SK
KN
.....

Túriszakállas

Településrész

címer zászló
398 100% magyar 1910
278 95% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Turský Sokolec
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Komárom vármegye
Csallóközi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Komárom vármegye
Komáromi járás
Más földrajzi nevek:
Földláb, Mádérét, Nagysziget-rétek, Rakottyás
Koordináták:
47.85812277, 17.83177614
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
110 m
Körzethívószám:
+421 (0) 35
Irányítószám:
94617

Lakszakállas község része a Kisalföldön, Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre. Lakkal egybeépülve, attól északra fekszik. Határa messze elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Császtáig. Területe (11,86 km²) a község területének 61 %-a.

Közigazgatás

1940 óta Lakszakállas község egyik településrésze, egyike a község két kataszteri területének. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó kisközség, majd Csehszlovákiához csatolták és a Komáromi járás egyik községe lett.

Népesség

A Lakkal való egyesítésekor színmagyar és katolikus többségű volt. 1921-hez képest lakosságszáma harmadával nőtt, 2011-ben 435 lakosa volt (ebből Madéréten 80-an éltek), ez a község lakosságának 36 %-a.

Történelem

A 13. században a komáromi vár birtoka. Már ekkor állt a Szent Mihálynak szentelt temploma, amely a török időkben megrongálódott, majd felújítása utána református gyülekezeté lett, és mindmáig az. A 17. századig a Thúryak birtoka, az ő kihalásuk után a Püspöky család kapta nádori adományként. Utánuk az Amadé család birtokolta, majd a Ghiczyek előbb zálogba vették tőlük, utóbb a tulajdonjogát is megszerezték. Az Amadék emlékét Madérét (Amadérét) puszta és a család ma üresen álló egykori kastélya őrzi. A gazdálkodásból élő falut 1920-ban a trianoni békével Csehszlovákiához csatolták, az 1938. november 2-i bécsi döntés pedig visszajuttatta Magyarországnak. 1940-ben Lakszakállas néven egyesítették Lakkal.

Mai jelentősége

Lásd: Lakszakállas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Thúri-Szakálas, magyar falu, Komárom vgyében, a Csalóközben, a posoni országutban, Komáromhoz 3 13 mfd. Róna határa 2711 hold, mellyből szántóföld 811 h., kaszálló és legelő 2000 hold. Földe igen termékeny porhanyós fekete agyag; – rétjei hires szénát s annyit teremnek, hogy felső Csalóköz is ide jár szénát vásárlani. Az urasági rétség Madé földének neveztetik. Legelője mocsáros. Lakja 119 reform., 100 kathol., 3 zsidó, s csak többnyire zsellérek és haszonbérlők, mert a határ curialis birtoka Ghyczy Rafael urnak, ki itt szép lakházat, kertet és szőlőt bir.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Túriszakállas, csallóközi magyar kisközség, mindössze 37 házzal és 342, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Lakszakállas, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. E községet IV. Béla 1268-iki oklevele várföldnek mondja és már ekkor említi Szent Mihály tiszteletére épült templomát. Nevét a Thúry családtól vette. 1460-ban Egyházas-Szakállas néven, a komáromi vár tartozékaként van említve, azután a Thúry család kapott reá adományt. 1631-ben, Thúry István magvaszakadtával, Egyházas-Szakállast Püspöky Jakab kapta nádori adományban. Később az Amade családé lett és ezektől a Ghiczyek vették zálogba; később tulajdonukba ment át és itt kastélyt is építettek. Most Ordódy Pálné, szül. Ghiczy Teréziának és dr. Nagy Vilmosnak van itt nagyobb birtokuk. A katholikusoknak csak kápolnájuk van, melyet Ghyczy Rafael építtetett és 12,000 forintos alapítványt tett le az ugyancsak általa épített iskola és a kápolna fentartására, továbbá a tanító és káplán fizetésére. A mostani református templom volt a már említett ősi templom, melynek idomai ma is elárulják régiségét. A török világban erősen megrongálódott és akkor építették hozzá hátulsó részét. Ide tartozik Amaderét puszta, mely még az Amade család birtoklásának az emléke.

Névelőfordulások
1268
Zakalus
1387
Eghazaszakalus
1402
Felsew Zakalus
1773
Turi-Szakalos,
1786
Turi-Sakálosch,
1863
Turiszakálos,
1873
Turiszakálas,
1877
Turiszakállas,
1913
Túriszakállas,
1920
Turiszakállas,
1927
Turi-Szakállas
1938
Túriszakállas,

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 328 94%
szlovákok 1 0%
németek 3 1%
egyéb 17 5%
összlétszám 349
magyarok 398 100%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 398
magyarok 278 95%
szlovákok 1 0%
németek 1 0%
egyéb 13 4%
összlétszám 293
Mai közigazgatás

Bejelentések