A 16-17. századtól számos céh működött itt: 1644-tól ismert a csizmadia-, 1661-tól a kovács-, 1663-tól pedig a takácscéh. A 17. században a Cseh Testvérek felekezetéhez tartozó 12 család telepedett le itt és ekkortól telepedhettek le földesúri engedéllyel a zsidók is. A 17. század második felében vára az Esterházy család birtokába került, akik a 18. század közepén kastéllyá alakították át. 1705-ben Bercsényi Miklós vezetésével a kurucok bevették a várat, mely a trencséni csatáig a felkelők kezén maradt. 1777-ben leégett a város plébániatemploma. A Vágon Árva és Liptó megyékből leúsztatott faáru és sajt, a Wieliczkából érkező só raktárain kívül a 19. század elején fegyverraktár is létesült itt. 1813-ban a Vág katasztrofális áradásában mintegy háromszázan vesztették életüket. 1817-ben kastélya uradalmi központtá vált. 1828-ban Szerednek 362 háza és 2613 lakosa volt, Katonautcát ekkor még külön településként jegyezték fel, melynek 106 háza és 765 lakosa volt. 1845-ben épült fel az első szeredi cukorgyár, mely 1856-ig működött. 1846-ban a Nagyszombatot Pozsonnyal összekötő vasútvonal megépülésével vásárai sokat vesztettek jelentőségükből. Az 1837-1846 között megépült, Pozsonyból Nagyszombaton át a Vágig vezető lóvasút végállomása Szereden volt. 1848. áprilisában zsidóellenes pogrom színhelye volt a város. 1849. június 9-én Szered közelében magyar győzelemmel végződő ütközet zajlott a honvédség és a császári seregek között. Ugyanebben az évben kolerajárvány is pusztított (158 áldozat). 1868-ban itt alakult meg a Mátyusföldön elsőként a városi takarékpénztár. 1872-ben indult meg a gőzmozdonyos vasúti közlekedés Nagyszombat felé, majd 1883-ban Galántával, 1885-ben Újvároskával is vasúti összeköttetés létesült. 1876-ban jeges árvíz pusztított a városban, további nagy árvizek voltak 1860-ban, 1870-ben és 1894-ben is. 1879-ben épült fel a katolikus iskola új épülete. 1882-ben még 13 vízimalom működött a Vágon Szerednél. 1886-ban a korábban Nyitra vármegyéhez tartozó Szeredújvárost is Szeredhez csatolták. 1907-ben kezdte meg működését az új cukorgyár, a város a 20. század elején már változatos iparral rendelkezett: a cukorgyáron kívül pótkávégyár (1868-tól, kezdetben Freund és Neumann, később Franck, majd Kávoviny néven), malom (Quittner-féle henger- és műmalom 1912-től), szeszgyár, csontszéngyár, téglagyár, mezőgazdasági gépgyár (Friedmann és Würsching, 1878-tól) és mosószódagyár, valamint vágóhíd is működött itt. 1909-ben épült fel a városháza új épülete, 1912-ben pedig a régi fahíd helyett új vasbeton híd épült a Vágon. 1920-ig Pozsony vármegyéhez tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1918. december 9-én került csehszlovák fennhatóság alá. A két világháború közötti időszakban számos munkássztrájk színhelye volt. 1939. márciusától 1945. márciusáig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942 és 1945 között a szeredi kaszárnyákból kialakított gyűjtőtáborból küldtek megsemmisítő táborokba mintegy 70 ezer szlovákiai zsidót. A város csaknem egész zsidó lakosságát meggyilkolták ebben az időszakban. 1944-ben hozzácsatolták Alsó- és Középcsöpönyt, ugyanez év augusztus 30-án pedig sikertelen antifasiszta felkelési kísérlet színhelye volt. 1945. április 1-jén szabadította fel a Szovjet Hadsereg, a visszavonuló németek felrobbantották a Vág-hidat. 1947. április 13-án Szered vasútállomására érkezett meg a Magyarországról áttelepült szlovákok első csoportja. 1949-ben járási székhely lett, 1950-ben 6868, 1961-ben már 9115 lakosa volt. 1950-ben létesült pezsgőgyára (Hubert), 1953-tól édesipara (Sedita) indult fejlődésnek. 1953-ban alapították gimnáziumát, majd 1966-ban Kohászati Szakközépiskolát is létesítettek a városban (kősőbb mezőgazdasági szakközépiskolává alakult). 1958-ban épületelemgyár (Zipp) létesült Középcsöpönyön. 1959-ben új híd épült a Vágon Szered és Sempte között. 1959-1962 között Szered és Alsószerdahely határában építették fel Csehszlovákia egyetlen nikkelkohóját, melyben 1967-ben már több mint 1200-an dolgoztak. 1960-ban várossá nyilvánították, ugyanakkor azonban megszüntették a Szeredi járást. A szocialista iparosítás évtizedeiben a kohászaton és az élelmiszeriparon kívül építő- és bútoriparát is fejlesztették és a lakótelepépítéssel alapvetően megváltozott a város arculata, Alsó- és Középcsöpöny fokozatosan egybeépültek a városközponttal. 1964-ben Felsőcsöpönyt, 1971-ben Alsószerdahelyt is Szeredhez csatolták, utóbbi 1990-ben vált újra önálló községgé. 1993-ban bezárták a nikkelkohót. Az ezredforduló után 240 hektáron kialakított ipari parkjában több multinacionális cég hozott létre telephelyet (Semmelrock – beton épületelemek, NM Heilig – hulladékgyártó gépek gyártása) és logisztikai központot (Lidl, FM Logistic, Mountpark Logistics, Amazon).

