Losonc járás
kisközség
Losonci járás
Kismúlyad a Losonci-medence és a Karancsvidék (Cseres-hegység) kistájak határán, az Ipoly bal partjának közelében, a Rappot Terbeléddel összekötő út mentén, Rapptól 2 km-re északkeletre, Terbeléd központjától 1,5 km-re délnyugatra.
Közigazgatás
1973-ig önálló község, azóta Terbeléd településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (3,22 km²) 1910-38-hoz képest 10 hektárral csökkent, a község területének 16,5 %-át alkotja.
Népesség
1910-ben 142, 1921-ben 131, 1938-ban pedig 129, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 97,8 %) lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,9 %, 1930-ban 12,2 % volt. 1970-ben 136 lakosának 76,5 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben szintén 136 lakosa volt, itt élt Terbeléd lakosságának 14,4 %-a.
Történelem
A települést először 1423-ban említik Terbeléddel együtt. A település a török háborúk során elpusztult, csak 1715-ben említik újra lakott helyként (5 háztartással). Az 1770-es évben a földesurak Mocsáry György, Mocsáry Sámuel és Trajtler János voltak. 1894-ben épült fel római katolikus kápolnája. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1973-ban Terbelédhez csatolták.
Mai jelentősége
Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1894-ben épült neoklasszicista stílusban.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
MULYADKA. vagy Mulatska. Falu Nográd Várm. földes Ura Mocsáry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Rapnak szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai meg lehetősek.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Mulyadka, magyar falu, Nógrád vmegyében: 170 kat. lak. Szűk határ. Szőlőhegy. F. u. Mocsáry Károly. – Ut. p. Losoncz.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Kismulyad. (Azelőtt Mulyadka. ) Az Ipoly közelében fekszik. Magyar kisközség, 33 házzal és 156, róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. Csak a XVIII. századtól kezdve van róla adatunk. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Mocsáry Sámuel és György és Trajtler János voltak a földesurai, 1826-ban pedig Mocsáry Károly. Később Jakabfalvy József és Sallay István voltak itt birtokosok. A községben levő kúriát Sallay István a XIX. század közepén építtette s ez jelenleg a közbirtokosságé; iskolának használják. A róm. katholikusoknak csak kápolnájuk van itt, mely 1894-ben épült.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Kismulyad. Keletkezési ideje ismeretlen, elsőnek a XVIII. századból említik. 1770-ben a Mocsáry- és Trajtler-, később a Jakabfalvy- és Sallay-csaiádnak volt itt birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 129.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 130 | 85% |
szlovákok | 1 | 1% |
egyéb | 22 | 14% |
összlétszám | 153 | |
magyarok | 138 | 97% |
szlovákok | 4 | 3% |
egyéb | 0 | 0% |
összlétszám | 142 | |
magyarok | 120 | 92% |
szlovákok | 9 | 7% |
egyéb | 2 | 2% |
összlétszám | 131 |