Béle

A Kisalföldön, Alsó- és Felső-Csallóköz határán fekszik, az Ekecset Alistállal összekötő út mentén, Ekecstől 5,5 km-re nyugatra, Alistáltól 4,5 km-re délkeletre, a történelmi Komárom és Pozsony megyéket elválasztó Határmenti-csatorna közelében.

Közigazgatás

Az első Csehszlovák Köztársaság idején csatolták a korábban Alsónyárasdhoz (1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás) tartozó 7,00 km² területű pusztát Ekecshez. Ma Ekecs három településrészének egyike, egybeolvasztották Ekecs kataszterével, annak egyhatodát teszi ki.

Népesség

2011-ben 71 lakosa volt, a község összlakosságának 1,9 %-a élt itt.

Történelem

Az Alistálra vezető mellékút mentén fekvő puszta, az egykor Pozsony és Komárom vármegyéket elválasztó Határmenti-kanálistól nyugatra. A Pozsony vármegyei Alsónyárasdhoz tartozott, az első köztársaság idején csatolták Ekecshez. A trianoni béke 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, majd a bécsi döntés nyomán, 1938. november 2-tól újra Magyarország része. A puszta a második világháború végéig a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, és 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide, akik családonként 14 hektár földet kaptak. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része elköltözött. Béle központi majornak számított, 700 hektár föld tartozott hozzá, gabonát, kukoricát, cukorrépát és takarmányféléket termesztettek, szarvasmarhát és lovakat tartottak. A gazdaságot az 1990-es évek elején széthordták, a műemlék jellegű magtár és a gazdasági épületek sem maradtak fenn, csak a lakóépületek.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsónyárasd: Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok, Béllye puszta, Disznóskút erdészlak, Jánostelek s Lapogosi major, Kisrévház és Öregrév.