Nyitrakiskér

A Kisalföld északi peremén, a Nyitrai-hátság és az Alsó-Nyitramente kistájak találkozásánál fekszik a Kis-Nyitra patak partján. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Nyitranagykérrel.

Közigazgatás

1942-ig önálló kisközség, azóta Nyitranagykér község két kataszteri területének egyike. 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is az Ěrsekújvári járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Érsekújvári járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették Nyitranagykérrel Nyitrakér néven, az egyesített község egyben nagyközségi rangot kapott. Területe 1,71 km², a község területének 7,2 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 236, 1921-ben 233, 1939-ben pedig 294, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 321-en éltek itt, a község összlakosságának 10,7 %-a.

Történelem

A 12. században nyitrai várbirtokként említik először. A 19. században szarvasmarhatenyésztéséről volt ismert. Első iskolája 1911-ben épült, korábban a falu gyerekei a nagykéri iskolába jártak. 1942-ben Nyitrakér néven egyesítették Nyitranagykérrel. A második világháború utáni évekig pálos rendi szerzetesek klastroma működött itt.

Mai jelentősége

Ld. Nyitranagykér

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Kér, vagy Apáti Kér, Nagy Kér. Két magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Komjáti, és Czétény között, Nyitra folyó vize mellett. Kis Kér, Nagy Kérnek filiája, a’ faluk együtt fekszenek; de határjaik külömbözők, ’s Kis Kért tsupán az Érsek’ Nemesei lakják, határbéli földgyeik jó termékenységűek, legelőjők, réttyeik jók, de fájok nints, szőlő hegyek is soványas.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis- és Nagy-Kér, Nyitra m. két egymás mellett lévő magyar helység, a Nyitra bal partján, Nyitrától délre 3 órányira. Az első számlál 354 kath., a második 1158 zsidó lak. Van kath. paroch. templom. Határok első osztálybeli, bővelkedik sikeres buzával, árpával, kölessel, kukoriczával, sat.; rétjei kétszer kaszálhatók, s nagy kiterjedésüek; szarvasmarhát sokat tartanak. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kis-Kér, nyitramenti magyar község, 219 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kér, táviró és vasúti állomása Komját. E községről a XII. században, mint nyitrai várbirtokról van említés téve.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nyitrakiskér. A község területe 295 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 294.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nyitrakiskér kk. érsekújvári járás. A XII. sz.-ban először mint a nyitrai várbirtokot említik. A szabadságharc idején a kiskéri, „kutyabőrös" nemesek nagy szerepet játszottak, ezek a Kántor, Bottlik és Zárad családok. Területe: 295 kh. Lakosság: 294. Ebből magy.: 268, szlovák: 26. Magy. beszél: 290. Vallás szerint: r. k. 294. Népsűrűség: 172.9. Lakóház: 48. Fb. I.—II. 6, III. 31. Községi bíró: Kántor Ferenc. Állami népiskola. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Komját, u. p. és u. t. Nyitranagykér.