Mai jelentősége

A város változatos élelmiszeriparral (cukorgyár, pezsgőgyártás /Hubert/, hús-, édes- és malomipar) és építőiparral (Zipp, Kovor, Semmelrock) rendelkezik, valamint fontos logisztikai központ. Szlovák tannyelvű gimnáziuma (Vojtech Mihálik Gimnázium) és kereskedelmi akadémiája, több alapiskolája és óvodája van. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Az egykori semptei vízivár helyén a 18. század közepén épült fel az Esterházy-kastély, 1840-ben empire stílusban átalakították. 18. századi barokk műemlékei a templomkertben található Mária-oszlop (1736), valamint a Szentháromság-oszlop. Középcsöpöny Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1832-1835 között klasszicista stílusban építették. Városi múzeumát 2004-ben alapították. Az egykori gyűjtőtábor helyén a Holokauszt-múzeum 2016-ban létesült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZERED. Magyar, és elegyes lakosú Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, a’ kinek régi Várával nevezetesíttetik, lakosai katolikusok, másfélék, és zsidók is; sóháza, és ispotállya is van, fekszik Alsó Csöpönyhöz 1/4 orányira; kereskedése van szálfákkal, és sertésekkel is, szőleik Nyitra Vármegyében. Vág vizén túl vagynak; 4 országos vásárjaik népesek; határja 3 nyomásbéli, és jó termékenységű. ÚJVÁROSKA. Szered Újvároska. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szered mellett; határja jól termő. CSÖPÖNY. Alsó Csöpöny. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, ó Szeredtöl nem meszsze, Valtasurhoz 1/4. órányira, határja jó termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, második Osztálybéli. CSÖPÖNY. Felső Csöpöny. Elegyes magyar, és tót falu az előbbeninek szomszédságában, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, határja gazdag, vagyonnyai is nevezetesek, fája, réttye, legelője nádgya elég, első Osztálybéli. CSÖPÖNY. Közép Csöpöny. Tót falu Posony Vármegyében, az előbbieknek szomszédságában, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja termékeny, fája, legelője elég, réttye kevés, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szered, nevezetes kereskedő magyar-tót mv., Poson vmegyében, a Vágh víze jobb partján, mellyen itt egy hosszu fahid viszen keresztül, Nyitra vgyébe; Posonhoz 6 1/2 mfd. Széles fő utczája több nemes épületekkel dicsekszik, mellyek közt emlitést érdemel a szép kath. paroch. templom, a Vágh partján a cs. kir. sóház, s átalellenben az urasági nagy kiterjedésű kastély, egy elég nagy kerttel. A számos zsidók is birnak egy synagogát. Egyébbiránt Szered összefüggésben áll Ujvároska és Koronautcza tót helységekkel, kiknek különböző elöljáróságuk van, s az első Nyitra vármegyéhez tartozik. Lakosai 2262 kath., 20 evang., 333 zsidókra mennek, s mesterségekből, földmivelésből, főképen pedig fa és gabona kereskedésből táplálják magokat. A hidon felül mindjárt van az Árva, Liptó vmegyékből a Vágh vizén lehozott fák, deszkák, léczek s minden épületre való fák, s eszközök lerakó helye, honnan aztán a körülfekvő vidékekre hordatnak el. Országos és kedden tartott heti vásárjai nevezetesek, kivált gabonára, és szarvas marhára nézve. F. u. gr. Eszterházy Károly. Van saját postahivatala. Alsó-Csöpöny, (Unter-Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 206 kath., 63 zsidó lak. F. u. többen. Felső-Csöpöny, (Ober-Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 337 kath., 19 zsidó lak. F. u. többen. Közép-Csöpöny, (Mittel Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 240 kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Károly. Mind a három falu a Vágh vize mellett; fekszik Szeredtől éjszakra 1/2 órányira. Határja a Vágh mentiben kavicsos, de beljebb termékeny; rétjeik, legelőjök jó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szered. Ez utóbbi nagyközség, mely 5.227 magyar, német és tót lakost számlál; nemcsak az országútak és a vaspálya, hanem a Vág is élénkítik, a mennyiben az ezen űzött tutajozás Szereden nagy faraktárakat létesített. A csinos helység kifejlett iparral, len- és kenderszövéssel, kosár- és szekérkasfonással, bőr-, barom-, gyapjú-, gabona-, bor- és gyümölcskereskedéssel bír; van többrendbeli pénzintézete, ipartársúlata és fő dohányraktára. Vásárai is élénkek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szered, nagyközség, 467 házzal és 5095, nagyobbára róm. kath. vallású tót lakossal, kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. Hajdan a semptei vár őrei lakták. Katona-utcza elnevezése is ebből az időből származik; akkor még ez az utcza külön község volt. Mai kastélya, melynek helyén az ősi semptei vár állott, még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. Anonymus is említi a semptei várat, mely hajdan a Vág balpartján feküdt. A századok folyamán a Vág új medret vájt magának, úgy hogy az e folyó mellett keletkezett helyet ketté szakította. Így került Sempte a Vágnak egyik és Szered a másik partjára. A régi Vág medre Szered főpiaczán, a sörház-utczán és a Katona-utczán vonult át és elválasztotta Nyitrát Pozsony vármegyétől, egész 1886-ig, a mikor Szered-Újvárost és Szeredet egyesítették és a két vármegye között határul a mai Vág medrét állapították meg. Szered mint önálló helység a XV. században már fennállott. 1419-ben hídja is említtetik és e század végén a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Az 1553-iki összeírásba Báthori András 34 portával van felvéve. Idővel a szeredi vár az Esterházyak birtokába került. Esterházy Ferencz Thököly Katalint vette nőül, ki másodszor Lövenburg Jánoshoz ment férjhez és 1698-ban alapította Szereden a szegények házát, mely még ma is fennáll. 1705 október 19-én Bercsényi a várat megadásra kényszerítette és ez egész a trencséni csatáig a felkelők kezében maradt. A kuruczok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került, ki a várat átalakította és abból modern kastélyt építtetett. A vár egyik tömör őrtornyát csak a XIX. század elején bontották le. A kastély és a birtok most Alsasse d’Hennin Angelika herczegnőé. A mai katholikus templomot Esterházy Ferencz kanczellár építtette 1760–1780 között. 1813-, 1860-, 1870- és 1894-ben nagy árvíz pusztított a községben és határában. 1848-ban, a nagyszombati csata után, Guyon visszavonuló honvédei felgyújtották maguk után a Vág hídját és az utánuk nyomuló osztrákokra ágyúztak, mi közben a községben számos ház megrongálódott. A község azelőtt magyar volt. Fényes Elek a mult század 30-as éveiben is még magyarnak mondja, de az 1880-iki népszámlálás 4000 lakosa között csak 400 magyart talált. Hajdan mezőváros volt. Van a községben ipartestület, takarékpénztár, önkéntes tűzoltó-egyesület, ifjúsági egyesület, nőegyesület és szépítő-egyesület, továbbá a Perl és társa czégnek gépgyára, Freund Gyulának pótkávé-gyára, a Steiner czégnek csontszén-gyára és Klug Bernátnak mosószóda-gyára. Ide tartoznak Herczegudvar és Kiserdő majorok. A községnek saját postája, távírója és vasúti állomása van. Alsócsöpöny, a kis magyar Alföldön, a szered-nagyszombati vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, mindössze 46 házzal, melyben 398-an laknak. Vallásuk róm. kath. E község régi történetét nem ismerjük. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethető vissza, a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. A mult század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana, Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. Ez időben itt serfőző-ház is volt. Templom nincs a községben. Postája, távírója és vasúti állomása Szered. Felsőcsöpöny, kisközség a Vág völgyében, 43 házzal és 317 lakossal, a kik legnagyobb részben tótajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája Nagysúr, távírója és vasúti állomása pedig Szered. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk, a mikor Felső-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban, a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. Hajdan magyar község volt, de a mult század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki. Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. A mult század elején Mittel-Csepen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai és ma Alsasse d'Hennin Angelika herczegnőnek van itt nagyobb birtoka. A községnek nincsen temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered.

