Középcsöpöny

Középcsöpöny a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, az 1320-as (Szeredet Újvároskával összekötő) út és a Szered-Újvároska vasútvonal közelében fekszik, 128 méteres tengerszint feletti magasságban, Szered központjától 2,5 km-re északra. A 20. század második felében teljesen egybeépült déli szomszédjával, Alsócsöpönnyel és Szereddel.

Közigazgatás

1944-ig önálló község, azóta Szered négy kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Nagyszombati (1870-ig Külső- v. Galántai) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után ismét a Galántai járáshoz csatolták. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). Katasztere (50 hektár, 1921-ben még 515 hektár) a város területének alig 1,6 %-át alkotja. 1950 után teljes külterületét (korábbi határának 90 %-át) Szered kataszteréhez csatolták.

Népesség

1880-ban 313, 1910-ben 348, 1921-ben 353, 1940-ben pedig 371, csaknem teljes egészében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben népességének 5,2 %-a volt magyar nemzetiségű. 1921-ben teljes lakossága római katolikus vallású volt.

Történelem

1302-ben Csöpön néven említik először írásos források. Templomát 1634-ben említik először. 1672-ben 15 lakosa volt, ekkor a semptei uradalom része volt. Később az Esterházy család volt a fő birtokosa. Temploma 1777-ben leégett, a ma is álló új templomot négy évvel később építették fel. 1828-ban 36 háza és 253 lakosa volt, akik elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. 1885-ben határán keresztül épült meg a Szeredet Újvároskával összekötő vasútvonal. 1920-ig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1945. márciusáig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1944-ben Alsócsöpönnyel együtt Szeredhez csatolták. 1958-ban Középcsöpönyön épült fel a szeredi épületelemgyár (Zipp) telephelye. A 20. század második felében a falutól délre új családi házas lakónegyed épült, ezzel Alsó- és Középcsöpöny teljesen egybeépültek.

Mai jelentősége

Szűz Mária mennybevitelének szentelt római katolikus temploma a településen kívül, az 1320-as út mentén található, 1781-ben épült barokk stílusban. Az 1832-35-ben épült fogadalmi kápolna és a később hozzáépült kálvária ma is zarándokhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Közép Csöpöny. Tót falu Posony Vármegyében, az előbbieknek szomszédságában, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja termékeny, fája, legelője elég, réttye kevés, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Közép-Csöpöny, (Mittel Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 240 kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Károly. Mind a három falu a Vágh vize mellett; fekszik Szeredtől éjszakra 1/2 órányira. Határja a Vágh mentiben kavicsos, de beljebb termékeny; rétjeik, legelőjök jó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Középcsöpöny, hajdan magyar, ma már tót kisközség, 56 házzal és 365 róm. kath. vallású lakossal. 1672-ben praedium 15 lakossal. A mult század elején Mittel-Csepen német néven is ismeretes. Az Esterházyak voltak az urai és ma Alsasse d'Hennin Angelika herczegnőnek van itt nagyobb birtoka. A községnek nincsen temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Szered.

Helységnévtár

Csöpöny (Felső-) (Csöppöny), rk. 236 Nagy-Súr, ág. 4 Nagy-Szombat, izr. 5 Szered.