SK
LC
.....

Kismulyad

Településrész

címer zászló
138 97% magyar 1910
120 92% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Muľka
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Nógrád vármegye
Losonc járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nógrád vármegye (sz: Balassagyarmat)
Losonci járás
Más földrajzi nevek:
Balati-tető, Kút-bérc, Reneg-tető
Koordináták:
48.2794231, 19.70065355
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
183 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
985 31

Kismúlyad a Losonci-medence és a Karancsvidék (Cseres-hegység) kistájak határán, az Ipoly bal partjának közelében, a Rappot Terbeléddel összekötő út mentén, Rapptól 2 km-re északkeletre, Terbeléd központjától 1,5 km-re délnyugatra.

Közigazgatás

1973-ig önálló község, azóta Terbeléd településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (3,22 km²) 1910-38-hoz képest 10 hektárral csökkent, a község területének 16,5 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 142, 1921-ben 131, 1938-ban pedig 129, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 97,8 %) lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 6,9 %, 1930-ban 12,2 % volt. 1970-ben 136 lakosának 76,5 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben szintén 136 lakosa volt, itt élt Terbeléd lakosságának 14,4 %-a.

Történelem

A települést először 1423-ban említik Terbeléddel együtt. A település a török háborúk során elpusztult, csak 1715-ben említik újra lakott helyként (5 háztartással). Az 1770-es évben a földesurak Mocsáry György, Mocsáry Sámuel és Trajtler János voltak. 1894-ben épült fel római katolikus kápolnája. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1973-ban Terbelédhez csatolták.

Mai jelentősége

Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1894-ben épült neoklasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MULYADKA. vagy Mulatska. Falu Nográd Várm. földes Ura Mocsáry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Rapnak szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai meg lehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mulyadka, magyar falu, Nógrád vmegyében: 170 kat. lak. Szűk határ. Szőlőhegy. F. u. Mocsáry Károly. – Ut. p. Losoncz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kismulyad. (Azelőtt Mulyadka. ) Az Ipoly közelében fekszik. Magyar kisközség, 33 házzal és 156, róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Rapp. Csak a XVIII. századtól kezdve van róla adatunk. 1715-ben öt és 1720-ban hat magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Mocsáry Sámuel és György és Trajtler János voltak a földesurai, 1826-ban pedig Mocsáry Károly. Később Jakabfalvy József és Sallay István voltak itt birtokosok. A községben levő kúriát Sallay István a XIX. század közepén építtette s ez jelenleg a közbirtokosságé; iskolának használják. A róm. katholikusoknak csak kápolnájuk van itt, mely 1894-ben épült.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kismulyad. Keletkezési ideje ismeretlen, elsőnek a XVIII. századból említik. 1770-ben a Mocsáry- és Trajtler-, később a Jakabfalvy- és Sallay-csaiádnak volt itt birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 129.

Névelőfordulások
1773
Mulyadka
1786
Mulyadka
1808
Mulyádka
1863
Mulyadka
1907
Kismúlyad
1920
Múľad
1927
Muľadka
1938
Kismúlyad
1945
Muľadka
1948
Muľka

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 130 85%
szlovákok 1 1%
egyéb 22 14%
összlétszám 153
magyarok 138 97%
szlovákok 4 3%
egyéb 0 0%
összlétszám 142
magyarok 120 92%
szlovákok 9 7%
egyéb 2 2%
összlétszám 131
Mai közigazgatás

Bejelentések