Alsócsöpöny

Alsócsöpöny a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente kistájon, az 1320-as (Szeredet Újvároskával összekötő) út és a Szered-Újvároska vasútvonal mentén fekszik, 127 méteres tengerszint feletti magasságban, Szered központjától 1 km-re északra. A 20. század során teljesen egybeépült Szereddel.

Közigazgatás

1944-ig önálló község, azóta Szered négy kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Nagyszombati (1870-ig Külső- v. Galántai) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után ismét a Galántai járáshoz csatolták. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). Katasztere (84 hektár, 1921-ben még 219 hektár) a város területének 2,8 %-át alkotja. 1950 után teljes külterületét (korábbi határának 62 %-át) Szered kataszteréhez csatolták.

Népesség

1880-ban 364, 1910-ben 317, 1921-ben 343, 1940-ben pedig 366, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1880-ban a lakosság 7,4 %-a, 1910-ben 30,9 %-a, 1921-ben 14 %-a vallotta magát magyarnak. 1940-ben a lakosság egyhatoda (16,1 %) az izraelita felekezethez tartozott.

Történelem

Első írásos említése 1415-ből származik, ekkor „Alsowchepen” formában szerepelt. Az 1553-as portális összeíráskor, mint Tárnok János birtoka két portával szerepelt. 1672-ben praedium volt alig 5 lakossal. Később nemesi birtokosai a Vrana, Szászy és Tomanóczy családok voltak. 1828-ban 38 háza és 280 lakosa volt, lakói mezőgazdasággal, sörfőzéssel és kereskedelemmel foglalkoztak. A szlovák lakosságú községben jelentős zsidó közösség is élt, a 19. század közepén a népesség mintegy egyötödét, 1880-ban egyhatodát alkották. A századfordulón téglaégető is működött itt. 1920-ig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1945. márciusáig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1942-45 között zsidó lakosságát koncentrációs táborba hurcolták. 1944-ben Szeredhez csatolták. A 20. század második felében Szered családi házas lakóövezetévé vált, a vasútvonal és a Vág töltése közötti terület teljesen beépült. A falu már 1950-ben egybeépült Szereddel, mára a tőle északra fekvő Középcsöpönnyel együtt teljesen beleolvadt a város belterületébe. A 19. század közepén klasszicista stílusban épült kúriáját az 1960-as években lebontották, temploma sosem volt, a Középcsöpöny határában található Szűz Mária mennybevétele-kápolna mindkét falu híveit szolgálta.

Mai jelentősége

Szered belterületének része, családi házas lakóövezet. Egykori kúriájának helyén ma nyugdíjasotthon található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Csöpöny. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, ó Szeredtöl nem meszsze, Valtasurhoz 1/4. órányira, határja jó termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Csöpöny, (Unter-Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 206 kath., 63 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsócsöpöny, a kis magyar Alföldön, a szered-nagyszombati vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, mindössze 46 házzal, melyben 398-an laknak. Vallásuk róm. kath. E község régi történetét nem ismerjük. Legrégibb nyoma az 1553-ból való portális összeírásra vezethető vissza, a mikor itt Tárnok Jánosnak csupán két portája adózott. 1672-ben praedium volt 5 lakossal. A mult század elején német nevével is találkozunk Unter-Csepen alakban és ugyan e század második felében a Vrana, Szászy és a Tomanóczy családok voltak a nemesi birtokosai. Ez időben itt serfőző-ház is volt. Templom nincs a községben. Postája, távírója és vasúti állomása Szered.

Helységnévtár

Csöpöny (Alsó-) (Csöppöny), rk. 305 Szered, ág. - Nagy-Szombat, izr. 59 Szered.