Terbeléd

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TERBELÉD. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Beniczky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Raphoz közel, és annak filiája; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek. MULYADKA. vagy Mulatska. Falu Nográd Várm. földes Ura Mocsáry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Rapnak szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai meg lehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Terbeléd, magyar f. Nógrád v., 333 kath., 11 evang. lak. Földe középszerü, rétje jobb. F. u. Beniczky, Jakabfalvay, Plachy. Ut. p. Losoncz. Mulyadka, magyar falu, Nógrád vmegyében: 170 kat. lak. Szűk határ. Szőlőhegy. F. u. Mocsáry Károly. – Ut. p. Losoncz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Terbeléd. Fülek és Losoncz között fekszik. Magyar kisközség 87 házzal és 546 római kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. E község már a XIII. században fennállott. 1246-ban Fülek várának tartozékai között szerepel és 1332–37-ben a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, a mi azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt. 1405–1409-ben a Kovácsi család volt itt birtokos. 1467-ben Divény várához tartozott. Az 1548. évi adóösszeírásban hét ilynevű helységet találunk. Alsó-Terbelédet, melynek Ragyolczy Ferencz és Felső-Terbelédet, melynek Csalomjay Zsigmond volt az ura; de 1598-ban már Nagy Miklós birtokában találjuk. 1624-ben egy nemes telekre, mely azelőtt Sághy Bálinté volt, Bosnyák Tamás nyer adományt. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben Teleki László, Ráday Gedeon, Prónay László, Mocsáry Samu és Beniczky Tamás voltak a földesurai. 1826-ban a Plachy család, Jakabfalvy András és Beniczky Tamás, majd Beniczky Gyula, Jakabfalvy József és Magyar Zsuzsánna. Jelenleg Beniczky Árpád és Wohl Aladár dr. a nagyobb birtokosai. A községbeli két régi úrilak és az új kastély Wohl Aladár tulajdona. A régiek a Jakabfalvy és a Magyar családokéi voltak, az új kastély-t pedig Wohl Aladár építtette 1898-ban. Az itteni jelenlegi római kath. templom 1896-ban épült. A határban bazaltkőbánya van. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Alsó- és Felsőbábi puszták, Lázi-puszta, Lázi Alsó- és Felsőmajor. Alsó- és Felsőbábi puszták már 1246-ban szerepelnek Baba név alatt. 1342-ben Szécsényi Tamás birtokában voltak, a ki azokat Zagyvafői Miklós fia Petőnek adta cserébe. Ettől kezdve Zagyvafő várához tartoztak. Lázi-puszta 1435-ben önálló helységként szerepel az oklevelekben, a mikor a füleki várhoz tartozott. 1826-ban Beniczky Lajos volt a földesura. Most Beniczky Árpád birtoka, ki itt a régi Beniczky-féle kúriában lakik. Van itt értékes régi könyveket tartalmazó gazdag könyvtár. Kismulyad. (Azelőtt Mulyadka. ) Az Ipoly közelében fekszik. Magyar kisközség, 33 házzal és 156, róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. Csak a XVIII. századtól kezdve van róla adatunk. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Mocsáry Sámuel és György és Trajtler János voltak a földesurai, 1826-ban pedig Mocsáry Károly. Később Jakabfalvy József és Sallay István voltak itt birtokosok. A községben levő kúriát Sallay István a XIX. század közepén építtette s ez jelenleg a közbirtokosságé; iskolának használják. A róm. katholikusoknak csak kápolnájuk van itt, mely 1894-ben épült.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Terbeléd. ösi település, már a XIII. században említik. 1246-ban füleki várbirtok. A XV. század elején a Kovácsi-család birtokolja, de rövidesen divényi vártartozék. Az 1548. évi adóösszeírás két Terbelédet jegyez fel és pedig Alsó- és Felső-Terbelédet. Előbbinek Ragyolczay Ferenc, utóbbinak Csalomjay Zsigmond a földesura. A XVIII. században a Teleki-, Ráday-, Prónay-, Mocsáry-, Beniczky-család kezén találjuk. Az összeomlás előtt Beniczky Árpádnak és Wohl Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Alsóbábipuszta, Felsőbábipuszta, Lázipuszta. A község területe 3677 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 650. Kismulyad. Keletkezési ideje ismeretlen, elsőnek a XVIII. századból említik. 1770-ben a Mocsáry- és Trajtler-, később a Jakabfalvy- és Sallay-csaiádnak volt itt birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 129.