Apácaszakállas

A Kisalföldön, az Alsó-Csallóközben fekszik, Nagymegyertől 6 km-re északra, az 561-es főút mentén. Teljesen egybeépült Ekeccsel, a két település központja alig 1,5 km-re van egymástól. A két falut a Kétszer kelő nevű parkosított, mélyen fekvő terület és az újonnan épült Iskola utca választja el egymástól.

Közigazgatás

Ekecs község két kataszteri területének és három településrészének egyike, 1976-ig önálló község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1949 között a Komáromi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, majd 1960 után a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). Az 1976-os községegyesítés után 4,60 km²-rel növelték területét, ekkor csatolták hozzá Ekecstől Viharost és Aszódpusztát. Mai területe 26,01 km², a község területének 41 %-a.

Népesség

Apácaszakállas lakossága 1939-ben 1316 fő volt, csaknem kizárólag magyarok lakták. 2011-ben 1332 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 36,2 %-a. Ebből az Apácaszakállashoz tartozó külterületeken élt 203 fő (15,4%). A legnépesebb ezek közül Viharos (113 fő); Gólyáson 55, Nagyszegen 18, Aszódon pedig 17 állandó lakos élt. Apácaszakállas hagyományosan református többségű település, 1921-ben lakosságának 50 %-a volt református, 47 %-a római katolikus vallású.

Történelem

Ekecs környékén több Szakállas nevű falut említenek a középkori források. Első okleveles említésével már 1221-ben találkozunk. 1267-ben komáromi várbirtok volt, melyet IV. Béla – lánya, a később szentté avatott Margit kérésére – a nyúlszigeti apácáknak adományozott. Ekkoriban a Csalló és a Vág folyók között feküdt. Hajdan a határában feküdt a később elpusztult Berény falu is, amelyet utoljára 1268-ban említ forrás Beryn néven. 1347-ben Apácaszakállas már vámos hely, 1553-ban Felpéczy és Szentpétery nevű birtokosok is feltűnnek. A 16. századtól református hitre tért át a falu, és ezt annak ellenére megtartotta, hogy később a pannonhalmi bencés kolostoré volt. A 18. század végén, a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása után a kincstárhoz került, majd az Esterházyak vették meg. Később az Öllős és a Végh családok is birtokot szereztek itt. Lakói elsősorban földet műveltek, a minőségi talajon búzát, kukoricát, cukorrépát és krumplit termeltek. Emellett a Folyó nevű vízfolyás bőséges halkínálatával is éltek, az Esterházy uradalom olajütőt is működtetett. A 20. század elején az Esterházy-birtokokat megvásároló Diószegi Cukorgyár katolikus vallású napszámosokat telepített a faluba. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban. Ezután a csehszlovák földreform keretében szlovák kolonista családokkal telepítették be a tanyavilágot, akik kiterjedt birtokokat kaptak itt a magyaroktól beállamosított földekből. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Apácaszakállast Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került. 1976-ban egyesítették Ekeccsel, és mára a két falu csaknem egybeépült. Régi időktől fogva kiterjedt tanyavilág veszi körül, amely lepusztulva bár, de nagyrészt ma is megvan. Ide tartozik ma külön településrészként Aszódpuszta, Nagyszeg és Gólyás, valamint a 20. században elpusztult Búcsúháza. Aszódpuszta 1268-ban Ozu néven már szerepel, 1460-ban vámos hely, 1595-ben komáromi várbirtok és már mai nevét viseli. Később szintén a Zichyek lettek az urai. Az egykori Folyó major, illetve Viharos mára kültelekként csaknem összeépült a faluval.

Mai jelentősége

Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban. Apácaszakállason található az egyesített község magyar alapiskolája (Arany János Alapiskola), de külön magyar óvoda és kultúrház is működik itt. 1960-ban nyitották meg az első magyar nyelvű gyógypedagógiai iskolát a Csallóközben Lelkes István vezetésével. Az iskola a 90-es években egy modern épülettel bővült, ahol ma már szakmunkástanulókat is képeznek. a 19. század végén épült kastélyban 1953 óta fogyatékos gyermekek otthona működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZAKÁLLOS. Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Apácza-Szakálas, magyar falu, Komárom vmegyében, a Csalóközben, Komáromhoz 4 mfd., a posoni országut mellett. Nevét hajdani birtokosától a posoni sz. Klára szűzektől vette. Határa 4839 8/16 hold, u. m. 1324 hold szántóföld, 1564 h. kaszálló, 1791 hold legelő, 100 h. mocsár, 59 hold beltelek. Ebből urbéri szántóföld 341, rét 291, legelő 378 hold. Az Öllös nemes család curiája 230 hold, a többi gr. Eszterházy Vinczenő birtoka, kinek itt szép gazdasága van. Földje igen jó, tisztabuzát, kukoriczát, burgonyát, czukorrépát gazdagon terem. Vize a Folyó, melly hallal bővelkedik, s vizét télen és tavaszszal a posonmegyei fakadás és forrásos helyekről veszi, s a komáromi Csalóközt e folyóéren önti el az árviz. Az uraságnak van gulyája és 3000 nemes birkája. Lakja 560 reform., 139 kath., 20 zsidó. Ref. anyatemplom, urasági tisztlak, magtár, s egy olajütő, melly 2000 for. jövedelmet hajt az uraságnak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Apáczaszakállas, magyar nagyközség, a csallóközi síkságon fekszik. Első okleveles említésével már 1221-ben találkozunk. 1267-ben Zalánk-Szakállas néven, komáromi várbirtok volt, melyet Erzsébet királyné a nyulszigeti apáczáknak adományoz. Ez időtájt két villa Zakalus van, az előbbin kívül a mai Bálványszakállas. Volt még harmadik ilyen nevű község is, Egyházas jelzővel, mely a mai Túriszakállasnak felel meg. Apáczaszakállas az 1268-iki oklevélben villa superior Zakalus, vagyis Felsőszakállas alakban van említve, IV. Lászlónak egyik oklevélben pedig Zalonta-Zakalos néven fordul elő. 1347-ben már vámos hely. Ezidőtájt Danch fiai tartanak igényt némely részeire. 1553-ban Felpéczy Ferencz és Szentpétery János a birtokosai. Nagyobb része később az Esterházyak kezére került és a mult század első felében, az Esterházyakon kívül, még a Végh és az Ollós családok és birtokosai voltak. Most Lóránt Leónak van itt nagyobb birtoka és újabban épített kényelmes, szép kastélya. A községbeli református templom 1770 körül épült. Ide tartoznak Nagyszeg puszta, Bibiczvár, Gólyás és Nyestek majorok. A hajóútháti dűlő onnan vette nevét, hogy mielőtt a védtöltéseket emelték volna, áradások alkalmával arrafelé jártak hajón a községbeliek. E község szomszédságában feküdt hajdan Berény elpusztult falu, mely 1268-ban Beryn alakban van említve. Ugyancsak itt volt valahol az 1249-ben említett Istál, vagy Staul helység is. Apáczaszakállas házainak száma 173, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosaié pedig 974. Postája, távírója és vasúti állomása Ekecs.