Magyar Katolikus Lexikon

Szered, v. Pozsony vm. (Sered', Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Alsószerdahely, Galánta, Hidaskürt, Magyardiószeg, Nagymácséd, Nagysúr, Nemeskajal, Nemeskosút, Taksonyfalva. - 2. plébánia. 1313: már létezett. Tp-át 1313 e. Ker. Szt János tiszt-ére sztelték, a mait 1780: építették. Lakói 1561 u. ev-ok lettek. 1647: alapították újra. Akv. 1680-tól. Kegyura 1880: Hennin Angelika hgnő. Anyanyelve 1880: szl., m. - Filiái: 1917: Alsócsöpöny, Középcsöpöny. - Lakói 1991: 250 (1,50%) m., össz. 16.612; 2001: 229 (1,32%) m., össz. 17.406. ** Némethy 1894:275. - Pozsony vm. 1895:117. - Gerecze II:685. - Schem. Strig. 1917:203.

Helységnévtár

Szered, RK. 2866 Esztergom, gk. 1 -, ág. 70 Nagy-Szombat, ref. 35 - , IZR. 1043. Csöpöny (Alsó-) (Csöppöny), rk. 305 Szered, ág. - Nagy-Szombat, izr. 59 Szered. Csöpöny (Felső-) (Csöppöny), rk. 236 Nagy-Súr, ág. 4 Nagy-Szombat, izr. 5 Szered. Csöpöny (Közép-) (Csöppöny), rk. 300 Szered, izr. 4 Szered.