Királyrév

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Feketevíz bal partján, a Szeli-Dudvág torkolata után fekszik, az Alsó-Vágmente és a Vízköz kistájak határán, Galántától 17 km-re délre, Dunaszerdahelytől 23 km-re északkeletre, Nagymegyertől 26 km-re északra. A Galántát Nagymegyerrel összekötő 561-es főút keresztülhalad a községen, mellékút köti össze Tallóssal (12 km), Zsigárddal (4,5 km) és Alsóhatárral (8 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. A 18. század végéig Pered községhez tartozott, majd kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Galántai járásához. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 785, 1921-ben 858, 1939-ben pedig 1004, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcsere során magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. A húszas években alapított Úrföld kolónia Királyrévhez csatolásával tovább nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya. 1991-2011 k˜özött lakossága 3 %-al csökkent (1191-ről 1156 főre), a szlovákok aránya 12,3 %-ról 18,8 %-ra emelkedett, a lakosság túlnyomó többsége azonban továbbra is magyar nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többsége (77,2 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 89 %-a élt a belterületen, 11 %-a a két külterületi lakott helyen (Úrföld 140 fő, Érsekmajor 25 fő).

Történelem

Eredetileg Szent Mihály volt a település neve, de ezt a Mátyás király halála után a trónért küzdő Jagelló Ulászló cseh király és Habsburg Miksa német-római császár harcában utóbbi csapatai elpusztították. Ennek a falunak a helyén jött létre a 18. században Királyrév, a Feketevízen levő átkelőhelynél – innen származik mai neve. Előbb királyi birtok volt, majd a nagyszombati jezsuitáké lett, a szerzetesrendek II. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1836-ban emelt klasszicista építmény, a Fekete-vízen lévő vízimalma a 18. században épült.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyrév, mátyusföldi magyar kisközség, 122 házzal és 888 lakossal, a kik róm. kath. vallásúak. Kezdetben királyi birtok volt, melyet később a nagyszombati jezsuiták kaptak. Mikor II. József e rendet eltörölte, az államé lett. Hajdan Szent-Mihály puszta volt a neve. 1490 és 1505 között Miksa császár seregei elpusztították. Hosszú ideig lakatlan volt, 1787-ben mint praedium Pered községhez csatoltatott és csak a XVIII. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Királyrév, v. Pozsony vm. (Králov Brod, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. vágsellyei esp. ker-ében. - Zsigárd filiájából 1843: alapították. Szt Imre tp-a 1850 k. épült. Kegyura 1880: a bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1940: m. - Lakói 1940: 873 r.k., 2 ev., össz. 875; 1970: össz. 1000 (82,2% m); 1991: össz. 1191, m. 1036 (86,99%); 2001: össz. 1187, m. 991 (83,49%). ** Némethy 1894:129. - Pozsony vm. 1895:78. - Schem. Strig. 1917:114. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Királyrév. Hajdan Szent Mihálypuszta néven királyi birtok, majd a nagyszombati jezsuiták kapják. A magyarországi jezsuita rend eltörlése után állami tulajdonba megy át. A török időkben teljesen megsemmisült s csak a XVIII. század közepén népesítették újra. Ujabb nevét, mint királyi birtok, az itteni révtől nyerte. A mult században a pesti tudományegyetem tulajdonába került. Hozzátartozik Szivattyútelep. A község területe 1195 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1004.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Királyrév kk. galántai járás. Hajdan Szent Mihály puszta. Királyi birtok, később a nagyszombati jezsuiták birtoka. 1500 körül a német seregek elpusztították. Sokáig lakatlan. A XVIII. sz.-ban újra telepítik. Későbbi földesura a bpesti Pázmány Péter Tud. Egyetem. Területe: 1.195 k. h. Lakosság: 1.014. Ebből m.: 998, szl.: 5. Magy. beszél: 999. Vallás szerint: r. k.: 1.002, ev.: 2. Fb. I. 0, II. 5, III. 82". Népsűrűség: 146. Lakóház: 183. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Zsigárd. V. á. Zsigárd. Posta és távbeszélő helyben.