Felsőcsöpöny

Felsőcsöpöny a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partjának közelében, az 1320-as (Szeredet Újvároskával összekötő) út és a Szered-Újvároska vasútvonal mentén fekszik, 128 méteres tengerszint feletti magasságban, Szered központjától 4 km-re északra.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Szered városrésze és négy kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Nagyszombati (1870-ig Külső- v. Galántai) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Galántai járáshoz csatolták. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). 1949-1960 között a Szeredi járáshoz tartozott, majd 1960-ban újra a Galántai járáshoz csatolták. Katasztere (37 hektár, 1921-ben még 441 hektár) a város területének alig 1,2 %-át alkotja. 1964 után teljes külterületét (korábbi határának 91,6 %-át) Szered kataszteréhez csatolták.

Népesség

1880-ban 245, 1910-ben 331, 1921-ben 294, 1940-ben pedig 328, túlnyomó többségében szlovák nemzetiségű (1921-ben 94,6 %) lakosa volt. 1910-ben népességének egyötöde, 1921-ben már csak 3,4 %-a (10 fő) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. 1921-ben lakosságának 96,9 %-a római katolikus vallású. 2011-ben 397 lakosa volt, itt élt Szered összlakosságának 2,4 %-a.

Történelem

Első írásos említése 1431-ből származik, ekkor Felsochepen néven említik egy okiratban. 1553-ban Felső-Csöpen néven 6 portával szerepelt az akkori portális összeírásban. A 18. század végén Vályi András még vegyes magyar-szlovák lakosságú faluként írta le. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1885-ben határán keresztül épült meg a Szeredet Újvároskával összekötő vasútvonal. 1920-ig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1939. márciusától 1945. márciusáig a fasiszta szlovák bábállam része volt. 1964-ben Szeredhez csatolták.

Mai jelentősége

A településen egy betonkerítéseket gyártó üzem (Lukabeton) működik. Egykori nemesi kúriája a 18. században épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Felső Csöpöny. Elegyes magyar, és tót falu az előbbeninek szomszédságában, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, határja gazdag, vagyonnyai is nevezetesek, fája, réttye, legelője nádgya elég, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Csöpöny, (Ober-Csepen), tót falu, Pozson vgyében, 337 kath., 19 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőcsöpöny, kisközség a Vág völgyében, 43 házzal és 317 lakossal, a kik legnagyobb részben tótajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája Nagysúr, távírója és vasúti állomása pedig Szered. E községnek legrégibb írott nyomát 1553-ban találjuk, a mikor Felső-Csöpen néven szerepel az akkori portális összeírásban, a hol Bib Istvánt 4 és Szilva Ozsvátot 2 porta szolgálja. Hajdan magyar község volt, de a mult század elején német lakosai már Obercsepen nevet adtak neki.

Helységnévtár

Csöpöny (Felső-) (Csöppöny), rk. 236 Nagy-Súr, ág. 4 Nagy-Szombat, izr. 5 Szered.